A felszólalás szövege:
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Keller Képviselőtársam! Nem feltétlenül kell tudnia, de örömmel tájékoztathatom, hogy ezek a problémák, ezek az igények, amelyeket a végén jelzett, rendben vannak, olyan értelemben, hogy az értékpapír-piaci és a biztosítási törvényen is lassan egy éve elég komoly átfogó munka folyik (Keller László: Hol?), szakmai szereplőket is bevonva, mind a két esetben konzultálva egyrészt - a biztosítási törvénynél - a Mabisz, a biztosítók képviseleti szervével, másrészt pedig - az értékpapír-piaci cégek tekintetében - egy elég széles szakmai konszenzuson nyugvó törvény-előkészítés folyik ezen problémák kezelésére.
(9.00)
Örömmel nyugtathatom meg, hogy a kormány eléggé körültekintően foglalkozik azon kérdésekkel, amelyek nyilvánvalóan felmerülnek egy öt-hat éves törvény tapasztalatából fakadóan, és azon problémákat is észlelve, amelyeket Keller képviselőtársam is említett.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Burány Képviselőtársam! Örülök, hogy a szakmai képességeimet nem vitatja vagy elismeri, és hadd jelentsem ki egyúttal, hogy attól, hogy ön nem vesz részt valamiben, még folyhat munka. (Kuncze Gábor: Ó!) Ha figyelemmel kíséri a gazdasági híradásokat, Pacsi Zoltán vezetésével például az értékpapír-piaci problémák kezelésére, az értékpapírtörvény korrigálására immár több mint fél éve - megmondom őszintén, részben az én szervezésemmel és az én biztatásomra is - létrejött egy olyan munkacsoport, aminek a munkájáról olvashat nap mint nap. Olvashat arról, hogy részvénytársaságként képzelik el a tőzsdét; hogy egységes áru- és értékpapírpiac, árutőzsde és értéktőzsde lenne, és még számos egyéb vonatkozásról is ön informálódhat.
A biztosítási törvényről is informálódhat, önnek esetleg az a pechje, hogy nem egy biztosítótársaságnak az elnök-vezérigazgatója vagy olyan pozícióban lévő embere, aki ebbe a munkába esetleg be van vonva, de ettől ez a munka még folyik, ez így szokott lenni. A kormány akkor számol be a parlamentnek, amikor már a törvényjavaslatok szintjén a munka a befejeződéshez érkezik, és világossá válnak a koncepcionális és a konkrét szakmai kérdések. Burány képviselőtársamnak lesz lehetősége ezen törvények vitájában elmondani a véleményét, valószínűleg a 2000. évben mindezeket a törvényeket a parlament elé tudjuk terjeszteni, és a koncepcionális és szakmai részletkérdésekről is érdemi vitát tudunk folytatni. Abban bízom, hogy ebben Burány képviselőtársam érdemi munkát fog tudni majd végezni.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Lehet, hogy önnek mindenről a munkaverseny jut eszébe, de mi ezt nem munkaversenyben szeretnénk csinálni, és az életünket sem munkaversenyben éljük. Bizonyos problémákkal szembesülünk polgári kormányként (Kuncze Gábor: Ó!), amely problémák részben itt ezen a területen is, a pénzügyi szervezetek világában is jelen vannak. Ön azt mondta, hogy jól működik a felügyeleti rendszer, és nincsenek bajok, de mi nem osztjuk ezt a véleményt. Azt gondolom, hogy az emberek sem osztják (Kuncze Gábor: Polgárok, nem emberek!), hiszen amikor csődbe ment... Hiába kiabál Kuncze képviselőtársam, amikor csődbe ment brókercégek és bankok befagyott követeléseinél állnak sorba egyenként, hogy a pénzükhöz hozzájussanak, akkor nem gondolják azt, hogy ez a felügyeleti rendszer haj, de jól működik.
(9.10)
Vannak rosszabbul működő felügyeleti rendszerek, de kétségtelen, hogy vannak komoly problémák, amelyeknek egy lehetősége az, amit ez a törvény megnyit számunkra, hogy egy integráltabb együttműködéssel és egységesebb megközelítéssel jobban alkalmazkodó szervezeti rendszer jöjjön létre.
Ez szükséges, de nem elégséges feltétel, hogy matematikai nyelven fogalmazzak. Azért kértem önöket arra, hogy konstruktívan álljanak hozzá a kérdésekhez, és tegyenek olyan javaslatokat menet közben is, amelyek már ebben a törvényben és a későbbi törvényekben is hosszas előkészítést igényelnek, figyelembe tudunk venni.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársam! Puch képviselőtársam utalt rá, hogy korábbi felszólalásomban kételyemet fogalmaztam meg az akkori összevonás tekintetében, hogy az kellő meggondoltsággal történik-e. Azt gondolom, hogy utólagosan beigazolódtak részben az aggodalmaim, tehát rosszul oldották meg azt a kérdést, ami a Horn-kormány idejében a bankfelügyelet és a értékpapírpiac-felügyelet összevonását jelentette. Ezt sokkal körültekintőbben és szervesebben kell megoldani, és együttműködésre kell késztetni ezeket a szervezeteket, mert kétségtelen, hogy szeretnénk azt, hogy ezek kellően szoros kapcsolatban legyenek, de maguktól nem igazán tesznek ilyen lépéseket. Épp ezért célszerű az, hogy mi ösztönözzük ezeket a lépéseket, de kétségtelen, hogy ez egy kényes probléma.
Keller képviselőtársamnak egy mondatára még hadd reagáljak vissza. Azt mondta, hogy mi kiválóan akarunk dolgozni PR-szempontból. Képviselőtársam! Nem akarom tagadni, hogy PR-szempontból is kiválóan akarunk dolgozni, más szempontból is kiválóan szeretnénk dolgozni. Ez nyilvánvalóan soha nem teljesül tökéletes mértékben (Kuncze Gábor: Hát, nem! Nagy munka van még hátra.), de törekszünk rá.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Azt, hogy problémák, bajok vannak, nem nekem kell bizonygatni, hiszen az élet dokumentálja. Tehát azok a csődök, azoknál a pénzügyi szervezeteknél a problémák, azt gondolom, kellő indokot jelentenek arra, hogy itt részben a szabályozás tekintetében, részben az élet gazdasági folyamatai tekintetében, de felügyeleti oldalról is mutathat ez problémákat, és mutat is problémákat. Én azt gondolom, hogy nem elégséges, mondom, ez a lépés, ez egy feltétel ahhoz, és ezért kérdem azt, hogy egyéb javaslatokat is fogalmazzanak meg, hogy ezeket a problémákat kezeljük.
Köszönöm.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy két olyan motívumra, két olyan jellegzetességre fel kell hívni a figyelmet, ami a pontos véleményalkotás szempontjából mindenképpen jelentőséggel bír. Az első az, hogy a korábbi parlament működéséhez képest lényegesen bővült az az időkeret az 1994-98-as időszakhoz képest, amit ebben az évben a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán a parlament a vitára tud fordítani. Mielőtt az ellenzéki képviselőtársak ilyen tekintetben kritikát fogalmaznak meg, arra kérem, hogy tanulmányozzák a rendelkezésre álló idő tekintetében a korábbi éveket. Azt gondolom, hogy méltányosan és nagyon kedvezően jártunk el akkor, amikor lényegesen több időt javasoltunk az érdemi vitára. Azt egyébként tudni kell, ha már itt tartunk, hogy sok esetben az ellenzéki képviselőtársak oldaláról, a frakciók oldaláról előfordult az, hogy nem használták ki ezt az időkeretet, vagyis ilyen értelemben kellő önkritikával kell ezt a kérdést vizsgálni. (Bauer Tamás: Ez sem igaz!)
A másik az, hogy szintén a méltányosság okán a Fidesz-Magyar Polgári Párt olyan indítványt tett, amely a kisebb frakciók - itt különösen az SZDSZ-re gondolok - számára relatíve lényegesen több időkeretet biztosít a tárgyalásra. Míg a Fidesz képviselői hat-hétszer annyian vannak a mai parlamentben, mint a szabad demokraták, addig az időkeret tekintetében majdnem feleannyi időt biztosítunk az SZDSZ számára, hogy megfogalmazza azokat a javaslatokat (Bauer Tamás: Nem ti, hanem a Házszabály!), amelyeket akár ebben a szakaszban kíván tenni a Ház nyilvánossága előtt. Míg nekünk 77 percünk van, az SZDSZ-nek 35 perce, több mint fél órája volt erre nézve. Azt gondolom, hogy ez kellően méltányos időkeret arra nézve, hogy megfogalmazzák az álláspontjukat, tekintettel arra, hogy a létszámuk tekintetében már ez az arány messze nem felel meg a parlamenti arányoknak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen komoly csúsztatások történtek, mert én arról beszéltem, hogy a négy év alatt átlagában nem fordított ennyi időt, és ez mindenképp igaz, talán egy év volt, amikor elérte ezt az időt, amit most a költségvetésre szánunk, de ebben sem vagyok egészen biztos. Viszont abban biztos vagyok, hogy ha hátranéz a frakcióvezető úr, akkor nem sokan ülnek mögötte. (Derültség és taps a Fidesz soraiban.) Most a szabad demokrata képviselőknek alig több mint harmada van talán a teremben, míg itt tömött padsorokat láthat. (Kuncze Gábor: Majd nézd meg a szavazás után, amikor hazamennek!)
(14.30)
Ha még egy momentumot megemlíthetnék, itt van nálam az a jegyzőkönyv, ami a szavazásról készült, arról a szavazásról, ami a fejezeti főösszegekre és a hiányra vonatkozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezt fellapozzuk, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz képviselői szinte egytől egyig jelen voltak a teremben, több mint 90 százalékuk szavazott is, a Szabad Demokraták Szövetségéből viszont... (Az elnök csenget.) A Szabad Demokraták Szövetségéből viszont nagyon nehezen lehet megtalálni azokat a képviselőket, akik jelen voltak a teremben.
Őszintén megmondom, hogy három embert sikerült összesen felfedeznem. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget. - Kuncze Gábor: Hogy volt ez 1995-ben, '96-ban és '97-ben?) Lehet azt mondani, hogy tényleg nem sokkal vannak többen, tehát kevesen is vannak (Derültség a kormánypártok soraiban.), viszont azt is el kell mondanom, hogy a Szocialista Pártból is hárman szavaztak mindössze. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Tehát akkor, amikor a hiány összegét, lényegében egy előrehozott végszavazást, meghozta a parlament, és amikor az ellenzéki pártok (Az elnök csenget.) konstruktivitást ígértek, és az ellenzéki pártok is elfogadták, hogy azok a keretösszegek, amelyek a költségvetés tekintetében a Ház elé kerültek, mind a hiány összegét tekintve, mind pedig a fejezeti kiadási főösszegeket tekintve, azokat elfogadhatónak tartják és szakmailag megalapozottnak tartják, ennek ellenére a konstruktivitást, nem tudom, a kampány utáni felindultságban felejtve, tehát egy másfél évvel ezelőtti állapotban hagyva, hárman méltóztattak - hárman és hárman - szavazni a tisztelt Házban. A késői időpont lehet mentség, de Kuncze képviselőtársam mondta, hogy ők minden pillanatban nagyon aktívak szeretnének lenni (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.), tehát ilyen értelemben mégsem tudom elfogadni ezt az indokot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a nemzetközi közvélemény, de az ország gazdaságának szempontjából is a költségvetésen belül a legsokatmondóbb számok a fejezeti és kiadási főösszegek és a hiány mértéke.
A költségvetési bizottság múlt héten elfogadott módosító javaslatában - örvendetesen meg kell hogy állapítsuk - a kiadások és bevételek főösszegében még a beterjesztetthez képest is alacsonyabb összeg szerepel, a hiány tekintetében pedig minimális az eltérés a beterjesztett számokhoz képest. (Keller László: Ez melyik módosító javaslat?)
Mit is jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy a jövő évben, 2000-ben tovább csökken az állami újraelosztás, tehát a polgári kormány azt az elvet vallja a magáénak, hogy az állami beavatkozás és az állami döntések helyett a gazdaság szereplői, a különböző társaságok és egyéni vállalkozók és a családok azok, akik a lehető leghatékonyabban tudják elkölteni azokat a forintokat, amelyeket így, kevesebb elvonás révén ott hagyunk ezeknél a gazdasági szereplőknél, és ez egyértelműen a beruházások további növekedését eredményezheti.
Ugyanígy, a beruházásokra nézve ösztönzőleg hat, hogy a hiány összegét sikerül olyan alacsony szinten tartani, ami a már meginduló gazdasági növekedés jövőbeni reményteljes folytatódását és további növekedését válthatja ki. Azt gondolom, hogy most, amikor a napokban, a legutóbbi munkanapon a tőzsde ez évi csúcsát érte el, azokat a főbb megállapításokat tükrözte vissza, amelyek sorra látnak manapság napvilágot, amelyek Magyarország relatív pozíciójáról - mind a régión belül, mind az Európai Unió országaihoz mérve - rendkívül komoly előrelépésekről adnak tanúbizonyságot.
Magyarország gazdasági versenyképessége, gazdasági növekedésének lehetőségei rendkívül kedvezőek. Azt gondolom, hogy az a költségvetési politika, amely részben ezen módosító indítványok révén is megvalósul, mindenképp tovább javítja ezt a növekedést, ezen lehetőséget az állam és a kormányzat szempontjából tovább segíti elő. Továbbmehetünk azon az úton, amely lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unió országaihoz felzárkózzunk, közelebb kerüljünk nemcsak a jogi és intézményrendszeri adottságok kapcsán, hanem a polgárok mindennapi életkörülményei és életszínvonala kapcsán is.
Azt gondolom, hogy ez egy örvendetes tény, és a vita ezen szakaszában, a módosító indítványok - melyeket a költségvetési bizottság fogalmazott meg - parlamenti elfogadása után ezt a tényt örömmel nyugtázhatjuk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Keller László: Ügyrend!)
(14.50)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Elnézést, hogy az utolsó pillanatban nyomtam be a gombot, de Márton Attila képviselőtársam nevében is mondhatom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről született egy módosító indítvány ezen témában, hiszen a hajdúszoboszlói elkerülő út tekintetében, azt gondolom, pártokon felül álló fontos ügyről van szó. Mintegy 300 millió forintos átcsoportosítással kíván az elkerülő út számára pénzügyi fedezetet biztosítani a jövő évi költségvetésben. Remélem, hogy a képviselőtársam és az ellenzék is fogja ezt támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Keller Képviselőtársam! Régi szokás a parlamentben a szolidaritás jegyében, hogy kormánypárti frakciók vagy ellenzéki frakciók esetleg átadnak egymásnak időkeretet, kisegítvén egymást a bajból, hogy ha esetleg szószátyárnak bizonyultak néhányan (Derültség.), akkor ez ily módon is megoldható.
Hadd tájékoztassam önöket, hogy az SZDSZ-nek 20 perce van. Beszéljék meg egymás között! (Szórványos derültség. - Balsay István: A végén csattan az ostor!)
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kósa Lajos képviselőtársam számos módosító indítványt nyújtott be, Csúcs László és Font Sándor képviselőtársammal mi pedig egy csatlakozó módosító indítványt kívánunk benyújtani az összevont pénzügyi felügyeletek elnökének kinevezésével és felmentésével kapcsolatosan.
Szeretnénk egy olyan felügyeletet létrehozni, amelyik, azon túl, hogy jobban el tudja látni a feladatait, mint ahogy ezt eddig a különálló felügyeletek egymással sajnos nem megfelelő információs és intézményesített kapcsolatban tették, szeretnénk, ha ennek a felügyeletnek a vezetője a miniszterelnök javaslatára, parlamenti döntésre kerülne hivatalába, és a felmentés is így történne.
(17.40)
A munkáltatói jogokat ugyanakkor a pénzügyminiszter gyakorolná a továbbiakban is. Azt gondolom, hogy a megnövekedett felelősség és súly a parlamenti kinevezéssel és felmentéssel mindenképpen alátámasztásra kerülne, tehát egy magasabb szintre kerülne, és azt gondolom, hogy konszenzuálisabb irányba is mozdulna el. Abban bízom, hogy ellenzéki képviselőtársaim is - ahogy korábban kifejtették - támogatni fogják ezt a javaslatot, az egyik fontos koncepcionális kérdést ebben a törvényben. Remélhetőleg ezzel az ellenzéki frakciók támogatását is sikerülne megnyerni a törvényjavaslat megszavazásához.
Ebben a reményben kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a módosító javaslatokról történő szavazás során ezt a kapcsolódó módosító indítványt, és később támogassák magának a törvénynek az elfogadását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék amellett érvelni, hogy Csúcs László és Zakó László képviselőtársammal nyújtottunk be indítványt, amely az április 1-jét július 1-jére kívánja változtatni, ami egy tágabb lehetőséget biztosítana az átállásra, és ezzel - bízom benne - egy zökkenőmentesebb, kiegyensúlyozottabb és esetleg kevesebb feszültséggel járó átállást tenne lehetővé az összevonást illetően, hiszen közös felelősségünk az, hogy ez minél kevesebb gonddal, feszültséggel járjon, mint általában ilyen típusú átszervezések esetében.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem is csak mint nyíregyházi országgyűlési képviselő, hanem mint az egész ország jövőjéért, gazdasági fejlődéséért felelős országgyűlési képviselő mondhatom, hogy jelentős korszakhatárhoz érkeztünk azzal, hogy a polgári kormány az autópálya építésének tekintetében egy úttörő jelentőségű döntést hozott. Ez a döntés áttörést jelenthet több szempontból is, és kedvező perspektívát jelenthet Magyarország gazdasági felzárkózása tekintetében, amely mindannyiunk számára, azt gondolom, elemi cél.
Több olyan probléma is jellemezte az országot az elmúlt időszakban, amelyik ezen tekintetben nagyon komoly fékként működött, illetve kényszerként is működött. Az egyik ilyen történelmi adottságunk, amely az úgynevezett nyugat-keleti lejtő adottsága: az ország gazdasági lehetőségeiben és feltételeiben, életkörülményeiben jelentős mértékben különbözik és kettészakadt állapotban van jelenleg. Azt gondolom, hogy az állam lehetősége, a polgári kormány lehetősége és felelőssége ebben a kérdésben egyértelműen az kell hogy legyen, hogy közelivé, elérhetővé tegye az ország fejlettebb régióit a fejletlenebb térségben lakók számára is.
A másik olyan történelmi adottság, amellyel küzdenünk kell, az az, hogy az elmúlt időszak koncessziós autópálya-építései nyilvánvalóan zsákutcának bizonyultak. Zsákutcának bizonyultak azért is, mert például a Hegyeshalom-Mosonmagyaróvár közötti útszakasz - ami 34 kilométer hosszan épült meg - igénybevételi költsége, tehát az autópálya díja nagyobb, mint egy 9 napos bérlet az ország egész területén érvényes autópálya-használatra. Ugyanilyen példa az M5-ös autópálya: azt gondolom, akik a környéken laknak, tudják, hogy az 50-es autóút iszonyatos leterheltsége és az óriási autópályadíj kellő figyelmeztetéssel bír mindannyiunk számára.
Milyen elveket vall magáénak a Fidesz parlamenti frakciója? Azt gondolom, az egyik elv mindenképp az, hogy gyorsítani kell az autópálya-építkezést. Ezért is döntött úgy a kormány - amit üdvözlünk a frakció nevében -, hogy a tíz év helyett lehetőség szerint már öt év alatt megépítse azokat az autópálya-gyorsforgalmi útszakaszokat és hidakat, amit korábban célul kitűztünk.
Olcsóbban kell építeni - ez mindenképpen a kormánydöntésben nagyon üdvözlendően szerepet játszik -, hiszen állami forrásokkal kell ezt az építkezést megoldani a koncessziós tanulságok miatt, és itt az adóforintokkal, az állampolgárok befizetéseivel igenis takarékosan kell bánni.
A harmadik nagyon fontos elv: a korábbi időszakban négy-öt társaság végezte csak az autópálya-építést, lényegében a magyar kis- és középvállalkozók csupán beszállítóként szerepeltek, és nagyon minimális munkavégzésre voltak kárhoztatva.
Azt gondoljuk, hogy egy felelős magyar kormánynak - és ezt a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója támogatja is minden körülmények között - egyértelműen a magyar kis- és középvállalkozók helyzetbe hozását, az ő előtérbe kerülésüket kell segítenie. Ilyen téren is azt gondolom, hogy áttörést eredményezhet ez a döntés.
Konkrétan mit is jelent ez a fejlesztés? Kis térképen (Felmutatja a térképet.) be tudom önöknek mutatni: Budapesthez képest egyrészt a keleti továbbépítést, amely az ország kettészakadtsága szempontjából döntő jelentőségű, mintegy 62 kilométeres útszakasz továbbépítését jelenti Polgárig; miskolci leágazást, ami 6 kilométer hosszan az ország harmadik legnagyobb városát bekapcsolja az ország gazdasági vérkeringésébe; a szekszárdi híd a déli dunai átkelés lehetőségét biztosítaná, amely az elmaradottabb dél-dunántúli régiók felzárkóztatásának komoly lehetőségét teremti meg: Tolna, Baranya megyének a lehetőségét; és az M7-es felújítását, ami szintén a dél-dunántúli régiónak jelent jelentős fejlődési lehetőséget.
(14.20)
Itt az Aliga-Zamárdi közötti másik két sáv elkészítése és a felújítás a cél.
A további tervek: nyilvánvalóan a továbbépítés mentén gondolkodunk, ami az M3-as autópálya továbbvitelét jelenti a keleti határ mentén, és ugyanúgy az M7-es továbbépítése Ausztria-Olaszország irányába.
Azzal kezdtem, hogy korszakhatárhoz érkeztünk. Azt gondolom, a rendszerváltás óta ez a döntés az egyik kiemelkedő jelentőségű az emberek életkörülményeiben és gazdasági lehetőségeiben is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egyértelműen érezni lehet majd ezt a döntést.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság megtárgyalta a benyújtott indítványt. Egyetértve az előterjesztő bizottsággal, a módosító indítványokat nem támogatja, és a konszenzusos álláspontot a maga részéről is a parlament elé szavazásra bocsátja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta a szóban forgó törvényjavaslatot, hosszas vita után általános vitára ajánlotta 18 igen szavazattal és 7 tartózkodással. A bizottság - bár a pénzügyi rendszert illetően ez az egyik legátfogóbb, legfajsúlyosabb törvény pénzügyi életünk szempontjából - elsősorban a mezőgazdasági biztosítóegyesületek kérdéskörében folytatott hosszas és kimerítő vitát, bár őszintén szólva ez a beterjesztett törvényjavaslatnak csak egy nagyon kis szeletét, töredékét jelenti. A beterjesztett javaslat átfogóan elvégzi azt a felújítást, amely négy és fél év elteltével indokoltnak tűnik, különösen az EU-jogharmonizáció, az uniós csatlakozás miatt.
Kérdés: a törvényjavaslat számos, eddig tisztázatlan, megoldatlan kérdést rendez el, és azt gondolom, hogy a biztosítási szféra fejlődése, a biztosítóintézetek tevékenységének hatékonyabb, egyértelműbb, átláthatóbb fejlődése szempontjából a törvényjavaslat mindenképp kielégíti azokat az elvárásokat, amelyeket korábban megfogalmaztunk. Bár kétségtelen tény, hogy egy ilyen törvényjavaslat vitája kapcsán joggal vethetők fel esetlegesen olyan szakmai kérdések, amelyek még továbbgondolást igényelnek, és a bizottságban ezek a kérdések is részben megfogalmazódtak.
Tehát a bizottság mindenképp üdvözli a törvény általános vitájának megkezdését, indokoltnak látja a törvényjavaslat átfogó revízióját és azokat a szakmai lépéseket, amelyek a törvénymódosításban szerepelnek, amelyek egyértelműen a biztosítottak érdekét is szolgálják, és az egész biztosítási kultúra, biztosítási szféra, a biztosítás piaci szereplői szempontjából összességében előremutatnak, egyértelműen pozitívnak és üdvözlendőnek tartja.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(9.20)
MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A biztosítás alapgondolata, hogy a kockázatnak kitett veszélyközösség szintjén megossza a kockázatot, ezáltal csökkenti a káreseményekből származó egyéni veszteségeket. Ez volt egyik legfontosabb alapgondolata az előző kormány előző politikai államtitkárának, amikor 1995. szeptember 19-én elmondta az expozéját, és amellyel a rendszerváltást követően ezen terület is egy átfogó törvényi szabályozás része lett.
Ma már csak ketten vagyunk Bakonyi Tibor képviselőtársammal a teremben, akik akkor elmondták a frakciók álláspontjait, és azt gondolom, hogy négy és fél év elteltével - hiszen a törvény 1996. január 1-jén lépett hatályba - az akkori képviselők, az akkori törvényalkotók őszintén szólva büszkék lehetnek erre a törvényre, még akkor is, ha négy és fél év számos tapasztalata, az a közben történt változás és fejlődés egyértelműen indokolja a törvény átfogó felülvizsgálatát.
Nagyon fontos általában a szabályozórendszerben a stabilitás, és ezen területen, a pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejlődő ágában, a biztosítói szférában ez a stabilitás törvényi és egyéb oldalról is biztosítva volt. Azon túl, hogy az egyszerű emberek, a polgárok számára a biztosítóintézetek sok esetben nagyon távoli és idegen, az ő életüket nem érintő képződménynek tűnnek, azt kell hogy mondjam, hogy a biztosítás mint egy kockázatkezelés, kockázatmegosztás átszövi a mindennapjainkat. Hiszen nem más a család is bizonyos szempontból, mint egy biztosítói érdekközösség, ahol a férj és a feleség megosztja azokat a kockázatokat, amelyeket külön-külön elszenvednek, és be tud segíteni az egyik a másiknak akkor, ha a másik éppen beteg lesz, munkanélkülivé válik, abban az esetben ketten összefogva tudják azokat a drámai problémákat is még valamilyen szinten kezelni, amelyek egy család életében előfordulnak. A gyerekek vállalása is egyfajta kockázatmegosztás, hiszen a gyerekek felcseperedve tudnak segíteni a szülőknek, a szülők tudnak segíteni a gyerekeknek, tehát ilyen értelemben a biztosítás, túl azon, hogy egy nagyon speciális pénzügyi szakma, át- és átszövi napjainkat.
Sajnos nemcsak az ilyen üzemszerű működés szempontjából, hanem katasztrófák okán is az elmúlt évek során, az elmúlt egy-két évben nagyon komolyan szembesülnünk kellett azzal, hogy mind az állami vagyon, mind pedig az emberek kis vagyonkája tekintetében óriási kockázatnak vagyunk kitéve, az árvizek, az óriási havazás és az egyéb természeti katasztrófák fenyegethetik mindennapjainkat. Tehát igenis gondoskodnunk kell arról, hogyan tudjuk ezeket a sokszor rendkívül súlyos kockázatokat és problémákat kezelni, hogyan tudjuk a társadalom szolidaritását a biztosításokon keresztül is kezelni.
Négy és fél év elteltével az általános felülvizsgálat, azt gondolom, hogy indokolt, és örülök neki, hogy ez a törvény nem esett áldozatául annak, mint sok más törvény, hogy szinte évről évre állandó felülvizsgálat és módosítások történtek volna. Ugyanakkor az európai uniós csatlakozásunk, mint ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta, egyértelműen indokolja a törvény ilyen és a jogharmonizáció szempontjából történő átvizsgálását is.
(9.40)
Azt hiszem, örülhetünk mindannyian, képviselők, hogy derogációs szinten - tehát a kivételek szintjén, hogy az emberek számára világossá váljon - egy tekintetben kértünk csak átmeneti halasztást, ötéves halasztást az Európai Uniótól, ebben pedig egyértelmű a nemzeti érdekünk, hogy az életbiztosítás matematikai tartalékainak befektetésére vonatkozóan öt évig csak belföldön lehetséges ezen befektetés; a magyar gazdaság és a magyar érdekek szempontjából kívánjuk ezt a derogációt, ezt a kivételt fenntartani.
Mint ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta az expozéjában, lényegében 1986 óta, ameddig egy biztosító működött az országban, rendkívül dinamikus fejlődés történt ebben a pénzügyi szektorban. Ma már 22 részvénytársaság, mintegy 35 biztosítási egyesület fejti ki hasznos tevékenységét. Az akkori mintegy 20 milliárdos díjbevétel a tavalyi évre elérte a 300 milliárdos összeget. Az életbiztosítási ág - amely az emberek idősebb korára történő tartalékolás lehetőségeként és a nyugdíjak, a nyugdíjrendszer mellett egyfajta kiegészítő rendszerként működik az üzleti biztosítás tekintetében - aránya megduplázódott, ma már eléri a 40 százalékos szintet az összdíjbevételen belül. Ebben még továbblépésre van szükség, az Unióban ez 50 százalék, de a tendencia az, hogy évről évre ez a terület jobban növekszik, és az emberek öngondoskodása egyre fokozódik. Ez nagyon örvendetes jelenség, azt gondoljuk, hogy a polgári mentalitásnak ez az egyik legfontosabb jele.
A biztosítók mintegy 440 milliárd forint vagyont kezelnek, ami mind a költségvetés, az államháztartási hiány finanszírozása szempontjából, mind pedig az a stabilitás, amit ezek a biztosítók képviselnek - hiszen zömében ezek biztos befektetésekben gondolkodnak, állampapírokat vesznek -, rendkívüli jelentőségű a magyar gazdaság szempontjából. Ám még így, ezzel együtt is rendkívül jelentős a lemaradás, és joggal reménykedhetünk abban, hogy a következő években a biztosítói szféra tevékenysége tovább erősödik, az itt lévő verseny fokozódik. Ma is jellemző az, hogy a három-négy nagy biztosító mellett a kisebb biztosítók fokozatosan nyernek teret. Mi szeretnénk ezt a versenyt ösztönözni azért, hogy a polgárok minél olcsóbban tudjanak biztosításokat kötni, és minél több biztosítással rendelkezve minél jobban tudják a jövőjüket, vagyontárgyaikat biztonságban tudni.
Az az arány, amelyet a pénzügyminiszter úr is említett, és amely lényegében a GDP-n belüli bruttó díjbevétel, a biztosításokra költött pénzek megtermelt jövedelmen belüli arányát mutatja, Magyarországon még csak 2,4 százalék, a korábbi 2,1 százalékról nőtt fel 2,4 százalékra. Annak ellenére, hogy dinamikus fejlődés volt az elmúlt évtizedben, el kell mondanom, hogy ez a fejlett országokban 6,5 százalék körüli átlagos szinten van, tehát igenis komoly perspektívák vannak még.
Ezek után el kell mondanom, hogy a törvénymódosításnak rendkívül fontos céljai vannak ezen általános vonatkozásokon túlmenően. Négy ilyen célt fogalmaznék meg, és ezekre mondanék konkrét példákat, hogy milyen intézkedéseket, milyen intézményfejlesztéseket, milyen megoldásokat eredményez ez a beterjesztett törvénymódosításban.
Mindenképp a beterjesztés célja, hogy egyértelműbb, átláthatóbb, hatékonyabb szabályozás legyen ezen a területen. Például azzal is egyértelműbb - az úgynevezett unit-linked szakszóval élve -, hogy a befektetési portfóliók jól elkülönüljenek a biztosítók saját eszközeitől, és ezáltal átláthatóbb és az emberek megtakarításait jobban védő, egyértelműbb szabályozás jöjjön létre, hiszen az a célunk, hogy az emberek pénze, a polgárok pénze mindig biztonságban legyen. A biztosítási szféra rendkívül erős, és el kell mondanom, hogy eddig, az elmúlt egy évtizedben igazán komoly probléma, pénzügyi nehézség, csőd nem történt ezen a területen, és szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna.
Nagyon fontos a biztosítottak érdekvédelme. A biztosítottak számára olyan szabályozásnak kell lennie - a törvény mindenképpen ezt célozza -, amely az ő érdekeiket, az egyszerű emberek érdekeit védi, hiszen ők egy óriási nagy, mamut biztosítótársasággal szerződnek, és ebben az értelemben nekünk, törvényhozóknak közös a felelősségünk - azt gondolom, hogy ebben mindenképpen konszenzusnak kell lennie minden frakció képviselőjével -, hogy az ő érdekeiket törvényben megpróbáljuk garantálni, minél kedvezőbb helyzetbe hozva őket. Egyébként nekik sokkal nehezebb átlátni ezeket a speciális szabályokat, az ő védelmüknek és érdekeiknek a szerződések kapcsán mindenképp megfogalmazásra kell kerülniük.
Mondok három példát, ami egyértelműen ezt erősíti. Bár eddig nem volt gyakorlat, de lehetőség volt arra, hogy biztosítóintézeteket hitelből alapítsanak. Azt gondolom, hogy ez komoly kockázatot rejt magában, ezt a törvénymódosítás egyértelműen kiküszöböli, ezáltal is a biztosítóknak a likviditását és a kurrens viselkedését, a megbízható viselkedését egyértelműen garantálni tudja.
A második az úgynevezett MLM, a multilevel marketingnek nevezett terjesztési módszer, ami egyértelműen visszaélésekre ad lehetőséget, ennek megtiltása történik a törvényben. Igazából azok a kártyavárak, amelyek jó néhány esetben felépülnek más területeken, a biztosítási szférában nem jöhetnek létre.
Ezen kívül a fogyasztók napi tájékozódási lehetőségének megteremtésére nyílik mód az életbiztosításaik, befektetéseik kapcsán, és azt gondolom, ez olyan lehetőség, amely egyértelműen azt a garanciát teremti meg, hogy egyszerű polgárok az életbiztosítási befektetéseiket - amelyek részben befektetések is - nyomon kísérhessék napról napra, és ha látják, hogy nem úgy alakul annak a hozama, ahogy azt korábban elvárták, akkor tudjanak változtatni, tudjanak megfelelő lépéseket tenni.
A harmadik cél, amiről részben beszéltem, az EU-jogharmonizáció, amit két lépcsőben tervez a polgári kormány. Most nagyon sok lépést megteszünk, ám a fokozatosság okán is indokolt az, hogy az összes EU-szabály alkalmazására végül is a csatlakozás időpontjában egy második lépcsőben kerüljön majd sor. Ez a módosítás nagyon komoly, végre táblázatot kaptuk, hatástanulmány is készült, ami ritka, az elmúlt tíz év parlamenti jogalkotásának történetében, rendkívül fontos és előremutató. Egy táblázatot kaptunk arról, hogy hány területen történik meg a megfelelés az EU-jogszabályokhoz, ugyanakkor marad azért a következő módosításra is elegendő muníció.
Azt látjuk azok, akik a különböző pénzügyi szektorok és pénzügyi szférák tevékenységét vizsgáljuk, hogy egyre jobban összekapcsolódnak és ma már nehezen szétválaszthatóak különböző pénzügyi tevékenységek: a biztosítók tevékenysége a bankok tevékenységétől, a bankok tevékenysége a különböző nyugdíjpénztárak és egyéb pénztári lehetőségektől, az értékpapír-piaci területek a biztosításoktól. Ezzel az indokkal is hozott létre a kormány egy olyan integrált felügyeletet, amely egységesen tudja ezeket a területeket szemlélni, és ezen egységesítésnek az igénye megjelenik ebben a törvényjavaslatban is. Szerintem nagyon örvendetes az, hogy például kinyitja azt a kaput, hogy a bankok 75 százaléknál nagyobb arányban is lehetnek tulajdonosai biztosítóknak, hiszen látjuk azt, hogy versenyképesek a hazai piacon is és a külföldi piacon is csak egy megfelelő méret után tudnak lenni a biztosítók, és óriási kényszer van arra, hogy ezeket a korábban elzárt területeket kinyissuk a biztosítók számára. Látjuk, hogy például Németországban is milyen óriási fúziók lépnek fel ezen a területen, és a magyar jogalkalmazásnak is, jogalkotásnak is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez.
A beterjesztett javaslat nagy terjedelmű módosítás, mintegy 250 ponton, 119 szakaszban módosítja a beterjesztett törvényt, és jogos az az igény, hogy integráltan, a többi pénzügyi törvénnyel együtt próbáljuk meg ezeket a területeket áttekinteni, így a Fidesz-frakció nevében mindenképpen elfogadjuk azt az igényt, hogy a hitelintézeti törvény és az értékpapír-piaci szabályozás is ezzel a törvénnyel összhangban kerüljön módosításra. Reményeink szerint az év második félévében ezen beterjesztésekről is a parlament érdemi vitát tud folytatni.
(9.50)
A cél mindenképp az, hogy ugyanúgy, ahogy négy és fél, öt évvel ezelőtt -amint azt idéztem az előző kormány expozéjából -, a mostani törvény is lehetőség szerint minél nagyobb támogatással szülessen meg. Éppen ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója kezdeményezi, hogy a többpárti egyeztetés történjen meg, a frakciók illetékes szakemberei egyeztessenek erről a kérdéskörről, vegyék górcső, nagyító alá azokat a problémás területeket, amelyek kapcsán esetleg nézetkülönbségek, feszültségek vannak, hogy mind a biztosítási szakma, a pénzügyi intézetek, mind pedig az állampolgárok szempontjából egy olyan törvény szülessen, amely hosszú távon stabil, kiszámítható és jó feltételeket teremt.
Számos megoldandó kérdés van, azt gondolom én is, amelyben esetleg konszenzusra kell jutnunk. Ilyen a jelzálog-hitelezésnek valamilyen szintű megjelenése a törvényben, az e kérdésben való egyeztetést én mindenképp indokoltnak látom. A biztosítástechnikai tartalékok fedezetével kapcsolatosan is azt gondolom, hogy célszerű párbeszédet folytatni, az alkuszok tevékenysége kapcsán is jó néhány észrevételem van, de bízom benne, hogy ezeket az észrevételeket felelősségteljes szakmai vitában végig tudjuk tárgyalni, és ezt a törvényt is minél nagyobb támogatással tudja a Ház elfogadni. Ez egyértelműen előremutató és a polgárok szempontjából kívánatos lenne.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor erről a kérdésről a költségvetési és a gazdasági bizottságban is hosszas vitát folytattunk, az ellenzéki képviselők számos észrevételt tettek, így különösen fájlalom, hogy ezt a kérdést a kormánykoalíció pártjai csak egymás között tudják jelen pillanatban megvitatni, de mindenképpen számítok arra, hogy észrevételek és hasznos vélemények megfogalmazódnak majd az ellenzéki pártok soraiban is. Hiszen ez egy olyan kérdés, olyan probléma, amely évek óta elhúzódóan, eddig megbújva, nem annyira felszínre kerülve, de azt gondolom, olyan örökségként fogalmazódik meg, olyan problémaként, amit valamikor a közeljövőben és reményeim szerint ennek az indítványnak a keretében is meg tudunk oldani, illetve tudunk olyan lépéseket tenni ezen probléma megoldása kapcsán, amelyek mindenképpen előremutatóak.
Milyen problémáról van szó? Arról a problémáról, hogy az államnak részben vállalkozói, részben pedig kincstári vagyon tekintetében vannak vagyontárgyai, vagyonelemei, amelyeknek a kockázatkezelését - a köznapi nyelven ez leginkább a biztosítások kapcsán válik világossá -, tehát a különböző káreseményeket, a különböző váratlan nagyobb értékcsökkenéseket, kockázatokat kezelni szervezetről szervezetre máshogy kezelték, és ezek igazán integrálva, összkormányzati szinten nincsenek kellő módon végiggondolva, és erre nincs is igazán integrált, egységes megoldás.
Látjuk most is, többek között akkor, amikor nemcsak az állami vagyon tekintetében, hanem az állampolgárok egyéni vagyontárgyai tekintetében is milyen katasztrófahelyzetek alakulnak ki, gondolok itt a havazásokra és elsősorban az árvíz, belvíz témakörre vagy gondolok az elég nagy vihart felkavart Budapest Sportcsarnok leégésére, lenne itt teendő, és nem biztos, hogy a jelenlegi megoldás a legoptimálisabb és legolcsóbb, leghatékonyabb megoldása az állami vagyon kockázatkezelésének.
A kérdés a rendszerváltás óta húzódik. Minden egyes tárcánál vagy minden vagyonkezelőnél, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál és az ÁPV Rt.-nél is valamilyen szintű megoldások léteznek, de ezek a technikák nagyon különböző módon működnek, a felelősök is nagyon különböző felelősséggel és különböző eljárási móddal rendelkeznek, és aki ismeri például a kockázatkezelések, biztosítások szakmai kérdését, nagyon jól tudja, hogy nem mindegy, mekkora az a kockázatközösség, amelyet egységesen szemlélek, hiszen minél nagyobb rész van állami vagyon tekintetében átfogóan megvizsgálva és ezen kérdésekben bevonva a megoldási javaslatok közé, annál nagyobb esély van arra, hogy olcsóbb, hatékonyabb megoldásra jutok. Tehát minél több állami vagyontárgy tekintetében kötök például biztosítást egy piaci biztosítóval, annál nagyobb eséllyel tudom ezt olcsóbban megtenni, hiszen megoszlanak a kockázatok, és annál nagyobb eséllyel tudom javítani a biztosítottságot, tehát nagyobb lefedettséget adni a vagyontárgyaknak, kedvezőbb konstrukciót találni, nem könyv szerinti értéken, hanem új értéken biztosítani, mondjuk, vagyontárgyakat.
Ilyen szempontból végig kell azt is gondolni, hogy a különböző kockázatkezelési megoldások közül milyen esetben mit választok, mert előfordulhat az az eset, nem is kis számban, hogy egyáltalán nem szabad semmilyen biztosítási konstrukcióban gondolkodni, hanem a költségvetési finanszírozás, utólagos finanszírozás a legegyértelműbb, legolcsóbb és legésszerűbb megoldás. Előfordulhat, hogy bizonyos prevenciós lépéseket kell tenni, előfordulhat, hogy önbiztosításban kell gondolkodni, előfordulhat - felmerült bizottsági ülésen is -, hogy valamilyen kockázati alapban kell gondolkodni, és előfordulhat nem kis számban az, hogy üzleti biztosítókkal kell különböző tárgyalásokat folytatni, versenyeztetni, és abban megtalálni azokat a kockázatkezelési megoldásokat, amelyek vonzónak tűnnek.
Más területeket is felölel az országgyűlési határozati javaslatom. Felveti annak igényét, hogy bár tulajdonosként az önkormányzati vagyonok tekintetében nincsenek jogosítványaink, törvényalkotóként lehetnek, de az önkormányzati vagyonbiztosítás sem tűnik ma Magyarországon a biztosítás, kockázatkezelés oldaláról a legoptimálisabban kezeltnek. Itt is az integráltabb, átfogóbb, a háromezer-egynéhányszáz önkormányzat vagyontárgyait egységesen felölelő biztosítási vagy kockázatkezelési megoldások sokkal olcsóbbak és kedvezőbbek lehetnének. Ebben nyilvánvalóan nem tudunk itt direkt lehetőséget megfogalmazni, hiszen az önkormányzati testületek döntenek erről a kérdésről, de egy olyan konstrukciót el tudok képzelni, amely az önkormányzatok számára is vonzó lehet, az önkormányzati testületek számára is elfogadható és felvállalható, így önkéntesen társulhatnak, illetve részt vehetnek bizonyos konstrukciókban.
Tudom nagyon jól, hogy azok a kérdések, amelyek ebben az országgyűlési határozati javaslatban szerepelnek, eléggé átfogó, nagy igényekkel fogalmazódnak meg, és nem biztos, hogy ilyen tág horizonton és ilyen mélységben mi rövid időn belül tudunk változásokat létrehozni. Én már akkor is elégedett leszek, ha történnek konkrét lépések, és elindul egy közös gondolkodás, és ennek a közös gondolkodásnak lesznek részleges eredményei, hiszen azt gondolom, hogy mint országgyűlési képviselő a magyar gazdaság, gazdaságpolitika és a magyar nemzeti vagyon tekintetében is felelős személy vagyok és képviselőtársaim is felelős személyek, így még ha ez alapvetően egy hosszú távú probléma és általában nem máról holnapra jelentkezik ennek az indokoltsága, akkor is egy hosszú távú megoldásban el kell kezdeni erről a felelős gondolkodást és meg kell találni a megfelelő megoldásokat.
(14.20)
Még egy témakör van, amit felvet az országgyűlési határozati javaslatom. Ez a közszféra javadalmazásának vagy a közszféra vonzóvá tételének egyfajta lehetősége, ez pedig egy életbiztosítási konstrukció. Ha arra gondolunk, hogy mintegy 126 ezer köztisztviselő van ebben az országban, és ilyen nagy körre, ilyen nagy csoport esetében - munkáltatói segítséggel is - jóval kedvezőbb életbiztosítási szerződési lehetőségeket lehet megfogalmazni az üzleti biztosítók által jelenleg kínált életbiztosítási megoldásoknál. Ennek a kérdésnek a lehetőségét és indokoltságát is mindenképp felvetném, még akkor is, ha ez látszólag egy kicsit kilóg abból az elsősorban az állami vagyonra vonatkozó témakörből, amely a többi pontban az én indítványomban szerepel.
Mindenképp fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az eredeti indítvány két hónappal ezelőtt született, így például a határidő tekintetében magam is indokoltnak látom, hogy módosítsunk a beterjesztésen, hiszen ott még június 30-ai határidő van. Ezt célszerűbb lenne egy október végi határidőre változtatni. Nyitott vagyok a tekintetben is, hogy a módosítások kapcsán az egyes pontokon finomítsunk, esetleg időben is ütemezzük a feladatainkat. Ám az meggyőződésem - és örülök, hogy összességében azért a kormány is megfelelőnek tartja a szándékot és az irányt -, hogy ezeket a kérdésköröket alaposan át kell vizsgálni, s ezekben a kérdéskörökben lehet és kell is tenni előrelépéseket.
Azt, hogy konkrétan minek kell történnie, részben ennek a vitának a függvényében is, közös felelősségünk alapján át kell gondolni. Erre a magam és a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében is nyitott vagyok; bízom benne, hogy ebben a kérdéskörben még ebben a választási ciklusban tudunk eredményeket felmutatni, miközben meg kell jegyezzem, sajnos az elmúlt tíz évben ezen a téren elég kevés dolog, elég kevés fejlemény történt.
Ehhez kérem képviselőtársaim észrevételeit és indítványait. Bízom benne, hogy az előterjesztéshez képest is tudunk még szerencsésebb és még jobb határozati javaslatot hozni, amelyet majd később konkrét lépések követnek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita lezárásához közeledünk. Örömmel kell hogy megosszam a közvéleménnyel: úgy tűnik, sikerül olyan kölcsönös megállapodást kötni a parlamenti pártok között, ami többek között ezt a problémát is, amit Mayer képviselőtársam említett, sokkal kedvezőbb szabályozási környezetbe helyezné. A módosító indítványokat, amelyek ezen szándékot tükrözik, öt párt képviselőinek aláírásával a mai napon benyújtjuk a parlamentnek.
Ebben az egyik legfontosabb terület, amin változtatni kívánunk, éppen a mezőgazdasági szakosított biztosítók szabályozási környezetére vonatkozik. Ebben az organizációs tőkerésznek egy alacsonyabb követelményt szabnánk, a 2 millió helyett 1 millió forintot. Ez lényegében nagyobb mozgásteret jelentene a biztosítóknak, ám nagyon bízunk benne, hogy az egyesületeknek az a stabil működése, ami eddig megvalósult, a jövőben is érvényesülni fog. Azt gondolom, közös cél, hogy a mezőgazdaság területén a biztosítottság, a gondoskodás minél nagyobb méreteket öltsön ezen egyesületek, a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági növénytermesztés terén - ahol a kockázatok, árak eléggé nagy valószínűséggel nagymértékűek lehetnek - a termelőket védjék, és ezeket a kockázatokat, ezeket a károkat csökkenteni lehessen.
