Készült: 2020.02.20.22:54:53 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 166 2019.05.28. 6:45  161-169

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Három törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyből látszólag van olyan, amelyik szinte miért is érintené Magyarországot, hiszen leginkább arról szól, hogy tengerészettel kapcsolatban a tengerészeti hajóknak a nyomkövetése, a biztonsági vészjelzésekkel való foglalkozása. Látszólag ez Magyarországot sajnos nem érintené, de azért mégis érinti, és majd kitérek rá, hogy miért is érinti, és hogy miért is csatlakoztunk ehhez a rendszerhez nyolcvanegyedikként.Itt az INMARSAT Nemzetközi Tengerészeti Műholdas Szervezetről van szó, amelyet még 1979-ben hoztak létre 83 ország együttműködésével, és mint mondtam, nyolcvanegyedikként csatlakoztunk ehhez. Célja a százszázalékos megbízhatóságú tengeri kommunikációs hálózat létrehozása életmentési-biztonsági célzattal. Ma is sok százezren használják ezt a rendszer, ami kiépítésre került akkor a nagyvilágban. A hajózás biztonsága, a közlekedés biztonsága nyilván egy kiemelt szempont, és ha valamilyen baj van, a kommunikáció az elsődleges, hogy ez működjön. Nyilván a mai, a XXI. századi és a XX. század végi technikai feltételek mellett óriásit lépett a világ előre ezen a területen.

Ma hogyan is működik ez a rendszer? Azért erről is ejtenék néhány szót. Az INMARSAT-nak ma műholdflottája van, ami geostacionárius pályán kering a Föld körül, és ez 36 ezer kilométer távolságban kering az Egyenlítő fölött, és folyamatosan ugyanazon az egy ponton van, tehát pontosan a Föld forgási sebességével, illetve annyival gyorsabban halad, mivel 36 ezer kilométerrel kijjebb található, de pontosan ugyanazon a ponton mozognak ezek a műholdak. Három műholdról beszélünk, amely ezt a szolgáltatást a Földön ellátja, illetve 12 műhold van fönt, de három látja el ezt a szolgáltatást, a többi tartalék, illetve egyéb szolgáltató feladatokat lát el. Ez a három műhold egymástól körülbelül azonos távolságra van, és 120 fokos szögben látja a Földet és tudja besugározni szinte a Föld teljes felületét ez a három műhold.

Az INMARSAT nagy fejlődésen ment keresztül, 2018-ban már piaci alapon működik, de 1,5 milliárd USA-dollár bevétele volt, illetve 1500 alkalmazottja is van. Mit tud ez a rendszer ma? Általános telefon- és adatátvitelt tud, széles sávszélességű internetet tud, garantált sávszélességű feltöltéseket, illetve videó-konferenciabeszélgetéseket, tehát amit a modern kor megkíván, mindent tud. A hátránya ennek a rendszernek, mivel vannak a Földhöz közeli pályán keringő műholdak, illetve a Földtől távoli pályán lévők, hogy ez a Földtől távoli pálya. A Földhöz közeli pályán 700 kilométer és 1500 kilométer távolságra keringenek, azok sokkal olcsóbbak. Ez sokkal drágább, azonban ennek sokkal nagyobb a lefedettsége.

Illetve még egy előnye van ezeknek a műholdaknak. A kis lefedettségűek nem a Föld forgási sebességével forognak, ezért folyamatosan másik műhold veszi át a sugárzást, ebben az esetben később ér oda a jel, illetve át kell venni egy másik műholdnak a jeleket, és folyamatosan adják át a műholdak egymásnak, hogy éppen kinek a területén van az illető jelsugárzó vagy jelfogó, így ebből adódnak problémák. Itt nem kell a műholdváltásra odafigyelni, hiszen folyamatosan azt a területet besugározzák ezek a műholdak, és ez a három összességében ellátja a Föld körül ezt a feladatot. A hátránya annyi, hogy egyrészt drága, mert nagyon távol van a Földtől, másrészt pedig annyi problémája van, hogy a sarkokat, a Déli-sarkot, illetve az Északi-sarkot ez a rendszer nem tudja besugározni.

