Felszólalás adatai

Tehát ez az előterjesztés újabb példája annak a Fidesz általi átgondolatlan, előkészítetlen, kapkodó és azt lehet mondani, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit sújtó törvényhozásnak, amely tovább erősíti a hazai szabályozás és a gazdasági, társadalmi környezet kiszámíthatatlanságával kapcsolatban 2010 júniusa óta tapasztalható folyamatot. Ne gondolják azt, hogy itt most csak 30 milliárd forintról van szó, amit önök be akarnak szedni a cégektől, ezen keresztül természetesen a fogyasztóktól. Itt a bizalomról is szó van, arról a bizalomról, amit önök lépésről lépésre elvesztegetnek. Mit gondolnak, ki fog itt szolgáltatni, ki fog itt vásárolni, ha önök ilyen törvényeket alkotnak?

A javaslatnak ugyanis ki nem mondott, de valós célja - azt elleplezve természetesen, hogy végül is ezt a fogyasztók fogják megfizetni -, hogy a külföldi tulajdonban álló szolgáltató, közműszolgáltató társaságok fizessék meg ezt az adót. Ez egy üzenet; az az üzenet, hogy ide, Magyarországra nem kell hozni tőkét, nem kell hozni fejlesztési pénzt, nem kell hozni semmit, mert van egy kiváló Orbán-kormány, aki az emberekre hivatkozva ezt a pénzt elveszi. Na de kitől veszik el a pénzt? Gondoljanak már bele! Ezek a tulajdonosok ide több pénzt ezek után nem fognak hozni. Ezt az adót, amit most önök különadóként be akarnak szedni, az utolsó fillérig a magyar emberekkel, a magyar fogyasztókkal fizettetik meg.

Van aztán egy további része is ennek az egésznek, a diszkrimináció, a diszkriminatív jellege, ugyanis a javaslat ellentétben áll az Európai Bizottság egységes energiapiac létrehozására irányuló erőfeszítésével, ennek következtében ez a törvény maga után vonhat egy újabb kötelezettségszegési eljárást is. Amikor egész Európában a vonalak liberalizációja történik, hogy minél szabadabban lehessen kereskedni, minél olcsóbb energiahordozókat lehessen behozni ugyanazokon a vezetékeken, akkor úgy gondolják önök, hogy következmények nélkül lehet bevezetni egy ilyen adót a vezetékekre vonatkozóan?

A közműadóval érintett társaságok közül a víz- és a csatorna-, valamint a földgáz- és a villamosenergia-szektorok szereplői szabályozott árutevékenységet végeznek. Az érintettek 2013. január 1-jétől a kormány T/8750/101. számú, zárószavazás előtti módosító javaslata alapján nyereségalapon egyébként 50 százalékos adót kell hogy megfizessenek, 31 százalékos különadót, ez az úgynevezett Robin Hood-adó, és 12 százalékos társasági adót, a jelenlegi 19 százalékos társasági adó helyett.

Az érintett társaságok működése szempontjából alapvető tényező a szolgáltatási ár, amely tehát hatósági árszabályozás alá esik. Az árbevételre pedig a hálózaton szolgáltatott termékmennyiség van alapvető hatással, hogy milyen forgalmat tud megvalósítani. A termékmennyiséget az ellátott fogyasztók száma határozza meg, ezért nem mindegy, hogy ezen szolgáltatók esetében egységnyi vezetékhosszra hány fogyasztó jut. A javaslat ugyanakkor ezt a körülményt nem veszi figyelembe, sematikus, vagyis nem tesz különbséget a társaságok között sem funkció, sem méret, sem árbevétel alapján, mindössze annyit rögzít, hogy méterenként 100 forint a közműadó.

Ha a javaslat a benyújtott formában kerül elfogadásra, akkor az ágazati szereplőket, illetve a szolgáltatásukkal érintett területeket jelentős diszkrimináció éri. Így előfordulhat, hogy a földgázágazat egyik szereplője, például a MOL földgázszállító számára az éves árbevételének mindössze 0,4 százaléka lesz a közműadó, mert nagyon nagy a forgalma, és ahhoz viszonyítva nem olyan sok a vezetékhossza, addig egy ritkán lakott területen szolgáltató másik társaság esetében, amelynek kisebb az árbevétele, mert végső fogyasztókat lát el, az éves árbevételének akár 20 százalékát is elérheti ez az önök által egységesen kivetni kívánt közműadó.

