Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 8. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Schmuck Erzsébet jegyző asszony és Földi László jegyző úr lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Szlovén Köztársaság Kormánya, Magyarország Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a Többnemzeti Szárazföldi Kötelékről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/2920. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, miniszter úr.

HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország, Szlovénia és Olaszország Kormánya 1998-ban hozta létre a Többnemzeti Szárazföldi Köteléket, angol nevének rövidítése szerint az MLF-et, azért, hogy humanitárius és kutató-mentő, békefenntartó és válságkezelési műveletekben előforduló harcfeladatokat hajtson végre. Az MLF mandátuma elsősorban Kelet-Közép-Európa és Dél-Kelet-Európa nehéz terepviszonyú és szélsőséges éghajlatú területeire szól, nem kizárva azonban az Európán kívüli alkalmazást sem.

A Többnemzeti Szárazföldi Kötelék kiváló munkát végez. Évente hajt végre közös gyakorlatot. A kötelék eddig két alkalommal sikeresen vett részt a NATO koszovói műveletében. Az MLF egyes elemei három alkalommal vettek részt az afganisztáni ISAF-misszióban.

Az egység elemei jelenleg felkészülnek az afganisztáni rendezési folyamatot támogató új NATO-küldetés, az Eltökélt Támogatás Műveletben való közös részvételre, 2015 márciusától féléves időtartamban.

Az MLF EU-harccsoportba kijelölt erői 2007 második felében, majd 2012 második félévében láttak el készenléti szolgálatot. Jelenleg előkészítés alatt áll a 2017-es MLF-bázisú EU-harccsoport kialakítása.

A Többnemzeti Szárazföldi Kötelék, bár a Magyar Honvédség legjobban működő regionális együtt­működési formája, azonban ma már nem tekinthető korszerű szervezetnek. A biztonsági környezet változásai, valamint NATO- és EU-kötele­zettségeink együttes ellátása szükségessé teszi, hogy fejlesztési elképzeléseinkben és haderőnk felkészítése során mindvégig erőforrásaink ésszerű felhasználására ésköltséghatékony megoldások kialakítására törekedjünk.

A közös munka során megszerzett tapasztalatok alapján, továbbá a részes államok azon szándéka miatt, miszerint a közös alakulat csatlakozik az olaszországi NATO gyors telepítésű hadtesthez, szük­ségessé vált az együttműködést szabályozó megállapodás modernizálása. A szakértők előkészítő munkája és többkörös háromoldalú egyeztetése után sikerült kialakítani az MLF-együttműködésre vonatkozó megállapodást.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tárgya a kormányközi megállapodás új változata, amely a Többnemzeti Szárazföldi Köteléket létrehozó, 1998-ban kötött kormányközi megállapodást váltja fel. Az új megállapodás szélesíti az MLF tevékenységi körét. A megállapodás hatálybalépését követően ugyanis képesnek kell lennie a megfelelő készenléti szint elérését és fenntartását célzó, az interoperabilitás fejlesztését szolgáló többnemzeti kiképzés tervezésére és végrehajtására, az ENSZ, az EU, a NATO által vezetett feladatok végrehajtására, valamint a felek kölcsönös megállapodása szerinti más küldetések végrehajtására is.

A Többnemzeti Szárazföldi Kötelék az ENSZ alapokmányában foglalt alapelvek szerint a Biztonsági Tanács mandátuma alapján létrehozott kötelék vagy egy nemzetközi szervezet által vezetett kötelék részeként alkalmazható, a nemzeti politikai döntéstől függően mindhárom nemzet vagy csak két nemzet részvételével.

Az új megállapodás meghatározza a Többnem­zeti Szárazföldi Kötelék döntéshozó és döntés-előkészítő szerveit, ezek a politikai-katonai irányító testület, illetve a politikai-katonai munkacsoport, annak ad hoc munkacsoportjaival, és meghatározza azok összetételét is. Kimondja, hogy az olasz a vezető nemzet, és az Udinében lévő parancsnokságon kívül, amelyben egyes beosztásokat a magyar fél tölt fel, az MLF állománya hazai bázisán állomásozik készenléti státusban.