A tőkemegfelelés is egy évvel későbbi időpontra tolódik át, éppen azért, hogy legyen idejük ezen szervezeteknek a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. Ezen kívül a törvényjavaslat a megváltozott körülményekhez igazodva megfogalmazott olyan eljárási szabályt, ahol a felügyeletnek az ellenőrzési jogkörét, lehetőségét kiterjesztené az úgynevezett, angolul outsoursingnak nevezett tevékenységkihelyezésre, ami ugyanazon tevékenységek végzését más szervezetekhez telepíti át.
Ebben az esetben a biztosítottak védelme okán a felügyelet ezeknek a szervezeteknek ezen tevékenységét is a felügyeleti kontroll alatt tudja tartani, de egy pontosabb szabályozási javaslatot fogalmaznánk meg, hiszen nem a szervezetek egészét, az egész tevékenységét kell vizsgálni, hanem csak azt a típusú tevékenységet, ami a biztosítótól más szervezethez kerül. Ezt is egy módosító indítvánnyal megfogalmaztuk.
Felmerült, szintén a biztosítóegyesületek részéről az az igény, hogy ne a "természetes személy", hanem csak a "személy" szerepeljen azon kitételben, ami a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás összege közti összefüggésre vonatkozik. Ez szintén érint jó néhány egyesületet, és ez kedvezőbb változást jelent.
A biztosítók részéről jött egy olyan kérés, amit szintén akceptáltunk, hogy a biztosításmatematikai tartalékok között az ingatlan, elsősorban az ő székházelhelyezésüket szolgáló ingatlan is szerepelhessen. Ezt úgy ítéltük meg, hogy a törvényben szerepeltetni tudjuk.
Én köszönöm a konstruktív együttműködést minden párt részéről, és nagyon bízom benne, hogy a törvény konszenzusos elfogadását a módosító indítványok lehetővé teszik, és így egy olyan szabályozást tudunk közös erővel a parlamentben elfogadni, ami hosszú távú, stabil és kiszámítható jogi környezetet teremt a szféra számára. Olyan környezetet, amelyben fejleszthetők ezek a tevékenységek, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy a kockázatkezelésnek a biztosításhoz tartozó formái fejlődjenek, és minél nagyobb súllyal legyenek jelen a magyar társadalomban, hogy az embereket fenyegető katasztrófák, károk kapcsán minél nagyobb védelem álljon a biztosítottak rendelkezésére.
Még egyszer köszönöm minden párt részéről a konstruktív együttműködést, és bízom benne, hogy az az egyeztetés, amit én magam kezdeményeztem három héttel ezelőtt, megtermi gyümölcsét, és eredményes is lesz. Köszönöm szépen. (Taps.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Két gondolatára szeretnék csak röviden reflektálni. Az egyik: a Fidesz-Magyar Polgári Párt azokat a lehetőségeket, amelyek az ügyfelek védelmét biztosítja, egyértelműen támogatja. Tehát, tisztelt képviselőtársam, vizsgáljuk meg ezeket részleteiben, és remélhetőleg tudunk olyan kompromisszumot kötni vagy olyan szabályozást találni, amely a biztosítottak érdekeinek védelmét hatékonyabban szolgálja. Ebben mi partnerek vagyunk.
A másik a jelzálog területe, amelyben megvan a készség, hogy a biztosítók ezen a területen is lehetőséghez jussanak. Egyetértek abban, hogy alaposan körbe kell járni ezt a területet, de sajnos úgy tűnik, a jelenlegi helyzetben egy végig nem gondolt, nem alaposan kidolgozott változtatásba, aminek a hatásait nem lehet előre látni, még nem szabad belemenni. A későbbiek során ezt a kérdést is alaposan meg kell vizsgálni, hiszen azt láthatjuk szerte a világban, hogy a biztosítók, a bankok, az értékpapírpiac intézményi szereplői kölcsönösen vállalnak fel másik területről különböző tevékenységeket, és ezért a világnak ezen jelenségeit a magyar szabályozási piacnak is le kell reagálnia és ki kell szolgálnia.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(17.20)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretném csak megköszönni mindazon képviselőtársaimnak a segítségét, akik ebben az országgyűlési határozatban közreműködtek valamilyen szinten, akár tevőlegesen, akár pedig azzal, hogy nem akadályozták az országgyűlési határozatnak a parlament elé kerülését.
Azt gondolom, hogy elkezdünk egy munkafolyamatot, amellyel előreléptünk abban, hogy az állami vagyon biztonsága és kockázatkezelése tekintetében jobb megoldást találjunk, mint az eddigi nem integrált, nem megfelelően átgondolt kockázatkezelési megoldás.
Ezért kérem, támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyeket előterjesztőként is elfogadásra javasolok. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Különböző vágyak és megfogalmazások elhangzottak arra nézve, hogy minél láthatóbban, követhetőbben és minél olcsóbban, a verseny elveit minél jobban érvényesítve szülessenek megoldások.
Azt gondolom, ez egyáltalán nem egyoldalú elv, ezt az elvet mindenki szeretné érvényesíteni. Attól, hogy ez közbeszerzési eljárás keretében történik-e vagy sem, attól az elv még érvényesülhet. Igenis szükség van rá, csak úgy lehet igazán hatékonyabb megoldásokat elérni, ha ez a versenyeztetés megtörténik, és ha a cégektől az árajánlatok igenis be vannak kérve, és ez a tárgyalás a kormányzat oldaláról kőkeményen, a gyorsaság és az olcsóság szempontjai figyelembevételével megtörténik.
Ugyanakkor vannak más elvek is, amelyeket szintén fontosnak tartunk, mégpedig hogy a hazai vállalkozások minél jelentősebb számban és értékben kapjanak lehetőséget az autópálya-építésekre. Azt gondolom, ez az egész gazdaság fejlődése és azon szerkezeti aránytalanságok orvoslása szempontjából döntő fontosságú elv, amelyek kialakultak az elmúlt évtizedben, hiszen a magyar gazdaságpolitikának sokkal inkább kell a magyar kis- és középvállalkozókra támaszkodnia, mint azt eddig tette. Ilyen értelmű korrekciók igenis szükségesek és indokoltak, felvállalhatóak is. Azt gondolom, fel is vállaljuk ezeket.
Szeretnénk, ha ebben a dologban nagyobb támogatás lenne a parlamenten belül, akár ellenzéki oldalról is, mert azt gondolom, ezek az elvek igenis tarthatóak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(11.00)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hosszú, kétperces, széttöredezett beszélgetés után reményeim szerint kicsit mélyebben és távlatosabban lehet véleményt kifejteni a vitában, hiszen én nem feltételezem azt, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselőknek az lenne az érdeke, hogy ne épüljön autópálya, illetve az ebben megfogalmazott vélemények ténylegesen a frakciók véleményei lennének. Hogy ez a kérdés nem pusztán az autópályáról szól, Manninger Jenő államtitkár úr az expozéban elmondta, hogy ez több, mint aszfaltcsíkok, több is, mint a közlekedés, az egész ország, gazdaság, társadalom felemelkedésének központi kérdése.
Egy évszázaddal ezelőtt Magyarország Európához való felzárkózása és a gazdaság fejlődése tekintetében a vasútfejlesztés volt a legfontosabb eszköz és feltétel. Ma egyértelműen - bár a vasútnak is megvannak a szerepei és a légi közlekedés folyamatosan felértékelődik - a közúti közlekedés az, ami eldönti, hogy bizonyos régiók be tudnak kapcsolódni a fejlődésbe és a vérkeringésbe, bizonyos régiók pedig nem.
Sajnálatos módon az addig megvalósult autópálya-hálózatok zömében Magyarországnak egyébként is jobb adottságokkal rendelkező részeinek a megközelíthetőségét jelentették - Észak-Dunántúl, Budapest és Gyöngyösig a keleti országrész. Azt gondolom, hogy jelentős szemléletváltásra van szükség, ezért is örvendetes az a tény, hogy a polgári kormány a korábban elődei által megfogalmazott gyorsútfejlesztési programot lényegesen rövidebb idő alatt és számos kiegészítéssel kívánja megvalósítani.
A gyorsabb építés nyilvánvalóan nagyobb lehetőséget jelent, hiszen kimutatott szakértői tanulmányok bizonyítják azt, hogy az autópálya építése mentén 20-20 kilométeres sávban rendkívül jelentősen nőnek a beruházások és a befektetések, csökken ezáltal a munkanélküliség, javulhatnak az ott élő polgárok életkörülményei. Épp ezért alapvető cél az, hogy az északkelet-magyarországi régió e fejlődésbe is - amelybe az ország fejlettebb területei már 6-8 éve bekapcsolódtak - bekapcsolódhasson. Itt jelesül arra gondolok, hogy az ország második legnagyobb városa, Debrecen megközelíthetősége, a harmadik legnagyobb városa, Miskolc megközelíthetősége és hetedik legnagyobb városa, Nyíregyháza megközelíthetősége, azt gondolom, központi jelentőséggel bír az ország szempontjából. És nemcsak a nyomvonal és az autópálya eredeti része, hanem az elkerülő utak megépítése is nagyon fontos jelentőséggel bír, hiszen ez a korábbi tervekben nem is szerepelt ilyen hangsúllyal. Ezért örvendetes az, hogy a kormány e tekintetben kiegészítette ezeket a terveket, és Miskolc, Nyíregyháza elkerülő útszakaszai tekintetében is már az első szakaszban az építés mellett tette le a voksát.
Nagyon jól tudjuk, hogy ezek közvetlen kapcsolatot jelentenek a munkanélküliség kapcsán. Például Nyíregyházán rendkívül jelentős áttörés történt azzal, hogy egy amerikai cég mintegy 4-5 ezer munkahelyet ígérve - a kormány autópálya-építési elkötelezettségét tapasztalva - tette le az alapkövét, és kezdte meg azt a gyártáskapacitást, ami az egész térségben a munkanélküliség rendkívül komoly csökkenését és az ott élő emberek munkához jutását eredményezheti.
(12.00)
Most egy olyan időszakban vagyunk, amikor közvetlenül a kivitelezési szerződések megkötése következik, és itt joggal fogalmazhatók meg a gyorsabb építés vonatkozásában kritikák. Mi is tisztában vagyunk ezzel, és épp ezért törekszünk arra, hogy hónapokon belül a szerződések véglegesen megköttessenek, a munkálatok elkezdődjenek. Ez egy közös érdek, és ilyen szempontból azt gondolom, hogy nem kell bennünket erre figyelmeztetni, bár egyetértek azzal, hogy ezeket az aggályokat folyamatosan meg kell fogalmazni, de a mi érdekünk is az, hogy a munkálatok minél hamarabb megkezdődjenek, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt ilyen tekintetben minden lehetőséget megragad arra, hogy mind a kormányzat munkája, mind pedig a tényleges munkálatok tekintetében folyamatosan, éberen nyomást gyakoroljon a minél olcsóbb és minél gyorsabb megoldások megtalálására.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz üdvözli és támogatja a kormány most született döntését, amelyet egyértelműen a felelősségérzet és az emberiességi szempontok motiváltak, hiszen 1600, rendkívül nehéz helyzetbe került magyar állampolgár problémájának megoldásáról van szó. Úgy is üdvözli, hogy a kormány ebben az esetben túllépett a kézzelfogható, rátestált felelősség határain, és egyértelműen egy többletszolgáltatással ebben a válsághelyzetben megsegíti ezeket az embereket.
Örülök annak, hogy az ellenzék képviselői részéről ez a döntés pozitív fogadtatásra lelt. Bár megmondom őszintén, kicsit csodálkozom azon a megjegyzésen, ami általában sommásan a kamarákra vonatkozik, annál is inkább, mert nem helytálló jelen esetben ez az érvelés, hiszen október 31-éig a kamaráknak a rájuk testált eddigi feladataikat maradéktalanul el kell látni, s ilyen értelemben teljesen megalapozatlan az az ellenzéki felvetés, ami ebben a vonatkozásban kritikát fogalmazott meg. Még egyszer mondom, a kormány túllépett a kötelességén, a feladatkörén, és egyértelműen emberiességi okból a kinn rekedt 1600 magyar állampolgár megsegítésére hozta meg ebbéli döntését.
Hadd jelentsem még ki a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében, hogy a kormány ilyen irányú kezdeményezését, amely a később kialakulandó ilyen típusú problémák megelőzésére vonatkozik, egyértelműen üdvözli és támogatja, és maga is tevékenyen, szívesen vesz részt ezen munkában, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a fellendülő turizmuságazat a további években tovább tudjon fejlődni, és ne kísérjék ilyen problémák, ilyen jelenségek.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, igen csodálkoztam volna, ha az ellenzék oldaláról, bármennyire is olyan adótörvényeket tárgyalunk, amelyek a jövő évre nézve mind az egyének, mind a polgárok, mind a vállalkozók számára alapvetően pozitívak, az ellenzék oldaláról is pozitív vagy elismerő véleményt hallottam volna. Ez nem történt így.
Én egy kérdéskörre reagálnék: a gyerekek után járó adókedvezményre, illetve az emberek szempontjából várható jövő évi jövedelmi helyzetre.
El kell mondjam - bár Veres képviselőtársam másról próbálta meggyőzni a hallgatókat és a jelenlévőket -, hogy minden, jövedelemmel rendelkező család esetén a reálkeresetek, tehát a tényleges életviszonyokat mutató adatok javulásról adnak számot a jövő évben. Tehát minden jövedelemcsoport anyagi helyzete jobb lesz jövőre, mint az idén volt. Ha a képviselőtársaim tanulmányozták az MSZP vezette kormányról készített összefoglalót, ezzel szemben az áll, hogy 1995-96-ban, tehát ugyanabban az időszakban, ami az elmúlt két évünkre vonatkozik, 17 százalékkal estek vissza a reálkeresetek. Nálunk ez 5-6 százalékot meghaladó mértékű lesz - javulásban. (Bauer Tamás közbeszólása.)
Arra pedig, hogy hányan használják ki ezt az adókedvezényt, azt kell mondjam, hogy akik részlegesen kihasználják, azok egyáltalán nem fizetnek adót, ilyen értelemben tehát adómentességet jelent ezen csoport számára. Akik nem használják ki, azok pedig azért nem tudják kihasználni, mert nem fizetnek adót. De hát az is egy óriási kedvezmény, hogy nem fizetnek adót, miközben részesülnek azokból a szolgáltatásokból, amelyekből mindenki: a közbiztonságból, az oktatásból, a szociális ellátásokból.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, óriásit lépünk előre, még akkor is, ha egyes emberek ezt nem értékelik. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember mindig arra törekszik, hogy méltányosan próbáljon fogalmazni, és ez az elvárása megvan mások irányába is.
(10.00)
Keller képviselőtársamnak az a megjegyzése, hogy mi 1998-ban szívtuk el a pénzt (Keller László: Ez így van!): minden statisztika azt mutatja, hogy az önök idején drasztikusan csökkentek a reálkeresetek és az emberek életszínvonalának az addig meglévő szintje (Keller László, felmutatva egy dokumentumot: A számok...), tehát ténybelileg ez enyhén szólva igen erős csúsztatás. A kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt is két irányba tett rendkívül jelentős lépéseket, egyrészt a Bokros-csomag családi és szociális jellegű (Varga Mihály: Népnyúzás!), rendkívül drasztikus elvonó intézkedései helyett visszahozta azokat az intézményeket, amelyek szociális és családi kedvezményeket és lehetőségeket biztosítottak - a gyed, a tandíj, a családi pótlék kiterjesztése. Másrészt létrehozott egy új intézményrendszert, amelyet lehet támadni, csak világossá kell tenni, hogy ilyen a szocialista kormány idejében nem volt. Ez többletkedvezmény, amelyet 1 millió 66 ezer család, több mint hárommillió emberre kiterjedően vesz igénybe, ami eddig nem volt. Ez lehetővé teszi azt, hogy a gyereket nevelő családok százezrei számára egyáltalán megteremtődik az adómentes lehetőség, nem kell adót fizetniük, s gyerekeik és családjaik gyarapodására, fejlődésére fordíthatják mindazokat a pénzeket, amelyeket eddig adóként befizettek.
Egy adatot mondok, mert sok adat elhangzik: 1998-hoz képest, ellentétben a szocialista érvelésekkel, 73 százalékkal nőtt a központi költségvetésben a családi típusú pénzek, kedvezmények és támogatások aránya (Bauer Tamás: De kinek? - Varga Mihály: A magyar családoknak!) a magyar családoknak. 73 százalékkal! Azt gondolom, ha semmi mást, talán ezt értékelni és elismerni kellene, még akkor is, ha nagyon más típusú támogatást sajnos nem várhatunk önöktől.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bauer Képviselőtársam! Van, aki két évvel ezelőtti időkre emlékszik vissza, van aki viszont még régebbi időkre is vissza tud emlékezni.
Én emlékszem 1994-re. Emlékszem azokra az SZDSZ-nagyhirdetésekre minden lapban, amelyben Kuncze Gábor nagyarányú adócsökkentést ígért. S mi lett belőle? Bokros-csomag. (Bauer Tamás: 5 százalékpont. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Bokros-csomag lett belőle, ami, nagyon jól tudjuk, hogy adónövekedést... Először növeltek, hogy utána csökkenteni tudjanak. Tehát, tisztelt képviselőtársam, azt gondolom, hogy emlékszünk a '94-es pótköltségvetésre, majd emlékszünk utána a Bokros-csomagra, amiben adónövekedés történt.
De ezeken én most túl akarok lépni, mert alapvetően a jövőre szeretnék koncentrálni, és arra, hogy itt nem Bokros-csomag kérdése... Egyébként az elmúlt tíz év rendkívül nehéz, múltból örökölt terheinek megszenvedése után lehetőség nyílik arra, hogy az emberek számára érzékelhető javulás lépjen elő. Ez fog történni a jövő évben, ezt mutatják a statisztikák, és ezt akarjuk mi is elérni, felelősen, hiszen a túloldalt ülő képviselőtársakhoz képest nekünk nemcsak a szavakban, hanem a tettekben - vagy nekünk nem elsősorban a szavakban, hanem a tettekben - kell helytállnunk. (Kuncze Gábor: A szavakon már túl vagytok!) Tehát ilyen értelemben nekünk a felelősségünk ezerszer nagyobb ebben a helyzetben, és ezt a felelősségünket átérezzük, ennek megfelelően lépünk.
Úgy érezzük, hogy lépésről lépésre van lehetőség arra, hogy javuljon a vállalkozók és a polgárok életszínvonala és helyzete.
A jövő évi adótörvények egy lépés ebbe az irányba, s reméljük, hogy még további lépéseket tudunk az elkövetkezendő időszakban megtenni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány az egyik legnagyobb feladatának a négyéves kormányzás időszaka alatt azt tartja, hogy azokat az áldozatokat, amelyeket az emberek kénytelenek voltak megélni a rendszerváltást követően a nehéz örökségből fakadóan, lépésről lépésre kompenzálja, és lehetővé tegye azt, hogy az emberek a rendszerváltás veszteseiből tömegével a rendszerváltás nyerteseivé váljanak.
A kormányzati és parlamenti eszközök egyik legfontosabbika az adótörvények vitája, és ez az adótörvénycsomag, amelyet ma a tisztelt Ház előtt tárgyalunk, azt gondolom, jelentős lépést tesz ebbe az irányba. Eddig talán elfelejtették idézni, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára, például - és itt egy olyan jövedelemsávot mondanék, ahol az emberek több mint egytizede van - a 450-550 ezer forint közötti jövedelemsávban több mint 4 százalékkal nő az inflációnál megemelve az emberek keresete, és ezt tetézik még azok a családpolitikai intézkedések, amelyeket a későbbiekben szeretnék néhány szóval megemlíteni.
Tehát az általánosságon túlmenően a legalacsonyabb keresetűek számára ez az adótörvény jelentős előrelépést nyújt, különösen azzal együtt, hogy a kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt is elkötelezett a minimálbér lényeges, jelentős emelése vonatkozásában, ezzel is ösztönözve azt, hogy aki dolgozik, az abból a jövedelemből meg tudjon élni. Tehát ez a legfőbb célunk.
Az is nagyon fontos újdonság ebben az előterjesztésben, amiről eddig talán még kevesebb szó esett, hiszen a kétéves költségvetés tervezése kapcsán a kétéves időtartamról elég sokan beszéltek, de itt most mi két évre szeretnénk az országnak stabil adókörnyezetet, szabályozási rendszert kínálni. Az elmúlt nyolc évben rengeteg feszültség, stressz és kiszámíthatatlanság vette körül az emberek életét. Azt a tapasztalatot szűrtük le nagyon sokszor, hogy nem is mindig a konkrét intézkedések, hanem az állandó változtatás és az állandó bizonytalanság az, ami az emberek életét jelentős mértékben megnehezíti - az embereknek és a gazdasági szervezeteknek is. Éppen ezért azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minél hosszabb távra próbálunk stabil, kiszámítható, tervezhető gazdasági környezetet teremteni mind a polgárok, mind a vállalkozások számára.
Én óriási lépésnek tartom, hogy két évre tervezhetünk és hogy két évre van szabályozó rendszerünk, hiszen készült arról statisztika, hogy négy év alatt, az előző kormány ideje alatt körülbelül száz módosítás történt az adótörvényekben. Mi azt szeretnénk, hogy a következő két évben csak akkor nyúlhassunk az adótörvényekhez, ha rendkívül indokolt helyzet van, de alapvetően a jelenlegi rendszer kiszámítható, tervezhető kereteket adjon mindenki számára.
Az általános fő cél és a stabilitás követelménye után hadd szóljak egypár szót a családok helyzetéről, ami a kétperces vitában már a Ház előtt sok vonatkozásban elhangzott. Nagyon jól tudjuk, hogy az előző kormány idején megszűnt a nullakulcsos lehetőség, tehát az, hogy az emberek adómentesen juthassanak jövedelemhez. Mi azok számára, akik a jövő és Magyarország, a magyarság fennmaradása tekintetében a gyerekvállalásban a legnagyobb terhet vállalják, meg akarjuk nyitni ezt a lehetőséget, meg is nyitottuk ezt a lehetőséget, és a jövő évben és az azt követő évben tovább bővítjük ezt a lehetőséget, nevezetesen úgy, hogy nagyon jelentős emelkedés történik a családi adókedvezményekben; ezáltal lehetővé válik, hogy egy gyerek esetében 400 ezer forintos jövedelemig, 2 gyerek esetében 643 ezer forintos jövedelemig, 3 gyerek esetében 1 millió 350 ezer forintig lényegében adómentesek legyenek a családok.
Azért mondom, hogy a családok, mert bár ezt el szokták hallgatni, az ellenzéki oldalról vitatni szokták, de amennyiben az egyik fél jövedelme nem teszi lehetővé az adókedvezmény kihasználását, akkor a házastársa csatlakozhat hozzá, és lényegében ezen összeghatárig adómentessé válik az ő keresetük, és ezzel óriási nagyot segítünk az alacsony jövedelmű családok helyzetén.
Én a negyedik témaként a kisvállalkozásokat érinteném röviden. Számos kedvezmény és előrelépés történik, egyrészt teherkönnyítés vonatkozásában, másrészt pedig eljárásjogi tekintetben, hiszen azt szeretnénk, ha a vállalkozók életük nagy részét a tényleges vállalkozásukkal töltenék, nem pedig a különböző hivatalokban, és ne a különböző kérdőívek és kötelezettségek töltsék ki az idejüket. Ebben elhangzott - és ezt óriási előrelépésnek tartjuk - a 10 milliós összeghatárig az adómentesség lehetővé tétele, amit szeretnénk a vita során pontosan beterjeszteni.
Másrészt én óriási jelentőségűnek tartom a korábban bevezetett és kiterjesztett átalányadózás további kedvezményeinek biztosítását, a költséghányad növekedési lehetőségét, ami lehetővé teszi, hogy még többen vegyék igénybe ezt a kedvezményt, és a bevételi határ lényeges, az inflációnál nagyobb emelését is.
A társasági adó vonatkozásában Tóth András képviselőtársam fogja a Fidesz-frakció véleményét a későbbiekben tolmácsolni.
