Felszólalás adatai

Képviselőtársaim, én nem erről fogok most szólni, hanem egy más összefüggésben szeretném ezt a költségvetést áttekinteni önökkel együtt, tekintettel arra is, hogy a parlament az idén márciusban elfogadta a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiát, és a stratégiához fűződően elfogadott egy országgyűlési határozatot, amely a 18/2013. számot viseli, és amelynek a preambulumában a többi között nagyon helyesen arról szólunk, hogy a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelme és a nemzeti erőforrásainkkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítése érdekében alkotjuk meg ezt a stratégiát, tudatában annak, hogy a demokratikus politikai intézményrendszert a XXI. század elején érő egyik fő kihívás a döntések hosszú távú, a jövő nemzedékeket is érintő hatásainak megfelelő értékelése és kezelése.

Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy a preambulum valamennyi pontjával - ahogy ezt tettük is - egyetérthetünk. S van ennek az országgyűlési határozatnak egy pontja, nevezetesen a 2. pont, amely arról szól, hogy az Országgyűlés megerősíti, hogy a keretstratégiában foglalt, a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket a jogalkotásban, többek között a költségvetés elfogadásakor és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az országgyűlési határozatnak pontosan ezt a 2. pontját figyelembe véve tekintettem magam is át ezt a költségvetést, figyelemmel arra, hogy mennyire felelünk meg az általunk megalkotott országgyűlési határozati javaslatnak, nevezetesen: a keretstratégiában megfogalmazott erőforrásaink - a humán erőforrás, a társadalmi erőforrás, a természeti erőforrás és a gazdasági erőforrás - tekintetében tudunk-e egyfajta szemléletváltást tenni, ugyanakkor nyilván abban a felelősségi rendszerben is, amelyet egyébként a keretstratégia nagyon helyesen megfogalmaz, részben az egyéni, részben a közösségi, önkormányzati, illetőleg a kormányzati felelősségvállalás tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy többféle eredménye lehet ennek a vizsgálatnak, részben mondhatjuk azt, hogy vannak olyan változtatások, amelyek pontosan a stratégiában megfogalmazott célokat szolgálják, de azt is megfogalmazhatjuk, hogy vannak olyanok, amelyek nem felelnek meg ennek, illetőleg nem olvashatjuk ki vagy bizonytalanság tükröződik a tekintetben, hogy megfelel-e ennek az elvárásnak.

(14.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy biztosan rögzíthető, s azt hiszem, abban mindannyian egyetérthetünk, ami a világkonferencián is elhangzott, hogy szemléletváltásra van szükség. Amikor a keretstratégiát elfogadtuk, illetőleg a hozzá fűzött országgyűlési határozatot is, akkor pontosan közösen mondtuk ki, hogy egyfajta szemléletváltásra van szükség.

Meg kell tennünk azokat a változtatásokat, amelyek valóban valamennyi erőforrásunk tekintetében egy új pályára állítják ezt az országot, amiben nem elegendő csak és kizárólag azokat a tételeket kimondani, hogy mi magunk ezt a gazdasági új pályára állítást támogatjuk, hiszen - és itt egy megjegyzést hadd tegyek, képviselőtársaim - azzal, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az európai átlagnak 60-65 százaléka, ugyanakkor a magyar gazdaság bérei az európai átlagnak mindösszesen 25 százalékára tehetők, én azt gondolom, nagyon fontos megállapításokat kell tennünk abban is, ami például a béreknek a teljesítményekhez igazítását jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már szemléletváltásról beszélünk és egyébként a stratégiához igazításról, nyilván, az első kérdés, amit feltehetünk: megtörtént-e annak az első esztendőnek a rögzítése, illetőleg azokat a változtatásokat megtettük-e, amelyeket egyébként a keretstratégiában megfogalmaztunk? Ha megengedik, néhány tételt én magam is szeretnék kiemelni, amelyek, én azt gondolom, ennek az irányait, ha ezt közösen tekintjük át, jól jelzik.

