Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Érdeklődők! (Derültség a Jobbik soraiban.) A polgári-kereszténydemokrata szövetség egy olyan helyzetben vette át az ország irányítását, amely minden eddiginél összetettebb feladatot ró a kormányra és a törvényhozókra, itt az Országgyűlés tagjaira is. Ennek részeként első lépésben a hatékony kormányzáshoz elengedhetetlen, alapvető közjogi reformokat kellett véghezvinni.

A kormány a második intézkedéscsomagban a gazdaság talpra állítását tűzte ki célul, egy olyan gazdasági modell megteremtését, amely hosszú távon is biztosítja hazánk versenyképességét. Ennek a gazdasági modellnek - az adórendszer, a foglalkoztatáspolitika és a költségvetési fegyelem mellett - a kölcsönös felelősségvállalás az egyik alappillére. A kölcsönös felelősségvállalás, amely nemcsak gazdaságpolitikai szükségszerűség, hanem azt is jelenti számunkra, hogy sikereink és veszteségeink is közösek, problémáinkra közösen kell megoldást találnunk, és annak érdekében mindnyájunknak áldozatot hoznunk.

Az önök és a Ház előtt fekvő törvényjavaslat ennek a kölcsönös felelősségvállalásnak a jegyében született. A pénzügyi-gazdasági válság ugyanis szinte minden réteget érint - kit súlyosabban, kit kevésbé -, de a hiteltartozások adósai, a kilakoltatással fenyegetett családok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben; nekik kormányzati, állami beavatkozás nélkül vajmi kevés esélyük lenne azt újrakezdésre.

A kormány célja ezért egy olyan adósságkezelési program kidolgozása, amely érdemi segítséget ad az állampolgároknak, biztosítja lakhatásukat, megelőzi a hajléktalanná válásukat. E programok beindulásáig is azonban szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek megelőzik a tömeges kilakoltatásokat, a családok utcára kerülését.

Ennek érdekében a kormány egy rendeletmódosítással már az év végéig értékesítési moratóriumot rendelt el a zálogjoggal terhelt lakóingatlanok végrehajtáson kívüli értékesítésére, ezzel a mostani törvényjavaslattal pedig ideiglenes védelmet kívánunk adni azok számára, akik ellen már a végrehajtás folyamatban van, és közvetlenül a kilakoltatás előtt állnak; akár rendőrségi kényszerintézkedésre is sor kerülhet.

A törvényjavaslat értelmében azon adósok esetében, akik ügyében a soron következő intézkedés már a lakásukból való kilakoltatás lenne, a törvény hatálybalépését követő naptól kilakoltatási moratórium lép életbe. Ez a moratórium addig tart, amíg a jelenlegi szabályok szerinti kilakoltatási moratórium is, a téli hónapok végéig, március 1-jéig.

A moratórium - csakúgy, mint a téli kilakoltatási moratórium - azokra a természetes személy adósokra vonatkozik, akik ellen akár pénzkövetelés végrehajtására, akár az ingatlanuk kiürítésére végrehajtási eljárás van folyamatban; akik nem tudnak lakhatásukról másként gondoskodni, csak úgy, hogy ideiglenesen a végrehajtással érintett lakásukban maradnak; akik a lakásukban maradásukkal nem lehetetlenítik el mások lakáshoz való jogát, tehát nem önkényes lakásfoglalók; és akik együttműködnek a végrehajtást foganatosító hatóságokkal, nem akadályozzák az eljárások lefolytatását.

Mindezzel együtt hangsúlyozni kell, hogy a tartozások megfizetése mind az állampolgároknak, mind a vállalkozásoknak elsődleges feladata: mindenkinek eleget kell tennie - erejéhez és lehetőségeihez mérten - a kötelezettségeinek. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása ezért egy ideiglenes beavatkozás csak a követelések érvényesítésének rendjébe, amelyet a pénzügyi és gazdasági válság mint rendkívüli körülmény tesz szükségessé, s amely arra szolgál, hogy időt és lehetőséget adjon az érdemi adósságkezelési intézmények kialakítására.

A törvényszöveg ezért a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása tekintetében nem tesz különbséget az érintettek között abból a szempontból, hogy milyen okok vezettek a kilakoltatásukhoz, de nem is jelenti azt, hogy a moratórium lejártával mindenki a lakásában maradhatna.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása tehát nem megoldás, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy a megoldás majd minél több családot menthessen meg. A moratórium alatt és lejártával ezért minden érintettre komoly feladat vár. Az államnak olyan adósságkezelési intézményeket kell létrehoznia, amelyek a jogok és kötelezettségek egyensúlyára épülnek, garantálják a követelések behajtását, de nem termelik újra a szociális problémákat.

Ezek a munkák már elkezdődtek, így például az őszi ülésszakra kívánja a kormány benyújtani a nemzeti eszközkezelő társaságról szóló törvényjavaslatot. A hitelezői oldalnak eközben türelmet és megértést kell mutatnia a szociális katasztrófák megelőzése érdekében tett hatalmas erőfeszítésekért cserébe.

Végül, de nem utolsósorban az adósoknak pedig alkalmazkodniuk kell a kötelezettségeik hosszú távú teljesítésére kialakított intézményekhez, a közösség által felkínált segítségnyújtási lehetőségekhez, a megszokott élethelyzeteket, szemléletet és rutint minden bizonnyal fel kell váltania egy jóval felelősebb, a gazdasági lehetőségekhez, az ország valós helyzetéhez alkalmazkodó, gondoskodással teli életvitelnek.

Ennek jegyében várjuk a frakciók támogatását a törvényjavaslathoz, egyben köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)