Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2009. április 18-ai eseményeket, amelyek a budai Várban történtek, azokat itt e helyütt nem tartom szükségesnek megismételni és azokat feleleveníteni. Úgy gondolom, eléggé széles körben ismertté vált, hogy a budai Várban milyen rendezvényt tartottak egyes szervezetek. Ezt a rendezvényt kissé leegyszerűsítő módon neonáci rendezvénynek nevezi a közvélemény, ahol minden kétséget kizáróan holokauszttagadó nézeteket hangoztattak, és ott ebben a szellemben gyülekezett össze jó néhány ember.

(20.20)

A vizsgálóbizottságnak nem célja a mi javaslatunk szerint annak kiderítése vagy annak megvizsgálása, hogy a holokauszttagadás és a neonáci eszmék terjesztése ebben a pillanatban Magyarországon milyen megnyilvánulási formákat ölt, sokkal inkább a vizsgálóbizottságnak az a célja elképzeléseink szerint, hogy azt vizsgálja meg, hogy az államhatalom, azaz egészen konkrétan a rendőrség hogyan viszonyul ezekhez a rendezvényekhez, és konkrétan hogyan viszonyult az április 18-i, budai Várban megtartott rendezvényhez. A vizsgálat már csak azért is indokolt, mert az április 18-i, budai Várban megtartott rendezvények szónokai közül két személy ellen a rendőrség büntetőeljárást indított, álláspontjuk szerint közösség elleni izgatást merít ki a két szónok által elmondott vélemény.

Ennek abból a szempontból van relevanciája, hogy a gyülekezési törvény 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást, illetve nem járhat mások jogának vagy szabadságának a sérelmével. És a gyülekezési törvény 14. § (1) bekezdése pedig azt is kimondja, hogy amennyiben ez mégis megtörténik, hogy a gyülekezési jog gyakorlása ebbe a tilalomba ütközik, akkor a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Ebből az következik, hogy a rendőrség valamilyen oknál fogva, amely okot a vizsgálatnak kellene kiderítenie, a rendőrség valamilyen oknál fogva a saját maga által is bűncselekménygyanúsnak ítélt felszólalások ellenére nem oszlatta föl a rendezvényt, holott a gyülekezési törvény értelmezéséből az is kiderül, hogy nem szükséges ahhoz bűncselekményt elkövetni, hogy a rendőrségnek ez a feloszlatási kötelezettsége életbe lépjen, hanem elég, ha "csak" mások jogát vagy szabadságát sérti a gyülekezés.

Nyilván ez egy értelmezési kérdés és egy jogalkalmazási kérdés, hogy melyek azok az esetek, azok a gyülekezések, rendezvények, ahol mások jogait vagy szabadságát sérthetik. De az mégiscsak elgondolkodtató, hogy az utóbbi négy-öt évben sorozatban voltak olyan neonáci rendezvények vagy kifejezetten rasszista rendezvények, ahol a rendőrség pusztán tudomásul vette és biztosította a rendezvényt, és amikor a jelenlévők ezeken a rendezvényeken hangot adtak antiszemita vagy rasszista nézeteiknek, akkor a rendőrség nem tett lépéseket, nem tett ellenük olyan lépést, amely a gyülekezési törvény szerint kötelező lenne, tudniillik hogy feloszlatják a rendezvényt.

Most ebből az következik számunkra, hogy itt vagy egy tudatos jogértelmezésről van szó, vagy arról van szó, hogy a rendőrség úgy értelmezi a gyülekezési törvényt, hogy nagyon súlyos cselekményeknek kell ahhoz bekövetkeznie, hogy ők feloszlassanak egy ilyen rendezvényt, vagy pedig mulasztásokról van szó, esetleg arról van szó, hogy a rendőrség, bár tisztában van azzal, hogy fel kellene oszlatnia a rendezvényeket, mégsem teszi meg ezt a lépést. Itt merül fel ebben a körben az igazságügyi és rendészeti miniszter felelőssége, hiszen az alkotmány és a rendőrségi törvény értelmében a rendőrséget a kormány az igazságügyi és rendészeti miniszter útján irányítja. Tehát a rendőrség a kormány irányítása alatt áll, és nyilván elsősorban az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozik az, hogy a rendőrség helyesen értelmezze és helyesen alkalmazza a jogszabályokat.

Tudni kell, hogy a gyülekezési törvénynek ez a szabálya azzal is kiegészül, hogy a feloszlatott rendezvény szervezője a bírósághoz fordulhat a rendezvény feloszlatása jogszerűségének megállapítása iránt. Tehát a feloszlatás jogszerűségét vitathatja a rendezvény szervezője, bár ez nem halasztó hatályú, tehát nyilván a rendezvényt a helyszínen feloszlatják, majd ezt követően kezdődik egy jogvita, egy utólagos jogvita, amely arról szól, hogy a rendőrség helyesen döntött-e, jogszerűen döntött-e.

A vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy az elmúlt évek neonáci vagy rasszista rendezvényei esetében a rendőrség miért nem tette meg egyetlenegyszer sem, hogy bírósági útra terelje ezt a jogvitát. Miért nem tette meg a rendőrség azt, hogy feloszlat egy ilyen rendezvényt annak tudtában, hogy a bíróságnak egy, mondjuk úgy, hogy precedens értékű döntést kell hoznia, melyek azok a kritériumok, amely esetben, például a mások jogainak vagy szabadságának a sérelmére hivatkozva a rendőrség jogszerűen feloszlathat egy rendezvényt?

Itt a konkrét esetben biztos, hogy van olyan jog, alapjog, amely sérelmet szenvedett, hiszen egy neonáci, holokauszttagadó rendezvényt a holokauszt emléknapjának az előestéjén megtartani - vagy pontosabban: az úgynevezett Élet menetének az előestéjén megtartani -, az minimum a kegyeleti jogokat sértette, de nyugodtan azt mondhatjuk, hogy az emberi méltóságot is sértette ez a rendezvény.

Összefoglalva tehát a vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a konkrét, április 18-i ügyben hogyan járt el a rendőrség, és miért így járt el a rendőrség, de ki kell arra is terjednie a vizsgálatnak, hogy rendszeresen milyen gyakorlatot folytat a rendőrség ezeknek a neonáci és rasszista rendezvényeknek az ügyében, és ki kell arra terjednie, hogy ezért a rendőrségi gyakorlatért terheli-e felelősség az igazságügyi és rendészeti minisztert, és ha igen, akkor milyen felelősség terheli. A vizsgálatnak nyilván a felelősség megállapításán túl az is célja lehet, hogy ebből egy jövőre nézve iránymutató értelmezést tudjunk a rendőrségtől számon kérni.

Azt gondolom, hogy az Országgyűlés mint törvényhozó a törvények értelmezését sokféleképpen tudja segíteni, például egy ilyen vizsgálat a rendőrséget legalább abba a helyzetbe tudja hozni, hogy a bíróság előtt megvédje az álláspontját, amennyiben az ilyen rendezvények feloszlatására sor kerül. Szeretném leszögezni, hogy nem minden esetben, ez nyilván nem jelentheti azt, hogy automatikusan egy egyébként neonáci nézeteket valló vagy rasszista nézeteket valló személyekből álló gyülekezet, gyülekezés, rendezvény feloszlatható, nyilván nem ez a dolognak a lényege, hanem az a lényege ennek a feloszlatási kötelezettségnek, hogy a rendezvény mire irányult, a rendezvényen elhangzó felszólalások mások jogait vagy szabadságát sértették-e, és nem utolsósorban, hogy valósított-e meg bűncselekményt az ő fellépésük.

Tehát összefoglalóan azért javasoltuk ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását, mert egy rossz gyakorlatot látunk. Miközben a kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy hiányoznak a megfelelő jogszabályok ahhoz, hogy a kormány vagy a rendőrség fel tudjon lépni a neonáci és rasszista eszmék terjedése ellen, a valóságban a gyülekezési jognak van egy nagyon is konkrét szabálya, amelyet a rendőrség valamilyen oknál fogva nem alkalmaz. Ezt a helyzetet mindenképpen tisztázni kell, és ezt a vizsgálatot le kell folytatni.

Kérem a támogatásukat, és támogatásuk esetén néhány hét múlva az Országgyűlés elfogadhatja ezt a határozati javaslatot. Azt sajnálom, hogy a mai napon nem zárulhat le az általános vitája a javaslatnak, mert így egy héttel később, azaz körülbelül egy hónap múlva tehet pontot az Országgyűlés ennek a határozati javaslatnak a végére, és ezt követően tudja csak létrehozni ezt a vizsgálóbizottságot, pedig indokolt lenne, hogy még a nyári parlamenti ülésszünet, tehát a nyári szünet előtt létre tudja a vizsgálóbizottságot az Országgyűlés, hiszen várható, hogy ha ez a vizsgálóbizottság elvégzi a munkáját, akkor már talán az őszi, mondjuk úgy, hogy tüntetési vagy demonstrációs időszakban ennek a vizsgálóbizottságnak a tanulságai, a jelentése irányadó lehet a rendőri munka szempontjából.

Ezért kérem, hogy az Országgyűlés képviselőcsoportjai, képviselői tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy létrejöhessen ez a vizsgálóbizottság még a nyári ülésszak befejezése előtt. Köszönöm szépen a figyelmüket.

(20.30)