Felszólalás adatai

Érdekesek nem sokkal később a díjváltoztatással, díjváltozással kapcsolatos adatok is, hiszen ezekből jól látható, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizácó, a digitális technológiák elterjedése a fogyasztók számára költségcsökkenéssel és kínálatbővüléssel jár együtt, vagyis további erőket és eszközöket kell, kellene a digitalizáció gyorsításába fektetni, hiszen a digitális átállás nem áll jól, nem is csoda, hogy 2014-re kitolták ennek a határidejét.

A műsorterjesztés 42 százaléka digitális, és csak 2 százalék digitális földfelszíni, pedig elsősorban ennek kellene terjednie, hogy lekapcsolják az analóg földfelszíni műsorszórást, és itt 2 százalékos aránynál tartunk. Persze az analóg kábelesekkel is van gond, de azt a szolgáltatóknak kell elsősorban megoldaniuk, és nem az államnak.

Az NMHH költségvetésének végrehajtása vagy inkább végre nem hajtása kapcsán itt már szót emeltem amiatt, hogy zsinórban talán már második éve nem sikerült az NMHH-nak egy fillért sem költenie a szükséges digitális átállásra. 946 milliós előirányzatból nulla forint teljesült a múlt évben. Ezt már egy évvel korábban sem nagyon tudták megmagyarázni, ha jól emlékszem, akkor is valami hasonló volt az arány, hogy egyáltalán nem fordították a digitális átállásra az Országgyűlés által kötelezően előírt költségkeretet.

(18.50)

Sőt, most egy 11,2 milliárdos tartalékot is képez az NMHH erre a célra. Félünk, hogy abból sem fognak az idén sem megfelelő összeget elkölteni. Pedig hát nemcsak a 2 százalékos digitális földfelszíni műsorterjesztési kapacitás, hanem általában a kiegyensúlyozatlan médiatájékoztatás is mutatja, hogy szükség lenne a digitális átállásra, ezáltal a nagyobb arányú kiegyensúlyozottságra. Bízunk benne, ha több csatornát foghatnak a magyar állampolgárok, akkor előbb-utóbb nem lesznek monopolhelyzetben sem a kormánypárti, sem őfelsége ellenzéke, a szocialista képviselők, hiszen jelenleg - mint azt a következő napirendi pontban majd részletesen elemezni fogjuk - azt látjuk, hogy az MSZP, a velünk nagyjából hasonló társadalmi támogatottsága ellenére, háromszor-négyszer akkora médiabeli megjelenési lehetőséghez jut, és bizony nemcsak a közszolgálati, de törvénysértő módon a különböző kereskedelmi médiumokban is, például az úgynevezett állítólagosan jobboldali Hír Televízióban is. Ez pedig törvénysértő, de a Médiatanács ezt mindenféle szankció nélkül tűri. S mivel sajnos a jövőben sem számíthatunk érdemi szankciókra e tekintetben - hiába van súlyos igazságtalanság és egyben törvénytelenség is -, ezért is lenne szükség a digitális átállásra. De ahogy említettem, más fogyasztói érdekek is lehetnek. Nemcsak arról van szó, hogy ez a fajta liberális demokrácia dugába dől az ilyenfajta kiegyensúlyozatlan tájékoztatással, de például költségcsökkenéssel és kínálatbővüléssel is jár a digitális technológiák terjedése, mint azt a statisztikák is a beszámolókban mutatják.