Nekünk miért volt rá szükségünk? Miért csatlakoztunk mi ehhez, amikor ez elsősorban a hajózást volt hivatott szolgálni az első pillanatokban? Magyarországon először a Hungarocamion vette igénybe ezt a szolgáltatást, mert a járművek műholdas nyomkövetése vált fontossá, illetve bűnügyi szempontból is fontos volt, és az ORFK is átvette, hiszen a lopott járművek, amelyekben GPS nyomkövető van, ezen a rendszeren keresztül követhetők, illetve nyilván azokon a helyeken, ahol az internetszolgáltatás nem megfelelő, illetve mobilszolgáltatás nincsen, mert nincs lefedettsége, ott a műholdas rendszeren keresztül a mobiltelefonálás megoldható. Így például a MOL szakemberei vették igénybe, amikor olyan területeken végeztek kutatásokat külföldön, ahol nem volt még kiépítve a mobiltelefon-hálózat, akkor ezen a rendszeren keresztül tudtak érintkezni egymással. Tehát a műholdas telefonálás ma már egy viszonylag olcsóbb dolognak számít, és az egész Földön ebben a formában is lehet telefonálni, tehát adatot átvinni, videófelvétel, konferenciabeszélgetés, minden megvalósítható ezen a rendszeren keresztül. Tehát ez nagyon hasznos, hogy Magyarország ehhez a rendszerhez annak idején csatlakozott, és ezzel kapcsolatban mindenféle formában támogatandó, ami fejlesztés, illetve csatlakozás Magyarország részéről ehhez a rendszerhez van.

Ezenkívül van még az Európai Hírközlési Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény, ez az ECO-egyezmény. A Posta és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezlete döntött arról, hogy erre szükség van. Elektronikus hírközléssel foglalkozó állandó hivatalt akartak felállítani, amely a posta és az elektronikus hírközlés szakmai-szakértői szervezete. Célja az európai hírközlési igazgatások hatékony együttműködésének és a távközlési piac harmonikus fejlődésének az elősegítése. Ez megint a XX. század vége, a XXI. század eleje, tehát itt mindenféleképpen szükség van az ez irányú fejlesztésekre, az ez irányú együttműködésekre, a szakmai tanácsadás összehangolására, ezáltal mindenféleképpen szükséges az, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztésekben, fejlődésekben Magyarország is részt vegyen. Ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja azt, hogy mind a három egyezmény tekintetében a kihirdetés megvalósuljon és életbe lépjen. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 146-148 2019.06.11. 2:20  145-154

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Igen.

ELNÖK: Igen. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben a második Orbán-kormány elhatározta, hogy átalakítja Magyarországon az igazságügyi igazgatási rendszert, ennek egyik első lépéseként felállításra került az Országos Bírói Tanács 2011-ben, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot követte ezen tisztségben. Ugyanebben az időben, 2012. január 1-jétől meg lett választva Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnökévé. Az Alaptörvényünk így szabályozta ezt a két tisztséget, illetve intézményt, mégpedig a 25. cikk (5) bekezdése: „A rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását.”, tehát az OBT mintegy felügyeleti szerve lett az Alaptörvény szerint az Országos Bírósági Hivatalnak.

Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökének működését, illetve tevékenységének törvényességét, és az alábbi megállapításokat tette: az OBH elnöke egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát; a bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során több alkalommal kiüresítette a pályázati rendszer lényegét; törvénysértő járásbírósági elnöki kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki; a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.

Az OBT elnöke ezekre nem válaszolt, ő azt mondta, hogy ő pedig illegitimnek tekinti ezt a két szervezetet.

Álláspontom szerint itt az igazságügyi tárca jogalkotása és jogpolitikája vezetett ehhez az eredményhez (Az elnök csenget.), hogy egy példátlan helyzet alakult ki. Ön szerint, államtitkár úr, akkor mennyire hiteles (Az elnök csenget.) a kormány politikája? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 152 2019.06.11. 1:02  145-154

