Felszólalás adatai

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt határozati javaslat előzményéről kell hogy néhány szót szóljak, annak ellenére, hogy maga a határozati javaslat lényegében tartalmát tekintve egyetlenegy ponton sem tér el az eredeti határozati javaslattól. Egy technikai kérdést nem számítva - ami persze fontos -, hogy időközben megszűnt a Magyar Demokrata Fórum önálló országgyűlési képviselőcsoportja, és ennek okán a vizsgálóbizottságok felállítására vonatkozó normákkal összhangban rendezni kellett a kormánypárti-ellenzéki viszonyokat paritásos alapon, tehát a határozati javaslat ezen a ponton kerül módosításra a kezdeményezésemre, és korábban az Országgyűlés Házbizottságában ebben egyetértés volt, hogy ezen a ponton indokolt változtatni az eredeti határozati javaslatot. Eszerint az új felállásban az MSZP mint kormányzó párt 5 tagot, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3 tagot, a KDNP és az SZDSZ 1-1 tagot delegálna a bizottságba.

Néhány szót engedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ügyről, illetve a vizsgálóbizottság felállításának szükségességéről, illetve ennek a létjogosultságáról, aktualitásáról most szóljak. Egyfelől az előzményekre visszautalva fel kell idéznem, hogy 2008. szeptember 12-én Szilvásy György akkor még a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter kezdeményezésére összeült a nemzetbiztonsági kabinet, mert mint akkor megtudhattuk az ülést követően kiadott közleményből, "egy titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését".

Szilvásy György miniszter akkor arról tájékoztatta a kabinetet, hogy egy, "a Nemzetbiztonsági Hivatal látókörébe került biztonsági vállalkozás eredeti rendeltetésétől eltérően internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre. Ezt a széles körű, jogosulatlan titkos adatgyűjtésre alkalmas hálózatot a gyanú szerint egyebek között minősített információk megszerzésére használták fel." A tájékoztatás szerint az ügyben az NBH főigazgatója szeptember 10-én tett feljelentést a rendőrségen, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt.

Nos, azt követően számtalan információ került nyilvánosságra - ellenőrzött és kevésbé ellenőrzött információ -, és ha visszaemlékszünk, abban az időben sokan a Watergate-botrányhoz hasonlították ennek az ügynek a súlyát, volt, aki magyar Watergate-botrányként is aposztrofálta ezt az esetet. Mondhatnánk pár hónap elteltével, hogy csend van az ügy körül, ami szerintem önmagában nem probléma, hiszen ha zajlik egy büntetőeljárás, nagyon helyes, hogy a büntetőeljárás részletei nem köröznek a nyilvánosságban, és nem tudunk meg addig, amíg a nyomozás el nem jut egy megfelelő szakaszba, újabb és újabb információkat.

Viszont a vizsgálóbizottság felállításának szükségességét nem is az indokolta, hogy büntetőeljárást folytasson le az Országgyűlés - amely nem is hivatott erre - a megfelelő szervek helyett, sokkal inkább arra, hogy az általános tanulságokat egy ilyen ügy kapcsán vonjuk le itt a parlamentben, hiszen valóban egy példátlanul súlyos esetről volt, van szó, amivel foglalkozni kell. Másrészt az ügy anomáliái, tisztázatlanságai okán indokolt föltenni a kérdést, hogy hogyan fordulhatnak elő ilyen esetek: egy árnyékszolgálat működése, működtetése milyen politikai, milyen társadalmi környezetben valósul meg a Magyar Köztársaság területén, hogyan teszik ezt lehetővé a jogszabályok, vagy milyen módon lehet a jogszabályok szigorításával, felülvizsgálatával védekeznünk az ilyen jelenségekkel szemben? Tulajdonképpen ez volt a motivációja a vizsgálóbizottság felállításának.

Ennek alátámasztására szeretnék néhány kérdést idézni is, ami általános érvényű az üggyel kapcsolatosan. Ahogy utaltam rá, nem a büntetőeljárás vagy nem a nyomozó hatóságok helyetti munkáról lett volna, van szó a vizsgálóbizottság esetében. Olyan általános kérdéseket is föl kívántunk vetni az SZDSZ képviseletében ennek az ügynek a kapcsán, amelyek szerintem, szerintünk megválaszolásra érdemesek, és most mondok néhány ilyen példát.

(20.00)

Az UD Zrt.-ügy kapcsán nyilvánvaló, hogy olyan személyek működtetik, működtették ezt a céget, akik egykor az NBH állományába tartoztak. De visszautalhatnék más, korábbi ügyekre, botrányos esetekre, amikor szintén olyan szereplőkkel találkoztunk, akik valaha vagy az állambiztonsági szolgálatoknál, vagy az NBH-nál töltöttek be magas tisztségben különböző funkciókat. Éppen ezért indokolt szerintem egy ilyen vizsgálat esetében felvetni azt a kérdést, hogy kötik-e megfelelő szabályok a leszerelt, nyugdíjba vonult egykori munkatársakat. Amennyiben léteznek ilyen írott vagy íratlan normák, ellenőrzik-e betartásukat megfelelő hatékonysággal, ha rendre előfordul, hogy az NBH egykori tisztjei és vezető munkatársai különböző bűncselekmények gyanújába keverednek?

