Felszólalás adatai

Engedjék meg, hogy felelevenítsem a múlt hét pénteken lezajlott nemzetközi konferenciánkat. A Parlament Felsőházi termében a parlament kulturális és sajtóbizottsága, a Nemzeti Kulturális Alappal közös nemzetközi konferenciát szervezett, amely konferenciának a címe "A kultúrafinanszírozás nemzetközi gyakorlata" volt. Az apropóját a Nemzeti Kulturális Alap 20. születésnapja adta, a meghívott vendégek pedig Európa, hozzánk hasonlóan működő állami mecénásszerveinek a vezetői voltak. Köztük annak a brit szervezetnek a vezetője, amely az elmúlt húsz évben többek között sok más európai szervezethez hasonlóan a magyar állam legfőbb mecénásszervének, a Nemzeti Kulturális Alapnak is a mintát jelentette megszületésekor és munkája feltételrendszerének kialakításakor. Ezt a konferenciát azért vagyok kénytelen itt most megemlíteni a költségvetési vitában, hiszen a konferencián felszólaló brit, észt, horvát, bolgár, osztrák, és sorolhatnám tovább, hogy mely országból jöttek még vezető szakemberek, tehát az ő felszólalásaikból, előadásaikból egyértelművé vált, hogy Európa válság sújtotta övezeteiben mindenhol jelentős mértékben csökken a kultúrára fordított forrásnak a mennyisége.

Ezzel szemben Magyarországon az Orbán-kormány utóbbi három évében azt tapasztalhatjuk, hogy először szép lassú, most pedig már egészen dinamikus költségvetési növekedéssel számolhatunk a kultúra területén. Orbán Viktor miniszterelnök úr nem olyan régen, Hódmezővásárhelyen nyitott meg egy kiállítást, és a kiállításmegnyitón jelentette be azt, hogy a kultúrára fordított források növekedése összességében 2014-ben el fogja érni '13-hoz képest a 17 milliárdos növekedést.

Persze azok, akik ezt kizárólag a kulturális államtitkárság költségvetési számainak a növekedésénél keresik, azok ezt nem fogják így megtalálni, hiszen köztudott az, hogy a magyar állam költségvetésében a kulturális terület finanszírozása rendkívül összetett. Vannak olyan feladatok, lásd önkormányzati kötelező feladatok, amelyeket a Belügyminisztérium költségvetéséből finanszírozunk, egyébként itt is jelentős mértékű növekedéssel számolhatunk. Vannak olyan feladatok, amelyeket a Külügyminisztériumnál, vannak olyan jelentős kulturális feladatok, évfordulós titkárság, Balassi Intézet, azon keresztül a külföldi kulturális intézetek és a hungarológiai tevékenység, amelyeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül finanszírozunk. Vannak olyan speciális kulturális feladatok, mint például az integrált közösségi tereknek a fejlesztése, amelyeket a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési államtitkárságán keresztül finanszírozunk, és még sorolhatnám a példákat, de ezt nem teszem meg. Egy biztos, hogy jelentős, 17 milliárd forintos költségvetési kiadásnövekedést jelentett be miniszterelnök úr.

Engedjék meg, hogy néhány számot emeljek ki ebből a növekedésből, néhány tendenciára felhívva a figyelmet. Először is fontos azt hangsúlyozni, hogy a jelenlegi kormány kultúrpolitikája különösen nagy hangsúlyt fektet a kortárs magyar zenei terület, elsősorban a komolyzenei előadó-művészet finanszírozására, hiszen ez az a terület, amelyen az elmúlt évtizedekben nagyon komoly innovációt tudtunk felmutatni. Látható, hogy olyan infrastruktúrával rendelkezünk, amely világviszonylatban is példaértékűnek nevezhető. Egyrészt az oktatási hátterünk a Zeneakadémián keresztül, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen keresztül kimagasló színvonalú, másrészt azok az előadóterek, amelyekben a kortárs komolyzene közönsége a különféle programokra elmehet, azok egészen fantasztikusak. Most már nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is, gondoljanak a nem olyan régen átadott Kodály Központra, de hála a Jóistennek, vidéki színházaink is kiváló befogadó terei a zenei eseményeknek.

Ha Budapestre tekintünk, akkor ki kell emelnünk a Művészetek Palotáját, ki kell emelnünk a részben magántámogatással, de idén 500 millió forintos segédlettel, állami segédlettel befejezett Budapesti Zenei Központot, a BMC-t. Meg kell említenem az október 22-én este átadott új, egészen varázslatos, a miniszterelnök úr által a zenei életnek átadott Zeneakadémia épületét, amelyet több mint 13 milliárd forintból újított fel a magyar kormány, közte természetesen uniós támogatást is igénybe véve. (Dr. Józsa István: 90 százalékban.) Meg kell említenem a Vigadót, amelyet a Művészeti Akadémia kapott meg, de tudjuk jól, hogy évtizedek óta a magyar zenei élet egyik fontos bázisa, tavasszal ez is el fog készülni. És még sok-sok példát mondhatnék; ki kell még emelnem az Erkel Színház épületét, amelyet november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján - pontosítsuk, tehát nem a nagy októberi szocialista forradalomhoz időzítjük az átadást, hanem Erkel Ferenc születésnapjához - fogjuk felújított állapotában átadni annak a nagyközönségnek, amely nagyközönség egyébként már most is látogatja, hiszen a nyitva tartás mellett is zajlik a felújítás.

