Felszólalás adatai

Elöljáróban annyit, mit ígértek önök e területet illetően vagy ennek a területnek a költségvetési vonzatait illetően. Ha áttekintjük a határon túli magyarságra szánt költségvetési forrásokat, akkor sajnos azt látjuk, hogy érdemi elmozdulás a korábbi évekhez képest nincs. Az összes támogatást tekintve van némi növekedés, ezt természetesen üdvözöljük, de az egyes sorok jelentős része így is stagnálást vagy egyenesen csökkenést mutat.

Az a nemzetpolitikai fordulat, amit önök 2010-ben meghirdettek, most már harmadik-negyedik éve elmaradni látszik. Továbbra is a magyar állami költségvetésnek mindössze egyetlenegy ezreléke fordítódik a nemzet negyedét kitevő külhoni magyarságra. Lényegi, nagyságrendekben való előrelépés tehát ebben a költségvetésben, a következő évi költségvetésben sem várható.

A Jobbik úgy gondolja, hogy a külhoni célokra szánt költségvetési források drasztikus növelésével is ki kell fejezni az anyaország felelősségvállalását az elszakított területeinken élő magyarság irányába. A Jobbik azt vállalta, azt fogja vállalni, hogy kormányra kerülve 2018-19-ig fokozatosan az ötszörösére fogja ezeket a forrásokat növelni, annak érdekében is egyébként, hogy a szimbolikus területeken túl tudjunk lépni, és a megélhetést, a szülőföldön maradást, a szülőföldön való boldogulást érdemben támogató, gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtést segítő támogatási forrásokat is be tudjunk vezetni.

Itt egy mondat erejéig azért azt meg kell említeni, ha már a költségvetésről beszélünk, hogy az anyaország felelősségvállalása, az anyaország támogatása az elszakított magyarság irányába még megnövekedett költségvetési források esetében sem elegendő, ha ez nem párosul egy erős és határozott kiállással, nemzetközi védelemmel, diplomáciai segítségnyújtással. Azt látjuk sajnos, hogy az elmúlt három évben a nemzetpolitikai fordulatot ezen a területen sem sikerült sajnos megvalósítani. Csak hadd utaljak vissza az elmúlt egy-két hét eseményeire. Úgy látjuk, hogy önök továbbra sem hajlandóak sem a délvidéki magyarság érdekében a szerb uniós csatlakozás, sem a kárpátaljai magyarság érdekében az ukrán tárulási egyezmény kapcsán kiállni, világos feltételeket kiharcolni.

Térjünk tehát akkor vissza a nemzetpolitikai célú költségvetésre. Általánosságban még elmondható az, a korábbi évekhez hasonlóan szintén nem sikerült azt a kormányzati vállalást teljesíteniük, amit 2010-ben megfogalmaztak az egységesen kezelt és átlátható nemzetpolitikai támogatásokról. Továbbra is három minisztérium különböző sorain, fejezetein találhatóak külhoni magyarokat érintő források. A Bethlen Gábor Alap, illetve az egyes sorok meglehetősen elnagyoltak, indokolatlanul nagy mozgásteret hagynak a kormány számára. Gondoljunk csak például a nemzetpolitikai támogatások című sorra, ahol most már több mint 4 milliárd forint szerepel különösebb kibontás nélkül, hogy ez mégis mire, milyen formában fordítódik.

Amit mindenképpen szeretnék üdvözölni, és úgy korrekt, hogyha itt a pozitívumokról is szót ejtünk, az a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jelentős, 6,3-ról 8,2 milliárd forintra történt költségvetési támogatási növekedése. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet telefonál.) Tavaly épp a Jobbik volt az, amely egy ehhez hasonló nagyságú növekedést már javasolt volna, éppen annak érdekében... Képviselő asszony, kicsit halkabban telefonáljon (Az elnök csenget.), legyen kedves, mert éppen felszólalok. Köszönöm.

