Felszólalás adatai

Azok az eredmények, amelyeket Magyarország az elmúlt években elért, joggal alapozzák meg a 2014. évi költségvetést, azokat a számokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb alrendszer, az önkormányzati alrendszer is több forráshoz juthasson 2014-ben. Erről államtitkár úr is szólt már. Összességében egy olyan átalakításon ment keresztül ez a minden embert, Magyarország minden lakosát érintő költségvetési alrendszer, amely hosszú távra határozza meg az ország jövőbeli helyzetét.

Miről is van szó? 2010-re egy gyakorlatilag kivéreztetett és teljesen eladósodott önkormányzati rendszer jött létre. Ennek számos oka volt. Egyrészt azok a forrásmegvonások, amelyek folyamatosan sújtották ezt az alrendszert. Többször el kell mondanom, milyen büszkén jelentette be itt a parlamentben Varga Zoltán akkori önkormányzati miniszter, hogy 120 milliárdot sikerült kivonni ebből a rendszerből. Ezek a megszorítások folyamatosan működtek. Egy akkora nagyságrendű városnál, mint Orosháza, ez 500 millió forintot jelentett éves szinten a működésből. Ezt nyilván valamennyi önkormányzat megszenvedte.

Egy olyan pályázati rendszer volt az európai uniós források felhasználása kapcsán, amely azt igényelte, hogy igen jelentős saját forrást kellett az önkormányzatoknak a különböző fejlesztésekhez hozzátenniük, amelyek hiányoztak ebből a rendszerből. 30-50 százalékos saját erőt kellett biztosítani, és hol volt akkor még az Európai Uniós Önerő Alap. Amikor az önkormányzatoknak ezt mellé kellett tenniük, akkor két út állt előttük, vagy minden mozgatható forrásukat - adott esetben vagyonfeléléssel is - ez irányban próbálták hasznosítani, vagy pedig hitelek felvételével igyekeztek az önerőt megoldani. Javarészt ezt választották az önkormányzatok, hiszen nem szerettek volna, nem szerettünk volna lemaradni egyetlenegy európai uniós forrásról sem, hiszen a fejlesztések lehetősége alapvetően ez irányból érkezett. Ez azt eredményezte - mint már mondottam -, hogy a rendszer 2010-re fenntarthatatlanná vált. Arról nem is beszélve, hogy ha a szocialista kormányok nem tudtak megoldani egy feladatot, akkor hoztak egy jogszabályt, amelyben önkormányzati feladattá tették mindezt, természetesen források biztosítása nélkül. Ez a folyamat már 2003-ban elkezdődött. Emlékezzenek arra, amikor a közalkalmazotti fizetések megemelt részét már nem adták oda az önkormányzatoknak.

2010 után végig kellett gondolni, hogy ez a rendszer egyáltalán fennmaradhat-e és működőképes maradhat-e ilyen formában, és olyan megoldás született, amely egy új önkormányzati törvény megszületését eredményezte, amely alapvetően megváltoztatta az egész magyar közigazgatást, az egész magyar önkormányzati működést. Szó volt már arról, hogy bizonyos állami feladatok a kormányhivatalokon, illetve a járási hivatalokon keresztül lettek ellátva. Emellett az önkormányzatoknak számos olyan, a települések mindennapjait érintő feladataik maradtak, amelyeket nap mint nap el kell látni, meg kell valósítani.

Nyilvánvaló az is, hogy a finanszírozási rendszert is módosítani kellett, hiszen az látható volt, hogy az addigi korlát, amely az eladósodást valamelyest próbálta szabályozni a korrigált saját folyó bevételek 70 százaléka erejéig, nem igazán működőképes. Ez nem tudta megakadályozni azt, hogy az önkormányzatok adott esetben ne vegyenek fel fedezetlenül hiteleket. Gyakorlatilag egy új törvényt, a stabilitási törvényt és ezzel párhuzamosan az államháztartásról szóló törvényt is meg kellett hozni annak érdekében, hogy az önkormányzati rendszer biztonságos pénzügyi működése is lehetővé váljék. Ennek az egyik legfontosabb eleme az, hogy működési hiánnyal már 2013-ra nem lehetett tervezni, azaz nullás költségvetéseket kellett megvalósítani, megoldani, ami azt eredményezte, hogy az eladósodás gyakorlatilag megakadályozódhat.

Emellett azt is értékelni kellett az adósságkonszolidáció lehetőségét felvetve, hogy hogyan és mi módon tudják az önkormányzatok a felhalmozott kötelezettségállományukat teljesíteni. Ezért döntött úgy a parlament, illetve a kormány, hogy az 5 ezer fő alatti települések vonatkozásában a teljes kötelezettségállományt, míg az 5 ezer fő feletti önkormányzatok vonatkozásában a teljes kötelezettségállomány 40-70 százalékát átvállalja, az Államadósság Kezelő Központon keresztül pedig gyakorlatilag megszabadítja az önkormányzatokat ezektől a terhektől.

