Felszólalás adatai

A jogszabálytervezet preambuluma a törvény célját az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének és gazdaságának védelme érdekében Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével az állam kizárólagos büntetőhatalmának érvényesítéseként fogalmazta meg.

Ahogyan az alaptörvény I. cikke meghatározza: az ember sérthetetlen, és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

A III. cikk pedig kimondja: senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani, tilos az emberkereskedelem.

A büntető törvénykönyv szempontjából különös jelentőséggel bír az alaptörvény IV. cikke, amely rendelkezik arról, hogy senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

Az elhangzott alaptörvényi rendelkezéseket a törvénytervezet a lehető legteljesebb módon tiszteletben tartja, a jogszabály minden elemében megfelel az egyetemes emberi értékeknek és jogoknak. Lévén azonban, hogy 2012 a gyermekbarát igazságszolgáltatás éve, így külön kiemelném a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat, különösen azon területeken, ahol a legveszélyeztetettebbek és legkiszolgáltatottabbak a gyermekek.

Nem véletlen beszélek gyermekekről, hiszen az ENSZ gyerekjogi egyezménye definiálta, hogy minden ember gyermeknek tekintendő a 18. életévének betöltéséig.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat számtalan minősített esetet tartalmaz azon esetekre, amikor fiatalkorú az áldozat, legyen szó kábítószer-kereskedelemről vagy akár emberkereskedelemről. Ezen bűncselekmények tehát súlyosabbnak minősülnek, ha kiskorúval szemben követik el.

Statisztikák szerint az Európai Unióban minden öt gyermekből egy szexuális bántalmazás áldozata, és az esetek közel 80 százalékában az elkövető olyan személy, akit a gyermek ismer, és akiben bízik. Ezért külön kiemelném a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények fejezetet a kiskorúak vonatkozásában is.

Szexuális kényszerítés néven új tényállásban szabályozza a jogalkotó az úgynevezett szexuális zsarolást, amely súlyosabban minősül, amennyiben 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. A korábbi erőszakos közösülés a szemérem elleni erőszak néven lesz büntetendő, ahol szintén minősített eset lesz a kiskorú sérelmére elkövetés.

A megrontás tényállásának elnevezése szexuális visszaélésre változik, amely szabályozás külön jelentőséggel bír a gyermekprostitúció teljes felszámolása elleni küzdelemben, amellyel kapcsolatban ombudsmani jelentés is született. Külön öröm számomra, hogy immáron új tényállásként és önálló elemként megjelenik a gyermekprostitúció kihasználása mint bűncselekmény.

Engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy pár szóban kitérjek a családon belüli erőszak problematikájára, különös tekintettel arra a tényre, hogy a tárgyban népi kezdeményezés is folyamatban van.

A családon belüli erőszakkal mint jelenséggel a legnagyobb probléma, hogy az esetek többségében nem kerül az illetékes hatóságok látókörébe. Meggyőződésem, hogy ezt a társadalmi problémát elsődlegesen társadalmi szinten kell kezelni, akár civil szervezetek segítségével, különböző kampányokkal.

Álláspontom szerint a családon belüli erőszakkal kapcsolatban már most is számos olyan tényállás található, amelyek a fizikai, a pszichikai vagy a szexuális abúzust foglalják magukba, amelyek a családon belüli, emberileg és jogilag elítélhető cselekményeket teljeskörűen felölelik (Az elnök csenget.), és új tényállásként megjelenik az együtt élők közötti lelki bántalmazás, amely szakaszai a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények fejezetben találhatók.

Az elhangzottakra való tekintettel kérem támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)