Készült: 2024.05.06.12:52:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2005.02.21.), 2. felszólalás
Felszólaló Gazda László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:45


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bennünket, akik az ország északkeleti részén élünk, közel másfél évtizede élénken izgat a keleti kapcsolatok mindenkori helyzete és lehetséges jövője, elsősorban a gazdasági kapcsolatainkban. Nem leértékelve az oktatási, tudományos, kulturális, idegenforgalmi lehetőségeinket, még 15 év után is él emlékeinkben, milyen kedvező volt a szinte minden árut korlátlan mennyiségben felvevő szovjet piac közelsége, mit jelentett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kistermelőknek, amikor csak étkezési almából közel 500 ezer tonna almát exportálhattak, és az élelmiszer-ipari termékek közel 90 százaléka Globus márkanév alatt kelet felé hagyhatta el az országot.

Tágra nyílt szemmel figyeltük, hogy a rendszerváltást követően az akkori döntéshozók egy-egy geg, egy-egy kuruckodás kedvéért hogyan tették ezeket a kapcsolatokat tönkre egyik pillanatról a másikra, milyen fejvesztetten adtuk fel gazdasági lehetőségeinket, mai szóhasználattal: bejáratott piacainkat, és hogy milyen szívesen vették át a helyünket német, olasz, francia és amerikai kereskedők. Tudjuk, kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba belépni, mégis azt mondom: most türelmes, kitartó munkával, pragmatikus alapon újra kell építenünk gazdasági kapcsolatainkat Kelet felé, mert a magyar gazdaság, különösen az észak-alföldi, észak-magyarországi és dél-alföldi régiók számára elhelyezkedésüknél fogva megadhatja a lehetőségeket arra, hogy a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatokat felhasználva és kihasználva aktív regionális politikát folytathassanak.

Magyarországnak az Európai Unió tagjaként fontos lehet a tengerentúl, a Távol-Kelet, Délkelet-Ázsia, de talán fontosabb lehet két olyan ország, Ukrajna és Oroszország, amelyekkel együtt Európa, ha a remélt változások bekövetkeznek, versenyképesebbé válhat a többi földrészhez képest.

A még meglévő kapcsolatainkat nem hagyhatjuk elveszni, azokat a történelmi hagyományokat, amelyek bennünket nem elválasztanak, hanem összekötnek, le kell fordítanunk a gazdaság nyelvére.

Az elmúlt két hétben, mint a határos megye közgyűlésének elnöke, részt vettem a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr által vezetett kormánydelegáció tagjaként az ukrán-magyar és az orosz-magyar tárgyalásokon. Az ukrán-magyar tárgyalásokon átsütött az igyekezet, az akarat. Ukrajna demokratikus viszonyokat, piacgazdaságot akar; az átalakuláshoz tapasztalatokat keres, partnereket vár; a lehető legrövidebb időn belül el akarja kezdeni a felkészülést, hogy az Európai Unió tagjává válhassék. Az ukrán miniszterelnök asszony több alkalommal megerősítette a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatok fontosságát, kiemelve közös érdekeinket a Tisza folyó hasznosításában, az árvízi biztonság emelésében és az uniós felkészülési tapasztalatok átadásában.

Az orosz-magyar tárgyalásokon végig azt éreztem, hogy Oroszország európai uniós partnereket keres, akikkel pragmatikus alapon gazdasági együttműködést akar. Érdekelt az V. korridor közúti, vasúti vonalainak továbbépítésében, a záhonyi körzet fejlesztésében, a magyar élelmiszer-vásárlásban és a regionális együttműködésben. Azt, hogy Magyarország felzárkózásához stabil makrokörnyezetre, exportvezérelt növekedésre, működőtőke-exportra és -importra, regionális terjeszkedésre, valamint korszerű iparpolitikára van szükség, csak kevesen vitatják. Remélem, azt is csak kevesen vitatják, hogy ez az ország úgy válhat igazán versenyképessé, ha az elmaradott területek fokozatos felzárkóztatása folyamatosan folytatódik a fejekben és a reálfolyamatokban egyaránt. Ennek útja lehet az Európai Unió hatvanas évekbeli regionális politikája; lehet út az Európai Unió nyolcvanas évekbeli regionális politikája; és ezzel együtt lehet útja a keleti gazdasági kapcsolatok újraépítése.

(13.10)

Magyarországon mindháromra szükség van egyidejűleg, és mi, az Északkelet-Magyarországon élők, amellett, hogy tevékenyen részt is kívánunk venni ebben a folyamatban, azt várjuk a kormánytól, hogy a keleti gazdasági kapcsolatokban a közelmúlt tárgyalásai után bátrabban tovább is lép.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai