Készült: 2024.09.20.16:08:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2012.11.19.), 339. felszólalás
Felszólaló Pleschinger Gyula
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 3:30


Felszólalások:  Előző  339  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A közművezetékek adójáról szóló T/9166. számú törvényjavaslat célja a vagyonarányos közteherviselés fokozottabb érvényesítése, ezért ez az adó vagyoni típusú adó. Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli.

Közművezeték alatt a közműadótörvény értelmező rendelkezése alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvíz-elvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amelyek közterületen, a közterület felszíne alatt vagy felett, vagy közterületnek nem minősülő földrészleten, annak felszíne alatt vagy felett helyezkednek el.

Nem minősül azonban adóköteles közművezetéknek a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezeték, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényeinek kiszolgálását teszi lehetővé. Ez utóbbi kivétel alapján nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó vezetékszakasz, amely kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van. Egészen egyszerűen tehát: a magántelekre, családi házakba a vezetékrendszerről befutó vezeték nem képezi az adó tárgyát.

Tekintettel arra, hogy a közműadó éves adó, így bármely, az adókötelezettség szempontjából releváns esemény, azaz adókötelezettség keletkezése, megszűnése, illetve az abban történő változás a naptári év első napjához, azaz január 1-jéhez kötődik. A közműadó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, vagyis az esetek többségében a közműszolgáltató. Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

A közműadó alapja a közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. Amennyiben az adóalany egy nyomvonalon, egy közműcsatornában több azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát - a közművezetékek számától függetlenül - mindössze egyszer kell figyelembe venni.

Az adó éves mértéke az adóalap, azaz a közművezeték nyomvonalhossza minden megkezdett métere után száz forint. Teljes személyes mentességet élvez az adó alól a magyar állam és a helyi önkormányzat; 50 százalékos adókedvezmény illeti meg azon kisebb, jellemzően kistelepüléseken tevékenységet végző távközlési szolgáltatást nyújtó adóalanyt, akinek vagy amelynek a tulajdonában összesen legfeljebb 100 kilométer nyomvonal hosszú közművezeték áll.

Kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés tárgyalja meg és támogassa.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  339  Következő    Ülésnap adatai