Tehát annak érdekében javasoltunk volna egy 2 milliárd forintos növekedést, hogy a kedvezményes honosításban tudjon több munkatárs részt venni, gyorsabbá, egyszerűbbé váljon a kedvezményes honosítás menete, hiszen hiába tart Semjén Zsolt háromhavonta sajtótájékoztatót arról, hogy megvan az x-százezredik magyar állampolgár, és hogy három hónap az ügyintézés, az érintettek sajnos pontosan tudják, hogy ez nem így van. Bízunk benne, hogy ez a megnövekedett előirányzat segíteni fog abban, hogy az ügyintézés gyorsabbá váljon.

Üdvözöljük továbbá a Trianon Múzeum támogatásának a megjelenését a költségvetésben. Éveken keresztül javasolta a Jobbik, hogy a Trianon Múzeum kapjon támogatást, önök ezt minden évben leszavazták. Örömmel látjuk, hogy végre elfogadták ezeket a javaslatainkat.

A Bethlen Gábor Alapról szólva: 11,5 milliárd forint, tehát változatlan a Bethlen Gábor Alap támogatása, amely a külhoni magyarságnak szánt források legnagyobb részét kezeli. Ismét el kell mondanom, hogy indokolatlanul nagynak tartjuk azt a 810 millió forintos előirányzatot, ami a Bethlen Gábor Alap működését érinti. Ez az alap által kezelt összegeknek a közel 7 százaléka, ennyit költenek el működésre, vezetőik javadalmazására, bérezésére, egyéb kiadásokra. Mindenképpen indokoltnak látjuk ennek a lefaragását és a fennmaradó összegek nemzetpolitikai célokra való fordítását.

Kell szólni a Határtalanul-programról, a határon túlra irányuló osztálykirándulásokról. Itt most már világosan látszik, hogy önök szintén nem teljesítették azt a vállalásukat, amit 2010-ben ennek a törvénynek a meghozásakor hoztak. Akkor arról beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr, hogy a ciklus végére biztosítani kell azt, hogy egy teljes évfolyamnyi, 90-100 ezer gyermek állami támogatással eljuthasson az elszakított területeink valamelyikére osztálykirándulásra. Ez az összeg évek óta változatlan, 465 millió forint van erre idén is előirányozva. Ahhoz, hogy valóban minden gyermek megkaphassa ezt a támogatást, körülbelül 3 milliárd forintra lenne szükség. 2010-ben azt ígérték, hogy ezt fokozatosan be fogják vezetni, ahhoz képest három éve nincs érdemi növekedés ezen a soron.

A nemzeti jelentőségű intézményekre 3,8 milliárd forintot szánnak. Ezek azok a magyar megmaradás, a magyar kultúra szempontjából legfontosabb külhoni magyar intézmények, szervezetek, iskolák, színházak s a többi, amelyek normatív állami támogatásban részesülhetnek. Ez egy kiváló kezdeményezés volt, de sajnos az lett belőle, hogy önök szeretem-nem szeretem, pártpolitikai alapon döntöttek arról, hogy kik kerülhetnek fel erre a listára. Ezt az összeget mindenképpen indokoltnak látjuk növelni, már csak annak érdekében is, hogy az intézményhálózatot, az intézménylistát bővíteni lehessen, és oda egyébként olyan szervezeteket, olyan intézményeket is felvenni, amelyek tevékenységük alapján megérdemelnék a magyar állami támogatást, de adott esetben fontosabb politikai szempontok domináltak az ő segítségük elutasításánál.

Az oktatás-nevelési támogatás az egyik legérthetetlenebb fejezete a nemzetpolitikát érintő költségvetési soroknak. Tavaly 5,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra. A Jobbik már akkor is jelezte, hogy ez a pénz kevés lesz. Ezt követően év végén egy külön kormányrendelettel 700 millió forinttal megnövelték ezt az 5,5 milliárd forintot annak érdekében, hogy a pénz elegendő legyen.