Azt gondolom összefoglalásképpen, hogy mind a stabilitás tervezhetősége, mind az életkörülmények oldaláról a személyi jövedelemadó vonatkozásában - különös tekintettel a családok életkörülményeire - jelentős előrelépés történik, amit lehetővé tesz a beindult gazdasági növekedés. Ennek a gyümölcseit szeretnénk megosztani az emberekkel, és arra kérjük a parlamentet, hogy e lépéseket támogassa, és a további években még további lehetőségekkel tudjunk élni.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
(11.10)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm, alelnök asszony. (Közbekiáltás: Elnök Asszony!)
Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Elnézést. A tavalyi évi zárszámadás kapcsán a költségvetési bizottság hosszas, alapos vitát folytatott. Hadd köszönjem meg a bizottság nevében itt, a plénum előtt is még egyszer a kormányzat és az Állami Számvevőszék munkáját, különösen az Állami Számvevőszéknek azokat az észrevételeit, amelyek a továbblépés lehetőségeit is körvonalazzák számunkra, hiszen egy hosszú távú párbeszéd folyik ilyen értelemben. Annak az örömömnek kell hangot adjak, hogy évről évre a beterjesztett zárszámadásoknál fejlődést tapasztalunk a korábbiakhoz képest. Alaposabb, kimerítőbb, szakszerűbb, a képviselők számára pedig részletesebb információkat tartalmazó zárszámadásokat tudunk évről évre megvitatni.
Az 1999. év a rendszerváltás óta az egyik legjobb évünk volt, amit nagyon látványos és kedvező gazdasági mutatók is alátámasztanak: 4,5 százalékos gazdasági növekedés, lényegesen csökkenő infláció, gyarapodó munkahelyek. Azt is el kell mondani, hogy nemcsak a mutatókban volt az 1999. év, amely a polgári kormány első teljes éve volt, igen kedvező, hanem az úgynevezett fiskális politika, tehát a költségvetési pénzekkel való gazdálkodás tekintetében is rendkívül komoly stabilizáló erővel bírt az a kormányzati gazdaságpolitika, amely az 1999-es évet jellemezte. Gondolok itt elsősorban arra, hogy amikor elsősorban a külgazdasági helyzet változása következtében kedvezőtlen hatások jelentek meg Magyarországon, akkor a költségvetés kiadási oldalán nem történt olyan visszafogás, ami a válság elmélyülésének csökkenését jelentette. Tehát nem esett vissza oly mértékben a gazdasági növekedés, mint az egy erőteljesebb visszafogó politika révén megtörtént volna, mint ahogy azt szakértők előre jelezték, és az ellenzék is igen harsányan követelte. A második félévben pedig a gazdasági növekedés ki tudott bontakozni, ebben nem kis szerepet játszott a kormányzati politika is.
A bizottságban felmerültek olyan javaslatok is, amelyek a továbblépés lehetőségeit tartalmazzák, erre az ÁSZ elnöke részben utalt itt, a plénumon is, amikor az állami gazdálkodás számviteli rendszerének megalkotására tett javaslatot. A bizottságban felmerült a vagyonnyilvántartás, vagyonkezelés átfogó kérdésének napirendre tűzése, hiszen a rendszerváltás óta ezzel a kérdéskörrel igazán mélységében, kimerítően nem tudott a Ház foglalkozni, amire igenis szükség lenne az állami feladatok újragondolásának fényében is. (Az elnök csenget.)
Tehát a költségvetési bizottság többsége a javaslatot általános vitára alkalmasnak találja, és örül, hogy ilyen kiváló év beszámolóját vitathatjuk meg most. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány folyamatosan figyelemmel kísérte a gazdasági fejleményeket, és megfelelő intézkedéseket is hozott a változások fényében. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a gazdasági növekedés meghaladja a korábban tervezettet. Az nem teljesen jó hír, hogy az infláció sajnos magasabb, mint amit korábban reméltünk, ebből többletbevételek keletkeztek. Ezzel kapcsolatosan - mint ahogy már korábban is jeleztük - a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány is elkötelezett a tekintetben, hogy a nyugdíjak emelésére fordítsunk jelentős összegeket, ami azt jelenti, hogy januárra visszamenőleg lényegében kamatostul megkapják a nyugdíjasok azt az összeget, amelyet a Fidesz ígért nekik. Ez mintegy 3 százalékos nyugdíjemelésre ad lehetőséget ebben az évben.
Örömmel jelenthetem azt is, hogy éppen ebben a pillanatban írtuk alá Bánk Attila kisgazda és Font Sándor MDF-es képviselőtársaimmal azt az indítványt, amely a jövő évben a korábbi 7,3 százalékos garantált nyugdíjemelés helyett 10,3 százalékos nyugdíjemelést jelent. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Éljen!)
Ezen túlmenően a kormány indokoltnak látja az elmaradott térségek infrastrukturális feltételeinek javítását, elsősorban az autópálya-építések folytatódását és ennek pénzügyi biztosítását (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely szintén a kormány javaslatában benne van, és nem egyezik a Szocialista Párt kezdeményezésével.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sokkal rövidebb leszek.
A költségvetési bizottság a hozzá eljuttatott zárszámadási javaslatot alaposan áttekintette, a könyvvizsgáló szakmai véleményét kikérve, konszenzussal a parlament elé bocsátja, és bízik abban, hogy a javaslatot, az előző év gazdálkodásának ügyeiről való beszámolóját a parlament lehetőség szerint minél előbb támogatással el is fogadja.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Egyetértek.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bauer Tamás képviselőtársam szeretne többet vitatkozni, ennek nincs akadálya lényegében, a Fidesz eddig is és ezt követően is nyitott lesz arra nézve, hogy elmondhassa a véleményét, köztudottan szeret az ország nyilvánossága előtt hosszasan felszólalni a képviselőtársam. A frakciók oldaláról azt se tartjuk elhárítandónak, hogy akár a két ünnep között is folytassuk, illetve zárjuk le ezt a vitát.
Az a kérés csak nyilvánvalóan - ebben az évben az év végéig állunk természetesen a szabad demokraták rendelkezésére is -, hogy a költségvetést el lehessen fogadni, hiszen minden ország számára a következő évek gazdálkodása tekintetében alapvető igény az, hogy tervezhető, kiszámítható legyen az élet. A Fidesz frakciója e tekintetben kész a vitára, kész arra, hogy ezen vita keretében ismertesse elgondolásait, elképzeléseit az ország előttünk álló időszakának megoldandó kérdéseiről, ebben alkotott véleményünkről, álláspontunkról, amellyel Bauer képviselőtársam is, azt hiszem, alaposan megismerkedhet, és ezúttal is várjuk alkotó véleményét és észrevételeit. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A 2001-es és a 2002-es költségvetésről tárgyal ma a Ház, ami a közeljövőnk szempontjából, a parlament működése szempontjából, de a polgárok szempontjából is az egyik legfontosabb, közeljövőt érintő kérdés.
A Fidesz két nagyon fontos célt tűzött ki maga elé ebben a költségvetésben, egyezve a kormányprogramban megfogalmazott szándékokkal. Az első cél az, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak, az elmúlt tíz év nehézségeit - amelyek sokszor a jövedelmekben, sokszor a bizonytalanságban jelentek meg az egyszerű emberek számára - most egy érzékelhető jövedelemfelzárkóztatási program elindításával próbáljuk meg kicsit kompenzálni. Ez nem jelenti azt nyilvánvalóan, hogy minden társadalmi csoport minden tagjának óriási nagyságrendű javulást tudunk elérni, de elkezdünk menni azon az úton, amely a nagyobb társadalmi csoportok számára érzékelhető életszínvonalbeli javulást, jövedelemhelyzet-javulást eredményez.
A Fidesz képe Európáról és az európai munkamegosztásról alapvetően az, hogy nem ázsiai bérekkel és nem egy bérmunkás helyzetben kell nekünk az európai munkamegosztásban szerepet vállalnunk, hanem igenis törekedni kell oktatási, kulturális, történelmi hagyományainkra támaszkodva arra, hogy méltó helyet foglaljunk el az európai uniós munkamegosztásban, olyan tevékenységek találjanak itt otthonra, amelyek nemcsak hogy piacképes árukat és szolgáltatásokat állítanak elő, hanem európai szintű megélhetést biztosítanak az itt élő magyar embereknek. Ezért is indítottunk egy olyan programot, amely a minimálbér jelentős emelését, igen jelentős emelését tűzi ki maga elé célul.
Ez azt jelenti, hogy a 25 500 forint helyett jövő évben 40 ezer forintot, 2002-ben pedig 50 ezer forintot kívánunk biztosítani, emelve ezzel egyértelműen a foglalkoztatás rangját és becsületét. Aki dolgozik, meg tudjon élni a fizetéséből, és legálisan tudjon megélni a fizetéséből. Itt óriási elmaradás történt az elmúlt tíz évben, ebben kívánunk lényeges változtatásokat elérni.
Ez a költségvetés meggyőződésünk szerint egyfajta korszakváltás költségvetése, részben az előbb elmondottak miatt, mert a gazdasági növekedés lehetőséget teremt arra, hogy megalapozottan, az egyensúlyi helyzet figyelembevételével tudjunk olyan lépéseket megtenni, amelyek az emberek életkörülményeit lényegesen javítják. Másrészt pedig ugyanakkor szükséges olyan társadalomátalakító, a társadalom strukturális helyzetét változtató lépéseket tenni, amelyek korrekciókat jelentenek, és amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy ne csupán a külföldről betelepült nagy cégek kiváló befektetési lehetősége legyen ez az ország, hanem az itt lévő magyar kis- és középvállalkozók is megtalálják a számítási lehetőségeiket.
Az állam tehát nemcsak a jövedelemhelyzet javítására tesz lépéseket, hanem összefoglalóan meghirdette a Széchenyi-programot, amely szakítva az addigi visszaszoruló és védekező állami magatartással, igenis jól meghatározott területeken kezdeményező, aktív szerepet vállal a gazdaságban. Természetesen ez nem jelent egy általános gazdaságélénkítést, viszont olyan lépéseket jelent, amelyek helyzetbe hoznak magyar térségeket, magyar vállalkozókat, magyar lakossági csoportokat, bekapcsolódást jelentenek számukra abba a gazdasági növekedésbe, amely az elmúlt években már a gazdaság egy bizonyos részében eddig is jelen volt és érzékelhető volt.
Tehát az állam szerepét tisztázva annak egyértelműen egyfajta kezdeményező, társfinanszírozó, rásegítő szerepet szánunk, hiszen az állam nem önmagában akar megoldani mindent, hanem olyan egyértelmű lehetőségeket akar teremteni a vállalkozói szektorok számára, ami elsősorban autópálya-építésben, otthonteremtésben, turizmusban jelenti a kis- és középvállalkozók általános lehetőségeinek tágítását, jövőorientáltságot, egy építkezési lehetőséget. Mindezt olyan módon kívánjuk elindítani, hogy elkezdődött egy társadalmi párbeszéd. Elkezdődött egy társadalmi párbeszéd, amelynek keretében mindenki számára elérhetővé tettük a Széchenyi-terv javaslatait. Régi szóval élve, egyfajta társadalmi vitára, tehát egyfajta véleményalkotásra kértük a szereplőket, és el kell hogy mondjuk, hogy mintegy háromszáz vélemény be is érkezett eddig már különböző szervezetektől, civil egyesületektől, önkormányzatoktól, gazdasági érdekképviseleti szervektől. Ezeket a véleményeket igyekszünk figyelembe venni az elgondolásainkban.
Társadalmi párbeszédet kezdtünk abban is, hogy először a rendszerváltás óta, egy kis füzetben minden háztartás számára eljuttattuk elgondolásainkat, terveinket, hogy tisztában legyenek az emberek első kézben azzal, hogy mit akar a Fidesz vezette polgári kormány a következő két évben, milyen szándékai, céljai vannak, milyen lehetőségek és milyen korlátok állnak a magyar gazdaság és társadalom előtt. A Széchenyi-programban azon területeket céloztuk meg, amelyek, úgy érezzük, hosszú távon kitörési pontot jelentenek a magyar gazdaság számára, hosszú távon olyan folyamatokat indítanak meg, úgynevezett multiplikatív folyamatokat, amelyek további befektetéseket, további kedvező változtatásokat generálnak a társadalomban.
(9.30)
Nagyon fontosnak tartjuk az informatikát, hiszen ma tudomásul kell venni azt, hogy a mindennapi életünk átalakul, és ezen átalakulás keretében az informatika ma már egy alapvető követelmény - az e-commerce, e-burse, angol kifejezésekkel, tehát az elektronikus adatközlések, az elektronikus kereskedések -, ma már ehhez alkalmazkodni kell, erre fel kell készíteni a társadalmat, hiszen a globalizáció pozitívumait meg kell ragadni; a negatívumait, az esetleges hátrányait pedig lehetőség szerint meg kell próbálni csökkenteni.
A Széchenyi-program, mint mondtam, alapvetően olyan gazdaságfejlesztési elgondolás, amely ugyanakkor figyelmet fordít az egyensúlyra, nem romlik ezáltal a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete, sőt azt kell hogy mondjam, hogy az ez évi folyamatokat is folytatva az egyensúlyi mutatók javulásáról tudunk beszámolni. A cél az, hogy az eddigi források célzottabban és hatékonyabban kerüljenek felhasználásra, és cél az, hogy olyan területeket, olyan régiókat - és különösen az elmaradott térségek problematikáját említeném meg, amit majd Lenártek képviselőtársam bővebben kifejt - is bevonjon abba a vérkeringésbe, ami a pezsgő vérkeringést jelenti, és ami Nyugat-Dunántúlon és Észak-Dunántúlon azt jelenti lényegében, hogy mindenki el tud helyezkedni, aki akar dolgozni, ezt szeretnénk szétteríteni az egész országra. És azzal, hogy a magyar szereplőket, a magyar kis- és középvállalkozókat támogatjuk nagyon sokfajta módon; támogatjuk egy nagyon kedvező beruházási adókedvezménnyel, megpróbálunk egyszerűbb szabályozást biztosítani számukra, az átalányadó eddigi terjesztésében még tovább lépünk előre, mikrohitelben, és a kutatás-fejlesztés támogatásában is lehetőséget kívánunk teremteni számukra, tehát azt szeretnénk, hogy Magyarországon erős középosztály, erős polgárság legyen.
Szólnom kell ugyanakkor a gazdasági folyamatokról is, az inflációról, a gazdasági növekedésről, a munkanélküliségről és a gazdasági egyensúlyról is néhány gondolatot. Az inflációt úgy tartjuk számon, mint a gazdaságnak egyfajta lázgörbéje, tehát nem örülünk annak, hogyha az infláció nő, vagy ha az infláció magas.
Ez a kormány, az Orbán-kormány nagyon komoly gondot fordított arra, hogy kiszámítható, stabil környezetet próbáljon teremteni a gazdaság szereplői és a polgárok számára is. Ezt a célt szolgálja a kétéves költségvetés előterjesztése is, ezt a célt szolgálják azok a lépések, amelyekben stabil adókörnyezetet teremtünk a gazdaság szereplői számára, ellentétben a korábbi évekkel, amikor - kiszámolta az egyik képviselőtársam, ma már államtitkár - négy év alatt mintegy száz-egynéhány adómódosítás történt ebben az országban. Mi ezt szeretnénk elkerülni, és szeretnénk kiszámítható környezetet nyújtani a gazdaság szereplőinek.
Az infláció ugyanakkor nem olyan kérdés, amelyben belül maradhatunk Magyarország határain. Az egyik legutóbbi Financial Times-ban lehet olvasni azt az eurostatos megállapítást, ami egyértelműen bizonyítja, hogy Európa országaiban rendre a korábban remélt 2 százalék helyett annál jóval magasabb infláció van - az európai uniós országokban -, és ez az infláció nő. Magyarországon, bár nem valósult meg az a jelentősebb inflációcsökkenés, amit terveztünk, azt viszont el tudtuk érni, hogy ne nőjön az infláció, egy minimális csökkenés, illetve stagnálás jeleit figyelhetjük meg. Ennek nagymértékben okozói az olajárak és a vegyipar áremelkedése. A vegyiparban az első nyolc hónapban mintegy 40 százalékos árnövekedést tapasztalhattunk. A mi lehetőségeinkhez képest ugyanakkor komoly lépéseket hoztunk, ami mintegy 20 milliárdos kihatású, például a benzin és a benzin típusú termékek jövedéki adójának szinten hagyását, ami azt jelenti, hogy az infláció mértékével sem nő a jövedéki adó a jövő évben, ami, el kell hogy mondjam, a szocialista kormány idejében soha nem valósult meg, a szocialista kormány idején minden évben nőtt a benzinre adott jövedéki adó szintje. Nálunk mi ezt jövőre és addig, amíg az olajárak ilyen magasan lesznek, nem fogjuk emelni.
Az élelmiszerárak a másik nagyon fontos kiváltó oka az infláció magas szintjének. Itt azt kell hogy mondjam, bizonyos szinten ez érthető, hiszen az elmúlt időszakban az alacsony infláció nem kis mértékben a nagyon alacsony élelmiszerárak következményeképpen állt elő, ami a magyar élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban dolgozók számára bizony nagyon komoly megélhetési problémákat okozott. Tehát azt kell hogy mondjam, az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet, bár a mezőgazdaság jövedelmezősége még ma sem olyan jó és olyan elfogadható, mint amilyet mi szeretnénk.
A gazdasági növekedés kimagasló, akár világ-, akár európai összehasonlításban, akár a magyar gazdaság korábbi teljesítményéhez képest. 5-6 százalékos gazdasági növekedés történik ebben az országban, ami javuló versenyképesség és javuló termelékenység mellett alakul ki. Tehát azt kell mondjam, hogy a magyar gazdaság exportvezérelten, tehát az egyre nagyobb kivitel révén fejlődik leginkább. Mi azt szeretnénk, hogy a magyar gazdaság szereplői is ebben az exportoffenzívában minél inkább részesüljenek. Örülünk annak, hogy a korábbiakhoz képest ez a gazdasági növekedés már sokkal inkább szétterül az országban, nemcsak a multinacionális cégeket, hanem a magyar cégeket is bekapcsolja a gazdasági növekedésbe, nemcsak a fejlett régiókat, hanem a fejletlenebb régiókat is bekapcsolja. Itt a legfontosabb lépés, amit tervezünk, az autópálya-építés, ami ennek garanciáját és legnagyobb előremozdítóját jelenti egyben.
Azt kell hogy mondjam, hogy ez a gazdasági növekedés ugyanakkor olyan feltételek mellett valósul meg, ami az olajárak növekedése kapcsán és a magyar export által kivitt termékeknek egy stagnáló ára kapcsán valósul meg, ami milliárdra fordítva mintegy 86 milliárd forint veszteséget okozott a magyar gazdaságnak csak az első félévben. Tehát azzal, hogy az energiaárak ilyen magasak és azzal, hogy a mi termékeinknél, amiket kiviszünk, nem tudunk ilyen mértékű emeléseket végrehajtani, mint ami a behozott termékeknél megvalósul, ezzel óriási veszteség éri az országot, ezzel együtt, hogy ezen nem nagyon tudunk változtatni, a gazdasági növekedés rendkívül dinamikusan fejlődik. Maga ez a tétel - szakszóval: a cserearányromlás - mintegy 1-1,5 százalékkal alacsonyabb gazdasági növekedést eredményez a magyar gazdaság szereplői számára. Olyan gazdaságot szeretnénk, ahol a foglalkoztatottság érdem és érték. Tehát a munka becsülete nagyon fontos érték számunkra.
Örülünk annak, hogy a munkanélküliségi adatok folyamatosan javuló tendenciáról adnak tanúbizonyságot, de különösen örülünk annak, hogy a foglalkoztatottság folyamatosan nő. Ez tesz lehetővé egy igazságos társadalmi megosztást, ez teszi lehetővé azt, hogy a nyugdíjak emelésében a korábbi évekhez képest igen jelentős pozitív elmozdulás történik, és ahhoz képest, hogy 10 százalékot meghaladó értékvesztés történt a Horn-kormány idején, mi 10 százalék fölötti értéknövekedést szeretnénk a nyugdíjaknak adni. Úgy látjuk, ennek a feltételei és lehetőségei megvannak, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt elszánt e tekintetben.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, anélkül, hogy elragadtatnánk magunkat, azt kell hogy nyugodt szívvel nyugtázzuk, hogy olyan lehetőségek előtt állunk, amiket meg kell ragadni, amely mindannyiunk számára a felemelkedés lehetőségét jelenítik meg, amellett viszont összefogás és támogatás kell, és konstruktív javaslatok kellenek az ellenzéki oldal részéről is. Ehhez kívánok mindenkinek jó vitát és sok sikert.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon sok mindennel egyetértettem abból, amit elmondott, és nagyon fontos az, hogy munkahelyek teremtődjenek a gazdaságban. Különösen fontos az ön által is említett, a munkavégzés szempontjából viszonylag idősebb generáció, a 45 év felettiek problémái. A kormány érzékeny ezzel kapcsolatban, és keressük a lehetőségeket, de szívesen veszünk olyan javaslatokat is, amelyek az ő problémáikat hivatottak kezelni.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan új munkahelyek teremtődnek a magyar gazdaságban, és ez a fellendülés megfelel annak a lehetőségnek, amely a regionális problémákat jelentős mértékben tudja kezelni. Az autópálya-építések nagyszabású beindítása a regionális problémákon rengeteget tud javítani.
A minimálbér pedig - ahogy korábban is említettem - a munka becsületének visszaszerzését is hivatott célozni, hiszen nagyobb bér esetén egyértelműen érdek lesz a foglalkoztatás az országban, ami eddig sajnos kevésbé valósult meg. Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita e szakaszának mintegy lezárásaként azt kell összegeznem, hogy az a kétéves program, amelyet a tegnapi nappal a Ház elé bocsátott a polgári koalíció, jelentős korszakváltást jelent több területen is. Természetesen nem lehet minden kérdést megoldani nemcsak egy év alatt, két év alatt sem, ám vannak jövedelemjavulások különböző területeken, amelyek, azt gondolom, érzékelhetőek lesznek. Gondolok itt az egészségügyre, egy ápolónőre, akinek eddig sok esetben 25-30 ezer forintos bére volt, most január 1-jétől 40 ezerre emelkedik, utána 2002-ben 50 ezer forintra emelkedik a bére. Azt gondolom, hogy nem kell ezt nagyon ragozni, egy egész szakmának a becsületét mentjük meg ezáltal, óriási szakmai problémákat hárítunk el például az egészségügyi intézményekben.
Lehet kifogásokat hozni az infláció kapcsán. Lehet, hogy 1 százalékkal több lesz ez az infláció. De az a 20 százalékos béremelés, amit még a 8,75 százalékon túlmenően jövő év szeptemberében a pedagógus megkap, akkor is 20 százalékos béremelés lesz, messze túlmutat az infláción, tehát érzékelhető béremelés kell hogy legyen.
Örülök annak is, hogy komolyabb kritika nem érte azon szándékunkat, amely a magyar gazdaság európai felzárkóztatására vonatkozik. Ezek a szándékok a Széchenyi-tervben lettek megfogalmazva, amely ugyan még mindig nyitott a vita előtt, január 1-jével ugyanakkor beindulnak a programok. Nagyon bízunk abban, hogy ennek révén azok az egyenlőtlenségek és feszültségek, amelyek a magyar gazdaságban jelentkeztek, és az elmúlt tíz évben jelen voltak, ha nem is orvosolhatók, de mindenképp csökkenthetők. Tehát azt reméljük, hogy az autópálya-építés kapcsán a regionális különbözőségek, ahogy Lenártek képviselőtársam utalt rá, mindenképpen mérséklődni fognak, kedvező beruházási célpontokká válnak azok a régiók, amelyek eddig nagyon kevés befektetésben részesültek.
A turizmus egy stratégiai ágazat a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint, mint ahogy Lasztovicza Jenő képviselőtársam utalt rá, amely igenis a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, és amelyben Magyarországnak óriási lehetőségei vannak. Ez van megfejelve, megtoldva még olyan intézkedésekkel, amelyek tovább bővítik a kis- és középvállalkozók támogatási lehetőségét és a kutatás-fejlesztés lehetőségeit. Azt gondolom, hogy óriási fejlődés lehet, ami a gazdasági növekedésre igenis élénkítőleg fog hatni.
