Felszólalás adatai

BÚSI LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési törvényjavaslatának XVIII., külügyminisztériumi fejezetéhez kívánok hozzászólni. Mondanivalómat három témacsoporthoz kapcsoltam.

Az 1999. évi törvényjavaslatból megállapítható, hogy a jövő évben a tárcának nem lesznek megszűnő feladatai, tevékenységi köre tovább bővül.

Elsőként a külképviseletek költségvetéséről szeretnék szólni. 1999-ben a meglévő 99 külképviselet mellé három új kerül felállításra. Új külképviselet nyitását tervezi a tárca Tallinnban, Skopjében és Nicosiában. A tervezett összegből látható, hogy ezek igen kis létszámú külképviseletekként kezdik meg tevékenységüket.

A tárca költségvetése figyelembe veszi a forintleértékelés hatását. Tekintve, hogy a külképviseleti kiadások döntő része devizában merül fel, a cím költségvetésének alakulását jelentősen befolyásolja a forint árfolyamának alakulása. A csúszó forintleértékelés a csökkenő tendencia ellenére is jelentős többletkiadást eredményez. Az egyik legjelentősebb kiadásként jelentkezik az 1995. évi jövedelemadó-törvény alapján a valutaellátmányok és napidíjak adókötelezettsége miatti bruttósítás. A külszolgálati címen kapott devizajárandóság 50 százalékát terheli - tavaly 30 százalékkal volt ez terhelve - jövedelemadó és a járulékfizetés kötelezettsége. A fenti két tényező a személyi juttatások előirányzatánál több mint 20 százalékos automatikus emelkedést jelent.

A tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokból adódóan a Külügyminisztériumnak a közszolgálati dolgozók gyermekei alap- és középfokú tanulmányainak költségeit 1999-ben száz százalékban kell viselnie.

A meglévő külképviseletek elhelyezésével, felújításával, karbantartásával minden évben célszerű tervezni. 1999-ben ezekre a célokra 750 millió forint többlet-előirányzat áll a Külügyminisztérium rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Másodikként a fejezeti előirányzatok között új elemként szereplő Phare-segélyprogramokról szólok. Mindhárom program alapvető célja közvetlenül az európai integrációs kapcsolat. Ezen programokon belül közvetlen célként kerül megjelölésre a jövőbeni Phare-segélyprogramok és Magyarország társadalmi-gazdasági szerkezetváltásának elősegítése, konferenciák, tanfolyamok, rendezvények megtartása, kiadványok megjelentetése; az uniós tagság előkészítése, ezen belül a jogharmonizáció fejlesztésének támogatása, köztisztviselők képzése, támogatás nyújtása az integrációhoz kapcsolódó intézményfejlesztéshez.

Harmadik elemként az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programjáról kívánok szólni, mely szintén új elem a Külügyminisztérium költségvetésében. Négy elkülönült, ugyanakkor együttesen ható részből áll: az európai kommunikációs stratégiából, az integrációs képzésből, a belső piaci integrációra való felkészülésből és az európai uniós csatlakozás külső PR-tevékenységéből.

Az eddigi csatlakozó országok közül még egyik sem kezdte meg csatlakozás előtt, "ilyen korán" az integrációval kapcsolatos oktatást, tájékoztatást. Nagyon lényeges feladat, hogy megjelenjenek az Európai Unióval kapcsolatos tájékoztató kiadványok, valamint rendezvények, konferenciák szerveződjenek.

Az oktatás és képzés az integrációs programok között is kulcsfontosságú helyet kap. A programon belül tervezetten jelenik meg az integrációs képzés. Ez a képzés a hazai és a külföldi tanfolyamokhoz, szemináriumokhoz, valamint a nyelvi továbbképzéshez szükséges keretet foglalja magába.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások beindulásával megnövekedett figyelmet kell fordítani a magyar országkép alakítására, kiemelten a 15 európai uniós tagállam, a brüsszeli európai uniós intézmények, de általában a nemzetközi közvélemény irányításában is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)