Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen, 44 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Mik azok a titokzatos államügyek, amiket állítólag saját pénzen intézett külföldön?” címmel. Demeter Márta képviselő asszonyt illeti a szó.

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Múlt év májusában az Origo hírportál részletes cikksorozatban számolt be az Orbán-kormány vezetői kiküldetései esetében már megszokottnál is jóval költségesebb 2013-as svájci és olaszországi útjairól. Azóta miniszter úr a saját nyilatkozata szerint a kiugróan magas költségekre elköltött 2 millió forintot visszafizette a költségvetésbe. Azonban arra máig nem kapott választ a magyar közvélemény, hogy vajon mi célt szolgáltak ezek az exkluzív állami utazások. Még egy első fokon elvesztett pert is inkább vállalt, miniszter úr, csak hogy minél később kelljen számot adni a külföldi tartózkodásainak részleteiről.

Írásbeli kérdéseimet hatodszorra is azzal az indokkal nem volt hajlandó megválaszolni, hogy az utazások a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal tevékenységével álltak összefüggésben, így azokról nemzetbiztonsági okokból nem adhat tájékoztatást. Ennek fényében viszont nagyon meglepő, hogy többszöri kérdésemre sem volt hajlandó választ adni azokra az egyébként technikai jellegű kérdéseimre, hogy keletkeztek-e minősített adatok az utazásokkal összefüggésben, és hogy azok szervezésébe és lebonyolításába bevonták-e a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ennek ugyanis így kellett volna történnie, amennyiben ön valóban az Információs Hivatal feladatkörével összefüggő ügyekben járt külföldön.

Az utak szervezésére vonatkozó technikai jellegű információk kiadásának megtagadása felvetheti a gyanút, hogy utazásai valójában más célokat szolgálhattak. Ezt csak tovább erősítheti az a tény, hogy később saját pénzéből térítette vissza a költségeket. Mert vajon mi volt az a közfeladat, amelynek ellátásához végül saját zsebből hajlandó volt 2 millió forinttal hozzájárulni? Vagy mégsem közfeladat volt, ami külföldre szólította, hanem valamilyen magánjellegű vagy üzleti célja lehetett az utazásának? Esetleg Orbán Viktor megbízásából járt külföldön, ahogy arra korábban Giró-Szász András kormányszóvivő is utalt?

A kérdések tehát továbbra is nyitottak. Mielőtt válaszában azzal próbálna érvelni, hogy a londoni ügyben bírósági eljárás van folyamatban, felhívnám a figyelmét, hogy egyébként a technikai jellegű kérdéseimnek semmilyen köze nincs a londoni úttal kapcsolatos újságírói kérdésekhez.

Tehát továbbra is fenntartom a kérdéseimet. Az utazások célja, megszervezésük körülményei, a tárgyalások tematikája előzetesen minősített adat volt-e? Ha igen, akkor jelölje meg a minősítés szintjét és pontos idejét. Az utazások során keletkeztek-e minősített adatok, illetve nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk? Ha igen, kérem, jelölje meg a minősítés szintjét és pontos idejét. Valamint kérdésem, hogy nem gondolja-e, hogy ha továbbra sem ad világos választ ezekre a kérdésekre, mint ahogy hat alkalommal ez már nem sikerült, akkor maga ismeri el, hogy az önnek személy szerint anyagilag is sokba kerülő makacs titkolózás kétes ügyletek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elfedését szolgálja. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Lázár János miniszter úr válaszol.

Megadom a szót, miniszter úr.

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársam! Először is köszönöm a számomra rendkívül megtisztelő és kitartó érdeklődését, amellyel a külföldi útjaim, külföldi programjaim iránt érdeklődik. Nagyon sajnálom, hogy az informális, részben formális, vagy magánjellegű útjaim foglalkoztatják (Bangóné Borbély Ildikó: Nem mondott ilyet!) és nem a hivatali kötelezettségeim. Tekintettel arra, hogy azt kérdezte képviselő asszony, hogy titkos államügyekről van-e szó, ha titkos államügyekről van szó, akkor természetesen a parlament nyilvánossága előtt erről tájékoztatást nem adhatok; ha pedig a kérdése második részében van igazsága önnek, hogy saját pénzemből fizettem és magánjellegű útról van szó, még egyelőre nem látom elérkezettnek az időt arra, hogy abba bevonjam önt. (Derültség, zaj a kormánypártok és a Jobbik padsoraiból. - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Még egyelőre?)

(16.10)

Ha komolyra fordítjuk a szót, igen tisztelt képviselőtársam (Közbeszólások az MSZP soraiból.), értékelve a kitartó érdeklődését, meg tudom önnek erősíteni, amit korábban is az Origo becses érdeklődésére és az ön írásbeli kérdéseire is elmondtam, ez pedig az, hogy valóban több alkalommal előfordul, hogy hivatali kötelezettségeim ellátása kapcsán vagy a miniszterelnök úr megbízásából a hivatali kötelezettségek nyilvánvalóan összefüggésben vannak vagy az általam felügyelt Információs Hivatal tevékenységével, vagy az általam felügyelt szakmai területek - például adott esetben Paks is szóba kerülhetne - te­vékenységével, vagy a miniszterelnök úr által megbízva jártam külföldön, és járok a jövőben is.