Összességében tehát - a lakás- és az otthonteremtésről nem is beszélve - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azt kell mondanom, hogy a következő két évben érzékelhető jobbulás fog bekövetkezni ebben az országban, és reméljük, ez a polgárok számára is mindenképpen a saját bőrükön tapasztalható lesz.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, mindannyiunk és az ország érdeke is, hogy higgadt, nyugodt és érdemi vitát lehessen folytatni kérdésekről. A gázár egy olyan kérdés, ami régóta húzódik, a Szocialista Párt folyamatosan kritizálta a kormányt. Nem tudom pontosan, hogy mit akar. Azt akarja, hogy a lakosságra terheljük a gázáremelést még nagyobb mértékben? (Keller László: Támogatási rendszert!) Jó lenne véleményt nyilvánítani, ha azt akarja, hogy semmit ne emeljünk; nem látom világosan a Szocialista Párt álláspontját. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a döntés a mi kezünkben van.
A kormány ebbéli felelősségét átérezve hozott egy döntést, nagyon hosszas szakmai mérlegelés után, több hónapos, éves szakmai előkészítés után, ilyen értelemben Keller képviselőtársamnak nincsen felelőssége, nem kell a döntést átvállalnia, még akkor sem, ha esetleg ezt szeretné. Tehát ez a felelősség nem terheli önt. Az terheli, hogy a Szocialista Párt álláspontját világosan és egyértelműen elmondja e tekintetben. De azt kérjük, azt szeretnénk ugyanis, hogy mind a gazdaság szereplői, mind a magyar polgárok számára kedvező megoldás szülessen.
Látni kell, hogy ez csak nehéz kompromisszummal oldható meg, hiszen nem tehetjük meg azt, hogy azt mondjuk, hogy a nemzetközi folyamatok nem léteznek, és valamilyen szinten ezeket igenis érvényesíteni kell. Mi azt szeretnénk, és azt is tűztük ki célul, hogy a magyar polgárok teherviselése szempontjából legkedvezőbb megoldást hozzunk, éppen ezért különbségeket teszünk bizonyos gazdasági szereplők és a lakosság között. Ilyen értelemben mi azt vállaljuk, hogy a lakosság érdekeit maximálisan próbáljuk védeni ebben a döntésben is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Az infláció kapcsán, azt gondolom, célszerű lenne körülnézni máshol is, és nem csak ez évi magyar példát hozni. (Bauer Tamás: Amerikában...)
Ha megnézné például a legfrissebb gazdasági napilap inflációs adatsorát, ami az európai uniós országokat illeti, mindenütt azt láthatja, hogy a korábbi évhez képest jelentősen nő.
(15.40)
Ha ön százalékban számol inflációt, akkor az 1 százalék helyett 2 százalék infláció az 100 százalékos eltérés - hát ilyenek vannak a nyugat-európai országokban... Tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy egy évvel ezelőtt látni azt, hogy az olajárak ilyen óriási ütemben térnek el a korábbi mértéktől, szinttől, ahhoz legalábbis pénzügyi gurunak kell lenni, vagy még annál is többnek.
Tehát, tisztelt képviselőtársam, a kormány dicséretére legyen mondva, hogy ugyanúgy, ahogy a pénzügyi válság idején a tavalyi évben, idén is rugalmasan reagált az eseményekre; olyan rugalmassággal, hogy novemberben lehetőség nyílik arra, hogy a nyugdíjasok összességében 3 százalékos - tehát 2,6 százalékos, a kamatokkal együtt 3 százalékos - visszamenőleges nyugdíjemelést kapjanak. Nem mondom azt, hogy ezért dicsérni kell a kormányt - nem biztos, hogy ezt Veres Jánostól vagy Bauer Tamástól elvárhatnánk -, de azt azért korrekt megjegyzésnek vehetjük, hogy az előre nem látható, nem kiszámítható eseményekre a kormány reagál; ugyanúgy, ahogy a tavalyi évben is azt a pénzügyi válságot vagy azokat az óriási árvíz és más típusú problémákat képes volt a kormány a magyar polgárok számára a lehető legkisebb vérveszteség vagy áldozat árán megoldani és kezelni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Az infláció egy olyan sajátossággal bír, hogy mint a farkas: ha sokat emlegetjük, akkor megjelenik. Ha magas inflációról beszélünk és azt a várakozást keltjük, hogy az infláció magas lesz vagy nőni fog, akkor ez a várakozásokon keresztül ezt a folyamatot erősíti, gerjeszti. Márpedig mindannyian tudjuk, a magas infláció vagy a növekvő infláció alapvetően nem jó jel. Lehetnek olyan összefüggések, hogy a gazdaság növekedésével társul az inflációnak is egyfajta bővülése, de alapvetően az infláció nem egy jó jelenség.
Arra kérjük az ellenzéket és a Szocialista Pártot, Veres Jánost is, hogy az infláció csökkenését illetően legyen konstruktív, próbáljon olyan lépéseket tenni és a kormánynak azon intézkedéseit tekinteni, amelyek az infláció hűtését segítik elő. Ez évben, amikor a közüzemi díjaknál és más olyan, közszférában lévő állami, állam által befolyásolható áraknál nagyon komoly korlátozó intézkedéseket tettünk, pont azért, hogy a polgárok életszínvonala (Bauer Tamás: Ezt hívják tüneti kezelésnek!), lehetőségei ne romoljanak jelentős mértékben, nem kaptunk dicséretet a Szocialista Párttól, hanem kárhoztattak bennünket.
(15.50)
Pedig az infláció csökkentésén dolgoztunk, s tettünk is az infláció csökkentéséért, nemcsak beszéltünk, hiszen a kormányzati felelősség a mienk.
Arra kérem képviselőtársaimat, még akkor is, ha én is úgy látom, hogy a következő két évben az infláció az egyik legkritikusabb terület a jövő évi és az azt követő folyamatok kapcsán, hogy tevékenységükkel ne a helyzet rosszabbításának, hanem jobbításának irányába lépjenek, és így fogalmazzák meg elképzeléseiket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Veres János képviselőtársam sok olyan dolgot mondott, amivel egyet tudok érteni. Ilyen értelemben mind a két oldalnak van felelőssége és lehetősége. Egyrészt nagyjából reálisan kell tervezni. A tervezésnek van egy olyan jellegzetessége, hogy késő tavasszal elkezdődik a következő évi költségvetés előkészítése, és ma a folyamatok nem teljesen ugyanazt a képet mutatják, mint fél évvel ezelőtt. Ez az egyik.
A másik: az infláció emelkedésének, növekedésének a hangoztatása - mint ahogy nagyon jól tudja ön is - az infláció növekedését eredményezi. Itt tehát korrekt együttműködésre van szükség.
Ami a bőkezű költségvetést illeti: igen, meggyőződésünk szerint a következő két év költségvetése az állampolgárok jövedelmi helyzete szempontjából rendkívül pozitív, és a gazdasági növekedés lehetőségével élve több csoport számára is érzékelhető jövedelemnövekedést hoz. Mi ezt szeretnénk. Mindenki számára nem tudunk lényeges előrelépést biztosítani, de bizonyos csoportok számára ez igenis lényeges lesz. Például egy 26 ezer forintos fizetésű ápolónőnek, akinek január 1-jétől 40 ezer forintra emelkedik a fizetése, igenis lényeges lesz ez a növekedés. Ugyanakkor azért úgy történik meg a beruházások és a bérek emelése, hogy a gazdasági egyensúly - akár a külső, akár a belső - nem romlik, nem sérül jelentős mértékben.
Ez az elv tehát figyelembe van véve; hosszú távon szeretnénk építkezni, lépésről lépésre szeretnénk előrejutni, és ehhez kérjük az önök segítségét. (Taps a kormánypárti oldalon.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Kicsit csodálkozom azon, hogy volt miniszterként is ennyire elragadtatja magát, és nem foglalkozik igazából a tényekkel, amit részben értek, hiszen a Szocialista Párton belül azért itt készül a nagy összecsapás a párton belüli helyzet rendezése ügyében, és a kongresszusi beszédüket ne itt mondják el ezzel kapcsolatosan, mert azt gondolom, ez a csökkenő népszerűségüket nem fogja megemelni.
Ami a Postabankra vonatkozó megjegyzésére vonatkozik: világosan lássuk, hogy a Fidesz-kormány volt az, amely a Postabank dolgait rendezte elsők között, azt az iszonyatos mennyiségű rendezetlenséget és károkozást, ami a szocialista kormány idején történt. Akkor történt az, hogy 3 milliárdra állítottak be egy golfpályát, ami ténylegesen töredékét éri annak a pénznek. Inkább a felelősséget és az önvizsgálatot kérném képviselőtársamtól, mintsem a vádaskodást.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a '80-as évekhez képest komoly fejlődés történt a rendőrségnél, és azok a rendpárti jelek, amelyek korábban, a kvázi diktatúrában vagy diktatúrában jellemezték a rendőrséget, ma már nem jellemzők, az előző kormánytól maradt adósságokat pedig - mint ahogy a miniszterelnök úr is elmondta - felszámoltuk. Az, hogy mind a dologi kiadásokban, mind a bérben jelentős fejlesztésekre van szükség, tudjuk, igyekszünk is ebbe az irányba lépni, és ezért további egyeztetéseket, illetve tárgyalásokat kezdeményeztünk ebben az ügyben.
Köszönöm szépen. (Mádai Péter: Jézus Mária! - Taps a kormánypártok soraiból.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Lassan a vita végén az egy hét tanulságait leszögezhetjük. A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója nevében kijelenthetem, hogy a frakció és az egész koalíció ezt a beterjesztett kétéves költségvetést, ami jelentős mértékben továbblépéseket tartalmaz, és egyfajta korszakváltást is jelent a korábbiakhoz képest, támogatja.
(13.00)
Támogatja azokat a célokat, amelyeket ebben a kétéves költségvetésben megfogalmaztunk mindannyiunk számára, hiszen ez egyrészt lehetővé teszi, hogy az elmúlt tízéves nehéz időszak után, amit mindannyian megszenvedtek az emberek a mindennapi életükben, a következő két év némileg korrekciót és pozitív előrelépést hozzon. Előrelépést hozzon az aktív dolgozók számára, hiszen számos olyan nagy társadalmi csoport van, akik számára a minimálbér-emelésen keresztül - gondoljunk csak, hogy mást ne mondjak, az ápolónők igen széles táborára, a mezőgazdaságban dolgozókra, a nyugdíjasokra - jelentős fejlődést, az inflációhoz képest magasabb jövedelmeket jelenít meg.
Ez a kormány ugyanakkor a jövőbe tekint. A jövőbe tekint a tekintetben is, hogy a Széchenyi-program keretében a következő időszak társadalmi átalakulását próbálja oly módon is segíteni, hogy egyrészt azokat a magyar kis- és középvállalkozókat kívánja leginkább támogatni, akik magyar munkahelyeket teremtenek, akik révén a gazdasági növekedés az egész ország területén és azon szereplők számára is érzékelhetővé válik, akik eddig ebben nem részesülhettek.
Azt gondolom, nyugodtan nézhetünk a jövő elé, megyünk előre. Ha nem is tudunk mindent megoldani, de jelentős lépést teszünk ezen kétéves költségvetésen keresztül.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt vehetné ki egy egyszerű ember a szocialisták szavaiból, mintha itt világvége lenne, vagy állandóan minden területen rendkívül komoly problémák, nehézségek, igazságtalanságok, feszültségek, válságos helyzetek lennének. Pedig ez egyáltalán nincs így.
Keller képviselőtársamnak arra a felvetésére, hogy a miniszter úr csak rövid ideig tartózkodott a költségvetési bizottság ülésén, azért, hogy világosan lássunk: költségvetési bizottsági ülésen pénzügyminiszter - az általános meghallgatáson túlmenően - nem vett még részt az én emlékezetem szerint. (Keller László: Ez nem igaz!) Szocialista pénzügyminiszter sem. Tehát először mindig önkritikusan kellene szemlélni ezeket a dolgokat. A miniszter úr megtisztelte a bizottság ülését; ugyanúgy Matolcsy miniszter úr megtisztelte a plenáris ülést, és itt elmondta a gázárral kapcsolatos véleményét. Mert ugye, ha nem mondta volna el, akkor pedig az lett volna a kritika, hogy a parlamentet nem tiszteli meg és nem avatja be.
Tehát igenis, ugyanúgy, ahogy mi a Széchenyi-program kapcsán - ahol lényegében április óta egyfajta társadalmi vitára bocsátottunk az elképzeléseinket - folyamatosan, nyitottan keressük a kapcsolatot, és figyelembe is veszünk bizonyos megállapításokat és észrevételeket, amelyek az elképzeléseinkkel kapcsolatosak. Elképzeléseink vannak, tudjuk, hogy mit akarunk, tehát nem jelenti azt, hogy sodródunk, úgy, mint az előző ciklusban sok esetben tapasztalhattuk.
A gázár kapcsán a szocialisták azt akarják, hogy mindenkinek 43 százalék legyen, és akkor kompenzálni lehessen a polgárokat? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem ezt akarjuk!) Ha nem ezt akarják, annak örülök, de a kompenzáció, azt hiszem, az elmúlt időszakban nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mi azt szeretnénk, hogy a közvetlenül a polgárokat érintő területen - tehát nemcsak a lakossági fogyasztásnál, hanem a közintézményeknél is - ne emelkedjen az inflációnál nagyobb mértékben a gázár. És azt gondolom, hogy ez az igazán komoly előrelépés.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Megmondom őszintén, kicsit csodálkozom a felszólalásán, mert ön általában felkészülten és dokumentumokkal is alátámasztva szokott beszélni a Házban. Ajánlom, hogy vegye fel a kapcsolatot a Ház munkatársaival; tegnapelőtt délután be lett nyújtva az a módosító indítvány, amit ön hiányol.
Tehát, tisztelt képviselőtársam, kapcsolódó módosító indítványként szerepel az a módosító indítvány, ami fejezetről fejezetre vonatkozóan végigvezeti azokat az emelési számokat, amiről Domokos László frakcióvezető-helyettes úr beszélt; a nyugellátásoknál 20,64 milliárd, rokkantsági baleseti nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, rokkantsági és baleseti rokkantnyugdíj, baleseti járadék - a különböző fejezeteknél végig szerepelnek ezek a számok.
Tehát, tisztelt Keller képviselőtársam, nyugodjon meg, illetve a nyugdíjasok vonatkozásában is megnyugtató helyzetet tudok elmondani: a kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt is tartja azon ígéretét, hogy 10,3 százalékos nyugdíjemelés lesz, és minden olyan kapcsolódó ellátás, amely a nyugdíjminimumhoz van kötve - tehát túlmegyünk azon a körön, ami csak az öregségi nyugdíjra vonatkozik -, emelkedni fog a jövő évben. A Fidesz ezáltal teljesíti azt a választási ígéretét a következő két évben is - mint ahogy eddig is teljesítette, ellentétben a korábbi időszakokkal, amikor a nyugdíjak reálértéke csökkent és a nyugdíjasok életkörülményei rosszabbodtak -, hogy évről évre nő a nyugdíjak reálértéke, és ezáltal a nyugdíjasok életlehetőségei javulnak.
Nem vagyunk ezen kérdésben teljes mértékben elégedettek, szeretnénk még jobb helyzetet, és azon vagyunk, hogy amennyiben mód és lehetőség nyílik rá, a nyugdíjasok a ledolgozott hosszú évtizedek után méltó megbecsülést kapjanak a következő időszakban is.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
(8.20)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Csak nagyon röviden, hogy Keller képviselőtársamnak segítsek: 3122/2. számon keresse majd azt az indítványt, amit hiányolt, és amiről Domokos képviselőtársam részletesen ismertetve elmondta a véleményét.
Ami a Széchenyi-programot illeti: tisztelt képviselőtársaim, nagyon nehéz olyan állításokkal vitatkozni, ami igazán a program nem létezését próbálja állítani és létjogosultságát vitatja. A Széchenyi-program egy olyan hosszú távú elképzelés, amellyel a Fidesz vezette polgári kormány hosszú távon kíván a magyar társadalomban olyan korrekciós lépéseket megtenni, ami az Európai Unióban versenyképesebbé tesz bennünket, ami egy fejlett piacgazdasághoz szükséges állami beruházásokat lép meg. Ilyenek az autópálya-építések és az elkerülő utak is, amelyeket Szekeres képviselőtársam hiányolt. Ezek részben a költségvetésben, de jelentős mértékben a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az autópálya-építésekben igenis szerepelnek.
A költségvetésben mintegy 292 milliárd összességében az a Széchenyi-program által nyújtott lehetőség, aminek körülbelül negyede az autópálya-építések folytatását célozza meg, és nem állunk le az elkerülő utakkal sem; szeretnénk ugyanúgy az autópálya-építésekhez kapcsolódóan is, például Miskolc-Nyíregyháza vonatkozásában az elkerülő utak megépítését és az útalapnál pedig az egyéb elkerülő utak építését megtenni.
És az, hogy mennyire elérhető és mennyire valós: azt gondolom, az internet önnek is rendelkezésére áll, például a turizmus kapcsán a pályázatok, amelyek jövő évben lesznek meghirdetve, már az interneten keresztül elérhetők. Tehát igenis kézzelfogható valóságról van szó, akkor is, ha ezeket esetleg nem akarja tudomásul venni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Természetesen az SZDSZ most mindent támogat jószerivel, tehát azt tapasztalom, hogy minden területen (Bauer Tamás: Ez nem így van!) nagy támogató csomagot épített bele. (Mádai Péter: Rosszul olvastad!) Legalábbis a frakcióvezető erről beszélt (Mádai Péter: Nem erről volt szó! Rosszul hallottad!) mindössze összefoglalásképpen. Hadd tegyem hozzá a nyugdíjnál azt - csak hogy világos képe legyen mindenkinek -, hogy a nyugdíjak reálértéke évről évre nő, azaz az alapvető fogyasztási eszközök, a fűtésszámla, vagyis a nyugdíjasokat érintő kiadások tekintetében javulnak a lehetőségek. Ezt ígértük a választási programunkban. Nem tudom, mit ígért az SZDSZ a korábbi ciklusban... (Kuncze Gábor: Neked semmit!) Nekem semmit, ezt legalább elismeri a képviselő úr. Attól tartok, ha jót ígért is a nyugdíjasoknak, a 12 százalékos reálérték-csökkenés nem igazán (Kuncze Gábor: Ott volt a törvény, miért kellett megváltoztatni?!) ezt bizonyította.
A minimálbér vonatkozásában, tisztelt képviselőtársam, jelentős javulás és felzárkózás történik. Szeretnénk a középrétegek szempontjából is a későbbiekben a bérjavulás lehetőségét elérni. Most nem megy minden egyszerre, de ezen az úton haladunk.
A rendőrség vonatkozásában néhány önkritikus mondatot örömmel tapasztaltam volna, hiszen négymilliárdos adósságállományt örökölt ez a kormány (Kuncze Gábor: Ez sem igaz! Nem igaz! - Dr. Horváth Zsolt: Dehogynem!) az ön által vezetett Belügyminisztérium rendőrségi ágazatából. Mi ezt ledolgoztuk. Abban igaza van a képviselőtársamnak, és ebben egyetértünk, hogy nem szabad hagyni, hogy még egyszer egy ilyen adósságállomány kialakuljon úgy, mint az ön minisztersége alatt. Ezen dolgozunk (Kuncze Gábor: Ez sem igaz!), ezen egyeztetünk a Belügyminisztériummal, és reményeim szerint megoldást is fogunk találni.
A bérlakásépítések kapcsán konkrét indítványunk van. Hárommilliárdot a lakástámogatások általános fejezetéből külön - ezt pontosan megfogalmazza - a bérlakások fűtés-korszerűsítésére kívánunk fordítani. Örülnék annak, ha a frakcióvezető úr is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezt támogatná.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően azt gondolom, hogy a költségvetés az elmondott vélemények és módosító javaslatok után is igen kedvező helyzetben van. Azok a legfontosabb célok, amelyeket mi megfogalmaztunk, továbbra is állnak. Néhány kisebb korrekciót módosító javaslatok kapcsán fogunk tenni, elsősorban gondolok arra, hogy a panellakások fűtés-korszerűsítési munkálataira mintegy 3 milliárd forintos többlettámogatást látunk indokoltnak. Fontos azt is megjegyezni, hogy az elhangzott kritikákkal szemben a kormány az állami tűzoltók pótlékai tekintetében a bírósági döntéseknek teljes mértékben helyt állt.
Az a két legfontosabb terület, amelyhez elég sok módosító indítvány érkezett, azt gondoljuk, továbbra is alapvető jelentőségű a Fidesz-Magyar Polgári Párt szempontjából. Nevezetesen, egyrészről a Széchenyi-program keretén belül lehetőség nyílik végre, a rendszerváltás óta eltelt tíz év után arra, hogy olyan területeken jelentős továbblépéseket tegyünk, ami az egész ország gazdasága és az uniós felzárkózásunk szempontjából alapvető jelentőségű, gondolok itt az autópálya-építésre, az otthonteremtésre, a turizmusra, a kis- és középvállalkozók támogatási lehetőségeinek bővülésére.
Ugyanakkor a jövedelmek tekintetében is bizonyos területeken jelentős és érzékelhető előrelépés történik 2001-ben, 2002-ben, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra területén és jó néhány más ágazatban is, és úgy érezzük, hogy a minimálbér-emelésen keresztül a legrosszabb helyzetben lévőkön jelentősen tudunk segíteni. Ezenkívül más területek vonatkozásában pedig a megkezdett úton tovább akarunk lépni, és az ő számukra is az elkövetkezendőkben szeretnénk ezeket a lehetőségeket hozzáférhetővé tenni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több észrevétel elhangzott az önkormányzati gazdálkodás feszültségeiről, ami kétségtelenül létezik. Ilyen szempontból a demokrácia egyik sarokköve az, hogy az önkormányzatok helyzete, jogosítványai és anyagi pozíciói milyenek.
Az tény, és ilyen szempontból minden relatív, hogy a korábbi évekhez képest jövőre előrelépés történik, összességében több mint 10 százalékkal bővülnek az önkormányzati források. Most készítünk módosító javaslatokat - és erről már beszélt Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes képviselőtársam a Független Kisgazdapártból -, az MDF-fel együtt is olyan módosítókat kívánunk még a holnapi nap folyamán beterjeszteni, amelyek részben a kistelepülések problémáját kívánják kezelni; Kovács Zoltán képviselőtársam is kezdeményezője volt ennek a kérdéskörnek. S még más területeken is megpróbáljuk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel előrébb lehet lépni.
Összességében, lényegében azokból a bérfejlesztési lehetőségekből, amelyek kapcsán az önkormányzati dolgozók béremelése kiemelten kerül majd a jövő évben kifizetésre, az önkormányzatok is részesülnek, hiszen az önkormányzati dolgozók anyagi helyzete javul, az önkormányzati intézmények, mondjuk, pedagógus dolgozóinak anyagi helyzete javul. Ez alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem az adott önkormányzatnak, így Pécs önkormányzatának is a dicsőségére válik.
Ilyen értelemben azt gondolom, még ha találhatók is feszültségek más területeken, összességében nem lehetünk elégedetlenek a jövő év kapcsán, nem is beszélve arról, hogy a gázközművagyon hosszú évek óta húzódó kifizetése a következő időszakban szintén az önkormányzatok lehetőségeit gazdagítja majd.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondolom, nem lehet azzal vádolni, hogy a Nyíregyháza fejlődését vagy a Nyíregyházát támogató javaslatokat illetően én hátráltató vagy ezzel ellentétes magatartást tanúsítanék. Végül is azt kell hogy mondjam, hogy az elmúlt néhány évben született jó néhány olyan kormányzati döntés, ami Nyíregyháza jövőjét illetően döntő befolyással bír, és olyan szintű lehetőségeket villant fel, amelyek a korábbi kormányzati ciklusokban sajnos nem történtek meg.
