Felszólalás adatai

Klebelsberg politikai példaképe leginkább gróf Tisza István miniszterelnök volt, akinek második kabinetjében hamar politikai állást is kapott. 1914 januárjától a vallás- és közoktatásügyi minisztérium adminisztratív államtitkára, majd 1916 márciusától a miniszterelnökség politikai államtitkára lett. 1916-ban egy időközi választáson lett először országgyűlési képviselő a Nemzeti Munkapárt színeiben.

1921 decemberében belügyminiszter lett, a tisztséget az 1922-es választásokig tartotta meg, ami után az újrázó Bethlen-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszteri feladatot vállalt. Népiskola-politikáját, a nagyarányú analfabétizmus elleni tevékenységet és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, amelyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődés tekintetében.

Három év alatt 5 ezer tanyai tanterem épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk vörösfenyőből, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, amelyek könyvtárral, gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét. A tanárképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a "magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig" azt az egyet követeli meg, hogy "ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket".

Támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvények támogatásával biztosította annak politikai függetlenségét. Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Az ifjúság sportoktatására is nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a Testnevelési Főiskolát. Azt is szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék izmos, életerős ifjakból álljon, és miniszteri munkája mellett fontosnak tartotta, hogy minden fiatal tehetséget számon tartson, így például 1930-ban ő hívhatta haza Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből, és kinevezte a szegedi Orvosi Vegytani Intézet vezetőjének.

Klebelsberg az egyetemeket sem úgy képzelte el, hogy oda majd csak a leggazdagabb és legkiváltságosabb családok gyermekei járnak, úgy gondolta, hogy oda a legtehetségesebbek jussanak be. A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. Érdeme, hogy figyelmet fordított a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésére. Támogatásának is köszönhetőek a korszak reálértelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.

Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. 1932. október 12-én hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet. Munkássága elismeréseként Szeged és Esztergom városa díszpolgárává választotta, valamint 1930-ban megkapta az egyik legrangosabb állami kitüntetést, a magyar Corvin-láncot is.

Nagy államférfiakról kötelességünk megemlékezni, élve a parlament keretei által nyújtott lehetőségekkel. Főleg abban az esetben, ha a szakterületért felelős államtitkár példaképéről van szó, ugyanis országunk tanítója életrajzának felelevenítésével figyelmeztethetjük azokra a pontokra, és ebből sajnos ma számtalannal találkozhatunk, amelyekben letért a klebelsbergi útról.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)