(16.50)

Még így se lett elég, ugyanis a mai napig sincs a nevelési-oktatási támogatás teljes összegében kifizetve. A mai napig nem kaptunk választ - örülnénk, ha államtitkár úr szíveskedne erre valamit mondani - arra, noha folyamatosan kérdezzük, hogy mikor kerül a fennmaradó összeg, a szülőknek járó támogatásnak közel a negyede kifizetésre, ezt ugyanis az Unióra hivatkozva zárolták. Tehát még az az állításuk sem igaz, hogy az elmúlt három évben soha nem történtek a nemzetpolitikai célokat érintő zárolások. De visszatérve az összeghez, tavaly nem volt elég az 5,5 milliárd forint, ezt ki kellett egészíteni 700 millió forinttal, de ezt sem fizették ki. Ehhez képest most 4,8 milliárd forint szerepel előirányzatként. Államtitkár úr, valaki magyarázza már meg, hogy ha ez a pénz tavaly sem volt elég, azóta az igénylők száma nemhogy csökken, hanem bízunk benne, hogy talán növekszik, de mindenképpen stagnál, akkor miért 4,8 milliárd forintot terveztek most be, és a hiányzó mintegy másfél milliárd forintot mikor és hogyan fogják előteremteni. Vagy pedig ez azt jelenti, hogy a pénz, a támogatás csökkenni fog, csak ezt önök még nem hajlandók beismerni.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 1,3 milliárd forintos támogatása üdvözlendő lenne. Ez az intézet elvileg az idén is ennyi pénzt kapott, bár ebből valamennyit elmondtak. Egy éve működik ez az intézet, lassan már jó lenne látni az eredményeit, hogy milyen nemzeti stratégiákat kutatnak. Bízunk benne, hogy a következő évben már komoly eredményeket is fel tudnak mutatni, akkor majd el fog válni, hogy mennyire volt indokolt ez a támogatás.

Még egy-két apró dologra hadd térjek ki, amik nem is annyira apró dolgok. Nagyon örülök, hogy itt van Szászfalvi képviselő úr, ő is bejelentkezett, hátha majd reagál erre a kérdésre: Nemzeti Együttműködési Alap. Képviselőtársaim, 3,3-3,4 milliárd forintot szánnak önök az idei évben ismét a civil szervezetek támogatására. Az elmúlt két órában arról szólt a vita, hogy önök mennyivel adnak mindenre többet, mint amennyit a szocialisták adtak, mennyivel jobb ez a költségvetés, mint amilyen a szocialistáké volt. Képviselőtársaim, a szocialista kormányok utolsó évében - távol álljon tőlem, hogy védeni akarnám az ő költségvetési politikájukat - egész pontosan a kétszerese, reálértéken számolva meg még annál többszöröse is jutott az akkor még nemzeti civil alapprogramnak, most Nemzeti Együttműködési Alapnak nevezett célokra, azaz a magyarországi civil szervezetek működésének és programjainak a támogatására. Arról nem is beszélve, hogy sokkal demokratikusabb volt akkor a bírálati mechanizmus és a szétosztási rendszer. 3,3 milliárd forint elképesztően kevés erre, képviselőtársaim!

Egész biztos vagyok benne, mint ahogy hozzánk, úgy önökhöz is tucatjával járnak panaszkodni azok a civil szervezetek, amelyek helyben fontos munkát végeznek, amiért meglehetősen kevés, rosszul strukturált és későn kiutalt állami támogatást kapnak. Ez a 3,3 milliárd forint édeskevés, ennek a többszörösére lenne szükség, ha valóban komolyan gondolják, hogy a civil szférát és a civil társadalmat támogatni szeretnék. Kérem azokat a kormánypárti képviselőtársaimat, akik számára ez a terület fontos, hogy szíveskedjenek ebben a célban segíteni, vagy esetleg támogassák az ezzel kapcsolatos módosító javaslatainkat.

Összességében elmondható, azzal együtt, hogy némi növekmény található a nemzetpolitikát érintő támogatási sorokon, ezen a területen sem sikerült azt az alapvető fordulatot beváltaniuk, amit 2010-ben megígértek. A külhoni magyarság számára fordított támogatások lényegében nem növekedtek, ezek átláthatósága, felhasználhatósága és nyilvánossága nem erősödött, ezáltal az anyaország anyagi felelősségvállalása nem növekedett megfelelő mértékben. Számos módosító javaslattal próbálunk majd ezen a területen komolyabb eredményeket elérni. Kérjük ezek szíves megfontolását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)