Nevezetesen, hadd utaljak két beruházásra! Az egyik beruházás már folyamatban van; ez a főiskola mintegy 5 milliárd forint kormányzati pénzzel történő fejlesztése, beruházása. A másik pedig a reményeim szerint már ebben a ciklusban elinduló elkerülőút-építés, ami több mint 10 milliárd forintos kormányzati, illetve központi költségvetési forrással indulna el. Nem beszélek tehát arról, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzathoz tartozó, de Nyíregyházán lévő színház egymilliárd forintos központi támogatással épül, ilyen értelemben tehát vannak komoly sikerek.
A felüljáró természetesen nagyon fontos és joggal támogatást igénylő pályázat, és a közeljövőben ezt a kérdést is meg kell oldani. Az, hogy erre a következő két évben nem nyílik lehetőség, azt gondolom, nem jelenti egyúttal azt, hogy ez a közeljövőnek nem fontos feladata és hogy nem támogatandó. Reményeim szerint megérjük azt, hogy a következő kormányzati ciklusban ennek a kérdéskörnek a végére megnyugtató módon pontot lehet tenni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, tisztelt elnök úr, hogy a részletes vita mai szakaszának végén szólhatok. Jómagam is arról a kérdéskörről szólnék, amelyhez számos módosító indítvány kapcsolódik: Ódor képviselőtársam szólt az ötmegyés támogatási lehetőségek továbbfolytatásáról és az ahhoz beadott módosító indítványunkról, amely ennek a technikai feltételeit hivatott elősegíteni.
Én azt gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai mindenképp előremutatóak e tekintetben, hiszen az országnak az egyik legfontosabb problémája az olyan típusú kettészakadás, amely regionális szinten is kimutatható és tapasztalható. Ezért is örülök annak, hogy a következő évek tekintetében, ezen programok folytatása mellett, a szintén sok módosító indítvánnyal érintett Széchenyi-terv indulhat el, amely ugyan nem feltétlenül rövid távon, de például az autópálya-fejlesztés dinamikus továbbfolytatása esetén azért középtávon már olyan régiók számára is a növekedés esélyét kínálja, mint az én régióm, az Északkelet-magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejletlenebb részei számára is, lényegében a tőkebefektetések vonzóbbá tételét jeleníti meg egyúttal.
Ez az ötmegyés támogatás addig is nagyon fontos lehetőséget teremt azon vállalkozások számára, amelyek foglalkoztatás szempontjából rendkívül komoly jelentőséggel bírnak abban a térségben, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy fontosak a tőkeintenzív nagyberuházások, ám ezek létszámban, arányaiban semmiképp nem jelentenek olyan többletfoglalkoztatást, mint az ugyanolyan tőkével, de több kisebb és középvállalkozás által indított beruházás, amely a foglalkoztatás szempontjából az adott régióban rendkívül nagy jelentőséggel bír.
(17.50)
Az biztos, hogy az elmúlt évek tapasztalatait, hiszen végül is az első csíra emlékeim szerint valamikor 1993-ban történt, az Antall-kormány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei látogatásakor, és akkor indult el ennek az első kezdeményezésnek a költségvetés által történt megjelenítése is... - tehát ki kell értékelni a tapasztalatokat, és végig kell gondolni, hogy azokat a programok, amelyeket a kormány a Széchenyi-programban meghirdet, hogyan hozhatók párhuzamba ezekkel a decentralizált fejlesztési lehetőségekkel. Tehát szerintem igenis akkor járunk el felelősen, és akkor működtetünk hatékony támogatási formákat, ha ezek a decentralizált támogatási alapok a Széchenyi-programhoz jobban illeszkedően tudják kifejteni áldásos tevékenységüket.
Az én megyém szempontjából ilyen értelemben a turizmusban nagyon komoly fantázia és lehetőség van, hiszen nagyon kevesen tudják, de a szatmár-beregi térség nemcsak az ökoturizmus szempontjából, a Felső-Tisza-vidék szempontjából, hanem az ott meglévő rendkívül gazdag kultúrkincs, történelmi kincs szempontjából is óriási jelentőséggel bír. Templomok, Árpád-kori műemlékek, kastélyok, kúriák számtalan számban, és sajnos nem a legjobb állapotban vannak, tehát ilyen értelemben az a kastélyprogram is, ami elindult, biztatónak tűnik, reményeim szerint ezen elmaradott térség számára is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a fejlődés lehetőségét kínálják.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy végül is a költségvetési bizottság illetékes albizottságában és magában a bizottságban is a 2001-es költségvetés tekintetében konszenzusos hangulat alakult ki, tehát a költségvetés előterjesztésénél alapvető véleménykülönbségek vagy különböző szemben álló vélemények nem jelentek meg.
Nemrégen foglalkozott vele, e héten zárta le a tisztelt Ház a tavalyi évi zárszámadást. Az az egyetlenegy alapvetően jellemző igény volt, hogy a 2001-2002-es költségvetés külön legyen beterjesztve, tehát ne egy törvényjavaslatba foglaltan kerüljön a Ház elé. Ezen igényt, amely a Szocialista Párt oldaláról jelent meg, végül az előterjesztő ebben a formában akceptálta, tehát a következő évben, 2001-ben, azt gondolom, a korábbi évekhez képest az ORTT gazdálkodása tekintetében jelentős előrelépést biztosít ez a jövő évi költségvetés. Tehát mind politikailag, mind szakmailag a 2001-es költségvetés, úgy gondolom, megalapozott előterjesztést jelent a vita szempontjából.
El kell azonban még mondanom, hogy néhány technikai jellegű módosítás a kulturális bizottság közreműködésével már megjelent a Ház előtt, amit előterjesztőként a költségvetési bizottság részéről teljes mértékben akceptálni, befogadni tudunk.
Köszönöm szépen a lehetőséget, és nyugodt szívvel ajánljuk vitára a költségvetési bizottság oldaláról a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Nem kívánok élni a hosszú indoklás lehetőségével. A bizottság és az albizottság kimerítően foglalkozott ezzel a témával. A kérdéskörben alapvetően az jelentett vitát - és ezért a bizottságban nem is alakult ki konszenzus -, hogy magát a 2002. évi költségvetést tárgyalja-e a parlament vagy nem.
Végül is szakértői vélemény alapján az az állásfoglalás született, mivel a médiatörvény nem tartalmaz semmilyen tiltást arra vonatkozóan, hogy 2002 vonatkozásában költségvetés szülessen - hiszen csak arról van szó, hogy a megelőző év egy időpontjáig kell beterjeszteni a költségvetést, és ez nem zárja ki, hogy korábban is beterjeszthető legyen -, ilyen értelemben azt gondolom, hogy a tárgyalás előtt nincs akadály.
Tartalmi vonatkozásban lényegében nem volt olyan kritikai vélemény, ami a költségvetés tekintetében más sarokszámok kialakítását tette volna szükségessé. Így ennek a vonatkozásában remélhetőleg a parlamentben is egybehangzó vélemények lesznek.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Jelenleg, elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, csak két nagyon rövid gondolatot szeretnék megfogalmazni. Az egyik az, hogy muszáj megemlíteni a bizottságunk részéről, hogy a kulturális bizottság javaslatait természetesen nemcsak a 2001-es, hanem a 2002-es év vonatkozásában is támogatjuk, és teljes mértékben elfogadjuk.
A második vonatkozás: azt gondolom, a vita sok szempontból is nagyon hasznos volt. Nem hiszem, hogy csupán a költségvetés lehetne gátja annak, hogy a későbbiekre nézve a médiatörvény vonatkozásában is és az ORTT 2001. évi tevékenységében is ne tudnának rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és ilyen irányba ne tehetnének lépéseket. Igenis, az ilyen irányú lehetőségek megvannak, és ha ez hatpárti konszenzussal valósulna meg, én annak csak külön örülnék.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nem szerencsés, hogyha pártfeladatok vagy pártcélok keverednek a közszolgálatisággal, épp ezért a hitelesség kedvéért el kell mondanom, hogy míg ez az ön által említett személy semmilyen pártrendezvényen vagy semmilyen pártszínekben nem nyilvánult meg a korábbiakban, az ön által annyira támogatott jelölt az MSZP aktív tagja volt, és ma a megyei elnökség tagja. (Varga Mihály: Pontosan!) Tudom, hogy ez fájdalmas, de azért ez hozzátartozik a valósághoz.
Amiről igazából beszélni akartam, az pedig az, hogy a Boros miniszter úr által elmondottak kapcsán azt gondolom, közös a felelősségünk abban, hogy mivel a privatizáció zömében lezárult - nem kis mértékben az MSZP-kormányzás időszaka alatt, az energetikai szektort is beleértve -, minél nagyobb mértékű külföldi forrásokat vonjunk be az országba, elsősorban olyan fejlesztések, infrastruktúra, környezetvédelmi fejlesztések finanszírozására, amelyek tekintetében komoly lemaradásunk van. Épp ezért választotta a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum is azt a kormányzati struktúrát, ami ennek a feladatnak kiemelt jelentőséget ad.
Ilyen értelemben, azt gondolom, a miniszter úr által elmondottak bizonyságát adják annak, hogy ez a típusú struktúraválasztás szükséges és indokolt volt, hiszen a korábbi évek lemaradásaihoz képest sikerült azokat pótolni, és jó esélyünk van arra, hogy az elkövetkezendő időszakban ilyen értelemben a kínálkozó lehetőségek és a mindenfajta törlesztés és kamat nélküli többletforrások, amelyek mindannyiunk számára további lehetőségeket nyújtanak életünk komfortosabbá tételére, elérhetővé válnak, és ez mindannyiunk számára előrelépést jelent.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sok mindenről lehet persze beszélni, és sok igazság van abban, amit Lamperth Mónika mondott.
(8.50)
Például tényleg előfordult az, hogy egy-egy pedagógus számára az átlagosan jelentős béremelkedés személyesen nem hozott béremelkedést, ugyanakkor a következő két évben adott 20-20 százalék - amely a minimálbér emelése mellett, hiszen sajnos bizonyos szempontból vannak olyanok az oktatási intézményekben, akiket ez is érint, hogy ha nem is pedagógusok - összességében emelkedést jelent.
De azért van itt néhány ábra, amely, azt gondolom, elgondolkodtató. A pedagógusok reálkeresete vonatkozásában ez a piros vonal mutatja a reálkereset alakulását, ahol 100 százalék az 1990-es szint. A mélypont 1996: itt 64,4 százalékra süllyedt a pedagógusok reálkeresete. Azt kell látnunk, hogy '98 óta folyamatos emelkedés tapasztalható. Mi ezt a réteget nagyon fontosnak tartjuk, hiszen jelentős mértékben az uniós helytállásunk és a világban a gazdasági helytállásunk is a magyar felkészültségtől, a humán tőkétől és a gyerekeink műveltségi színvonalától függ. Épp ezért az egyik legfontosabb célként ezt fogalmaztuk meg, a pedagógusok keresetnövelését a következő két évben. Szeretnénk, hogy ha ezt az ellenzék is támogatná, annak ellenére, hogy sajnálatos módon abban az időszakban ez a tendencia nem igazán valósult meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Attól, hogy a múltat ismerjük, a jövőbe kell tekinteni. A beterjesztett költségvetés megfelelő soron, fedezettel együtt, jövőre 20 százalékos és két év múlva pedig szintén 20 százalékos béremelést jelent. Az infláció ennek kevesebb, mint fele lesz mindkét évben. Tehát ilyen értelemben igenis előrelépés várható, amellett, hogy az állam szerepét összességében - a Széchenyiprogramban meghirdetett fejlesztések dacára is összességében - mindenképp csökkenteni szeretnénk, ezzel lehetőséget teremtve a gazdasági növekedésnek, és a gazdasági szereplők beruházásait ösztönözvén.
(9.00)
Ami a kistelepüléseket illeti, Kovács Tibornak biztosan vannak helyi tapasztalatai, és annyiban mindenképp egyet is értek vele, hogy komoly lemaradás van a kistelepülések iskolái tekintetében is. Éppen ezért kormánykoalíciós képviselőtársaimmal kezdeményeztünk egy olyan módosító indítványt, amely kifejezetten ezen kistelepülések lehetőségeire vonatkozik, az 500 fő alatti települések általános önkormányzati támogatását növelnénk 3 millióról 4 millió forintra, és összességében a terveink szerint mintegy 618 millió forintos jövő évi és több mint 1 milliárd forintos 2002-es többletet szeretnénk ebbe a körbe eljuttatni. Többek között azért, hogy az általa is elmondottakkal egyetértve, az ott lévő oktatási intézmények színvonalát, dologi lehetőségeit, gazdálkodását javítsuk.
Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kicsit értetlenül állok az előtt, hogy az ellenzék támadja a Fidesz otthonteremtési programját (Dr. Toller László: Ki támad?), hiszen ez a program alapvetően nemcsak kiadásaiban, hanem szemléletében, tartalmában is megújította a korábbi lakástámogatási rendszert. Ezen keresztül lehetővé vált az, hogy a lakásépítések dinamikája az elkövetkezendőkben lényegesen nagyobb legyen, mint a korábbi években volt.
A kamattámogatás teljesen új eszköz volt ebben a tekintetben, és további területeken is kívánunk lépni az otthonteremtés kapcsán. A bérlakásprogramról már Toller László is elismerően szólt. Örülök neki, hiszen ez szerte az országban komoly önkormányzati szerepvállalással, komoly lehetőséget jelent olyan emberek számára, akik belátható időn belül saját lakást nem képesek építeni vagy abban közreműködni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt mint ahogy Sasvári Szilárd elmondta, tapasztalta azt, hogy az önkormányzati lakásépítések mellett a panellakások problémáira is megoldást kell találni. Épp ezért javaslunk olyan módosító indítványt, amit közösen jegyzünk, ami 3 milliárdos forrással lényegében a panelházak fűtés-korszerűsítését támogatja majd, és ezen a téren is sikerül komoly előrelépést tenni.
Összességében tehát azt gondolom, hogy bár az MSZP oldaláról természetes az elégedetlenség, hiszen ellenzéki oldalról igazából ritkán kap az ember elismerő szavakat, de a Fidesz otthonteremtési politikája mindenképp egy olyan terület, ahol sikerül a korábbi időszakhoz képest lényegesen többet nyújtanunk, és elérhetővé tenni olyan lehetőségeket, amelyeket korábban az emberek nemigen kaptak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Közel ötven perce van még a Szocialista Pártnak - ezt mondom Keller Lászlónak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát követően a részletes vitának ebben a szakaszában szót kell ejteni néhány olyan kérdéskörről, amely még megoldásra vár, amely kapcsán a kormánykoalíció - együttműködve a Független Kisgazdapárttal és a Magyar Demokrata Fórummal -, a Fidesz-Magyar Polgári Párt kapcsolódó módosító indítványt kíván benyújtani, néhány olyan aránytalanságot korrigálva, amit fontosnak tartunk, hogy kezeljünk.
Az egyik ilyen terület az önkormányzatok gazdálkodását érinti. Mielőtt Toller képviselőtársam izgatottan a mikrofonhoz kapna, elmondanám, hogy a kisebb településekét, tehát nem a nagyvárosokét, bár jómagam is nyíregyházi képviselő vagyok, tehát megértem a képviselő úr nagyvárosok iránti elkötelezettségét. Itt kifejezetten az ötszáz fő alatti önkormányzatok támogatásának növelését célzó indítvány beterjesztésére gondolok, ahol is az alanyi jogon járó támogatás mértékét emelnénk. Egyértelműen arra ad lehetőséget, hogy az önkormányzatok, ahol igazából mozgósítható vagyon nincs, helyiadó-bevétel nincs, kistelepüléseken el tudják látni azokat az elsősorban oktatáshoz, kultúrához fűződő kapcsolataikat, amelyek annak a településnek a jövője szempontjából döntő jelentőséggel bírnak.
A másik ilyen kérdéskör: nagyon jól tudjuk azt, hogy Magyarország lakosságszámához, méretéhez nézve, hasonlítva egy viszonylag elaprózódott településszerkezettel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy sok a kistelepülés relatíve. E kistelepülések szakmai munkájának és az ott lévő hatósági ügyeknek az intézésére alapvetően a jegyző kötelezhető. Ám ezen kistelepülések nagyon sok esetben egyedül, önállóan nem tudnak jegyzőt alkalmazni főállásban, ezért beterjesztünk egy olyan módosító indítványt, amely a korábbi korlátozást feloldva lényegében lehetővé teszi azt, hogy öt településnél is több település tudjon közösen körjegyzőséget alkotni, s ezáltal egy költségtakarékosabb, de a hatósági ügyintézések tekintetében megnyugtató helyzetet biztosító megoldást találni.
(13.30)
Bár nem esett még szó ebben a Házban erről, de nyilvánvalóan közös gondunk és adósságunk is... - ilyen értelemben az ellenzék korábbi indítványaira tudok csak utalni, de a kormánykoalíció és a Fidesz-Magyar Polgári Párt is a sport jövője tekintetében rendkívül érzékeny. Itt jelesül a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére célzok, ahol is igazából a költségvetés nem tartalmaz forrásokat az elkövetkező időszak lépéseinek rendezésére. Itt olyan megoldásra törekszünk, amely az egyéb célú hasznosítás lehetőségeit is felvillantva a tőkebevonás lehetőségét rejti magában; tehát nem csupán állami forrásokból, hanem magánerőre is támaszkodva, egyfajta olyan megoldást keresve, amelyben a magas szintű sportrendezvények mellett végül is a magánhasznosíthatóság és a profitábilis, tehát haszonra szert tevő rendezvények biztosítására is alkalmas sportcsarnok megépítését tartanánk fontosnak. Erre vonatkozóan nyújtunk be egy indítványt Turi-Kovács Béla és Font Sándor képviselőtársaimmal, amely egyértelműen egy 2002-ben megnyitható sportcsarnokhoz szükséges állami forrásokat biztosítja, elsősorban a tervezés és az egyéb előkészítő eljárások fedezésére vonatkozóan. Mindenképpen egy versenypályázaton szeretnénk kiválasztani az általunk remélt feltételeknek megfelelő befektetőt, akivel együtt Budapestnek és egész Magyarországnak olyan színvonalas sportlétesítményt tudunk építeni, amely megfelel a kor kihívásainak.
Rubovszky képviselőtársam, de sokan az ellenzék képviselői közül is nyújtottak be indítványt a bíróságok működési feltételeinek javítására. Toller képviselőtársam is - gondolom - azért jelez itt nekem, hogy ő is nyújtott be indítványt. A kormánykoalícióban az a megegyezés született, amely bár nem old meg minden problémát egyszerre, de eltörölné azt a kötelezettséget, amely a 2 százalékos létszámleépítés vonatkozásában a bíróságokat terhelné. És nemcsak ezt a kötelezettséget törölné el, hanem ennek pénzügyi feltételeit, tehát ennek finanszírozási többletét is a központi költségvetésben a bíróság irányában biztosítaná. Ez kétéves szinten több mint 2 milliárd forintos többletet jelentene, és mint a Rubovszky képviselőtársam által benyújtott indítványból is következik, ez a következő két évben lényegében a bíróságok szükséges feladatait hivatott biztosítani. Hiszen sajnálatos módon Magyarországon a bírósági ügyek száma nem csökken, hanem inkább nő. Tehát a bíróságok leterheltsége igen jelentős, és ezen közös erővel kell tudnunk segíteni, hiszen azt mondják a szakemberek, hogy a bűnelkövetéseknél leginkább az eljárások rövidítésével érhető el az egyik leghatékonyabb módon a visszatartó erő.
Sok szó esett arról, hogy a közmunkákra több pénzre lenne szükség. A Független Kisgazdapárttal és a Magyar Demokrata Fórummal végül is megállapodtunk abban - a kormányzat egyetértésével -, hogy a jelenlegi 2 milliárd forintos keretet szükséges megemelni mintegy 1 milliárd forinttal, tehát 50 százalékkal, ami egyértelműen azon régiók, térségek számára biztosítja a foglalkoztatás lehetőségét, ahol is olyan akut munkanélküliségi problémák vannak, amelyek nem oldhatók meg rövid távon. Látnunk kell, hogy bármennyire is törekszünk a Széchenyiprogramban megfogalmazott javaslatainkkal az autópálya-építés gyorsítására, egy bizonyos időszak szükséges ahhoz, hogy például a szatmár-beregi térség vagy Bihar, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyének az elmaradottabb térségei is autópályán viszonylag jól megközelíthetők legyenek.
Eddig az időig, amíg ez bekövetkezik, viszont szükség van arra, hogy az ott lévő emberek számára ha a piac nem tud munkát biztosítani, államilag szervezett közmunkaprogramokkal is lehetőséget biztosítsunk a foglalkoztatásra. Nagyon fontos problémáról van szó, mert aki ezzel a kérdéssel egy kicsit is foglalkozik, tudja, hogy aki hosszú távon nem dolgozik, annak a munkavállalási készsége is drasztikusan csökken. És egy idő után már - még ha születnének is olyan befektetések, olyan ipari létesítmények, amelyek az ő munkaerejére is igényt tartanának -, hosszú munkanélküliség után az emberek már mentálisan, egészségileg és hozzáállásban sincsenek már abban az állapotban, hogy a piaci munkavállalási formában foglalkoztatásukat biztosítsák maguknak. Ezért szükséges - ebben az átmeneti időszakban különösen - a közmunkák fokozottabb támogatása.
Az egyik legfontosabb problémakör, ami elég sokat szerepelt a Ház előtt, és amit módosító indítványok tucatjai is érintettek - a Fidesz képviselői is adtak be számos ilyen indítványt -, a rendőrség jövő évi gazdálkodása. A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyértelműen a polgári értékrend és polgári gondolkodásmód egyik központi elemének a biztonságot, a stabilitást tartja, épp ezért a rendőrség következő két évi munkája és a bűnmegelőzés, a bűnelkövetések csökkentése az egyik legfontosabb feladatunk. Mivel úgy ítéltük meg a koalíciós partnerekkel való párbeszéd során, hogy a költségvetésben biztosított forrásoknál nagyobb mértékű támogatás indokolt, ezért koalíciós képviselőtársaimmal módosító indítványt nyújtunk be a rendőrség gazdálkodásának javítása tekintetében, amely remélhetőleg csökkenti majd a sajnálatos módon a korábbi években kialakult jelentős fluktuációt, cserélődést. Tehát nagyon sokan voltak pályaelhagyók a rendőri állományból, aminek a csökkentése mindenképp indokolt.
És hogy Keller képviselőtársamra is részben reagáljak, de itt van Gyimesi képviselőtársam is, aki szintén Pest megyei polgármesterként rendkívül fontosnak tartja az agglomeráció kérdéskörét: mindenképp azt szeretnénk, ha Pest megye közbiztonsági helyzete és lehetőségei ezzel párhuzamosan javulnának. Nemcsak Gyimesi és Keller képviselőtársamnak, hanem mindenki számára, akik Pest megyében élnek, indokolt a rendőrség fokozottabb jelenléte. Hiszen Budapest központi helyzete sokszor eltereli a figyelmet az agglomeráció problémáiról, és ennek kapcsán, bármennyire is emberek milliói élnek a fővároshoz igen közel, de a normális, átlagos vidéki szolgáltatási színvonalban sem tudnak részesülni mindannak következtében, ami a korábbi helyzet kedvezőtlen adottságai miatt kialakult.
Szeretnénk a korábban megkezdett programot tovább folytatni a csángó magyarok támogatásával, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy igazából nincsen kire számítaniuk. Tehát igenis szükséges az ő kulturális, oktatási lehetőségeik segítésének megkeresni a formáit. Egy olyan népcsoportról van szó, amely a magyar történelemhez és a magyarsághoz mindig rendkívül szorosan kapcsolódik, és sajnálatos módon a magyar anyanyelvű képzési, oktatási lehetőségei és kulturálódása tekintetében is komoly feszültségek és hiányosságok vannak. Ezt már ebben az évben elkezdtük, mivel kényes problémáról van szó, és nem Magyarországon belül tartózkodó emberek problémájáról, ezért meg kell találni a megfelelő formákat az ő támogatásukra, ami reményeim szerint a beadott módosító javaslat hatására megvalósul.