Mindezek az örömteli dolgok költségvetési többletkiadást is igényelnek. Csak az Erkel Színház működtetésére további 1,1 milliárd forintot fog fordítani a kormány. A Budapest Music Centert 290 millió forintos működési támogatásban fogja részesíteni, 300 millió forintos többlettámogatással fogja segíteni a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működését, a Budapesti Fesztiválzenekar az eddigiekhez képest további 500 millió forintot fog kapni, az egyéb fontos vidéki és fővárosi zenekarok működési támogatása 630 millió forinttal fog növekedni egyébként a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében.

A főváros és az állam együttműködésének köszönhetően a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál új keretek között fog a jövőben a közönség elé lépni, hiszen a létrejövő új fesztiválközpontot igen jelentős támogatásban fogja részesíteni az állam, összességében 1 milliárd 840 millió forinttal.

De nemcsak a zenei területen, nemcsak a zeneművészet területén lesz érzékelhető a költségvetési növekedés, ki kell emelnem például a közgyűjteményi területen néhány számot. Ez azért fontos számomra különösen, mert úgy érzem, hogy az elmúlt három év egyik legnagyobb sikere a közgyűjteményi intézményrendszer átalakítása volt, a megyei intézményeknek a települési önkormányzati fenntartásba adása, az új levéltári rendszer létrehozása, a megyei levéltáraknak az integrálása a Magyar Nemzeti Levéltárba, valamint a megyei könyvtári rendszernek olyan módon való átszervezése, hogy a megyei könyvtári státus és hatókör megmaradt, ugyanakkor a megyei jogú városok, a megyeszékhelyek fenntartásába kerültek. Ehhez tavaly, mint emlékeznek, itt a költségvetési vitában is elmondtam, egy új finanszírozási modellt dolgoztunk ki, amellyel visszaállítottuk azt a normatívát is, amelyet a szocialisták elvettek 2009-ben, mikor megszüntették a kulturális normatívát, és nemcsak hogy ezt a normatívát állítottuk vissza, hanem bizonyos területeknek, így a múzeumoknak céltámogatásokat tudunk nyújtani. Ez is, az idei költségvetésünkben 16,7 milliárd forinttal a Belügyminisztérium fejezetében található támogatási egység is növekedni fog.

Néhány tételt emelek ki ezen növekedések közül: a megyei hatókörű múzeumok támogatására 129,3 millió forintos többlettámogatás fog jutni, a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai programjaira 40 millió forintos többlettámogatás lesz. Az egyéb önkormányzati fenntartású és önkormányzati támogatással fenntartott múzeumok támogatására további 45,7 millió forint. És vannak olyan speciális kiállítások is, mint a nemsokára Hatvanban nyíló új vadászati múzeum, illetve a Ludovika üzemeltetése, amelyre 100 millió forintos többlettámogatás fog rendelkezésre állni. Ezt nemsokára átadjuk, a Magyar Természettudományi Múzeum alakítja ki ezt az új, fantasztikus kiállítást.

Országjáró múzeumok projekt indul 293 millió forinttal, elindul a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, amely 198 millió forintos működési támogatást kap, és még sorolhatnám tovább a múzeumi példákat is.

(18.50)

A megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása 65 millió forinttal fog növekedni, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark működésére további 50 millió forint fog rendelkezésre állni, és a közművelődés területén az állam központi intézményeként működő Hagyományok Háza működési támogatása is 200 millió forinttal fog emelkedni.

Sok-sok példát emelhetnék még ki. Azt gondolom, ezek olyan jelentős forrásbővülések, amelyek mellett nem lehet elmenni. Akik azt állítják, hogy az Orbán-kormány számára a kultúra nem fontos, azok egyszerűen nem mondanak igazat, és nincsenek azzal tisztában, amivel mi, egyébként konzervatívok egyértelműen tisztában vagyunk, hogy a kultúra egy nagyon összetett, nagyon bonyolult dolog, és azon értékek támogatása is fontos számunkra, amelyek nem feltétlenül találkoznak a mi személyes ízlésünkkel. Ezért tartunk fenn egy ilyen összetett, bonyolult támogatási rendszert, amelyből az állami, az önkormányzati és a civil szektor intézményei, programjai, fontos művészeti és kulturális rendezvényei is támogatáshoz jutnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönve figyelmüket, arra kérem önöket, hogy a kulturális terület forrásnövekedése miatt is és kormánypárti képviselőtársaim által már összefoglaltak miatt is az előttünk fekvő törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Dr. Józsa István tapsol. - Dr. Staudt Gábor: Még az MSZP is tapsol! - Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Meg is szavazzák majd!)