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, és elnézést az előbbi túllépésért. Államtitkár úr, abban valóban sok igazság van, amit ön elmondott, és valóban nem kell itt állást foglalni ebben a kérdésben, a két szervezetnek a vitájában. Én arra próbálnám ebben a felszólalásomban felhívni a figyelmét, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdettől fogva, az első pillanattól mondta, hogy ezek a jogszabályok nem jók. Bármilyen ötpárti, utána hétpárti, többpárti egyeztetés volt, mindig jeleztük az Igazságügyi Minisztérium felé azt, hogy ezek a problémák előbb-utóbb összpontosulni fognak, és össze fognak gyűlni, és ezek megoldhatatlan problémákká fognak válni. Mi többször jeleztük azt önnek is, államtitkár úr, hogy milyen módon kellene változtatni a jogszabályokon, hogy ezeket az áldatlan állapotokat elkerüljük, hogy az állampolgároknak az igazságügybe, a független igazságügybe vetett bizalma ne sérüljön, azért, hogy a bíróság függetlenségében, a bírák függetlenségében való bizalma ne sérüljön az állampolgároknak. Szerintem ez mindenképpen a tárca felelőssége, hogy nem történt már ebben jogszabályváltozás. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 103 2019.06.12. 15:09  98-133

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy éppen nem az igazságügyi tárca az, aki most képviseli ebben a vitában a kormány álláspontját. Úgy látom, államtitkár úr is egyetért velem e tekintetben. (Dr. Orbán Balázs: Én? Nem!) Nyilván fura lenne, ha az a Trócsányi miniszter úr, aki mindenféle földi jót elmondott (Dr. Orbán Balázs: Örülök, hogy itt lehetek!) erről a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatról annak idején itt a parlamentben, most itt állna, és neki kellene elmondani, hogy mégis visszavonjuk, illetve ideiglenesen elhalasztjuk e törvény hatálybalépését, amit egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözöl. Illetve nem azt, hogy elhalasztásra kerül, hanem azt, hogy nem kerül bevezetésre, és reméljük, nagyon bízunk benne, hogy soha nem is fog hatályba lépni ez a törvény, és soha nem fog bevezetésre kerülni.Hogy miért is mondjuk ezt? Azért mondjuk, mert ha az ember megnézi, utánanéz kicsit a közigazgatási bíróságok rendszerének és annak, hogy Magyarországon ennek milyen hagyománya van, akkor mindnyájan tudjuk, mint ahogy megtudtuk a miniszteri expozéból is, hogy létezett Magyarországon a közigazgatósági bíróságok rendszere már a 19. század végén. Ha megnézzük ezt, és elővesszük adott esetben az egyetemi tankönyvünket, amit én nem voltam rest és megtettem, akkor megismerhetjük, hogy mit is írnak az egyetemi tankönyvek a közigazgatási bíróságokról, amit valamikor a 19. század végén bevezettek Magyarországon. Mit ne mondjak, nagyon érdekes dolog ütötte meg a szememet, fel is olvasnám, hogy mit ír a Magyar állam- és jogtörténet tankönyv  egyébként Csizmadia-Kovács-Asztalos írta (Dr. Orbán Balázs: Nem ő írta!)  az 1886. évi XXVI. törvénycikkről. „A közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszertől, de a kormány saját felügyelete alatt központosította és a közigazgatási bíróságot a kinevezéseken, az előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta.” Tehát ezt írja a tankönyv, hogy miért is hozták létre 1896-ban ezt a bíróságot.

Az áthallás elég erős a 21. században, a Fidesz-érában, amikor azt látjuk, hogy milyen erős központosítás, hatalom-központosítás van itt Magyarországon, és hogy a kormány miféle csúcshatalomra törekszik, miközben, mint láttuk, van egy rendszer, amit 2010 óta nem tud a kormány és a Fidesz maga alá bedarálni, ez pedig a magyar bíróságok rendszere. Egyszerűen képtelen elfogadni azt a kormány és képtelen elfogadni a jelenlegi kétharmados parlamenti többség, hogy igenis léteznek még független bíróságok, igenis a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, ezért úgy gondolták, hogy igenis létre kell hozni egy olyan új szervezetet, amely majd a kormányzati döntéseket fogja végrehajtani. Tehát ha elolvassuk az akkori tankönyvet, akkor egyértelműen összecseng a kép.