2014-ben például a környezetvédelemre fordítható összeg a GDP-nek mindösszesen 0,75 százalékában határozható meg, 2013-hoz képest, meg kell hogy mondjam, ez emelkedő tendenciát mutat, hiszen 0,63 százalék volt ebben az esztendőben, ugyanakkor, ha 2012-höz hasonlítjuk, akkor 1,1 százalék volt, ami nyilvánvaló, ahhoz képest, akár az idei, akár a jövő évi költségvetést tekintem, csökkenő tendenciát mutat.

Tisztelt Képviselőtársaim! De ha más területeket tekintünk át, s például azt az elkötelezettségünket, ami a biodiverzitás csökkenésének megállítása irányába hat, nyilvánvaló, jól látható és kiolvasható a költségvetésből, hogy csökken a génmegőrző intézmények költségvetése, sőt a nemzeti parkok is elveszítik a 200 millió forint zárolásukat, és ugyanez történik a hatóságok esetében is. De ugyanígy megállapíthatjuk azt is, ami az egészségi állapot romlását jelenti. Itt egy tételt ugyancsak környezeti szempontból hadd emeljek ki, mégpedig a parlagfű elleni közérdekű védekezésre fordított összeget. Csak reményemet tudom kifejezni, hogy ez az összeg azért csökkent, mert egyébként a veszélyeztetés vagy a veszélyhelyzet kisebb lett, mint ahogy az az előző években volt.

Megállapítható az is, ami a civil szervezetek támogatása tekintetében érzékelhető és változást jelent, de én nagyon nagy problémának tartom azt is, hogy addig - mint ahogy az előző felszólalásokból is elhangzott -, amíg sporttámogatásra és főleg elsősorban a stadionépítésekre 50-80 milliárd forint jut, addig például uszodaépítésre, illetőleg tanuszoda-építésre, tanteremépítésre 3-3 milliárd forint jut. De kiemelhető ebből az a tétel is, ami az energetikai, épületenergetikai, energiahatékonysági célelőirányzatokat jelenti, hiszen ez mindösszesen 740 millió forintot jelent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket tekintve - nyilván a teljesség igénye nélkül - én azt hiszem, hogy fontos megtennünk azokat a lépéseket, ha már márciusban alkottunk egy olyan országgyűlési határozatot egy keretstratégia elfogadásával, amely nagyon helyesen, távlatosan tekint, és a következő nemzedékekre is figyelemmel határozza meg az erőforrásaink védelmét, én azt gondolom, nagyon fontos, hogy akkor, amikor ennek a költségvetési javaslatnak a módosításait javasoljuk, illetőleg megfogalmazzuk, akkor pontosan ennek a függvényében tegyük meg azokat a javaslatokat, amelyek ennek az elfogadott keretstratégiának a végrehajtását segítik, hiszen, nagyon helyesen, 2012-24 között, tehát kormányzati ciklusokon túlnyúlóan határozza meg azokat a lépéseket, amelyek az erőforrásaink védelme tekintetében abban a felelősségi rendszerben megfogalmazhatóak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolgot engedjenek meg, hogy én magam még kiemeljek, hiszen a nemzeti összetartozás bizottsága tagjaként is nagyon fontosnak tartom, hogy azok az összegek, amelyek a nemzetpolitika támogatásainak a legnagyobb tételét jelentik, az oktatás-nevelési támogatás tekintetében minden olyan javaslatot támogatni tudok, ami ezeket a célokat szolgálja. Azzal is egyetértek, ami a régiók közötti és a régiónkénti nagyságrendeket jelenti, viszont ebben nagyon jó lenne, ha ebben egy adott régió belső igényeinek inkább megfelelő támogatást tudnánk adni, hiszen nagyon fontos távlatosan is a nemzet megmaradása tekintetében a nyelv, az oktatás és a kultúránk, a hagyományaink támogatása, és nyilvánvaló, hogy ezekkel kapcsolatosan magam is módosító indítványokkal fogok élni.

Elnök úr, államtitkár urak, képviselőtársaim, köszönöm a figyelmet, köszönöm, hogy meghallgattak.