Azt, hogy a digitális átállás mennyire nem fontos a jelenlegi kormányzatnak, nemcsak az NMHH eljárása, az Országgyűlés által a költségvetésben rögzített előirányzatok el nem költése mutatja, hanem itt van például az Országgyűlésben egy eseti bizottság, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság - ez a hosszú címe van -, amelynek amilyen hosszú címe van, olyan kevés feladatot lát el, hiszen az alakuló ülésén túl, amely egy rövid, félórás alakuló ülés volt, amelyen sok minden nyilvánvalóan nem hangzott el - ennyit talán elárulhatunk a zárt ülésről -, hiszen a bizottság nevének a felolvasása is majdnem fél percbe telik, de érdemi munkát nem végzett, hiszen a digitális átállás a kormányzatnak nem fontos. Az alakuló ülést leszámítva a két év alatt egyetlenegyszer sem hívták össze ezt a bizottságot. Ez is jól mutatja, és általában a kormányzati hozzáállás is, hogy szerintük jó a jelenlegi médiarendszer, bár a kormányváltás után elsőként a médiához nyúltak a hatalmuk bebetonozása érdekében, minden mással foglalkoztak, csak például a digitális átállással nem foglalkoztak érdemben, illetve csak annyiban, hogy rendre kitolták ennek a határidejét, többek között zárószavazás előtti módosító javaslatokkal, s egy ilyen lényeges lépést a szakbizottságot is megkerülve az utolsó pillanatban hozattak meg az Országgyűléssel érdemi és szakmai vita nélkül.

Nem kívánnék a digitális átállásnál leragadni, épp elég, hogy önök leragadtak és nem haladnak a korral, beszéljünk inkább a negyedik állami mobilszolgáltatóról, hiszen a beszámoló erre is többször utal. Mint azt már más vitákban kifejtettem, a Jobbik Magyarországért Mozgalom az erős államba vetett hite alapján támogatja, hogy létrejöjjön egy ilyen, azonban nem biztos, hogy a legalkalmasabb a pillanat, hogy erre ilyen mértékű állami erőforrásokat mozgósítsunk, miközben önök nem hajlandók megfogadni a bevételi oldal növelésére tett javaslatainkat, gondoljunk például a reklámadóra, hogy a média területénél maradjunk, mert ez nyilvánvalóan a multinacionális cégeket sújtaná elsősorban. De ha nem hajlandók a bevételi forrásokat növelni, csak mindig a kisemberek sanyargatásával, akkor addig nem aktuális egy ilyen súlyos kiadást jelentő negyedik állami mobilszolgáltató létrejötte, és inkább szabályozási eszközökkel kellene elérni azt, amit egy negyedik állami mobilszolgáltatótól viszont már várnánk, bár választ még nem kaptunk arra a felvetésünkre, miszerint nagyon örülnénk, ha nemcsak a piaci szempontokat venné figyelembe egy ilyen állami mobilszolgáltató, hanem azokat az egyéb nemzetpolitikai, nemzetgazdasági, vidékfejlesztési szempontokat is, miszerint lehet, hogy nem éri meg bizonyos tanyavidékeken, de még falvakban sem elérhetővé tenni bizonyos településrészeken a mobilinternetet, a szélessávú internetet, azonban egy ilyen állami cégnek nemcsak a profit szempontját kellene előtérbe helyeznie, hanem azt is, hogy szerte az országban legyen elérhető az internet.

A beszámoló ki is tér arra, hogy az internetellátottság jelenleg 55 százalék körüli, és a számítógépekkel rendelkező háztartások száma is csak 57 százalék körül mozog, ezt a kettőt tehát nagyjából együtt lehet kezelni, és bizony együtt kellene fejleszteni is ezt az arányt, hiszen ez még mindig messze nem kielégítő, különösen a gyermekes háztartások esetében ennek az aránynak a száz százalékhoz kellene konvertálnia az 55 százalék helyett, hiszen több különböző kimutatás is igazolta, hogy az internet- és a számítógép-hozzáférés javítja a tanulmányi eredményeket és az oktatási előremenetelt. Ezért talán indokolt lenne egy ilyen számadatnak is a megismerése, hogy konkrétan a gyermekes háztartások esetében mi ez az arány, ami országosan 55 százalék az internetellátottság tekintetében. És az internethez való hozzáférés mellett még nagyon sok egyéb nemzetgazdasági érdeket lehetne felhozni emellett a távmunkától kezdve az oktatáson keresztül sok területen, s egyéb környezetvédelmi szempontok is felhozhatók, de maradjunk a szűk értelemben vett beszámolónál.