(13.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagunk mindannyian - a pénzügyminiszter úr személyesen is - arra törekszünk, hogy a beterjesztett két évre szóló költségvetés a lehető legelőremutatóbb legyen, a magyarság és Magyarország jövője szempontjából a lehető legkedvezőbb helyzetet eredményezze. Tudjuk nagyon jól, hogy minden probléma egyszerre nem oldható meg, de meggyőződésünk szerint az általam elmondott területeken is, de más területeken is összességében nagyon komoly lépéseket teszünk előre, és nagy bennünk az elszántság, hogy ezen az úton továbbhaladjunk.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ez a költségvetés, amely két évre, alapvető területeken jelentős többletet hoz az eddigiekhez képest a Széchenyi-program révén, és azokon a jövedelemjavító helyzeteken keresztül, amelyeket beterjesztettünk, jelentős előrelépést jelent; ezen kívül a három koalíciós párt a megfelelő korrekciókat közösen megtette.
Köszönjük szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A vita végére meg kell állapítsam, hogy Keller László a Szocialista Párt részéről egyedül maradt a vitában, amit nagyon sajnálok, bár ez kétségtelenül nem az ő mulasztása. (Taps a Fidesz soraiban. - Varga Mihály: Érdektelenség az MSZP részéről!) Az MSZP részéről ilyen értelemben nagyobb aktivitást gondoltunk, hiszen nagyon komoly nyilatkozatokat tettek, ami a költségvetéssel kapcsolatos kritikájukat fogalmazta meg. Sajnálom, hogy most ő egyedül kénytelen itt védeni a mundér becsületét (Bauer Tamás: Ti itt sem voltatok ellenzékben a vita végén!), pont ő, aki egyébként tényleg folyamatosan figyelemmel kísérte a vitát, de végül is a frakcióvezetője és a képviselőcsoportja távollétében volt kénytelen összefoglalni a frakciója véleményét. (Bauer Tamás: A Fidesz-frakció itt sem volt a vita végén!)
Azért szóltam már most a vita közben azokról a módosítókról, amit kapcsolódó módosító indítványokként a kormánykoalíció teljes támogatásával benyújtottunk, hogy ne érje az a vád a Fidesz-Magyar Polgári Pártot vagy a koalíciót, hogy nem adunk lehetőséget a benyújtott kapcsolódó módosító indítványaink vitájára. Tehát részletesen ismertettem álláspontunkat, és remélem, hogy ezek meggyőzőek voltak a Szocialista Párt számára is, hogy az a költségvetés, amit mi beterjesztettünk, a legfőbb vonalaiban mindenképp folytatandó, és fontos előrelépést jelent az országnak, és azok a korrekciók, amelyeket elfogadásra javasolunk, és amelyekben örömmel tapasztaltuk, hogy a kormány rugalmas és támogató álláspontot foglalt el, végül is a kétéves költségvetés kapcsán egy olyan helyzetet eredményeznek, ami a politikai stabilitás mellett a gazdasági növekedés és egyensúly együttes követelményeinek is eleget tesz.
Ezzel a mondattal kívánom azt, hogy a három hét múlva történő szavazásoknál erősítsük meg ezen helyzet reményteljes bekövetkeztét.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság a Házszabályban rögzített eljárási rendnél fogva a rá vonatkozó kötelezettségének eleget tett, és egy módosító javaslatot terjeszt a tisztelt Ház elé, amely hét pontban összefoglalja azokat a legfontosabb számokat, amit a házszabályi kötelezettségnél fogva ennek a módosító javaslatnak tartalmaznia kell.
(22.10)
A bizottság egyben a törvényjavaslat 1. §-ának következő módosítását javasolja: az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés kiadási főösszegét 4 322 440,5 millió forintban, bevételi főösszegét 3 841 404,6 millió forintban, a hiányát 481 035,9 millió forintban állapítja meg.
Az Országgyűlés egyúttal a 2002. évi költségvetés kiadási főösszegét 4 556 251,4 millió forintban, bevételi főösszegét 4 070 169,5 millió forintban, hiányát 486 081,9 millió forintban állapítja meg. A további számok vonatkozásában a módosító indítvány megfelelő tájékoztatást ad.
Ezenkívül arról kell tájékoztatnom a tisztelt Házat, hogy a költségvetési bizottság szintén Házszabályban előírt kötelezettségének megfelelően a képviselők a tájékoztatót az interneten keresztül is elérhetik a Ház hálózatán, illetve három napon belül tájékoztatásként megkapják postán keresztül is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is hadd fejezzem ki örömömet azzal kapcsolatosan, hogy az MSZP - feladva korábbi magatartását - a költségvetési vitában eleget tesz a kötelezettségeinek, és bár nincsenek túl sokan, de úgy tűnik, a vitában részt akarnak venni. Örülök, hogy ilyen szempontból feladták korábbi álláspontjukat, ami egyértelműen a távolmaradásra vonatkozott.
A Fidesz számos módosító indítványa két olyan területre koncentrál, amelyek ennek a költségvetésnek talán a korábbi évekhez képest a legfontosabb kitörési pontjai: az egyik a Széchenyi-program, amely számos indítványban érintve lett, és amelynek különböző programjait a Fidesz-Magyar Polgári Párt a benyújtott módosító indítványokkal továbbra is erősíteni kívánja; ilyenek leginkább a turizmus, az infrastruktúra-fejlesztés, az otthonteremtés és a kis- és középvállalkozók támogatása, a kutatás és fejlesztés fokozottabb támogatása.
Nagyon sajnáljuk, hogy olyan módosító indítvánnyal is találkozhattunk, amely - a korábbi szándékok egyfajta cáfolataként - a Szocialista Párt részéről az autópálya-építés teljes előirányzatának elvonását célozta meg. Mi ezzel semmiképp nem tudunk egyetérteni, hiszen az infrastruktúra-fejlesztést és ezen belül az autópályák építésének fokozottabb támogatását az egyik leghatásosabb, legfontosabb eszköznek tartjuk a regionális különbségek felszámolására, az ország kettészakadtságának csökkentése érdekében.
A másik nagyon fontos módosítóindítvány-csomagunk - és maga a költségvetés is - a bérek és jövedelmek helyzetére koncentrál. Itt jó néhány olyan ágazat van, ahol a korábbi évekhez képest reálértékben is, tehát az inflációhoz képest is egyértelműen nagyobb béremelést látunk indokoltnak, ez leginkább az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika és a köztisztviselői életpálya fokozottabb támogatása is. Nagyon sajnáljuk, hogy volt olyan szocialista indítvány, amelyik a köztisztviselői életpályára vonatkozó forrásoknak mintegy egyharmados elvonását indítványozta, ezzel lényegében ellehetetlenítve azt a programot, amely a köztisztviselői életpálya pénzügyi fedezetével együtt a jövő évi indulás lehetőségét programozta.
A Fidesz kapcsolódó módosító indítványai nagyon fontos területnek ítélik meg az otthonteremtés támogatását, ahol már több olyan módosító indítványunk is volt, ami kiterjesztését jelenti az eddigi programjainknak. Itt leginkább arra gondolok, hogy a panellakások fűtés-korszerűsítésének támogatása területén mintegy 3-4 milliárd forintos összeggel, végül is a kormány által is elfogadottan sikerült előrébb lépni.
A Szocialista Párt módosító indítványai nemcsak az egyes részterületekre, hanem a hiány összegére, valamint a kiadási és bevételi előirányzatok mértékére vonatkozóan is számos meglepetéssel szolgáltak. Azt kell mondanom, hogy ha a látványos szózatokkal szemben az összes módosító indítványt elfogadta volna a tisztelt Ház, akkor a kiadási előirányzat mintegy 328,5 milliárd forinttal növekedett volna, ami egyértelműen megkérdőjelezi a párt adócsökkentésre és a kiadások lefaragására vonatkozó korábbi álláspontját. Ezzel kapcsolatosan azt kell mondanunk - ezt majd a részletes vita további szakaszában ki fogjuk fejteni -, hogy egészen abszurd helyzetek álltak volna elő az indítványok elfogadása esetén. A Miniszterelnöki Hivatal támogatása, illetve pénzügyi kerete mindössze 5 milliárd forintra szűkült volna. (Bauer Tamás: Az is sok!) A Gazdasági Minisztérium kiadásait, amelyek jelentős mértékben a Széchenyi-program forrásait tartalmazzák, több mint 12 milliárd forinttal kívánták csökkenteni.
(14.40)
A szociális érzékenységét hangoztató, arról híres - idézőjelben, sokszor sajnos azt kell mondanom - Szocialista Párt a Szociális és Családügyi Minisztérium kiadásait 6,6 milliárddal kívánta megkurtítani; a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumáét, amely a kultúra támogatásának előirányzatait tartalmazza, az indítványok mintegy 13 milliárd 424 millió forinttal előirányozták csökkenteni.
Sajnos a hiány összege se maradt volna változatlan, hiszen ha semmi másra nem gondolunk, csak azokra a módosító indítványokra, amelyeket az Országimázs Központhoz nyújtott be az MSZP képviselőcsoportja, akkor azt kell látnunk, hogy a 4,6 milliárdos kiadási előirányzattal szemben mintegy 39 milliárd 771,1 millió forintot kívánt elkölteni ezen a jogcímen, erre a pénzre hivatkozva a Magyar Szocialista Párt, ami, tisztelt képviselőtársaim, nem jelent mást, mint a hiánynak mintegy 35 milliárd forinttal történő növelését. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Vagy pedig azt kell gondolnunk, hogy a Magyar Szocialista Párt a módosító indítványok egészét nem tekintette át, hanem valószínűleg a kongresszus személyi ügyeivel foglalkozva, az időt nem a polgárok mindennapjait érintő költségvetés vitájára és módosító indítványainak áttanulmányozására fordították.
Ez a 35 milliárdos hiánytöbblet, ha csak ezt az egy tételt nézzük, akkor jelentős mértékben növelte volna a költségvetés hiányát, ami egyértelműen arról a növekedési pályáról tétette volna le a magyar gazdaságot, ami eddig jellemezte, ami egy magas gazdasági növekedés és csökkenő infláció jellemezte gazdasági növekedési pálya. Ennek az indítványcsomagnak az elfogadása egyértelműen az ezen pályáról való letérítéssel, a magyar gazdasági növekedés lefékeződésével és az infláció felpörgésével járt volna. Azt gondolom, hogy felelősségteljes magatartás esetén ilyen indítványokat nem nyújt be egyetlen képviselőcsoport sem.
Tehát összességében azt kell mondanunk, hogy az adott keretek között a magyar gazdaságpolitika irányvonala folytatódhat, az a rendkívül dinamikus gazdasági növekedés, amely nagyobb mint 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedést jelent, és egyben csökkenő infláció lehetőségét jelenti, a költségvetés kereteinek a rögzítése után adva van ez a lehetőség. Az a kérésünk a tisztelt Ház felé, hogy később a vitában konstruktív magatartást tanúsítva, és a módosító indítvány szavazásánál is ezen gazdaságpolitikai irányvonalat támogassák.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Bauer Tamás: Keményen!) Tisztelt Miniszter Úr! A szélesebb közvélemény előtt ismert, hogy az MSZP, a Magyar Szocialista Párt egyetlen ellenzéki pártként kivonult a múlt heti költségvetési szavazás módosító indítványainak szavazásánál. (Felzúdulás a Fidesz soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen! - Dr. Torgyán József: Vacsorázni mentek!) Így a parlamentben nem védte meg és szavazataival sem támogatta az általa benyújtott módosító indítványokat. Ezek után kérdés, hogy mi lett volna, ha a tisztelt Ház ezen módosító javaslatok elfogadását biztosítja. (Derültség az MSZP soraiban.)
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Kérdezem, hogy a kormány megvizsgálta-e ezen módosító indítványok hatását, annak következményeit, hogyan érintené ezen módosító indítványok elfogadása hazánk európai uniós csatlakozását, az egészséges, beindult gazdasági növekedés további folytatódását, az infláció kívánatos csökkenésének jövőbeni folyamatát. (Göndör István: A részletes vita délelőtt volt!)
(14.30)
Ezenkívül kérdezem miniszter úr véleményét, hogy ezek a módosító indítványok összességében befolyásolták volna-e hazánk nemzetközi megítélését, a Széchenyi-program megvalósulását, a köztisztviselői életpályaprogram jövő évi beindításának lehetőségét, a Nemzeti Színház megépítésének következő két évben történő elkezdését, az informatikai kiadások előirányzatait?
Várom miniszter úr válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon. - Szabados Tamás: Ez nagyon gyenge volt, Laci!)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, miniszter úr. Ezen általános gazdaságpolitikai megjegyzések mellett sajnálatos módon olyan problémák is előfordulnak, amelyek egyes intézmények és egész minisztériumok működésképtelenné válását eredményeznék. Nem lehet olyan indítványt kezdeményezni, amely egy-egy minisztérium kiadásait olyan minimális szintre szorítaná, ami a működőképességét veszélyeztetné.
Összességében arra kérem a miniszter urat, hogy a jövendő gazdaságpolitika tekintetében az említett két irányvonalat - a bérek és jövedelmek növelésére vonatkozó program elindítását és a Széchenyi-program beindítását - továbbra is támogassa, hiszen a gazdasági növekedés ezen a két tartóoszlopon tud megfelelő módon tovább folytatódni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Először is hadd köszönjem meg képviselőtársaim és a bizottságok munkáját, különösen a kulturális bizottság módosító indítványait, amelyekkel szakszerűbbé tettük az előterjesztést. A költségvetési bizottság nevében ezen indítványok elfogadását javaslom, és összességében a 2001. évi költségvetés támogatását kérem a parlamenttől.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök asszony. Ebben az esetben is köszönöm képviselőtársaim és a bizottságok munkáját. Elfogadásra javaslom ezeket a módosító indítványokat, majd végül az egész 2002-es költségvetést.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Azt hiszem, megint olyan helyzet áll elő, amit korábban, már az előző vitaszakaszban is tárgyaltunk, nevezetesen amikor egy módosító indítvány jó szándékúlag és alapvetően pozitív céllal be van terjesztve, miközben a jelenlegi törvényi szabályozás orvosolja azt a problémát.
Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy tényleg orvosolja-e vagy sem, de azt gondolom, most a Farkas Imre képviselőtársam által jelzett indítványra utalok, hogy ha elolvassa az eredeti törvényjavaslat beterjesztett szövegét, amelyben a munka törvénykönyve 5. §-át a módosítás 3. §-ában módosítja az előterjesztés, akkor az lenne a vége - és képviselőtársam felolvasta az elejét -, hogy: vagy ezzel összefüggő tevékenység, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Azt gondolom, a diszkrimináció vonatkozásában ez egy teljesen kiterjesztő szabályozás. Ebbe a kérdéskörbe beleérthető és beleértendő az is, amit ön javasolt.
Tehát ilyen értelemben a szándékok hasonlóak, és ne vegye személyes érzékenységnek, hogy emiatt nem támogatjuk a javaslatát; a szándékát viszont elfogadjuk, s az eredeti törvényszöveg és az eredeti kormányjavaslat is elfogadja ezt. Tehát azt gondolom, innentől nyitott kapukat dönget, amit én örömmel tapasztalok, mert ebben az értelemben konszenzus van. Azon túlmenően azt a gesztusát is érzékeljük, amely kapcsán a törvényjavaslati szabályozást pozitívan értékelte; azt gondolom, erről részben Bernáth Ildikó képviselő asszony is beszélt, ezt még egy pótlólagos szemponttal bővítve. Ez a diszkriminatív szabályozás rendkívül előremutató és európai szintű.
Köszönöm szépen.
(22.00)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház!
Csatlakozom azon képviselőkhöz, frakciókhoz, akik együttérzésükről adtak tanúbizonyságot. Azt gondolom, hogy az ország egyik legszegényebb szegletének, vidékének lakói joggal és okkal igényelhetik együttérzésünket, támogatásunkat, segítőkészségünket. Köszönöm azt a segítséget is, amely a kormány hatékony lépéseinek következtében úrrá lett a bajokon; mindazt a személyi felajánlást, azoknak az embereknek a munkáját, akik ott, a helyszínen bizonyították, hogy van a magyarokban szolidaritás, van a magyarokban gondoskodás és hajlam az együttmunkálkodásra.
Harmadik szavunk mindenképp a felhívásé kell hogy legyen, hiszen nekünk, parlamenti képviselőknek és a kormánynak is mindent el kell követni, hogy ezen kistérség, ezen sokat szenvedett régió az elkövetkezendőkben olyan helyzetbe kerüljön, amely az európai uniós államok szintjén is becsületes helytállást és összehasonlítást jelent számukra; olyan esélyt, olyan lehetőségeket, ami az ott élő emberek számára a kibontakozás, a felzárkózás, a hosszú távú boldogulás esélyeit jelenti ott helyben, a beregi térségben.
A feladatunk kettős: egyrészt az újjáépítés, másrészt pedig a megelőzés; olyan biztonságos környezet, olyan feltételek megteremtése, amelyek ha nem is zárhatják ki teljes egészében, de igen nagy eséllyel garantálják azt, hogy ez a katasztrófa többet ne következzen be.
A kormány a korábbi időszakhoz képest rohamléptekkel kezdte el a Felső-Tisza-vidékén, de az egész országban is a gátak megerősítését, továbbépítését. Ha számmal kell példálózni, akkor bizony négyszeres-nyolcszoros az a ráfordított pénzösszeg, amely a korábbi hasonló ciklushoz képest ráfordításként kimutatható és bizonyítható. Ugyanakkor be kell látnunk azt is, hogy azon bevett eszközök, amelyeknek jó része eddig csak a gátak magasításában gondolkodott, egyedül ma már nem alkalmazhatók. Komplex módon kell megközelíteni a helyzetet: szükségtározók, zöldfolyosók és egyéb megoldások előtérbe kerülésére, erdősítési programok beindítására és más egyéb lépések megtételére is szükség van.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójában munkacsoport alakult, amely segíteni kívánja a kormány munkáját abban, hogy a helyreállítás, az újjáépítés mellett ezen régió felzárkózásához esélyt kaphasson, ezen régió kormányzati segítése révén az ottani emberek életkörülményei a jövőben kedvezőbbé válhassanak.
Üdvözöljük a kormánynak azt a szándékát, hogy a lakóépületekben esett károkat 100 százalékban kívánja orvosolni, finanszírozni. Fontosnak tartjuk mi, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megválasztott országgyűlési képviselők, hogy az újjáépítés munkálatai minél nagyobb mértékben a megyében működő vállalkozások közreműködésével történjenek meg, hiszen az itt élő dolgozók, az itt élő emberek számára ez is a felemelkedés lehetőségét jelenti.
Örömmel kell beszámolnom arról, hogy a munkaügyi központokon keresztül elindult egy óriási nagy program, amelynek keretében nyolc hónap alatt 800 millió forintot fordítanak arra, hogy 1300 fő foglalkoztatása révén a helyreállítási munkák kellő emberi támogatást kapjanak. Azt gondolom, hogy ebben a térségben ez egy óriási szám és óriási eredmény.
Tudomásom szerint több olyan elképzelés van a kormányon belül, amelyet támogatni szeretnénk: mind az úgynevezett Vásárhelyi-programhoz kapcsolódó komplex árvízvédelmi lépések, mind a zöldfolyosó-program, mind pedig általában a Magyarország árvízvédelmi fejlesztéséről szóló kormányzati elképzelések.
Egyszerre három dologra kell figyelnünk. Arra, hogy az újjáépítés a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megvalósuljon az ott élő emberek számára, méltányosan és a lehető legkedvezőbb módon; másik terület az, hogy a komplex védelmi rendszer keretében a jövőt alapozzuk meg azzal, hogy védjük az embereket és az ő értékeiket; harmadsorban pedig egy olyan régiófejlesztési program kialakítására van szükség, amely ennek a térségnek a jövője szempontjából kitörési pontot, új lehetőségeket, új hitet, új eligazodást jelenthet. Ehhez kérjük a kormányzat hatékony munkáját, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatni fogja azt.
Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(14.50)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció nem támogatja ennek az indítványnak a tárgysorozatba-vételét, alapvetően két ok miatt. Az egyik ok az, hogy bár a módosítás alapvetően szándékában üdvözlendő, de nem oldja meg mindazon problémákat, amelyeket mi fontosnak tartunk megoldani, hiszen itt nem egy törvény módosítása célszerű, hanem öt kapcsolódó törvény megfelelő szakaszainak pontos megfogalmazására van szükség. A második megjegyzésünk, ami miatt ezt nem támogatjuk, mert reményeink szerint napokon belül a Ház elé kerülhet az a javaslat, amely ezt az átfogó rendezést biztosítani tudja.
Tartalmilag ugyanakkor azt kell mondanunk, hogy január 1-jéig visszamenőleg szeretnénk 2,5 millió forintos összeghatárig adómentessé tenni az árbevétel 0,5 százalékát reprezentáció formájában történő kiadásainak, ami azt jelenti, hogy az összes kis- és középvállalkozó 500 millió forintos árbevételig a 0,5 százalék reprezentációt a korábbinak megfelelően igénybe tudja venni. Ezenkívül szeretnénk pontosítani a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát, ami eddig nem volt meghatározva.
A képviselő úr szóbeli kiegészítésében említette a társadalmi szervezetek problematikáját. Ezt mi is meg kívánjuk oldani, későbbi javaslataink során a juttatások 10 százalékának erejéig adómentessé válna a társadalmi szervezetek ilyen irányú reprezentációs típusú kiadása. Ezzel összességében azt kell mondanunk, azon túlmenően, hogy mind fogalmilag, mind összességében komplex módon rendezni tudjuk ezeket a problémákat, a kis- és középvállalkozók számára a jelenlegi szabályozáshoz képest egyértelműen előnyös helyzetet kívánunk teremteni a később benyújtott komplex, átfogó módosítás hatására, amelyet a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával kívánunk a Ház elé terjeszteni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(17.40)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója egyértelműen köszönettel veszi a kormány nevében a belügyminiszter úr által elmondottakat, és egyben óriási figyelemmel kíséri mindazokat az eseményeket, amelyeket egy rendkívül sajnálatos árvízi katasztrófa után mindannyiunk számára erkölcsi kötelesség figyelemmel kísérni.
Meggyőződésünk, hogy a kormány rendkívül nehéz, bonyolult feladatot vállalt akkor, amikor ezt a nagyon sok emberi tragédiával terhelt helyzetet ilyen rövid határidővel, ilyen maximális helytállással próbálja ellátni. Ugyanakkor azt is meg kell mondjuk, hogy támogatjuk a kormány abbéli törekvéseit is, hogy a térség gazdasági fejlődése szempontjából rendkívül jelentős bekapcsolódási lehetőséget a kormány lehetővé tette azáltal, hogy a megyei vállalkozókat előnyben részesíti az alvállalkozói szerződések kötésénél, és azt is, hogy nemcsak pusztán helyreállításról és újjáépítésről, hanem azon túlmutató, a térség felzárkózási lehetőségeit is tartalmazó eszközökről is gondoskodik.
(12.30)
Nagyon fontosnak tartjuk azt, mint ahogy itt a parlamentben, a Házban is elhangzott, hogy ezen kérdés a pártpolitikai csatározásokon és érdekeken túlmutató, azon felülemelkedő legyen. Épp ezért külön üdvözöljük azt, hogy megalakult egy ellenőrző bizottság, amelynek keretein belül akár az ellenzék, akár a függetlenek táborából megfelelő módon bepillantást nyerhet minden helyben érintett parlamenti erő az újjáépítés munkálataiba, annak zökkenőmentes végigvitelébe. Ehhez a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről minden támogatást megadunk a kormánynak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék Farkas Imre és Keller László szavaira reagálni. Nagyon régi téma az egyéni vállalkozók munkanélküli-járadékra való jogosultságának kérdése.
(22.20)
Teljesen jogos az, hogy lehetőség szerint amiket végiggondoltunk, azokat szerepeltessük együttesen a törvényjavaslatban, és ne térjünk gyakran vissza egy törvény módosításánál a törvényeket érintő szabályozásbeli kérdésekre.
