Készült: 2024.04.28.02:11:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

129. ülésnap (2004.03.08.), 456. felszólalás
Felszólaló Demeter Ervin (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka kétperces felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 1:55


Felszólalások:  Előző  456  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A tokaji aszúról és az aszúról, hiszen a múltkor azért váltottunk erről néhány szót, tehát nem megismételve, hanem az új elemeit nézve: ez azért kicsit több, mint technológia. Valóban, technológia is, de kicsit több: kellenek hozzá természeti adottságok, kell hozzá a Botrytis cinerea, és azzal együtt tud a dolog működni.

Ami az aszúkészítést illeti, valóban, a történelmi Magyarországon volt még Tokajon kívül olyan hely, ahol megvoltak ennek a természeti adottságai, sajnos ma már ezek nincsenek. A Szerémségben készült aszú, a Ménesen készült vörös kékszőlőből, a kadarkából aszú, amiről Lasztovicza Jenő beszélt, és a Fertő-tónak a ma is még inkább a túlpartján, vagy az innenső partjának is már az osztrák részén készült. Az a probléma, hogy nem mi kivételezünk Tokajjal, hanem a természet kivételez Tokajjal. Tokajban szinte minden évben adott az aszú és adottak a feltételei, míg a többi borvidéken tíz évben egyszer, esetleg kétszer fordul elő egy desszert, egy rendkívül jó évjáratban egy pici előfordul, és ezért a rendszeres használata tulajdonképpen arra épülne, hogy a tokaji aszú név húzná fel. De tekintettel arra, hogy nem fordul elő rendszeresen, hangsúlyozni kívánom, tízévente egyszer, nem tudja azt a minőséget, még akkor sem, mint Tokajban, ezért az aszú nevet kicsit lejjebb húzza, nagyon lejjebb húzza. Ezért nem tartanám helyesnek, és a magam részéről annak vagyok a híve, hogy Tokajnál használjuk az aszút.

Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  456  Következő    Ülésnap adatai