Valamikor a 19. században úgy gondolták, hogy a montesquieu-i hatalmi ágak szétválasztása meg fogja oldani ezt a problémát, és nem lesz kormányzati túlhatalom majd az igazságszolgáltatásban. Lám, az igazság már a 19. században rácáfolt, ezt nem tudták megoldani, és ezért kellett létrehozni olyan bíróságokat, amelyek teljesen függetlenek voltak a végrehajtói hatalomtól, a végrehajtói hatalom semmilyen formában nem tudta befolyásolni a bírák ítéleteit, és ezért hozták létre azokat a bírósági rendszereket, amelyek a 19. század közepén Európában gyakorlatilag mindenütt elfogadottak voltak, ahol nem volt ilyen befolyás. Majd ezen változtatott a 19. század legvégén a közigazgatási bíróságokról szóló törvény, ahol újra visszajött az, hogy lehetett befolyásolni bizonyos területekre szűkítve az ítélkezéseket, mint ahogy írja az egyetemi tankönyvünk, a kinevezési rendszeren, illetve a bírák előmeneteli rendszerén keresztül.

De akkor felteszem azt a kérdést, hogy vane szükség Magyarországon közigazgatási bíróságokra, amelyek teljesen önállóan, a bírósági rendszerből kivéve működnek. Akár azt mondom erre, illetve a korábbi vitákban is elmondtam már évekkel ezelőtt is, hogy akár lehet is rá szükség, akár nem ördögtől való az, ha önálló közigazgatási bíróságok vannak.

(14.20)

De akkor működik ez jól, ha megfelelő garanciák biztosítva vannak a jogszabályban, hogy a végrehajtó hatalom nem tud beleszólni az ítélkezésbe, teljes mértékben független lesz a végrehajtói hatalomtól a bírósági rendszer. És azt látjuk, hogy amikor ez a törvény bevezetésre került volna, illetve a parlament el is fogadta, hála istennek, hatályba nem lépett, de 170 évet lépett volna vissza Magyarország az európai jogfejlődésben, 170 évvel mentünk volna vissza az időben.

Amikor a miniszteri expozé volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban, akkor Trócsányi László miniszter úr elmondta, hogy hazánk jogtörténetében kiemelkedő jelentőségű esemény részesei vagyunk, és a rendszerváltás nagy adóssága az, hogy létrejöjjenek a közigazgatási bíróságok, és a rendszerváltás mostohagyermeke volt a közigazgatási bíróság, hogy nem jöhetett korábban létre.

Ő a múlt nemes hagyományaira hivatkozott, és felidézett olyan szellemi kútfőket, akik őt arra sarkallták, hogy a közigazgatási bíróságokat be kell vezetni Magyarországon. Itt megemlíti többek között Boér Eleket, Martonyi Jánost és Szabó Józsefet, akik  mint ahogy mondta itt az expozéban  több nyelven naprakészek voltak a közigazgatási bíráskodás nemzetközi irodalmában és a gyakorlatában.

Hát, ezzel szemben azt látjuk, hogy akire ő éppen hivatkozott, Szabó József jogtörténész…  és én megkerestem, hogy ez a Szabó József jogtörténész mit is írt a közigazgatási bíróságról, ha már Trócsányi miniszter úr őrá hivatkozott. Tehát ez már nem a tankönyv, hanem egy jogtörténeti tanulmánya Szabó József jogtörténésznek, aki elmondja az 1886. évi törvénycikkről, hogy a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért, amit ez a törvény vezetett be, a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért a történelmi felelősség a korabeli politikai elitet terheli. Nem merték követelni a hatékony közigazgatási jogvédelem egyetlen változatát sem. A magyar politika féltette a központi hatalmat egy jól működő, hatékony bírósági rendszertől, ezért vezették be a közigazgatási bíróságnak ezt a formáját, ami 1896-ban Magyarországon bevezetésre került.

És lám, jött a jó ötlet a Fidesz-KDNP részéről, ha ez megfelelt akkor, és jó volt akkor, hogy ne a független bírósági rendszer érvényesüljön, akkor ez milyen jó lesz nekünk is, hivatkozhatunk a történelmi hagyományokra, tradíciókra, és be fogjuk ezt vezetni, lám milyen jó lesz! Ezzel szemben azt látjuk, hogy óriási volt az ellenállás mindenki részéről, és még azt is tudjuk, hogy Handó Tünde is ezzel kapcsolatban egy közel húszoldalas pamfletet adott ki, amelyben első látásra még ő is rendkívüli mértékben bírálta a közigazgatási bíróságoknak a bevezetését. Ő sem értett ezzel egyet. Aztán persze  bizonyos nyomásra, gondolom  ezt a véleményét megváltoztatta, és utána már elfogadta, hogy legyenek közigazgatási bíróságok.

