Felszólalás adatai

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyszerre érinti az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvényt, a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásról szóló 2001. évi CXIX. törvényt, valamint a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt.

Amint a vitában is elhangzott, az élelmiszer-biztonsággal szoros összefüggésben álló törvények módosításának célja alapvetően kettős: mindenekelőtt érvényre kívánja juttatni az élelmiszer-biztonság követelményét, szolgálva ezzel a lehető legmagasabb szintű egészséghez való alkotmányos jogot. A törvényjavaslat másik célja a kistermelők adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a piacra jutásuk lehetőségének erősítése.

Napjainkban a biztonságos élelmiszerek iránti igény egyre markánsabban fogalmazódik meg a társadalomban. A szigorú szabály betartása azonban nemcsak feltétlenül teljesíteni szükséges társadalmi követelmény, hanem jelentős gazdasági kérdés is. Elég itt arra utalni, hogy egy-egy nem megfelelő árut termelő üzem a rossz híre miatt egy egész termékszektort képes jelentős mértékben megkárosítani.

Mindezekre figyelemmel örvendetes, hogy a törvényjavaslat kapcsán jelentős szakmai vita bontakozott ki, különösen a kistermelőket érintő terhek könnyítése, az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyagok magyarországi átmeneti bevezetésének lehetővé tétele, valamint a hatékony hatósági élelmiszer-ellenőrzés vonatkozásában. A benyújtott módosító indítványok jelentős része is az e két kérdéskörre vonatkozó rendelkezéseket érinti.

A kistermelőket jelenleg ugyanazok az adminisztrációs terhek sújtják, mint az élelmiszer-előállító vállalkozásokat. A kistermelői terhek könnyítése érdekében felül kell vizsgálni a jogszabályokban rögzített követelményeket, amelyek közé tartozik a gyártmánylap elkészítésének kötelezettsége. A törvényjavaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a kistermelőknek ne kelljen az általuk előállított élelmiszerekhez bonyolult gyártmánylapot kiállítaniuk, hanem elegendő legyen néhány külön jogszabályban felsorolt adat rögzítése.

Az Európai Unióban felhasználható adalékanyagokat tartalmazó listán nem szereplő élelmiszer-adalékanyagok nemzeti engedélyezéséért felelős hatóság kijelölésével a közösségi szabályozásban biztosított lehetőséggel élünk. A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy az új technológiák, anyagok megjelenéséhez alkalmazkodva az emberi egészségre veszélyt nem jelentő élelmiszer-adalékanyagok a közösségi listára kerülésig felhasználhatóak legyenek nemzeti szinten is.

A kibontakozott vita során többször felmerült a fogyasztóvédelmi felügyelőségek felügyeletének a gazdasági és közlekedési minisztertől az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez való átkerülése. Hangsúlyoznom kell a tisztelt képviselőtársaim előtt, hogy a jelen törvényjavaslat e tekintetben csak technikai pontosítást tartalmaz. A fogyasztóvédelmi hatóság felügyelete közel egy éve elkerült a gazdasági és közlekedési minisztertől, amelyre figyelemmel megváltozott a törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozására jogosult miniszterek személye. A törvényjavaslat erre tekintettel módosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.

Örülök, hogy a vita is ráirányította képviselőtársaim figyelmét a hatékony élelmiszer-ellenőrzés fontosságára. A hatályos élelmiszertörvény meghatározza az élelmiszer-ellenőrző hatóságok szankcionálási jogosítványait. A törvényjavaslat ezt a szankciórendszert szigorítja, amikor a minőségvédelmi bírság mértékét a duplájára emeli.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm azoknak a képviselőtársaimnak a véleményét, akik az élelmiszer-biztonságnak kiemelt prioritást adva a vitában aktívan részt vettek, és hozzászólásaikkal a törvényjavaslatot kívánták jobbá tenni.

Köszönöm a véleményüket, és kérem, hogy szavazataikkal erősítsék meg a törvényjavaslatban foglaltakat. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)