Az egyezmény a pénzügyi és a logisztikai kérdések rendezését alacsonyabb szintre utalja. A védelmi minisztériumok között megkötött megállapodás rendezi ezeket a kérdéseket.

Tisztelt Ház! A Többnemzeti Szárazföldi Kötelékhez más nemzetek is csatlakozhatnak, továbbá lehetőség lesz harmadik nemzetek számára egyes MLF-aktivitásokban történő ad hoc részvételre az MLF-hez történő csatlakozás nélkül, külön eseti megállapodás alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Többnemzeti Szárazföldi Kötelékben történő részvétel jelentősen elősegíti a Magyar Honvédség tízéves stratégiai tervében rögzített telepíthető műveleti dandár kialakítását. Ugyanakkor kiváló lehetőséget biztosít a közép- és hosszú távú közös műveleti tervezéshez, illetve a közös fejlesztésekhez és modernizációhoz.

Mindezek alapján kérem tehát önöket, hogy a Ház előtt fekvő törvényjavaslatot tárgyalják meg és fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(9.10)

ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor.

Elsőként megadom a szót Demeter Mártának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony.

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szlovén, a magyar és az olasz kormány 1998. április 18-án kötött megállapodást egy közös Többnemzeti Szárazföldi Kötelék ‑ a továbbiakban MLF-nek fogom én is nevezni, mint miniszter úr tette ‑ létrehozásáról. A megállapodás célja egy olyan készenlétben lévő, gyors reagálású könnyű lövészdandár létrehozása, amely képes hatékony katonai választ adni az újonnan felmerülő kihívásokra. A javaslatban szereplő nemzetközi szerződés az MLF-ről szóló 1998. évi megállapodás új változata. Az új megállapodás szélesíti az MLF tevékenységi spektrumát. Eszerint a köteléknek képesnek kell lennie a megfelelő készenléti szint, fenntartási képesség, műveleti hatékonyság elérését és fenntartását célzó, az interoperabilitás fejlesztését szolgáló többnemzeti kiképzési tevékenységek tervezésére és végrehajtására, az ENSZ, az Európai Unió, a NATO által vezetett feladatok végrehajtására, valamint a felek kölcsönös megállapodása szerinti egyéb feladatok ellátására.

A vezető nemzeti szerepet változatlanul Olaszország fogja ellátni. E szerepkörében biztosítja az MLF-parancsnokság székhelyét, annak parancsnokát és a parancsnokság szervezetének zömét. A korábbi egyezménytől eltérően a javaslatban szereplő megállapodás nem határozza meg, hogy milyen típusú alegységeket kell kijelölni, hanem azt a végrehajtására szolgáló egyetértési megállapodásban kell rögzíteni. A szerződő felek változatlanul minden év végén határozzák meg a következő évre érvényes felajánlott képességeket.

A javaslat a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséhez és kihirdetéséhez fűződő rendelkezéseket tartalmaz. Szeretném kiemelni, hogy olyan országok szövetségéről és együttműködéséről van szó, amelyek katonái rendkívül eredményesen látnak el közös szolgálatot és működnek együtt balkáni missziókban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. Szemmel látható, hogy a biztonsági kihívások egyre növekednek, a biztonságpolitikai környezet egyre változik, amely még fontosabbá teszi a védelem területén az ilyenfajta együttműködéseket is.

