Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket a szerzői jog részesíti védelemben. A szerzői jog kétféle alapvető jogosultságot foglal magában: egyrészről a személyhez fűződő jogokat, másrészről a vagyoni jogokat, amelyek a szerző védelmét biztosítják. Amennyiben a szerző műveit fel kívánják használni, akkor a jogosult engedélye mellett a felhasználás jogdíj ellenében tehető meg. A szerzői jogi értelemben releváns alkotások közé tartozik az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve. Ahogy államtitkár úr expozéjában elhangzott, az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy átláthatóvá tegye és észszerűsítse az egykori állami tervezőintézetek alkalmazottai által létrehozott építészeti alkotásokkal és építészeti műszaki dokumentációkkal kapcsolatos szerzői jogi szabályozást. Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni azt a nagyon fontos és előremutató lépést a tervezettel kapcsolatban, hogy a javaslat egyértelműen megfogalmazza a nemzeti tervvagyon fogalmát, és rendes gazdaként az állam végre a Lechner Tudásközponton keresztül egységesen összegyűjti és kezeli ezeket a terveket. A tudásközpont nemcsak az előbb említett tervek gyűjtésére és kezelésére kap felhatalmazást a javaslat szerint, hanem arra is, hogy az építészeti szerzői jogi nyilvántartást vezesse. A vonatkozó rendelkezés szerint az építtető és a tervező közös nyilatkozatban az építészeti szerzői jogi nyilvántartás részére átadja az építészeti műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának egyes adatait. Úgy gondolom, hogy az állam ezzel a rendelkezéssel egy régi hiányosságot pótol, amely mind a hatóság, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja.

Gyakran előfordul, hogy bizonyos épületek rekonstrukciója, statikai megerősítése, illetve esztétikai helyreállítása azért késik vagy meg sem valósul, mert a szerzőijog-jogosult nem adja ahhoz a hozzájárulását, vagy csak aránytalan mértékű ellentételezés fejében tenné azt meg. Az előttünk fekvő tervezet ennek a problémának a megoldására is rendelkezik megoldással, amely jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az országban fellelhető, helyreállításra szoruló épületek rekonstrukciója  a szándék fennállása esetén  minél hamarabb megtörténjen.

A javaslat 9. §-a kimondja, hogy épület helyreállítása céljából építészeti alkotás vagy annak terve, továbbá az építészeti alkotás rajza és az azt tartalmazó mű a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül többszörözhető és a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető. A törvényjavaslat tartalmazza az épületekhez kötődő felhasználás elősegítését tartalmazó másik kiemelendő szabályt is, amely előírja, hogy az építészeti kamara és a mérnöki kamara rögzítse azokat a díjtételeket, amelyek ajánlottak a tervek ismételt felhasználása ellentételezésére. Mint ahogy államtitkár úr fogalmazott expozéjában, mi is reméljük, hogy jogi viták esetén ezek a díjak segítségül lesznek abban, hogy a tervek felhasználása reális díjak ellenében valósuljon meg a jövőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megismerve a javaslatot, megállapíthatjuk, hogy az elfogadásra benyújtott tervezet az állam, a tulajdonosok és a tervezők igényeit is figyelembe veszi, megteremti érdekeik egyensúlyát, valamint továbbfejleszti a felelős állami vagyongazdálkodás kereteit.

Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)