Hogy valami jót is mondjak: szeretném megdicsérni az internethotline szolgáltatásukat, missziójukat, hiszen ez tényleg jó kezdeményezés a tudatos internethasználat fejlesztésének érdekében. De egy más aspektusból, az aktuálpolitikai aspektusból is nagyon érdekes, hiszen az oldal a világhálón található jogellenes vagy kiskorúak számára káros tartalmak bejelentésére is szolgál. A következő jogellenes káros tartalmak bejelentésére van lehetőség: többek között pedofil tartalom, zaklatás az online térben, rasszizmus, idegengyűlölet mint kiemelendő és úgy tűnik, hogy legnagyobb probléma, nem pedig a tolvajlás vagy egyéb más bűncselekmények, aztán erőszakos tartalmat megjelenítő oldal, kábítószert kínáló, annak fogyasztására csábító tartalom, terrorcselekményre felhívó, a terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom - nem hiszem, hogy lenne ilyen, de hát valamivel igazolni kell a Terrorelhárítási Központ többmilliárdos költségvetését -, adathalász honlapok vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak és egyéb, kiskorúakra káros vagy veszélyes tartalmak.

Folytathatnám még a felsorolást, mindenesetre mindez jól mutatja, hogy egy ilyen, a teljes periférián mozgó internethotline honlap és szolgáltatás esetében nincs szükség már az önök által meglebegtetett internetcenzúrára, hiszen az internethotline munkatársai fogadják a bejelentéseket, és nem hatósági eljárásban kezdeményezik a tartalmak eltávolítását a tartalom szolgáltatójánál vagy a tartalmat tároló szerver üzemeltetőjénél.

Nagyon fájó számunkra, hogy a keleti nyitásból egyelőre csak a kínai internetcenzúrát képesek átvezetni Magyarországra, pedig ennek semmiképp nincs helye az önök által sokat emlegetett és hivatkozott Európában a XXI. században. Megszabják a magyar embereknek, hogy mit tekinthetnek meg, például a legolvasottabb jobboldali hírportál - hírek szerint még a balliberális médiumok is elismerik, hogy a legolvasottabb jobboldali hírportál -, a kuruc.info ellen kívánnak ilyen technikai fellépéssel, internetcenzúrával fellépni, az adófizetők milliárdjait sem sajnálva ennek technikai kivitelezésétől, hiszen ez nem olcsó mulatság, mint azt a nemzetközi példák is mutatják. Tehát így készülnek az internetcenzúrára; azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, különösen annak tekintetében, hogy van már egy kitűnően működő internethotline szolgáltatás, amihez lehet fordulni, de természetesen nem egész honlapokat, domaincímeket letiltani arra való hivatkozással, hogy megjelenik rajta valamiféle idegengyűlölet. Nyilvánvalóan a Facebookon is megjelennek ilyen dolgok, mégsem hiszem, hogy ez alapján az egész Facebook-oldalt mernék a jövőben az internetcenzúra keretében letiltani.

Tehát láthatóan csak aktuálpolitikai célokat szolgálva próbálják elsősorban a kuruc.info-t ellehetetleníteni, amire Volner János képviselőtársam épp tegnap hívta fel a figyelmet egy azonnali kérdésben, sőt az LMP is szót emelt az internetcenzúrával szemben. Azt gondolom egyébként, hogy ez nemcsak a fiatalokat érintő probléma, hanem az egész országot, és tulajdonképpen az önök kőbe vésettnek tekintett, bár már többször módosított alaptörvényét is sérti.

(19.00)

Lépjünk azonban tovább! Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a nemzeti ellenzék a szolgáltatók ellenőrzéseinek számát és a szankcionálásaikat is kevesli. Szeretném elnök asszonyt megkérdezni, hogy mi a csökkenő számú ellenőrzés oka. Hiszen 2010-ben egy átalakulás alatt álló hivatal több ellenőrzést hajtott végre, többre volt képes, mint egy már elvben az átalakuláson túl lévő 2011-es hivatal. Erre, ugye, a 45. oldalon láthatjuk a statisztikákat, csak az indokolást nem, hogy mi ezen ellenőrzésszám csökkenésének az oka.

