Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A temetőkről és temetkezésekről szóló ’99. évi XLIII. törvény módosításáról szóló tervezetet áttekintettük. A Lehet Más a Politika frakciójának álláspontja elsősorban az volt, hogy a kezdeményezések alapvetően támogathatók, amelyek ebben megfogalmazásra kerültek. Nyilvánvalóan felmerült bennünk kérdésként az, hogy miért képviselői indítványként jött ez be, hiszen kíváncsiak lettünk volna Soltész Miklós KDNP-s államtitkár úr véleményére is, akihez alapvetően az összes többi egyházi felekezet tartozik, illetve az összes többit azért mondtam így, mert nem derül ki, szövegszerűen sehol nem jelenik meg a jogszabályban, de az a fogalmazás, hogy az indítvány célja, hogy lehetővé tegye a vallási közösség vallási szokásainak figyelembevételét a temetőkkel összefüggő egyes jogok, kötelezettségek és feladatok végrehajtása során, ezekből nyilvánvalóan arra következtetünk, hogy elhagyott vidéki zsidó temetőkről is jelentős részben szó eshet, amelyek sajnos nagyon elhanyagolt állapotba kerültek az elmúlt évtizedekben.

Amennyire a jogszabályt értelmezni tudtuk, mind a három lényeges szakasza olyan, amiben támogatható elemeket találtunk, az első részben úgy rendelkezik, hogy ha a temető vallási közösség tulajdonában van, a temető beépítési szabályainak a helyi építési szabályzatban történő meghatározásánál az önkormányzat képviselő-testülete köteles kikérni a temetőtulajdonos vallási közösség véleményét. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenképpen helyes és támogatandó cél, ezért ezt az indítványt fogjuk tudni támogatni, és ez ellen nem lesz kifogásunk.

(11.40)

A második ilyen javaslat, amit mi észleltünk, létrehoz egy új kategóriát a több mint 50 éve nem használt, illetve ennyi ideje lezárt temetőkre vonatkozóan. Ezeknél a temetőknél jelentősen enyhít az előírásokon: nem kell annyi létesítménynek lenni, mint a működő temetőkben, és a nyilvántartások vezetésének a szabályai is könnyebbek lesznek, a temetőszabályzat tartalmi kritériumait is enyhébben veszi a javaslat; szintén támogathatónak és életszerűnek tartjuk, hogy ezek megvalósuljanak.

A harmadik rész, amit vizsgáltunk, hogy a gyakorlatilag ezekbe az új kategóriákba tartozó, régen vallási közösség tulajdonában vagy kezelésében lévő vagy ma is ilyen temetők esetén, ahol a vallási közösség saját szabályai tiltják a temető megszüntetését, megváltási díj nélkül és korlátlan időre a vallási közösség rendelkezhessen azon hallottak sírjai fölött, akiknek már senkijük nem él vagy nem lelhető fel.

Összességében úgy éreztük, hogy a képviselői indítvány alapvetően támogatható, és a Lehet Más a Politika tudja ezt szavazatával segíteni.

Egyvalamire viszont kormánypárti képviselőtársaim és a két indítványtevő figyelmét szeretném felhívni, ha nem veszik ezt tolakodásnak. Nemrég volt szerencsém és alkalmam részt venni Körösladányban egy Wenckheim-kripta felújításán, ami felemelő érzés volt, hiszen magának a családnak a korábbi Békés megyei birtokai és a hatása, az építészeti öröksége eléggé meghatározó, és ebből adódóan nagy örömömre szolgált, hogy az erre hivatott, rendelkezési illetékességgel bíró Nemzeti Örökség Intézete ezzel foglalkozik és forrásokat szán rá.

Ezen örömöm mellett viszont meg kellett hogy állapítsam, hogy nagyon sok olyan más, egyéb, nem országos jelentőségű politikus esetében, akik meghatározóak voltak az elmúlt évtizedekben, ugyanazok a folyamatok, amelyeket részben az indítvány is előterjeszt, viszont beindultak. Hadd mondjak konkrét példát, ha nem baj, hogy szűkebb hazámból, a Nagykunságból veszem ezeket. A Nagykunság megváltása során, a Mária Terézia által készített redemptio folyamata során a redemptus ősök voltak, akik hozzájárultak a Jászkunság megváltásához, gyakorlatilag településalapítóként hosszú évtizedeken vagy másfél évszázadon keresztül voltak befolyásos szereplői a közéletnek.

A legtöbb kunsági temetőben ezeknek a családoknak nagy családi kripták jöttek létre, amelyek önmagukban is építészeti emlékek és értékek, viszont miután ezek jelenleg is aktív temetőkben vannak, és a családnak lenne kötelessége gondoskodni róla, ami teljes mértékben elmarad, hiszen részben a 20. század politikai viharai közepette ezeknek a kisnemesi vagy jómódú családoknak egy jelentős része elszármazott ezekről a vidékekről, ma már jelentős részben az összeomlás és a teljes leromlás határán vannak.

Megköszönném a kormánypárt részéről, ha ezen, viszonylag támogatható és nemes törekvések mellett arra megpróbálnának energiát és akár forrást, lehetőséget biztosítani, hogy az önkormányzatoknak megnyíljon a lehetőségük arra, hogy a település helyi jelentőségű, települési szintű vagy térségi szintű, temetőkkel kapcsolatos örökségük ápolására legyen módjuk, forrásuk, és akár feladatuk is legyen ez.

Nyilvánvalóan nemcsak azért, mert ha tiszteletben tartjuk a rég elhunytak temetkezési szokásait, vallási helyeit, és van arra forrás, hogy a kiemelt magyar közéleti személyek, politikusok esetében a kormányzat fordítson forrásokat az építészeti és kulturális örökség megőrzésére, akkor bizony nagyon jó lenne, ha megnyílna a lehetőség arra is, hogy a rettenetesen szegény sorban lévő önkormányzatok, ahol a helyi iparűzési adóból nincs érdemi bevétel, és nincs meg az a lehetősége, hogy az alapfeladatai finanszírozása mellett ilyen közfeladatot felvállaljon, ha ezek tekintetében lenne arra mód, hogy ösztönözve legyenek az önkormányzatok azzal, hogy akár helyi jelentőségű műemlékként, akár más lehetőségként erre támogatást és segítséget kapjanak, örömmel venném az előterjesztők részéről, ha ilyen jellegű indítvánnyal a jövőben tudnának foglalkozni.

Az indítványt támogathatónak ítéljük. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm, államtitkár úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)