A magyar adatvédelmi, illetve adatnyilvánossággal kapcsolatos szabályok, amelyek kapcsán konzultáltam a korábbi adatvédelmi ombudsmannal, és konzultáltam az adatvédelmi ombudsman személyében a mai Adatvédelmi Hatóság elnökével is, sajnálatos módon - véleményem szerint a nemzetbiztonsági kockázatot is vállalva ezekben a kérdésekben - előtérbe helyezik a nyilvánosság elvét az adatvédelemmel, illetve a nemzetbiztonsági érdekkel szemben.

Az a helyzet, kedves képviselőtársam, hogy azon ügyek vonatkozásában, amelyekben eljártam, azt mondhatom önnek, hogy ma a magyar államnak nem érdeke az, hogy ezeknek az ügyeknek, ezeknek a tárgyalásoknak a menete nyilvánosságra kerüljön. Ha az ön minősítéssel kapcsolatos kérdéseire válaszolnék, láttam, hogy felkészült vagy felkészítették, akkor pontosan tudja, hogy a kérdésre adott válasz önmagában államtitoksértéssel érne föl. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Annyira titkos, hogy nem is tudhatjuk, hogy titkos!)

Ami pedig az utak jellegét illeti, szívesen elmondom önnek, képviselő asszony, amit a nyilvánosságnak elmondtam, és nagyra értékelem, hogy a törvényhozásnak ez a legfontosabb problémája, hogy én az általam kifizetett pénzből hol jártam külföldön, de mégis szívesen elmondom. Három út keltette fel az ön érdeklődését, illetve az Origo érdeklődését, mind a háromról részben vagy egészben én magam tájékoztattam a hírportált. Az egyik egy svájci út, a másik egy londoni út, ahogy ön beszélt erről, és a harmadik út esetében pedig, mint köztudomású, olyan tárgyalásokat folytattam, amelyeket már korábban a válaszomban az ön számára is hozzáférhetővé tettem és pontosan megjelöltem.

Szeretném arról tájékoztatni önt, hogy ezeknek az utaknak az alkalmával olyan emberekkel találkoztam, és olyan emberekkel folytattam tárgyalásokat, akiknek a kilétét soha nem fogom semmilyen körülmények között felfedni, inkább kifizettem ezeknek az utaknak az árát, amit pénztárbizonylattal is igazoltam a nyilvánosság felé, mintegy kétmillió forint értékben. Ha a törvényhozásban meglenne a többség, akkor, úgy gondolom, az adatvédelmi szabályokat érdemes volna nemzetbiztonsági okokból módosítani, hiszen nem minden állami tárgyalás tartozik a nyilvánosságra, amikor az államnak ez az érdeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm a miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselő asszony, elfogadja-e a miniszteri választ.

DEMETER MÁRTA (MSZP): Nem fogadom el a miniszter úr válaszát, hiszen olyan információkra kérdeztem, amelyek nyilvános információk egyébként. Azt hozzáteszem, hogy abból, hogy megint megkerülte a válaszadást, kíváncsi vagyok, hogy ön nem gondolja-e azt, hogy úgy tűnhet, hogy az Információs Hivatalt paravánként használják fel. (Lázár János: Nem!) Nem gondolja-e azt, hogy úgy tűnhet, hogy kézi vezérléssel pártpolitikai célokra próbálhatják meg használni az egyik nemzetbiztonsági szolgálatot? (Lázár János: Nem!)

És arra felhívom a figyelmét, hogy a hazafiság, a haza szolgálata egy olyan nagyon fontos és felelősségteljes feladat a politikusok számára, ami tettekben napi szinten meg kell hogy nyilvánuljon a közjó érdekében. (Dr. Semjén Zsolt: Ezt teszi!) Ha ez nem így történik, akkor felmerülhet a gyanú, hogy hazafiság ürügyén kicsinyes egyéni érdekeket próbálnak elfedni (Lázár János: Ezt nekem mondja?), úgyhogy ezekből többekeerülhet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és ismerős lehet Samuel Johnson mondása…

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony…

DEMETER MÁRTA (MSZP): …aki azt mondta, hogy a gazemberek utolsó mentsvára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a hazafiasság. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el a miniszteri választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 105 igen, 44 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! 16 óra 15 perc van, az interpellációk tárgyalásának végére értünk.

Mielőtt rátérnénk az azonnali kérdésekre, tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést, hogy az MSZP kezdeményezésére a Házbizottság rendkívüli ülését várhatóan az azonnali kérdéseket és válaszokat követően, 17 óra 15 perckor a Delegációs teremben tartja. Erről a frakciók az értesítést megkapták.

Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések tárgyalására térünk rá.

Harangozó Tamás Attila, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: „Milyen érzés volt?” címmel. Harangozó Tamás Attila képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   103-109   109-117   117-124      Ülésnap adatai