Ugyanakkor egy másik hibát is elkövethetünk, ha nem kellően kiérlelt javaslatokat kodifikálunk és törvényben szerepeltetünk anélkül, hogy ezeknek a hatásait alaposan végiggondolnánk.
Azt látni kell, hogy egyéni vállalkozók esetében a tényleges munkanélküli-helyzetet vizsgálni, azt ellenőrizni, ez egy borzasztóan nehezen kivitelezhető és iszonyatosan nagy visszaélési lehetőségeket jelentő helyzet. Éppen ezért amíg a visszaélések nagy tömegét nem lehet kizárni egy megfelelő szabályozással, addig ebben az irányban lépni, még akkor is, ha bizonyos esetekben indokolt lenne - ezt el tudom és el tudjuk fogadni - változtatást tenni, de nem szabad úgy felemelni a zsilipeket, hogy eláraszt bennünket a víz. Óriási államháztartási veszélyekkel jár, 10 milliárdos nagyságrendű pénzkiáramlás történhet meg úgy, hogy lényegében néhány hónapon belül, anélkül, hogy az ellenőrzés lehetősége igazából meg lenne oldva.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága, mint a kérdésnek az egyik legfontosabb szakértői bizottsága, alaposan megvitatta ezt a kérdéskört, és a bizottság jelentős többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Azt kell mondanunk, hogy a rendszerváltás után hozott nagy gazdasági törvényeink, az 1991. évi LX. törvény tízéves tapasztalata és az európai uniós csatlakozásból adódó feladatok együttesen nemcsak a törvény megújítását, hanem egy új átfogó törvényi szabályozás megalkotását teszik szükségessé. Mindazon elvek, amelyek a Magyar Nemzeti Bank vezetésével karöltve a kormányzat döntései során a parlament asztalán hevernek, támogathatók és támogatandók.
Ezek az elvek, mint ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta, a függetlenség, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség, a legfontosabb olyan szempontok, olyan kritériumok, amelyeknek eleget kell tennie egy modern, az európai uniós csatlakozásra készülő ország jegybanki törvényi szabályozásának.
A törvényjavaslat egyrészt több változást hoz a döntéshozó és intézményi rendszerben, lehetővé téve azt, hogy a döntések egy kollektív bölcsességet tükröző szinten történjenek, a különböző vélemények és a jegybanktanácstól független vélemények hatására egyszerre több szempont is érvényesülhessen, ugyanakkor a felelősség egyértelműbb megjelölésére is szolgálnak. Hiszen azzal, hogy az alkotmány módosításán keresztül lényegében az egyszemélyi helyettesítés felelőssége és lehetősége nyílik meg, egyúttal egy átláthatóbb és egyértelműbb döntési rendszer is jön létre. Azzal, hogy ez a helyettes alelnök személyében egyértelműen egy általános helyettes, egyfajta ügyvezetői szerepkörben a bank irányításában szerepet vállal, a döntési felelősség világossá válik. Ezzel megszűnik egy döntési szint is, az alelnökök döntési szintje, így mellettük már, az általános alelnök mellett, az ügyvezetők szerepe világossá válhat.
Az ellenőrizhetőség mindannyiunk számára az egyik legfontosabb kérdéskör, különösen az elmúlt időszak rendkívül keserű tapasztalata, a CW AG ügye után, ahol is érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány is új, tiszta lappal akar indulni.
Azt gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszéknek - amelynek pártatlansága és szakmai munkája tekintetében az elmúlt tíz év demokratikus parlamenti működése soha nem szolgált kritika tárgyául - a szakmai és pártpolitikai függetlensége egyértelműen arra ad garanciát, hogy az ellenőrzés megfelelő szinten működhet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék nagy időközönként, néha-néha rátekint a folyamatokra, és készít egy jelentést, hanem akár a folyamatos ellenőrzés lehetősége is az Állami Számvevőszék oldaláról nyitva áll, ezzel jóval folyamatosabb és szakmailag pártpolitikai szempontoktól függetlenül megvalósuló ellenőrzés történhet meg a korábbi felügyelőbizottság működésével szemben.
Támogatjuk azt az elképzelést is, amely hat évre kívánja hosszabbítani, ami az Európai Unió számára egy komoly garancia a függetlenségére, hosszú távú, kiszámítható működésére, a jegybanktanács tagjainak kinevezését. Úgy érezzük, hogy ez egyértelműen üdvözlendő. Az is üdvözlendő, hogy az ő bérük és helyzetük már a törvényi szabályozásban szerepet kap, és világos szabályozás történik; ez is a döntéshozók függetlenségének törvény által történő megerősítésének egy biztosítéka.
A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politika és az infláció elleni küzdelem legfontosabb intézményrendszere és gazdasági szereplője. Azt reméljük, hogy a világos döntést hozó felelősségek mellett egy kisebb létszámmal, racionálisabban, takarékosabban működő Magyar Nemzeti Bank az uniós csatlakozás tekintetében óriási segítséget tud nyújtani az országnak abban, hogy a magyar gazdaság egy fejlett pénzügyi rendszerrel, erős gazdasággal legyen az Európai Unió tagja.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyfajta kis költségvetést tárgyalunk most, amely joggal lehetne nagyobb persze, hiszen a jövő és a demokrácia mindenképpen a civil szervezetek, a nem kormányzati szereplők minél szélesebb társadalmi jelenléte, részvétele kell hogy legyen.
A költségvetési és pénzügyi bizottság azzal a felelősséggel élve, miszerint a kivételes eljárás során a bizottságban van annak tere, hogy részletes, alapos vitát folytassunk az országgyűlési határozati javaslat elveiről, a mögötte meghúzódó szakmai és egyéb szándékokról, a bizottság ezt a lehetőséget ki is használta, és elég hosszú részletes vita folyt. A felszólalók egy része, különösen Keller László képviselő úr, aki ugyan most nincs a teremben, de nagyon hangsúlyosan képviselte a bizottsági ülésen azon javaslatát (Tállai András: Hol van?), mely szerint ez a támogatási forma ebben az eljárásban nem szerencsés összességében.
A bizottság többsége ugyanakkor más véleményen volt, hiszen ez egy ciklusokon átnyúló kialakult rendszer, és elhangzott ott az az érv is, hogy ezen civil szervezeteknek, szakmai szervezeteknek az Országgyűlés döntése, az Országgyűlés közvetlen pozitív állásfoglalása a tevékenységük, működési költségeik átvállalása tekintetében egyértelműen rendkívül pozitív, és az ő presztízsüket, megítélésüket is megerősítő, azt alátámasztó véleményalkotás.
(22.10)
Hogy a szükséges szoros keretek mellett végül is ki mindenki kaphat pénzt, és milyen profilok, milyen tevékenységek támogatási lehetőségei nyílnak meg ezáltal, azt Halász János alelnök úr elöljáróban már alaposan részletezte. Azt kell mondjam, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságban sem merült fel kritika a tekintetben, hogy ezek az arányok, amelyek a különböző típusú tevékenységek között fennállnak, ne lennének így elfogadhatóak, és nem egy jó kompromisszum öltene testet ebben a pénzosztási arányfelosztásban.
Persze nyilván nehéz a döntés. Azt kell mondjam, hogy ennek ellenére - a meglévő politikai véleménykülönbségek és az esetlegesen meghúzódó személyes érzékenységek, területi vagy szakmai érzékenységek ellenére - a költségvetési bizottságban rendkívül konstruktív, pozitív vita folyt, és ez megnyilvánult a módosító indítványok támogatásában is.
A bizottságban is elhangzott, de azt gondolom, a parlament nyilvánossága előtt is fontos megerősíteni azt a véleményünket, hogy a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló és javaslattevő bizottság politikai, szakmai szempontból is rendkívül pozitív és hasznos munkát végzett; és én a parlamentnek is ajánlom, hogy ezt mindenképpen ismerjük el és fogadjuk megfelelő támogatással. Ugyanakkor biztassuk a civil szervezeteket, hogy a következő években is lehetőség nyílik támogatás megpályázására, és bízzunk abban, hogy az emberek, ezen támogatás révén is, minél többen tudnak e közösségek tevékenységében sikeresen szerepet vállalni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt három képviselőjének javaslata kétségtelenül fontos, lényeges kérdéskörre mutat rá, ahol - és ilyen szempontból ez is megalapozott - tényleg bizonyos pénzügyi feszültségek, költségvetési problémák vannak. Az előzetes adatok alapján az előirányzat túlteljesülése változatlan feltételek mellett valószínűsíthető.
(17.40)
Ilyen értelemben a kormánynak ezt a kérdést vizsgálnia kell, a szükséges intézkedéseket az irányzatok teljesülése érdekében meg kell lépnie. A kormány az első néhány hónap adatai alapján e problematikát felismerte, és hozott is április 2-án egy kormányhatározatot, amelyben számos intézkedés elrendelését irányozta elő. Az intézkedések a támogatási rendszer racionalizálására, a költséghatékonysági követelmények erősítésére, a drága gyógyszerek forgalmazásában való érdekeltség csökkentésére, a gyógyszerfogyasztás szintjének és összetételének optimalizálására vonatkoznak.
Tehát azt kell hogy mondjuk, hogy bár bizonyos szempontból a felvetés indokolt, de korai, a kormányzat intézkedésének hatásait nem megváró és nem megfelelően kielemező, ezért ilyen szempontból mégsem tudjuk ezt elfogadni és támogatni. Azt gondolom, hogy a kormányzatnak, mint ön is jelezte, vannak lehetőségei a kassza túllépése esetében a gyógyszertámogatások további folyósítása tekintetében. Amennyiben ezek a lépések nem érik el a kívánt célt, akkor biztosíthatom a képviselő urat, hogy a kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről a megfelelő intézkedéseket meg fogjuk hozni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálatos módon az a helyzet áll fenn, hogy végig az volt jelezve, az összes szavazásnál, hogy kétharmados. Amennyiben ez nincs így... Azt gondolom, a képviselőket ez jelentős mértékben zavarta és megtévesztette. Nem ment le olyan sok szavazás.
Ha ebben a kérdésben egyetértés van, akkor szerintem mindenképp az lenne a célszerű - mivel itt nálunk is bizonytalanságot okozott, s én is úgy érzékeltem, hogy mindenütt -, hogy azt a három-négy-öt szavazást, ami eddig (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Kezdjük elölről!) lement, újra tegyük meg. Köszönöm szépen.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak mint nyíregyházi polgár, hanem mint egy háromgyerekes családapa, három általános iskolás korú gyermek édesapja kérdezem azokat a problémákat, amelyekkel mindennap szembesülünk.
Egészséges-e és a gyerekek testi-lelki neveltetése szempontjából támogatható-e az a kialakult helyzet, mely szerint az otthoni készüléssel együtt mintegy napi 10-12 órás tanulást kényszerít a jelenlegi általános iskola a mai 6-8-10-12 éves gyerekekre?
Indokolt-e és elfogadható-e az a gyakorlat, hogy például egy 8-9 éveseknek írt tankönyv olyan szavak és kifejezések ismeretét és használatát próbálja kikényszeríteni, mint például "ökológiai egyensúly", "humusz", "önszabályozó rendszer", "gyepfeltöltés", "nyomócső", "rácsszűrés", "üvegházhatás", "ózonpajzs", "szolgáltatóipar"? Ezeket nemhogy megtanulni, de még elmagyarázni is nehéz egy-egy 8-9 éves gyereknek.
Tudom, hogy államtitkár úr is sorolhatna ilyen vagy még durvább példákat is, a lényeg azonban nem változik: a gyerekeinknek a szükségesnél és az elfogadhatónál sokkal nagyobb és az életkorukhoz képest indokolatlanul magasabb szintű ismereteket oktatnak, próbálnak oktatni, illetve követelni.
Mindannyiunk közös érdeke - és ebben a Fidesz vezette oktatási kormányzat már rengeteget is tett -, hogy Magyarországot minél inkább a kiművelt emberfők sokasága jellemezze, ám látnunk kell, hogy ennek megvannak a korlátai, és bizonyos ilyen oktatásbeli diszfunkciók és kialakult helyzetek nem ennek irányába hatnak, hanem éppen ellentétesen. Ezért is kérdezem államtitkár urat, hogy a kevesebb nem lenne-e több.
Várom államtitkár úr támogató véleményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tavasszal - immár sajnos nem először - az ország óriási katasztrófakárokat szenvedett: emberek tízezreinek élete dőlt romba a tiszai árvíz kapcsán.
Akkor a kormány rendkívül nagyvonalú, de egyúttal rendkívül nehezen megvalósítható, feszített munkát igénylő helyreállítási tervet dolgozott ki, és mivel az összesen mintegy hat hónap rendelkezésre álló időnek mintegy fele elment, ezért kérdezem az államtitkár urat - a kormány nevében - néhány konkrét dologról.
Mik a végleges káradatok így, ennyi idő elteltével, hiszen tudnivaló, hogy a tényleges káradatok nem mindig felelnek meg az első pillanatban rendelkezésre álló szakértői megállapításoknak?
Hogyan állunk a megállapodások megkötésével azokkal, akik az újjáépítési szerződést, azokkal, akik a lakásvásárlást, azokkal, akik a készpénzbeli kártérítést választották? Van-e mód területfejlesztési szempontok számbavételére; és hogyan állnak azon pótlólagosan vállalt kötelezettségek, amelyeket az egyházi épületek, műemlékek kapcsán a kormány nagyvonalúan megfogalmazott?
Mindannyiunk elemi érdeke, hogy a beregi térség újjáépítése a lehető legkevesebb feszültséggel - még a rendkívül bonyolult helyzetet ismerve is - valósulhasson meg, időben, éppen ezért várom az államtitkár úr korrekt válaszát és ténybeli tájékoztatását.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm az eddigi tájékoztatását is, és nagyon fontosnak tartanánk, azt hiszem, mindannyian, ha a szeptember végi határidő teljesíthető lenne. Várom az államtitkár úr ebbéli megerősítő véleményét. Ugyanakkor, ismerve a problémákat, azt gondolom, óriási siker, hogy a napokban talán már átadhatóvá válik az első épület, amelynek teljes újjáépítése megvalósult.
Kérem az államtitkár urat, hogy az eddigi körültekintéssel járjanak el a kormány nevében, és egyúttal biztosíthatom a kormányt a Fidesz-frakció egyöntetű támogatásáról, és azt gondolom, talán minden frakció parlamenti képviselőjének támogatásáról is.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Orosz képviselőtársam azzal zárta a beszédét, hogy vajon ennek a mai vitafórumnak milyen funkciója, milyen célja lehet, és vajon mennyire hasznos az a párbeszéd, ami itt folyik a parlamenten belül.
Nekünk, akik a parlamenti beszéd lehetőségén túl a kormányzás felelősségéből is részesedünk ugyanakkor, az a véleményünk: fontos az, hogy tisztázzuk a koncepcionális kérdéseket, tisztázzuk azokat az eszközöket, lehetőségeket és irányokat, amelyek a mezőgazdaság számára az európai uniós csatlakozás kapujában perspektívát, lehetőséget nyújtanak, az ott élő embereknek megélhetést biztosítanak.
Ilyen szempontból a mai vitanap számunkra nagyon fontos volt, hiszen ezeket a lehetőségeket közösen kell számba vennünk, ugyanakkor igazából azt kell megállapítanunk, hogy az elhangzott szakmai észrevételek tekintetében nem található vagy nem volt felfedezhető igazán élesen eltérő vagy nagyon másfajta elgondolás a kormány azon koncepciójához képest, amelyet a miniszter úr a kormány nevében a bevezetőjében említett, és amelynek törvénycsomagja és a szükséges intézkedései az év hátralevő részében megszülethetnek. (Bauer Tamás: Nem hallottad a vitát, nem voltál itt!)
Arra, hogy a kormány és a kormányzati többség milyen szervezeti rendszerben és milyen földtulajdoni háttérrel kívánja elképzelni a jövőjét, azt gondolom, erre világos választ adtunk. A családi gazdaságokat tekintjük azon legfontosabb szereplőknek a magyar mezőgazdaságban, amelyek az európai uniós gyakorlattal konform módon, annak megfelelően képesek a magyar mezőgazdaság hatékonyságának és megfelelő működésének biztosítására. Ezért kívánunk ezen szereplők, a családi gazdaságok számára olyan feltételrendszert kialakítani, hogy a támogatáspolitikában, az adópolitikában és a működés egyéb területein is a feltételeket olyan módon változtassuk meg, hogy az ő megerősödésük, az erős magyar középgazdaság kialakulása az eddigieknél hatékonyabban megvalósulhasson.
Sajnos, azok az alapok, amelyek ebben a tekintetben rendelkezésre állnak, nem segítik a folyamatot, nagyon komoly, nagymértékű átalakításokra van szükség a nyilvántartás és a tulajdonjogi koncentráció tekintetében, de ezeket a lépéseket megtesszük, a jövő szempontjait figyelembe véve.
A nemzeti földalap ebben a kérdéskörben egyfajta áttörési lehetőséget jelent, az osztatlan közös tulajdonok felszámolása, a világos helyzet tisztázása áttörést jelent, és a családi gazdaságok kiemelt támogatáspolitikája és kezelése áttörési helyzetet jelent. Az, hogy ezt hogyan tudja a szféra kihasználni, az a jövő kérdése. Én abban bízom, ha hirtelen nem is, de lépésről lépésre tudunk eredményeket felmutatni, és a magyar mezőgazdaság, bár a korábbiakhoz képest foglalkoztatotti szempontból kisebb részaránnyal, de hatékonyan tud majd az európai uniós versenyfeltételek mellett is működni, funkcionálni.
Ehhez a nyilvántartás és az információk tisztázása mellett a szakmai segítségre feltétlenül szükség van. A miniszter úr az expozéjában említette a falugazdász-hálózatokat, a nyilvántartást, a szakmai segítséget és a fiatal gazdák támogatásának kérdésköreit. Döntőnek látjuk ezeket a kérdésköröket, hiszen anélkül, hogy ne kínálnánk perspektívát és a fiatalokat ne biztatnánk, ne támogatnánk azért, hogy a mezőgazdaságban jövőt lássanak, nincsen igazán jövője a magyar mezőgazdaságnak.
A szakmai segítség, a világos koncepció, a megfelelő támogatáspolitika és a gazdasági szabályozórendszer jelenthetik azt a jövőbeni lehetőséget, amellyel egyértelműen kimozdíthatjuk a meglevő problémák ellenére a magyar mezőgazdaság helyzetét. Én erre komoly reményt és lehetőséget látok, és ilyen értelemben örülök az ellenzék ilyetén kezdeményezésének, hogy itt a magyar parlamentben ennek tisztázására sor kerülhetett, és köszönjük a javaslatokat, azt gondolom, számos megfontolandó van köztük, nagyon sok összecseng a mi elképzelésünkkel, és abban bízom, ha nemzeti kérdésekről szót ejtünk, nemzeti földalapról is, nemzeti összefogásról is, akkor az ellenzék részéről ezen szakmailag is támogatott javaslatok mellett a politikai támogatás is megszülethet, hiszen összefogással többet tudunk előrelépni, mint anélkül.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Nagy Sándor! Önök arra kérdeztek rá, hogy mi a véleményünk a földtulajdonról és a földhasználatról - erre a kérdésre adtunk választ, mivel ez volt a kérdés. Ha azt kérdezték volna, hogy mi az agrárpolitikáról a véleményünk, arra is adtunk volna megfelelő választ.
Amennyiben az összefogást gondolják megvalósítani, akkor itt a lehetőség, a törvénycsomag a Ház előtt lesz (Keller László: Hol a törvénycsomag?), a Szocialista Pártot és a képviselőit... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
ELNÖK: Képviselő úr, lejárt a felszólalási időkeret!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): ...nem akadályozzuk meg, hogy ezt az összefogást megvalósítsák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár Vastagh Pál jó néhány vádaskodó kijelentést tett, és hangzatos fogalmazást tett, de azt gondolom, a párbeszéd igenis zajlik, ez itt a párbeszédnek a helye, reméljük, hogy érdemi párbeszéd zajlik, és érdemi javaslatokat és érdemi véleményeket kapunk.
Ám én most nem ezzel szeretnék foglalkozni, hanem Kuncze Gábor néhány megjegyzésével. Azt kell ugyanakkor konstatálnom, hogy az SZDSZ-frakció nem nagyon van itt, üresek a padsorok, bár ők kezdeményezték ezt a vitát. A kormány viszont a helyén van és dolgozik is. (Közbeszólások.)
Ugyanakkor arra is felhívnám a tisztelt frakcióvezető úr figyelmét, hogy a miniszterelnök mindenfajta alkotmányos kötelezettsége hiányában is minden ülésszak elején beszámol a parlamentnek a bekövetkezett eseményekről és a terveiről is a kormány részéről, tehát megfelelő tájékoztatást kap az SZDSZ is reményeim szerint.
Kuncze Gábor még két olyan kijelentést tett, ami, azt gondolom, mindenképpen reagálást érdemel. Az egyik az infláció túltervezése. El kell mondanom, hogy rövid az emlékezet, hiszen 1995-ben a tervezett 23 helyett 28,2 százalékos infláció volt, 1996-ban a tervezett 18-20 százalék helyett 23,2 százalékos infláció volt. Kérdezem Kuncze Gábortól: mi lett a többletforrásokkal? El tud-e számolni a bejövő pénzekkel? Erről nem tett semmilyen módon említést.
Amennyiben Kuncze Gábornak a büntetőügyek terén van olyan tapasztalata, hogy korrupciók történnek, akkor legyen szíves, tegye meg a büntető feljelentését (Közbeszólások az MSZP soraiban: Megtette!), azt gondolom, hogy a bíróság megfelelő módon fogja ezt kezelni, ne itt vádaskodjon általánosan, hanem konkrétan a bíróság előtt tárja fel a bizonyítékait, és állunk elébe mindenfajta vizsgálatnak. (Közbeszólások a Fidesz soraiban: Úgy van!)
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tényleg nagyon nehéz ilyen körülmények között érdemi vitát folytatni, amikor a méltányosság minimális mértékben sincs jelen a túloldalt megszólalók felszólalásaiban. Azt gondolom, világosan kellene látni a folyamatokat, és a polgárok másként gondolkodnak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ezt bízd rájuk!) Mi azokat a lépéseket, amelyekkel a polgárok életszínvonalának tekintetében jelentős előrelépést sikerült tenni, megvédjük az ő nevükben is.
A miniszterek bére az önök kormányzása idején, 1997-ben húszszorosa volt a minimálbérnek, ez jövőre tíznél kevesebb számra csökken, tehát húszról tíz alá csökken. Azt gondolom, ez kellő tanúbizonysága a kormány a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók megsegítésére tett intézkedéseinek és önmérsékletének is egyszerre.
Az önkormányzatok tekintetében biztosan tudja Lamperth Mónika, bár most telefonál, hogy Nyíregyházán - meg tudja kérdezni a kolléganőjét - több mint egymilliárd forintot kapott az önkormányzat a gázközművagyon ellentételezéseképpen. Egészen véletlenül - biztosan tudnia kell, hiszen szocialista polgármester van Nyíregyházán - ennek ellenére az, amit ők nem adtak meg, ebben a ciklusban oda lesz adva és meg is kapják.
Hegyi Gyulának sok mondata elhangzott, csak hogy a tényeknél maradjunk: a nyugdíjakat nem a költségvetésből fizetjük, hanem a nyugdíjalapból. Korábban, a Szocialista Párt idejében is így volt ez, most is így van ez, gondolom, véletlenül nem említette ezt pontosan. (Bauer Tamás: Beolvasztották a költségvetésbe! Benne van! Része a költségvetésnek!)
A turizmus tekintetében a polgári kormány felvállalja azt a rendkívül fontos értékválasztást, amit a turizmus jelent Magyarországnak, egyfajta kitörési pontnak látjuk a turizmust. A Széchenyi-programon belül - amiről Bánki Erik képviselő úr szólt, és a Gazdasági Minisztérium részéről itt van Glattfelder Béla - rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek, és épp ezért növeltük rendkívüli mértékben a támogatását is.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)