Készült: 2024.09.22.21:13:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2014.10.27.),  243-254. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 17:38


Felszólalások:   243   243-254   255-264      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most felkérem Móring József Attila jegyző urat, hogy aláírásra készítse elő az esküokmányokat, a Hungarikum Bizottság két megválasztott tagját pedig, hogy kézjegyükkel lássák el azokat. (Megtörténik. ? Az esküokmányt aláírató Móring József Attila gratulál Lezsák Sándornak és dr. Simicskó Istvánnak, és átadja az aláírt esküokmány egyik példányát. ? Lezsák Sándornak és dr. Simicskó Istvánnak elsőként dr. Semjén Zsolt, majd Tóbiás József, Harrach Péter, Volner János, dr. Schiffer András és Rogán Antal gratulál.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Lezsák Sándor és Simicskó István uraknak megválasztásukhoz az Országgyűlés és a magam nevében gratulálok, munkájuk folytatásához sok sikert kívánok.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most tárgysorozatba vételről történő döntésekre kerül sor. Emlékeztetem önöket, hogy az MSZP képviselőcsoportjának kérelme alapján az Országgyűlés már lefolytatta az Európai Unió és a NATO értékei melletti kiállásról szóló H/1208. számú határozati javaslat tárgysorozatba-vételi vitáját.

Most a szavazás következik. Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszik-e Tóbiás József és más képviselők, MSZP, H/1208. számmal előterjesztett határozati javaslatát.

Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 27 igen szavazattal, 127 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a Jobbik képviselőcsoportjának kérelme alapján az Országgyűlés már lefolytatta a Déli Áramlat nemzetközi földgázvezeték magyarországi szakaszának megépítésével kapcsolatos megállapodás megkötésének folyamatát felügyelő eseti bizottság létrehozását kezdeményező H/492. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételének vitáját.

Most a szavazás következik. Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszik-e a Vona Gábor és más képviselők, Jobbik, H/492. számon előterjesztett határozati javaslatát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 38 igen szavazattal, 109 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatali eljárásunk végére értünk. Most általános vitákkal folytatjuk munkánkat. (Rövid szünet. ? Mozgás.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, akik halaszthatatlan közfeladatuk ellátása miatt a további vitában nem vesznek részt, az üléstermet csendben hagyják el.

(18.10)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/53. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Külügyi bizottság folytatja le. Megkérdezem, hogy a Belügyminisztérium részéről ki kívánja az expozét ismertetni. (Jelzésre:) Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. ? Az elnök csenget.) Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodás aláírására 2014. január 29-én Budapesten került sor. Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a két ország közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről. Tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit, valamint azokat a biztonsági alapelveket, amelyeket a feleknek maradéktalanul követniük kell.

A fenti megállapodás kihirdetéséhez szükséges jelen törvényjavaslat elfogadása, ezért kérem, hogy azt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Első körben a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport.

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt. Ez megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások (Zaj. ? Az elnök csenget.) megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat. Jelen egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását, ugyanakkor ennek apropóján érdemes áttekinteni a lengyel-magyar kapcsolatok aktuális helyzetét is. Különösen fontos ez, hiszen a magyar-lengyel kapcsolatokat, barátságot történelmi távlatokban emlegetjük. Egyértelműen üdvözlendő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es és 2014-es választási győzelmét követően első külföldi látogatása Varsóba vezetett.

A második Orbán-kormány megalakulása óta öt alkalommal került sor kétoldalú miniszterelnöki találkozóra, ennek részeként idén januárban magyar-lengyel kormányzati csúcstalálkozóra is. A V4-es együttműködés keretében három alkalommal találkoztak a kormányfők, valamint nyolc külügyminiszteri találkozó is lezajlott az elmúlt közel négy és fél évben.

Egy írásbeli kérdésemre adott válaszában Navracsics Tibor külügyminiszter augusztus 25-én kifejtette, hogy Magyarország és Lengyelország között nincs kétoldalú vitás kérdés. Mielőtt az elhangzott mondatot örömmel nyugtázhatnánk, a miniszteri válasz így folytatódik: „Célunk az EU reformja, a visegrádi együttműködés és az ukrán-orosz konfliktus terén való szoros koordináció.” Itt álljunk is meg egy pillanatra! Az orosz-ukrán konfliktusban és az energetikában megnyilvánuló oroszpártiságot ugyan­is egyre keményebben marasztalja el a lengyel politikai közvélemény. A lengyel politikusok pedig egyre bírálóbbak és elutasítóbbak az Orbán-kormánnyal szemben.

A magyar-lengyel kapcsolatokat döntően befolyásoló lehallgatási anyagokból is az vált nyilvánvalóvá, hogy a lengyel politikusok nagy keménységgel mondják ki ugyanazt, mint amit a közvéleményük. Lényegtelen ebből a szempontból, hogy a lengyel állami olajtársaság vezérének mi a véleménye a magyar miniszterelnök és az orosz államfő intim kapcsolatáról. (Apáti István: Nana! ? Zaj.) Látnunk kell, hogy a lengyel neheztelések fő oka, hogy a magyar kormány az ukrán-orosz konfliktusban és az energetikai kérdésekben nem azt a stratégiát követi, amit Lengyelország helyesnek tart. (Dr. Kontrát Károly: Elnök Úr! Nem a napirendről beszél!)

