Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatás terheinek csökkentése mellett. Ennek megvalósítása céljából számos intézkedést tett és tesz a jövőben is. Ezek közül kiemelkedő a munkáltatót terhelő adó, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat is szorgalmaz.

Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére fókuszált, amely számos intézkedésben megnyilvánult. Így például a vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében bevezetésre kerültek egyszerűsített adózási módok, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója, az úgynevezett kata, továbbá a nagyobb vállalkozások által igénybe vehető kisvállalati adó, azaz a kiva. Emellett az elmúlt években a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült. 2016 novemberében a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fóruma között létrejött megállapodás értelmében első lépésként 2017. január 1-jétől a minimálbér 15, a szakképzett-minimálbér, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan a munkáltatói adó 5 százalékponttal csökkent 27 százalékról 22 százalékra.

A megállapodás alapján 2018-ban a minimálbér további 8, a szakképzett-minimálbér 12 százalékkal emelkedik, míg a munkáltatói adó, figyelembe véve, hogy a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában várhatóan meghaladja a 11 százalékot, a minimálisan tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékben, tehát 2,5 százalékponttal csökken. Azaz a makrogazdasági adatok kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy 2018. január elsejétől 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adóval számoljanak a munkáltatók és az önfoglalkoztatók is. Így az önálló indítványban foglalt törvénymódosítások elfogadásával a kormány nem kevesebb, mint 200 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amiből további 0,5 százalékpontos további adócsökkentés több mint 40 milliárd forintot tesz ki. Ezen túlmenően 2019-től négy éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenhet a munkáltatók adóterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A megállapodás eredményeként a magyar adóék 2018-ra a régiós versenytársainkhoz hasonló szintre csökken, 2022-re pedig az adóék alacsonyabb lesz a mostani információnk szerint, mint Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények, mint például a munkahelyvédelmi akció kedvezményei esetében az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 19,5 százalékos teljes kedvezményt vehetnek igénybe bruttó 100 ezer forintig, egyes kedvezmények esetén magasabb plafonig, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékában megállapított kedvezményt érvényesíthetnek bruttó 100 ezer forintig, így ez utóbbi esetben az adókötelezettség 9,75 százalékos lesz. Ezáltal a munkaerőpiaci szempontból hátrányos munkavállalói körök, mint például a fiatal pályakezdők, idős, szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményt nyújt a kormány.

Meg kell említeni azt is, hogy az adókulcs csökkentésével párhuzamosan a törvényjavaslat tartalmazza az egészségügyi hozzájárulás 2017-ben 22 százalékos mértékű kulcsának 19,5 százalékra csökkentését, így például az egyes meghatározott juttatások adóterhe is tovább mérséklődik.

Az önálló indítvány az adórendszer belső összefüggéseire tekintettel módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit is. Mint ismeretes, amennyiben a szociális hozzájárulási adó vagy a jelenleg 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély maga köteles és emellett költség elszámolására nem jogosult, úgy jövedelmét a megállapított jövedelem 82 százalékában kell megállapítani. Az említett közterhek mértékének csökkentésével összefüggésben 2018-tól ezen magánszemélyeknek a számított jövedelem 84 százalékában kell meghatározniuk az adóalapként figyelembe vett jövedelmüket. Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is, mivel változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások, például gyed, táppénz alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 90 ezer forintról 94 400 forintra, míg a magasabb mértékű tételes adó megfizetésekor 150 ezer forintról 158 400 forintra emelkedik az ellátási alap, amely tovább növeli e kedvezményes adózási mód előnyét. A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20 százalékról 19,5 százalékra csökken. Az előzőekben elmondottak alapján is látható, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése számos pozitív változást eredményez más adónemek esetében is, ezért is kérem a tisztelt képviselőtársak támogatását és az önálló indítvány elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)