Felszólalás adatai

(10.30)

Magyarország számára stratégiai érdek az ország GMO-mentességének megőrzése. Figyelembe véve a GMO-k ökológiai, egészségügyi, valamint gazdasági kockázatait, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy hazánk GMO-mentes állapotát megőrizzük, gondolva a jövő nemzedékekre, a környezet biztonságára, és nem utolsósorban a GMO-mentes státusunkból fakadó és fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre.

A 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényünk többek között Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásáról is rendelkezik. Hazánk e célkitűzés megvalósítását a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályi keretek tiszteletben tartásával, azokkal összhangban kívánja gyakorolni. Ennek egyik alappillére a géntörvény már régóta szorgalmazott módosítása. A géntörvény legutóbbi módosításával egy időben az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel elfogadta a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről, és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló határozatot.

A határozatban az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításának elfogadását követően vizsgálja meg, hogy a géntörvénybe beépített hagyományos módon és ökológiai gazdálkodással termesztett növények, valamint a genetikailag módosított növények egymás melletti termesztésének szabályai tekintetében milyen további pontosítások tehetők. Az országgyűlési határozat szükségesnek tartotta továbbá a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettsége és a független vizsgálatok lefolytatása szabályozási lehetőségeinek áttekintését is.

Az Országgyűlés felkérte továbbá a kormányt arra, vizsgálja meg, milyen további intézkedések hozhatók a szomszédos gazdálkodók, a helyi közösségek, önkormányzatok és régiók önrendelkezési jogának és vállalkozási szabadságának érvényesítésére, az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeinek védelmére, a felelősségi szabályok részletesebb kidolgozására, az izoláció területi és technológiai problémáinak megnyugtató megoldására, a génbanki területek védelmére, a fogyasztók informálására és érdekeik érvényesítésére.

A 2010. évi kormányzati szerkezetátalakításokra tekintettel a géntechnológiai engedélyezési eljárás teljes felülvizsgálatára is sor került. A mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság ugyanis korábban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, az engedélyezési eljárásokban állásfoglalást adó környezetvédelmi szakhatóság pedig a korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozott. A két minisztérium egyesítésével a géntechnológiai hatóság és a szakhatóság összeolvadt, az erre vonatkozó módosításokat is tartalmazza az új törvényjavaslat. Ezt követően, 2011-ben a vetőmagtételek GMO-szennyezettségével kapcsolatos esetek jövőbeli elkerülése és az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata miatt a kormány létrehozta az úgynevezett GMO-munkacsoportot. A munkacsoport kiemelt feladatai közé tartozott a hazai szabályozási környezet, így a géntörvény notifikációs eljárást követően kiegészített tervezetének áttekintése is.

E rövid történeti áttekintés után engedjék meg, hogy kiemeljem a legfontosabb módosítási javaslatokat. A számos technikai jellegű módosítás mellett, amelyekre az időközben változó hazai és európai uniós jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében volt szükség, megteremtettük a független kísérletek elvégzésének lehetőségét. Erre azért van szükség, mert a GMO-k termesztését a tagállamok a területükön jelenleg csak abban az esetben tilthatják, ha tudományosan megalapozott bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy az adott fajta köztermesztése egészségügyi vagy ökológiai kockázatot jelentene.

Nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unióban is óriási probléma, hogy a különböző pályázatokon pénzt nyert kutatók független hatásvizsgálataikhoz nem kapnak a fajtatulajdonosoktól vetőmagot, vizsgálati anyagot. A vállalatoknak nem érdeke a vizsgálatok vetőmaggal vagy más vizsgálati anyaggal való támogatása, amennyiben a vizsgálatok számukra negatív eredménnyel járhatnának. A vizsgálati eredmények hiányában ugyanakkor az országnak nincs lehetősége a GMO-k köztermesztésének tiltására, moratóriumok bevezetésére.

Az ördögi kör elkerülésére beemeltük a törvénybe a már régóta szorgalmazott mintaadási kötelezettség előírását. A módosítás ugyanakkor bővíti a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság jogkörét azáltal, hogy a hatóság kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok lefolytatását írhatja elő a kérelmező számára, illetve maga is ilyen vizsgálatokat lefolytathat a környezeti hatások megítélése érdekében. A mintaadási kötelezettség bevezetése lehetővé teszi, hogy a hatóság, amennyiben szükséges, a fajtatulajdonosoktól független ellenőrző vizsgálatokat elvégeztethessen. Ennek következtében jóval megalapozottabb ökológiai vizsgálati eredmények alapján végezhető el a hazánk speciális természeti adottságaira vonatkozó környezeti kockázatkezelés.

A javaslat segíti a géntechnológiával módosított fajtáktól mentes övezetek létrehozására irányuló kezdeményezéseket. Ennek értelmében a termelők önkéntes döntése alapján, polgári jogi megállapodás keretében géntechnológiával módosított fajtáktól mentes övezetek hozhatók létre, amelyeket a termesztési hatóság a honlapján közzétesz. Ezzel próbáljuk meg az alulról induló kezdeményezések jogi megalapozottságát erősíteni, egyúttal vigyázva az uniós jogszabályokkal való összhang fenntartására.

A védzáradéki eljárásra vonatkozó szabályokat szintén pontosítottuk annak érdekében, hogy könnyebben lehessen védzáradéki eljárásba vonni a jövőben az uniós szinten termesztési engedélyezésre kerülő genetikailag módosított szervezeteket. Ezek mellett a törvényjavaslat kibővíti az ellenőrzésre jogosult hatóság számára a jogszabályi előírások megsértése esetén rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek körét is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelen törvényjavaslattal tovább szigorítottuk és tovább pontosítottuk a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos szabályokat, ezzel is elősegítve a már 2006-ban egységesen kinyilvánított stratégiai megközelítést, amelyet 2012. január 1-je óta az új alaptörvényünk is rögzít. Magyarország kormányának változatlanul kiemelt célkitűzése a GMO-mentesség fenntartása. Az Európai Unió 27 tagállama közül 10 léptette hatályba az eredetileg csak ideiglenesen alkalmazható védzáradékot, kitiltva a területéről a GMO-vetőmagokat.

A 10 ország egyike hazánk is, amely az egyik legszigorúbb korlátozást vezette be annak megakadályozására, hogy génkezelt termékek kerüljenek be a köztermesztésbe. Bár az Európai Tanácsban az idők folyamán teljes patthelyzet alakult ki a kérdésben, e hónapban újabb kísérletet teszünk, hogy végre döntés szülessen a génmódosított termékek köztermesztésbe vonásának tiltására vonatkozó szabályokról.

Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/7231. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és szavazatukkal támogassák a törvény hatálybalépését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)