Vagy például egy olyan kérdésnek a tisztázása, ami nem először került reflektorfénybe a rendszerváltás után, hogy mi van akkor, ha telefonlehallgatások érintettjévé, szereplőjévé válik egy képviselő. Feltettem azt a kérdést is, hogy országgyűlési képviselő, vagy konkrétabban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja esetében, ha telefonlehallgatás érintettjévé válik, akkor milyen eljárást követnek az illetékesek. Kiknek tartoznak ilyenkor jelentési kötelezettséggel a műveletben részt vevő közszolgák? Mi a teendő akkor, ha megállapítható, hogy az érintett képviselő nem részese semmilyen bűncselekménynek? És mi a teendő akkor, amikor ennek megítélése nem egyértelmű, vagy még inkább, felmerül a gyanú, hogy a képviselő jogsértő magatartást követ? Köteles-e figyelmeztetni az országgyűlési képviselőt vagy az illetékes bizottságot az NBH vezetése? És így tovább.

Felmerülhet más általános érvényű kérdés is ennek az ügynek a kapcsán. Amikor adatok keletkeznek, információk keletkeznek, akkor a megfelelő szervek, ebben az esetben az NBH vagy a büntetőeljárásban részt vevő más nyomozó szervek hogyan kezelik a különböző adatokat? Hogyan kezelik a bizonyítékokat? Ebben az esetben számomra még kérdés volt az, hogy betartották-e a vonatkozó büntetőeljárási és adatkezelési szabályokat az érintett, illetve felsorolt szervek. Tehát azt gondolom, volt, van tisztáznivaló az ügy kapcsán, még akkor is, ha zajlik a büntetőeljárás. És ha csak azt a kérdést említem, ami egy más alkalommal a nemzetbiztonsági bizottság ülésén szintén előkerült, hogy azoknak az eszközöknek a behozatalára, amelyekkel lehallgatásokat lehet ma Magyarországon végezni, különböző korszerű eszközök, vagy amelyekkel információs rendszerekbe be lehet hatolni és adatállományokat lehet elcsenni, nos, ezeknek az eszközöknek a behozatalára mindenféle jogszabályok, engedélyezési eljárások vonatkoznak. Vajon kellően körültekintően alkalmazzák-e ezeket a megfelelő szervek?

Itt van egy sor olyan kérdés, amire választ kell tudni adni, amit vizsgálni érdemes, és amelyek megválaszolása után nekünk magunknak, jogalkotóknak is lesz feladatunk, hogy biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tegyük a Magyar Köztársaságot mint jogállamot. Éppen ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szemben azzal, ami tavaly ősz óta történt, nevezetesen valamikor októberben javasoltam, hogy álljon fel a vizsgálóbizottság, mind a mai napig formálisan nem állhatott fel ez a bizottság. Volt, amikor arra hivatkoztak egyes képviselőtársaim, hogy az adatvédelmi ombudsmanhoz fordultam, és amíg Jóri András válasza nem érkezik meg, addig nem is érdemes itt a parlamentben erről vitatkozni. Az előbb általam felvetett kérdések is azt mutatják, hogy függetlenül az adatvédelmi biztos válaszaitól, van miről beszélni, van miről tárgyalni a vizsgálóbizottságnak.

Ezzel együtt azt gondolom, nem szerencsés, ha egy ilyen ügyben ilyen hosszan elnyúló problémaként jelentkezik az, hogy nincs válasz az adatvédelmi biztostól. Csak jelzem, hogy több hónap várakozás után, április 22-én ismét dr. Jóri Andráshoz fordultam, és kértem, hogy segítse elő a vizsgálóbizottság felállását legalább azzal, hogy a korábban március végére ígért válaszát megkaphatom, mint aki ezzel a kéréssel hozzá fordult, és megkaphatja az Országgyűlés, illetve a széles nyilvánosság. Ezen a levélen túlmenően is újabb és újabb akadályok merültek föl, hiszen a házbizottság mind a mai napig nem tudott a személyi összetétel ismeretében előterjesztésről dönteni, vagy arról dönteni, hogy szavazhassunk végre a bizottság összetételéről.

Az MDF-frakció megszűnése, ahogy az elején utaltam rá, új helyzetet teremtett. Ennek kezelésére nyújtottam be határozati javaslatomat. Azt kérem, hogy az Országgyűlés támogassa ezt. Biztos vagyok benne, hogy ha ezen a formai akadályon végre túllendülünk, és a frakciók is, a Fidesz, az MSZP, a KDNP megnevezi a jelöltjeit ebbe a bizottságba, akkor egy komoly érdemi munka kezdődhet el annak érdekében, hogy tisztázzuk a tisztáznivalókat.

Köszönöm, hogy meghallgattak.