Sőt, ahogy már említettem, a szankcionálásokat is keveselljük, hiszen itt van például a köztudottan legtisztességtelenebb kereskedelmi szereplő, a T-csoport. Különböző egységei közismerten rosszhiszemű üzletpolitikát folytatnak, de az itt lévő statisztikákból is kiderül. Ennek ellenére meglehetősen kevés kötbérre kötelezték a cégcsoportot. A bírságok sem voltak túl magasak, összesen körülbelül 120 millió forint, ami egy ilyen T-csoportnál nagyon kis mértékűnek tekinthető. Ezért meg kell kérdeznem elnök asszonyt, hogy terveznek-e a jövőben összehangoltabb akciót ez ellen a piaci szereplő ellen, mert a bírságok, pláne ha ilyen kicsik, láthatóan nem használnak semmit.

A többi szolgáltató viszont végképp nevetséges bírságokat kapott, pedig a fogyasztói tapasztalat alapján például a UPC és pláne a Fibernet sem sokkal jobb. A 68. oldalon látható statisztikákból pedig kiderül - hogy azért a szocionistáknak is odavágjak egy kicsit -, hogy hamisak voltak a folyamatosan a multikat védő jajkiáltások a válságadókkal kapcsolatban, amit az MSZP-s politikusok rendre megtettek, miszerint az visszafogná a beruházásokat. Hiszen mint a beszámolóból kiderül - bár nem ilyen következtetés levonásával, de mondjuk ki, hogy -, valóban nem kellett volna ez a hisztériakeltés a válságadókkal kapcsolatban, ami a szolgáltatókat érintette, hiszen 2011-ben amikor már volt a távközlési különadó, több beruházást hajtottak végre, mint 2010-ben, amikor még nem volt ez a válságintézkedés.

Azt gondolom, hogy ez önmagában is mutatja, hogy lehet itt a különböző multinacionális cégek érdekeiben riogatni, munkahelyek elvesztését is vizionálni, azonban a számadatok azt mutatják, hogy a válságban bizony, ahogy tudjuk nagyon jól, hogy a bankok, úgy a különböző távközlési cégek sem jártak rosszul.

Ami pedig Baja Ferenc kritikáit illeti, kezdve már azzal, hogy nem a kulturális bizottság hatáskörébe tartozna ez az ügy - természetesen nem oda tartozik, hanem a sajtóbizottság hatáskörébe. Elég csak az általam ma is vesézett kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek be nem tartását említenem, ami a digitális átállásra való elmaradás miatt is jelentkezhet, túl a Médiatanács pártpolitikai napi érdekein és a hatalom kiszolgálásán. Tehát ajánlom figyelmébe, hogy a kulturális és sajtóbizottság nem mint kulturális bizottság, hanem mint sajtóbizottság - ha már ilyen pongyolán fogalmaz, akkor legalább ne kulturális bizottságnak, hanem sajtóbizottságnak nevezze -, és akkor talán választ is kaphat arra, hogy miért kell nekünk igenis ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Tehát ne próbálja ezt a kérdést úgy beállítani, mintha ez csak valami technokrata téma lenne, mint ahogy Pálffy István képviselőtársunk is arra próbált talán utalni, hogy nekünk ebben nincs is illetékességünk. Azt gondolom, hogy nagyon is van. Lehet, persze, hogy a kormánypárti képviselők nem bánják vagy adott esetben a KDNP sem, hiszen több médiaszereplési lehetőségük van, mint amennyivel talán képesek is élni, de nemcsak mint a Jobbik képviselője, hanem mint a legsúlyosabb kiegyensúlyozatlansági törvénysértés ellen szót emelő képviselőként is kell ezeket a példákat fölhoznom, miszerint az MSZP háromszor-négyszer akkora médiabeli megjelenési lehetőséget kap a Médiatanácstól - a csak fideszes tagokból álló Médiatanács kimutatása szerint, tehát nem a saját statisztikáinkról vagy érzésünkről van szó.

Ezért azt gondolom, Baja Ferenccel ellentétben, hogy igenis a kulturális és sajtóbizottságnak van hatásköre az ügyben, ezért erről beszélnünk, vitatkoznunk kell, és fel kell szólítanunk, azt gondolom, mind a Médiatanácsot, mind a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot általában, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a kiegyensúlyozott tájékoztatás megteremtése érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)