Amint említettem, a szerződő felek minden év végén határozzák meg a következő évre érvényes felajánlott képességeket, ennek kapcsán szeretném a képességek fontosságát kiemelni. Pontosan, ahogy a miniszter úr említette, nagyon fontos, hogy ezeket a képességeket meg tudjuk osztani és csoportosítani tudjuk. Erre való egyébként a pooling és sharing gyakorlata. Ennek lényege, hogy ezáltal tovább tudjuk növelni a hatékonyságot, és ez feltétlenül amellett kell megvalósuljon, hogy egyébként a költségvetési ráfordításoknak is tükrözniük kell, hogy minden résztvevő számára fontos az, hogy megfelelő ráfordításokkal megfelelő képességek legyenek fenntarthatók és jöjjenek létre a jövőben. Azt gondolom, hogy a kialakult helyzetben a kormánynak is világos álláspontot kell elfoglalnia és ezt tettekben is megvalósítania, olyat, amelyből egyértelműen látszik, hogy prioritás számára a magyar emberek biztonsága. Mert tudjuk, hogy minden szövetség és minden együttműködés és kötelék csak úgy lehet sikeres, ha a résztvevők külön-külön is megfelelő működő­képességű haderővel rendelkeznek, és ezt fenn is tudják tartani, fejleszteni tudják, így tehát Magyarországnak is egyértelműen feladata az, hogy a magyar emberek biztonságáért mindent megtegyen olyan módon is, hogy fejleszti a Magyar Honvédség működőképességét. Ehhez pedig szükséges, hogy a kormány tettekben is értékelje az állomány erőfeszítéseit és kiváló teljesítményét. Erre kapott az állomány ígéretet. Nagyon reméljük mi is, hogy meg fog valósulni az a bérfejlesztés, amit egyébként a kormány év közepére megígért számukra, és nagyon reméljük azt is, hogy ez fenntartható lesz a jövőben is, hiszen éppen ideje volt már.

Feladata a kormánynak, hogy növelje érdemben az alapfeladatok ellátására szánt összeget, és az is feladata, hogy az érdemi és mára már halasztást nem tűrő fejlesztéseket mielőbb hajtsa végre. Nagyon jól tudjuk, hogy harcihelikopter-képesség már-már megszűnt Magyarországon, a szállítóhelikopter-képesség pedig a megszűnés határára sodródott. A kormány számos nyilatkozatában világossá teszi, hogy szavakban felismerte a problémát; egyelőre a tetteket még nem látjuk, de természetesen reméljük, hogy mielőbb meg fog valósulni a szállító helikopterek beszerzése és ennek a képességnek a fenntartása, folyamatos fejlesztése.

Tehát mindent összevetve, rendkívül fontosnak tartjuk az ilyen nemzetközi együttműködéseket, mint amilyen az MLF is. Az MSZP támogatja a NATO-szövetségeseinkkel folytatott védelmi együttműködés elmélyítését, és kiemelten fontosnak tartjuk a térségünk államai közötti kapcsolatok további erősítését. Pontosan ennek kiemelkedő példája az 1998-ban Magyarország, Olaszország és Szlovénia által felállított Többnemzeti Szárazföldi Kötelék működése. Az MSZP ezért üdvözli a háromoldalú együttműködés megújítását, és támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szlovén Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Magyar Köztársaság között 1998-ban jött létre az az egyezmény, amelynek módosítása most itt fekszik előttünk. Közel húsz évvel ezelőtt e három állam egy Többnemzeti Szárazföldi Köteléket hozott létre annak érdekében, hogy fejlesszék katonai kapcsolataikat, megerősítsék az európai stabilitás iránti feltétlen elkötelezettségüket, és olyan készenlétben lévő, gyors reagálású könnyű lövészdandárt hozzanak létre, amely képes hatékony katonai választ adni az újonnan felmerülő kihívásokra.

Jelen egyezmény célja, hogy megújítsa az 1998-ban megkötöttet. Az új megállapodás lényegében két területen módosít. Az egyik, hogy hangsúlyosabban és körülhatároltabban jelenik meg más országok csatlakozásának módja az MLF-hez. A második és legfontosabb, hogy a kötelék ezentúl az ENSZ, az EU és a NATO műveleteiben egyaránt területi korlátozás nélkül bevethető lesz a részes államok teljes konszenzusa mellett.

Az elmúlt közel húsz évben a kötelék számos közös hadgyakorlatot tartott, ezzel is növelve az országok közötti együttműködést, ugyanakkor a kötelék békefenntartói feladatokat is ellátott például a Balkánon vagy éppen Afganisztánban. A magyar katonák e téren is kiemelkedően, kiválóan teljesítettek, amiért minden elismerés és tisztelet megilleti őket.

