Felszólalás adatai

Ebben a parlamenti ciklusban a háromszázvalahány képviselő közül szerintem ön az egyik legfelkészültebb alkotmányjogász, ezért annak, amit mond, mindig dupla súlya van, hiszen nemcsak egy képviselőként mondja, aki az adott javaslatokat ismeri, hanem ismeri, ráadásul behatóan, nemcsak a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, hanem az európai alkotmányjogi gyakorlatokat is. S amikor azt mondja, hogy Magyarországon példátlan dolgok történnek, akkor nagyon jól kell tudnia, hogy amiket ön demokratikus deficitnek nevez, azok egyáltalán nem demokratikus deficitek, hiszen az Európai Unió számos országában úgy fogadnak el törvényeket, hogy azokról a parlamentben egy másodpercnyi vita sincs. Nem olyan házszabály-módosítás, mint ez, hogy sürgősséggel tárgyaljuk a javaslatokat, hanem a parlament a törvények kihirdetése és alkalmazása után szólhat hozzá bármit is az adott törvényjavaslatokhoz. Ezek az ön által akár diktatúrának is nevezhető országok: Olaszország, Spanyolország, Észtország, Görögország, Lettország vagy Románia. Ezekben az országokban nem arról szól a vita, hogy hány perc időkerete van az ellenzéknek, hanem a kormány vagy a köztársasági elnök egész egyszerűen önmaga alkothat törvényeket, amelyeket a kihirdetése után nyújt be a parlamentnek, és azután kezdi el a parlament ezeknek a vitáját.

(10.10)

Szeretném összehasonlításképpen még egyszer elmondani, hogy az a házszabály-módosítás, amit ön az imént kritizált, egész egyszerűen időkeretek közé szorítja mind a kormánypártokat, mind az ellenzéki pártokat. Ezekben az országokban, amiket felsoroltam, semmifajta időkeret nincsen, egy másodperc megszólalási lehetőség nincsen egyik ország esetében sem; Olaszországban 1988 óta. Ön szerint 1988 óta rendeleti jogalkotás folyik Olaszországban, és az ellenzéknek semmifajta lehetősége nincsen a törvényekbe való beleszólásra az 1988. évi CD. törvény óta?

Az olasz alkotmány 77. cikke úgy rendelkezik, hogy törvényerejű rendelet alkotható rendkívül sürgős szükség esetén. Ezt a kormány hozza, a törvény erejével bír, és annyi a feltétele, hogy még ugyanaznap be kell nyújtani az országgyűlésnek, hogy azt később megvitathassa az országgyűlés két háza. De hangsúlyozom, az országgyűléshez való benyújtás már azután következik, hogy a kormány elfogadta azt a törvényerejű jogszabályt, azt kihirdetik és végrehajtják, és ennek csak nagyon szűk korlátja van. Az olasz alkotmány 72. cikkének (4) bekezdése alapján alkotmányossági kérdésben, választási kérdésben, jogalkotási hatáskör átruházása tekintetében vagy nemzetközi szerződés ratifikálása tekintetében van csak ennek korlátja, és amint hatályba lép, tehát kihirdetik, azonnal alkalmazható ez a törvény. Valljuk meg, hogy '88 óta minden kormány alkalmazta, és általános elsőbbségi törvényalkotási megoldássá vált Olaszországban az a mód, amikor az ellenzéknek egy másodpercnyi vitaideje nincsen. Ehhez képest önök a vitának időkeretekbe való beszűkítését tartják demokratikus deficitnek és rendeleti kormányzásnak, holott más országokban erre sem a kormánynak, sem az ellenzéki pártoknak nincsen egy másodperce sem.

Spanyolországban az alkotmány 86. cikke alapján rendkívüli szükség és sürgősség esetén a kormány hozhat törvénypótló rendelkezéseket, amelyeket nem is kell azonnal benyújtani a parlamentnek jóváhagyásra, elég 30 napon belül a képviselőház elé terjeszteni.

Az észt alkotmány 109., 110. §-aiban a köztársasági elnök alkothat törvényerejű rendelkezéseket. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Nem láttam önöket tüntetni az észt nagykövetség előtt demokratikus deficit miatt, nem láttam, hogy ön levelezne az észt köztársasági elnökkel, hogy micsoda diktatúra van ott. Észtországban halaszthatatlan vagy nemzeti érdeket érintő kérdésben a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet alkothat, ezt a parlament elnöke és a miniszterelnök jegyzi ellen, és amikor a parlament összeül, akkor kell ezt előterjeszteni.

Görögországban az alkotmány 44. cikke szerint sürgős és előre nem látott szükséghelyzetben, kivételes körülmények között szintén a köztársasági elnök törvényi tartalommal rendelkező jogszabályokat adhat ki. Ez előtt sem kérik ki az ellenzéki frakciók véleményét, és itt is elég 40 napon belül a parlament elé terjesztenie, de a parlament utána nem is vitatkozhat arról a kérdésről, hogy a kihirdetés és a parlamenti vita között felállt jogviszonyokkal mi a helyzet, hanem csak a jövőre nézve veszítheti hatályát egy ilyen törvény.

Lettországban szintén így van, ahol az alkotmány 84. §-ában, Romániában pedig az alkotmány 115. §-ban szerepel ez. Ott az a különlegessége, hogy ha a megkeresett ház nem dönt az adott kérdésről, akkor elfogadottnak számít az a törvény.

Amikor tehát ön arról beszél, hogy itt a parlamenten belül ez a házszabály-módosítás törvényellenesen vagy az európai joggyakorlattal szemben korlátozza a jogaikat, önöknek, az ellenzéknek pontosan hogy sokkal több joguk van a parlamenti vitára, mint nagyon sok más európai uniós országban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét. - Balczó Zoltán: Öt perc! Házszabály betartása! Egy, kettő, három, négy!), úgyhogy önök ezek előtt a nagykövetségek előtt tüntessenek, ne a Parlament előtt, ha a demokratikus jogokat kérik számon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)