Felszólalás adatai

DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelem mára a világon mindenütt, így nálunk is olyan kiemelt fontosságú közügy lett, amely egyben az emberek életminőségének talán legfontosabb tényezője.

Sajnos az ipari fejlődés hihetetlen gyors üteme a világ számos régiójának ezen fejlődésbe történő bekapcsolódásával komoly környezeti terheléssel is jár. Éppen ezért a környezet védelme minden környezeti elemre, mindenfajta emberi tevékenységre ki kell hogy terjedjen, az élet minden egyes szegmensét át kell hogy fogja, ez pedig elképzelhetetlen komplex, hosszú távú tervezés nélkül, illetve széles körű nemzetközi együttműködés és összefogás nélkül. Az önök előtt lévő, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik, ezt az együttműködést igyekszik megteremteni.

(17.20)

A törvényjavaslat vitájának befejeztével engedjék meg, hogy megköszönjem a kijelölt bizottságok munkáját, valamint a képviselő hölgyek és urak jobbító szándékú módosító javaslatait, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy egy minél hatékonyabb, működő szabályozás jöhessen létre, ezzel egyidejűleg az Európai Unió klímaváltozás hatásának csökkentésével kapcsolatos programja is megvalósulhasson. Ahhoz, hogy a törvényjavaslat célját megértsük, mindenképpen beszélnünk kell az uniós programról. A programnak ugyanis központi eleme az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről 2003. októberében elfogadott irányelv, a törvényjavaslat pedig ennek a hazai jogba való átültetését célozza.

A kibocsátásiegység-kereskedelem rendszerének lényege, hogy a részt vevő vállalatok kormányzati szinten rögzített és az Európai Bizottság által jóváhagyott kiosztási terv szerint évente ingyenesen kibocsátási egységeket, úgynevezett kvótákat kapjanak. Ezeket a kiosztott egységeket a vállalatoknak minden év április 30-áig kell visszaadniuk az államnak. A rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalatok a részükre kiosztott, kibocsátásaik mértékét meghaladó egységekkel egy összeurópai piacon szabadon kereskedjenek. Ez arra ösztönzi a kibocsátókat, hogy emissziójukat minél nagyobb mértékben csökkentsék, és az így felszabaduló kvótáikat értékesítsék. Az egységek szűkössége esetén a vállalatok jelentős nyereséghez juthatnak. Mindezek mellett várható, hogy a kereskedelem eredményeképpen olyan kibocsátáscsökkentési verseny indul és alakul ki, amely erősítheti a környezettudatos szemlélet elterjedését.

Tisztelt Országgyűlés! Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat célja, hogy a nemzetközi együttműködésben történő részvétellel elősegítse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatának a csökkentését. A javaslat ugyanakkor csupán keretjogszabály, amely a kereskedelmi rendszer fő elemeit tartalmazza. Megállapítja a kibocsátások engedélyezésére, nyomon követésére és jelentésére vonatkozó alapvető szabályokat, meghatározza a nemzeti kiosztási terv elfogadásának fő szabályait és feltételeit, a kibocsátási egységekkel való rendelkezés kereteit, a kiotói jegyzőkönyv szerinti nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projektek fő szabályait, a kereskedelmi rendszer működésével kapcsolatos fő szankciókat, valamint kijelöli az eljáró hatóságokat.

A kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer a törvényjavaslat felhatalmazása szerint végrehajtási jogszabályok megalkotásával válik teljessé. Ezen túlmenően ki kell emelnem, hogy a törvényjavaslat mindössze a kiosztás alapelveit rögzíti, nem tartalmazza sem a kiosztás keretszámait, sem az egyes létesítményekre vonatkozó konkrét adatokat.

A törvényjavaslatot három bizottság, köztük a környezetvédelmi bizottság mint első helyen kijelölt bizottság tárgyalta. A törvényjavaslathoz tizenkét módosító javaslat került benyújtásra, amelyből hármat elfogadásra javasolunk és támogatunk. A további módosító javaslatok esetében azonban alapvetően az határozta meg támogathatóságukat vagy nem támogathatóságukat, hogy a törvényjavaslat kereteit a már említett közösségi irányelv szabja meg, így ezektől a tagállami eltérés nem megengedett, a módosító indítványok többsége pedig olyan elemeket tartalmazott, amelyek ezen irányelvektől való eltérést jelentettek volna.

Reméljük, hogy Pap János képviselő urat is sikerült a szakértői egyeztetések során meggyőznünk arról, hogy azok a módosító indítványok, amelyek nem illeszkedtek bele ebbe a logikai rendbe, nem támogathatók, és úgy gondolom, hogy egyezségre jutottunk ebben a kérdésben.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elfogadásával a közösségi joggal összhangban lévő, a környezet védelmét gazdaságilag is hatékony eszközzel szolgáló törvényt alkot a tisztelt Ház. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szavazataikkal szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)