Fontos aláhúzni, hogy a Jobbik támogatja azon katonai együttműködéseket, amelyek elősegíthetik az országok közötti kapcsolatok erősödését, nem csupán katonai szinten. Nem támogatunk azonban olyan hadműveleteket, amelyek idegen érdekeket szolgálnak. Szeretnénk felhívni a kormány figyelmét, miniszter úr figyelmét, hogy a különböző hadműveletekben való részvétel kockázatokkal is jár. Elképesztőnek találtuk azt a kormányzati oldalról érkezett felvetést, hogy Magyarország esetleg részt vehetne egy kurdisztáni misszióban, mellyel ‑ ha nem is közvetlenül, de ‑ felvenné a harcot az Iszlám Állammal szemben. Azzal az Iszlám Állammal szemben, amelynek létrejöttéhez nagyban hozzájárultak a nyugati országok is, ahogy azt Wesley Clark korábbi NATO-főparancsnok a CNN-nek februárban elmond­ta. Bár a kormány a nyugati országok szemében nyilván ismét szerezne egy piros pontot, ha vállalna egy ilyen missziót, Magyarország érdekei azonban ennél sokkal előbbre valók.

(9.20)

Márpedig hazánknak nem érdeke egy ilyen misszió, hiszen ezzel mi is célpontokká válhatnánk a szélsőségesek, az Iszlám Állam szemében, nem beszélve arról, hogy magyar katonák életét kockáztatnánk egy olyan konfliktusban, amelyet idegen érdekek gerjesztettek.

Természetesen nem szeretném csupán egyetlen szituációra korlátozni a felvetésemet, de érzékeltetni kívánom, hogy ‑ függetlenül a nemzetközi és több­nemzeti szerződésektől, egyezményektől ‑ a magyar kormánynak első számú szempontja mindig a magyar érdek kell legyen. Nemzeti érdekeinket és országunk biztonságát nem áldozhatjuk fel azért, hogy jó pontokat szerezzünk nemzetközi szinten, elsősorban Amerika szemében. Ugyanez vonatkozik az ukrajnai helyzetre is, amelyből Magyarországnak teljes mértékben ki kell maradnia, erőfeszítéseket kizárólag diplomáciai úton, a béke reményében szabad tennünk, a lehető legteljesebben figyelembe véve a kárpátaljai magyarság érdekeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a javaslatra: mind Szlovéniával, mind Olaszországgal fontosnak tartjuk kulturális és gazdasági kapcsolataink erősítését, de nemzeti önrendelkezésünk szempontjából teljességgel elfogadhatatlan, hogy az említett irányban szélesítsük a megállapodást. Az MLF-et korábban támogattuk, de így, hogy közvetlenül NATO-irányítás alá kerül, ebben a kiélezett nemzetközi helyzetben, amikor azt látjuk, hogy a NATO a defenzív magatartás helyett egyre inkább agresszív politikát folytat, a Jobbik képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíván-e élni valaki a felszólalás lehetőségével. Megadom a szót Kósa Lajos bizottsági elnök úrnak, Fidesz.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Szlovén Köztársaság Kormánya, a magyar kormány és az Olasz Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi megállapodás a többnemzeti szárazföldi kötelékről és annak a megújítása, ha jól figyeltem az ellenzéki szónokokat, mindenki által támogatott.

Ami engem őszintén meghökkentett, az az, hogy a támogatás mellett az ellenzék nagyban hozzájárul ahhoz, hogy még azok se értsék pontosan, miről van szó, akik egyébként adott esetben a parlament munkáját figyelik vagy a parlamenti szónokokat hallgatják, hiszen napnál világosabb, hogy ez a többnemzeti szárazföldi kötelékről szóló megállapodás egy olyan katonai képesség fejlesztésének a lehetősége, ami a Magyar Honvédség számára fontos. Azt is elmondták képviselőtársaim, hogy a katonai kapcsolatok erősítése Magyarország számára kifejezetten fontos és érdekünkben áll az olyan országokkal, amelyekkel nyilvánvalóan közös feladatokat kellene ellátni, és amely országokkal a biztonságpolitikai érdekeink megegyeznek.