A villamosenergia-szektor esetében 0,4 százalék és 7 százalék közötti érték közé esik az árbevételhez viszonyított közműadó mértéke, ami megint kezelhetetlen eltérés. A víz- és csatornaszolgáltatók esetében, míg Budapesten a Fővárosi Vízművek éves árbevételének ez a közműadó 1,7 százalékát teszi ki, addig például Debrecenben 9 százalékos érték az ottani forgalomra vetítve a vezetékhossz alapján számított közműadó. Tehát egyik helyen 1,7 százalék, Debrecenben 9 százalék. Jellemzően az apróbb falvakat tömörítő regionális vízművek esetében szintén magas, 4-6 százalék lenne a közműadó az árbevételhez viszonyítva.

A javaslat hatásaiból tehát az is látszik, hogy a sűrűn lakott országrészeken szolgáltató társaságok, jellemzően a külföldi tulajdonú, multinacionális társaságok számára jelenti a könnyebben vehető akadályt ez a közműadó, míg a zömében önkormányzati tulajdonban álló társaságokra jut a fizetendő közműadó aránytalanul magas, mondhatni, viselhetetlenül magas hányada. Mindez erősítheti a vidéki közműhálózat leromlási folyamatát, illetve ronthatja a falvak lakosságának a közműszolgáltatásokkal történő ellátási biztonságát.

Mi jöhet ugyanis egy ilyen aránytalanul működő adóztatás esetén?

(23.30)

A javaslat elfogadása után már rövid távon ellátásbiztonsági problémák léphetnek fel egyes szolgáltatási területeken a hálózatüzemeltetők ellehetetlenülése miatt, hiszen a hatósági árszabályozás miatt eleve korlátozott és szabályozott árbevételre tehetnek csak szert, amelynek jelentős részét, még ha van is eredményük, elviszi az 50 százalékos társasági és a Robin Hood-adó, illetve jelentősen, ugyancsak társaságonként eltérő mértékben ugyan, de csökkenti a nyereségüket az e javaslat szerinti közműadó. Ahogy mondtam, az egyik társaságnál 0,4 százalékot tesz ki a forgalomra vetítve, vannak kisebb gázszolgáltatók, akik a lakossághoz viszik a gázt, az ő árbevételük 20 százalékát is kiteszi ez a közműadó.

Tekintettel a nyereségesség csökkenésére, kétségessé válik a költségvetési bevételekkel kapcsolatos várakozások teljesülése is. Ha csődbe hajszolnak hálózatüzemeltetőket, akkor a közműadót sem fogják tudni befizetni. Az érintett társaságok elbocsátásokkal is reagálhatnak az új adónemre, amely nem segíti elő a munkahelyteremtés céljainak teljesítését, a foglalkoztatási célokat. A javaslat nem tesz jót a tőzsdére bevezetett társaságok részvényárfolyamának sem. Egy MOL-árfolyam, Magyar Telekom-árfolyam vagy ELMŰ-ÉMÁSZ-árfolyam mozgása az egész magyar piac lengését, visszaesését beindíthatja.

A javaslat alapján nem várható rövid időn belül az úgynevezett okos mérési eszközök használatának elterjedése, ami viszont ténylegesen energiamegtakarítást, az energiahatékonyság javulását eredményezhetné Magyarországon. Azért nem várható, tekintettel arra, hogy azok a hálózat részét képezik, mármint a beépítendő okos mérők, így azok üzembe állítása jelentős beruházást kívánna meg a közművek tulajdonosaitól, akik ezek után nem lesznek érdekeltek abban, hogy ilyen okos mérők révén végső soron a hatékonyabb energiafelhasználás bekövetkezzen, erre beruházásokat eszközöljenek.

Mindezeket egybevéve elrettentőnek, borzasztónak tartja az MSZP frakciója, és nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. Ez megadóztatja a hazai beruházásokat és a munkahelyteremtést, egyszerűsítés helyett bonyolítja az adórendszert és a kiszámítható üzleti környezetet, veszélyezteti az emberek vízzel, energiával, hírközléssel kapcsolatos biztonságos ellátását azzal, hogy idővel ellehetetleníthet meghatározott vállalkozásokat, így a közszolgáltatásokat is. Lenullázva ezeknél a társaságoknál a gazdasági növekedés esélyét, és tekintve, hogy közműszolgáltatásokról van szó, ezzel áttételesen az egész gazdasági növekedést kérdésessé teszi, ugyanis ha a közműszolgáltatások drágává válnak, a fejlesztésük megkérdőjeleződik, akkor a gazdasági növekedéstől sem várhatunk sokat.

Mindezeket figyelembe véve nagyon elítélendő egy ilyen különadó bevezetése. Sokkal több kárt fog okozni a magyar lakosságnak és a magyar gazdaságnak, mint amennyi bevételt a költségvetés számára ez jelent. Tehát ez az újabb különadó példája a Matolcsy-Orbán elhibázott gazdaságpolitika megjelenésének, ami sokkal többe kerül már középtávon is, mint amennyit a költségvetésnek használ. Ne tegyék, ez nem jó megoldás!

Köszönöm a figyelmet.