És hogy Lengyelország mit tart helyesnek? Sokatmondó, hogy Donald Tusk korábbi lengyel kormányfő az orosz-ukrán konfliktus kapcsán arra figyelmeztette a csakis üzleti érdekeket hangoztató kollégáit, hogy a szabadságnak ára van és ezt meg kell fizetnünk. Szemlesütve kell hozzátennünk, hogy a magyar kormányfő hazánk nagyköveteit azzal küldte vissza a fogadó országokba, hogy csak a gyengék és ostobák követnek értékalapú politikát.

Ha már Navracsics miniszter úr a visegrádi együttműködést is emlegette írásbeli válaszában, hadd térjek ki erre is egy gondolat erejéig! Az elmúlt időszakban ugyanis a visegrádi keretekben való egyeztetések is formálissá váltak. (Dr. Fónagy János: Rossz papírt vett elő!) A két stratégiai kérdésben, mint az orosz-ukrán konfliktus, az emiatti uniós fellépés és egyébként az energetikai egyeztetés is idetartozik, eddig sem volt teljesen egységes a négy kormány álláspontja. (Dr. Kontrát Károly: Elnök Úr! Elnök Úr!)

A májusi visegrádi miniszterelnöki találkozó azonban lényegében egy Tusk-Orbán-vitává vált. A magyar miniszterelnök ugyanis beiktatási beszédében talán nem a megfelelő helyet, időt és formát választva az éppen orosz szakadárokkal harcoló Ukrajna számára szabott feltételeket. Az akkori lengyel miniszterelnök diplomatikusan fogalmazott, és nem tartotta szerencsésnek ezt az orbáni kijelentést. A publicisták azonban szimplán hullarablásnak minősítették azt.

ELNÖK: Képviselő Asszony! Vezérszónoki felszólalása van. A házszabály alapján nem szívesen emlékeztetem önt arra, hogy itt egy konkrét egyezménnyel kapcsolatos frakcióálláspontot fejt ki, nem a napi aktualitásokat. (Dr. Kontrát Károly: Így van! ? Apáti István: És? Miért nem mondhatja el? ? Dr. Bárándy Gergely: Erről beszél. - Köz­beszólások az ellenzéki padsorokban.) Kénytelen vagyok ezt jelezni önnek. Köszönöm.

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Legyen szíves ezt figyelembe véve folytatni. (Nagy zaj az ellenzéki padsorokban. ? Dr. Bárándy Gergely: Eddig is ezt tette! ? Az elnök csenget.)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Azt fontosnak tartom, hogy vizsgáljuk meg azt a környezetet, amiben…

ELNÖK: Képviselő asszony, nem kívánok vitát nyitni. Kérem, szíveskedjen figyelembe venni: konkrét egyezményről van szó! Folytassa! (Apáti István: Hihetetlen! ? Dr. Bárándy Gergely: Arról beszél, elnök úr! ? Apáti István: Tiszteletet a felszólalónak!)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Végül a gazdasági kapcsolatok vonatkozásában alapvetően fontos a magyar-lengyel stratégiai együttműködés továbberősítése: az energiapolitika, a közlekedési folyosók, gáz-, illetve villamos­áram-vezetékek kiépítése és összekapcsolása. Ezzel kapcsolatban viszont szeretném kiemelni, hogy Navracsics miniszter úr idézett válaszában azt írja, hogy Lengyelország hazánk nyolcadik legfontosabb exportpartnere.

Egy korábbi parlamenti felszólalásomban megemlítettem, hogy Áder János államfő egy nemrég rendezett lengyel-magyar üzleti fórumon leszögezte, hogy akár büszkék is lehetnénk a két ország közötti kereskedelmi forgalomra, de a számok mögé tekintve az látszik, hogy a csaknem 40 milliós lakosú Lengyelországba kevesebb magyar áru jut el, mint az 5 milliós Szlovákiába és ugyanannyi, mint a 10 milliós Csehországba. Ahogy a köztársasági elnök is megjegyezte: a befektetések terén van még tennivaló.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hivatalos politikai nyilatkozatok mögött látszik, hogy nem teljesen felhőtlen a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatrendszer. Martonyi János volt külügyminiszter idén márciusban kiemelte, hogy konkrét lépésekre van szükség a magyar-lengyel kapcsolatok megerősítéséért, a kétoldalú gazdasági együttműködésben is szintén sok lehetőség rejlik.

(18.20)

A Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán is ezt tartsuk mindenféleképpen szem előtt, rendezzük végre a vitás kérdéseket, és a magyar-lengyel kapcsolatokat töltsük meg végre tartalommal!

Erre szerettem volna felhívni a tisztelt Ház és a képviselők figyelmét. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a frakciókat, hogy a frakciók részéről van-e további vezérszónoki felszólalás. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Kérdezem, hogy a vezérszónoki felszólalásokon kívül van-e más hozzászóló. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kontrát Károly jelzésére:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta képviselő asszony hozzászólásával kapcsolatban a következőt szeretném elmondani.

Tisztelt Képviselőtársam! A jelen egyezmény, amelyet most tárgyal a parlament a Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről, ez önmagában cáfolja azokat a kitételeket, amelyeket ön a hozzászólásában elmondott. A magyar-lengyel kapcsolatok kitűnő állapotát bizonyítja, hogy ilyen szerződés megkötésére sor került.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.




Felszólalások:   243   243-254   255-264      Ülésnap adatai