Ehhez képest ebben a témában oda nem illő, de az erre a kérdésre figyelő hallgatókat teljesen összezavaró kérdéseket felvetni minimum szerencsétlen, de inkább egy kétkulacsos beszéd. Hiszen napnál világosabb, hogy ennek a megállapodásnak az égadta világon semmi köze nincs az Iszlám Állam elleni lépésekben való részvételünkhöz. Semmi! Persze, ceterum censeo alapon tudjuk, hogy más fontos politikai testületben is létezett az, amikor a búza aratásának a kérdésében valaki imamalomszerűen elmondta, hogy Karthágót pedig el kell pusztítani. De a helyzet az, hogy az Iszlám Állammal kapcsolatos kérdések, a haderő fejlesztésének az általános kérdései, ezen belül olyan kérdések, mint a helikopterképesség vagy a NATO irányelveinek figyelembevétele a haderő fejlesztésénél ‑ amit egyébként a magyar kormány felvállalt ‑, még egyszer mondom, alkalmas arra, hogy összekavarja az embereket.

Annak örülök, hogy az ellenzéki képviselőtársak elismerik a magyar honvédek erőfeszítéseit. Én is szeretném megköszönni azt a munkát, amit kiválóan és lelkiismeretesen végeznek ezen nemzetközi együttműködések keretében is, és külön örülök annak, hogy az MSZP ezt a törvényjavaslatot támogatja.

Nyilvánvalóan lesz alkalmunk megvitatni, tisztelt képviselőtársaim, az Iszlám Állam elleni esetleges nemzetközi fellépésben való magyar részvételt, és annak mikéntje a parlament előtti vitában pontosan megállapítódik, és egy pontosabb, normális előterjesztés alapján erről lehet vitatkozni. Egy biztos, előzetesen természetesen a magyar kormánynak eminens politikája, amit a Fidesz messzemenőkig támogat, hogy az ukrán konfliktusból maradjunk ki. Szerencsére ki is maradunk. Az erre való felszólalás persze fontos üzenet lehet, de ebben nincs vita közöttünk.

Egy biztos: furcsa a Jobbiktól az Iszlám Állam elleni fellépés kapcsán az elutasítást hallani akkor, amikor a jobbikos politikusok szerte az országban karácsony táján azzal szokták szórakoztatni az önkormányzati vezetőket, hogy mindenfelé kereszteket állítanak fel engedély nélkül, ezzel mintegy a kereszténység igazi képviselőjének állítják be magukat, szemben azokkal a polgármesterekkel, akik csak közlik, hogy karácsonykor a keresztállítás pont a keresztény hagyományokhoz nem illik. Egyébként viszont egy olyan ügyben, amikor nyilvánvalóan vallási okokból a keresztények tömeges üldözése, fizikai megsemmisítése egy illegálisan létező államnak a programja, amely egyébként az egész keresztény világot felháborítja, akkor a kereszténységgel kapcsolatos szolidaritás a Jobbik gondolkodásából teljes mértékben hiányzik.

Ennél farizeusabb álláspontot el sem lehetne képzelni. De ezt nyilván meg fogjuk tudni vitatni akkor, amikor a keresztényüldözések vagy az Iszlám Állam egyéb cselekedetei kapcsán azt a vitát le fogjuk folytatni a parlamentben, amely után úgyis a parlament döntésén múlik, hogy Magyarország milyen mértékben, milyen feltételek mellett ‑ ha egyáltalán ‑ vesz részt egy ilyen misszióban.

