Felszólalás adatai

A másik része az, amit az államadósságról mond a képviselőtársam. Tudja, az a kormány, amelyik három és fél év alatt azt az eredményt éri el az államadósság tekintetében, hogy 2800 milliárd forinttal megnöveli az államadósságot, miközben az emberek megtakarított pénzeit, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások 3000 milliárd forintját elkobozza (Pálffy István: Hazudik!), ez durván 6000 milliárd forint, az ne beszéljen, annak a képviselője államadósságról ne beszéljen! Ez a másik része a történetnek.

Egy másik része az, hogy ha a 2002 és 2010 közötti államadóssági mértékekről beszél, akkor nem baj, ha tisztában van annak a szerkezetével, nem baj, ha tisztában van azzal, hogy önök a lakáshitelezési programjuk keretei között 2002-t követően több száz milliárd forintos terhet hagytak ott, nagyjából egyébként annak a 25 százalékos adósságnövekedésnek a 4 százalékos részét.

Azt is tudnia kell, hogy 13-14 évvel ezelőtt, amikor a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások megszülettek, akkor nyilván volt hitelfelvétel a nyugdíjak biztonságos kifizetése érdekében azért, hogy közben a jövő biztonságát a nyugdíjak tekintetében megteremtsük. Amikor önök elkobozták az emberektől ezt a pénzt, akkor az elkövetkezendő generációknak a nyugdíjbiztonságát vették el, magyarul 25 százalékkal csökkentették a majdani, utánunk következő generáció nyugdíját. Ezekkel szembe kellene tudni nézni, de önök ezzel nem tudnak szembenézni. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Igazat kell mondani!)

És a kormányváltáskor cashben, készpénzben ott volt - Tállai képviselőtársam meg tudja erősíteni, mert cáfolni nehezen tudja - nagyjából az a 4-5 százalékos mértékű pénzeszköz abból a 25 százalékból, ami a kormányváltáskor rendelkezésre állt. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy az adósságról csak ennyit, és annyit, hogy 2800 milliárddal növelték, 3000-et meg elkoboztak.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)