(17.00)

Ez összességében az államadósságot nem növelte, hiszen egyik alrendszerről került át egy másikra, viszont az önkormányzati szektornak ez rendkívül nagy lélegzetvételnyi lehetőséget juttatott, még Szeged városának is, bár időnként Botka képviselő úr itt ezt igyekezett negligálni, de úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan valamennyi önkormányzat fellélegezhetett.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nyilvánvaló, az egy fontos kérdés, hogy tovább kell-e és lehet-e menni a 2014-es év folyamán a fennmaradt kötelezettségállományok konszolidációjával, én biztatom arra a kormányt, hogy ezen gondolkozzon, és lehetőség szerint olyan megoldást találjunk, amely tovább javítja az önkormányzatok lehetőségeit a 2014-es évben, annak érdekében többek között, hogy azokat a forrásokat, amelyek gazdaságfejlesztésre, -ösztönzésre, a települések működésének javítására fordítanak, különösen gondolok itt az energiahatékonyság javítására, ezeket a forrásokat még inkább ki tudják használni az önkormányzatok, hiszen az adósságállomány csökkenésével, adott esetben megszűnésével nyilvánvalóan olyan pénzeszközök tudtak felszabadulni, amelyek a sajáterő-forrásokhoz lehetőséget biztosít.

Nyilvánvaló az is, hogy a pénzügyi finanszírozásban a '13-as év egy nagyon jelentős változást hozott, hiszen belépett a feladatfinanszírozás rendszere, s többek között például az óvodai ellátás vonatkozásában, amely mindig egy alulfinanszírozott rendszer volt, lényeges előrelépést hozott ez a rendszer, s azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag majdnem száz százalékban most már fedezik az óvodai ellátást, az óvodai fenntartást a központi költségvetéstől kapott feladatfinanszírozási források. Nagy előrelépés történt például az étkeztetés vonatkozásában, hiszen mindenki emlékszik még a 68 ezer forintos tételre, amely gyermekenként járt az önkormányzatoknak, most 104 ezer forint mindez, ez egy lényeges és nagyon drasztikus előrelépés volt. Még mindig vannak ezen területen is tennivalók, de úgy gondolom, hogy lényeges előremozdulás történt 2013-ban, és bízom benne, hogy '14-ben is ez tovább fog folytatódni.

Nagyon fontos dolognak érzem azt, hogy az az összeg, amely a működés vonatkozásában többletként jelenik meg az önkormányzatoknál 2014-ben, valóban segíti azokat a feladatokat, amelyeket igen számosan határoz meg az új önkormányzati törvény, nyilvánvalóan lehetőséget teremtve az önkormányzatoknak a tekintetben, hogy saját maguk - és itt az önkormányzatiságot is szeretném kiemelni - döntsenek arról, hogy mit minősítenek kötelező és nem kötelező feladatoknak. Ezeket az önkormányzati testületek az elmúlt hónapokban megtették, és nyilvánvalóan olyan döntéseket kellett hozni, amely a jövőbeli finanszírozáshoz igazodik.

Az is fontos elem megítélésem szerint, hogy maga a helyi adózás rendszerén nem kíván a kormányzat lényegében változtatni, tehát a jól kalkulálható források rendelkezésre fognak állni az önkormányzati szektornak, ami a működés biztonságát, a kötelező és nem kötelező feladatok megfelelő arányának a kialakítását fogja megfelelően biztosítani. Nyilván, az is egy fontos kérdés, hogy milyen kiegyenlítő mechanizmusokat kell és lehet alkalmazni a rendszerben, hiszen vannak kistelepülések, közepes nagyságrendű városok és nagyvárosok, és ott van a főváros, amelynek más-más a bevételi szerkezete, más-más az intézményi hálózata, mások-mások azok a feladatok, amelyeket el kell látni, adott esetben van közösségi közlekedés, vagy nincs közösségi közlekedés. Én úgy gondolom, ez mindig állandó vita a parlamentben, mindig lehet rajta javítani és módosítani, de a '14-es költségvetés erre is lényeges előrelépést tesz, amikor a településkategóriáktól való függéseket igyekszik kezelni, és úgy megoldani, hogy a jelenlegi rendszer jobb működési képességét biztosítsa.

Megítélésem szerint a '13-ban elindult új finanszírozási rendszer, amely sokakban, így bennem is, adott esetben kétségeket is fölvetett, a '13-as év működése, úgy gondolom, hogy ezeket a kétségeket jelentősen tudta oszlatni, és '14 vonatkozásában most már egy bejáratott mechanizmuson keresztül azokat a lehetőségeket, amelyeket fölvázoltam itt a hozzászólásomban, alkalmazva a '14-es évben, egyrészt az önkormányzatok vonatkozásában stabilitást, megnyugvást jelenthet, különösen a működési oldalról, hiszen ott vannak talán a legnagyobb feszültségek még mindig a rendszerben, másrészt a továbblépés lehetőségét, a fejlesztés lehetőségét is tartalmazza, különösen az EU önerő alap alkalmazásával és felhasználásával. Bízom benne, hogy a 2014-es év is az önkormányzatok éve lesz mind a demokratikus működés szempontjából, mind pedig a működés hatékonysága és biztonsága szempontjából.

Köszönöm, elnök úr, hogy szólhattam. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)