Most az biztos, hogy a Fidesz-frakció messzemenőkig támogatja ennek a katonai együttműködésnek a módosítását, azt, hogy fenntartsuk azt a képességünket, hogy egy gyors reagálású zászlóalj működjön a Szlovén, a Magyar és az Olasz Köztársaság közös fenntartásában, és támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, bizottsági elnök úr. Kettő percre megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Kósa elnök úrnak szeretném mondani, hogy szerintem Demeter Márta képviselőtársunk vezérszónoklata teljesen világos és egyértelmű volt. Szerintem senki mást nem zavart össze, maximum önt. Ezért még egyszer elmondom röviden és velősen, hogy mi a véleményünk, és mit mondott Demeter Márta képviselőtársunk.

1. Az MSZP ezt a törvényjavaslatot támogatja. Azt gondolom, ez világos volt és egyértelmű. 2. A többnemzeti szárazföldi kötelékben való részvételt és annak fontosságát hangsúlyozta képviselőtársam. 3. Az viszont igenis a tárgyhoz tartozik, tisztelt honvédelmi bizottsági elnök úr, hogy a Magyar Honvédség képességei, finanszírozása, az az erő, amit fel tud mutatni, milyen állapotban van. Szoros összefüggésben van azzal, hogy milyen nemzetközi kötelékben és milyen minőségben tudunk részt venni, de leginkább azzal van szoros összefüggésben, elnök úr, hogy egyáltalán milyen képességekkel rendelkezik és hogyan képes megvédeni hazánkat.

Azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a tárgya tekintetében ezeket jogosan mondta el képviselőtársam, és nagyon örülök neki, hogy ezeket szóvá tette. Nagyon remélem, hogy miniszter úr ezekre majd megnyugtató választ fog adni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, Jobbik.

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kósa képviselőtársunk arra kért bennünket, hogy maradjunk közvetlenül a témánál. Ehhez képest a felszólalása végén éppen ő volt az, aki teljesen félrevitte a vitát és a karácsonyi keresztállítási missziónkról kezdett el beszélni, s jó néhány csúsztatás is megjelent a felszólalásában. De ha már ez előjött, akkor elmondanám, hogy ezt a karácsony igazi értelmének középpontba állítása miatt vállaltuk fel sok évvel ezelőtt, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, miről is szól ez az ünnep.

De egyébként sem figyelt eléggé a vezérszónoki felszólalásokra. Én például egyértelművé tettem, azt nem tudjuk támogatni, hogy az ENSZ, az EU és a NATO műveleteibe egyaránt bevonható lesz a kötelék, ami változásként itt megjelenik, aláhúzva, hogy egy kiélezett nemzetközi helyzetben vagyunk, amikor igenis át kell gondolni, hogy egy ilyen törvényjavaslatot valóban támogatni tudunk-e.

(9.30)

Arra visszautaltam, hogy korábban magát az MLF-et mi is támogattuk, de jelen helyzetben ezt nem tudjuk megtenni. Itt az ukrajnai helyzettel kapcsolatban is meglehetősen álságos volt, amit Kósa Lajos elmondott, hiszen nagyon helyes, ha összességében önök úgy gondolják, hogy valóban ki kell maradnunk ebből a konfliktusból. Csak akkor például nem kellett volna az Oroszországgal szembeni szankciók mellé minden egyes alkalommal egyértelműen odaállni, ami gazdasági szempontból is hátrányokat jelent, és egyáltalán nem szolgálja a kárpátaljai magyarság érdekeit sem.

Az Iszlám Állam vonatkozásában pedig még azt tenném hozzá, hogy természetesen a keresztény szolidaritást mi is rendkívül fontosnak tartjuk, és valóban fel kell lépni ezek ellen a szélsőségesek, terroristák ellen, de nem gondoljuk azt, hogy egy ilyen misszióhoz Magyarországnak csatlakoznia kellene, mert ez hazánk számára rendkívül hátrányos következményekkel járhat.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és megadom a szót Hende Csaba miniszter úrnak, az előterjesztőnek, aki láthatóan… (Hende Csaba jelzi, hogy nem kíván szólni.) Tehát nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most honvédelmi tárgyú előterjesztések együttes általános vitája következik. Felkérem Földi László jegyző urat, hogy ismertesse az együttes vitában szereplő előterjesztések címeit.

Felszólalások:   1   1-13   13-43      Ülésnap adatai