De miért van szükség  teszem fel újra a kérdést  közigazgatási bíróságokra? Miért kell ezt a rendszert megváltoztatni? Meghallgattuk itt többször, minden évben Handó Tündének a beszámolóját, amikor a bírósági igazgatási rendszerről beszélt, arról, hogyan működnek a bíróságok, a bíróságok igazgatása milyen szintű Magyarországon, és ezeken elmondta, már 2016-ban elmondta, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodás kiemelkedően magas színvonalú az Európai Unió többi országához képest is. És elmondta azt is, hogy második helyen áll Magyarország, ahol a legjobban működik a közigazgatási bíráskodás rendszere a független magyar bíróságok rendszerén belül. Ezt én hangsúlyoztam ki, de ez így működött.

Majd 2017-es beszámolójában pedig elmondta, hogy hatalmasat léptünk előre, hiszen Magyarország az első lett az Európai Unióban, itt a legjobb a közigazgatási bíráskodás, gyakorlatilag az egész Európai Unióban. Én nem gondolom azt, hogy olyan sok mindenben lennénk mi az elsők az Európai Unióban, és örülünk annak, és valóban büszkék lehetünk arra, hogyha a bíróságok ilyen jól dolgoznak. Ha a magyar bírák ennyire jól felkészültek, és valóban a magyar közigazgatási bíráskodás a legjobb az egész Európai Unióban, igenis büszkék lehetünk rá. És nem gondolom azt, hogyha felteszem újra ezt a kérdést, hogy vane szükség új közigazgatási bírósági rendszerre, hogy le kellene bontani azt a rendszert, ami Magyarországon kiválóan működött az elmúlt két évtizedben. Nem hiszem, hogy azt le kell bontani.

És megkérdezem azt, hogy a Fidesz, a kormány miért akarja ezt lebontani, ha ez kiválóan működik. Ha szakmailag az Európai Unióban az első helyen van a közigazgatási bírósági rendszer, ha szakmailag olyan jól működik, ha szakmailag nincs rá panasz, akkor miért kell egy teljesen új (sic!) rendszert megváltoztatni, teszem fel ezt a kérdést. Nyilván ennek csak és kizárólagosan politikai okai lehetnek, olyan politikai okok, amelyek alapján  amit már láttunk akkor, amikor a bírák kényszernyugdíjazásáról beszéltünk, amikor ideterjesztették azt a törvényjavaslatot is  próbálták megfélemlíteni a független magyar bíróságokat, hogy igenis, ne olyan törvényeket hozzanak, amelyekről ők azt gondolják, hogy a törvényeknek megfelelőek, hanem igenis, a kormánynak megfelelő ítéletek születhessenek.

És bizony ebben a törvényben, amely most, hála istennek, nem fog hatályba lépni, és reméljük, hogy soha nem fog hatályba lépni, ez lehetőséget adott volna arra, hogy a kormány bizony komoly befolyást gyakorolhasson, és a lehetősége meglegyen, hogy befolyást gyakoroljon az ítélkezésre. Itt elsősorban arról a személykiválasztási folyamatról van szó, amelyről elmondta miniszter úr az expozéjában, hogy itt pedig át lesznek véve a bírák, és hogy ez milyen jó lesz, a közigazgatási bírák át fognak jönni.

Igen ám, csakhogy azt is láttuk, hogy nagyon sok helyen nem jelentkeztek a bírák arra, hogy átjöjjenek; illetve, amikor Handó Tünde beszámolt róla, hogy körülbelül hány bíró várható, hogy átjön, meg azt is megtudtuk a minisztériumtól, hogy hány főből fog állni a közigazgatási bíróság, akkor láttuk azt, hogy messze a felét sem fogja kiadni az ítélkező bíráknak a létszáma ezeknek a közigazgatási bíróságoknak a rendszerében. Gyakorlatilag olyan kiválasztási rendszer került be ebbe a törvényjavaslatba, amely aztán törvénnyé is változott, olyan kiválasztási rendszer, ami arra determinálta a bíróságokat, hogy a jövőben gyakorlatilag kizárólagosan bírói rendszeren kívülről, a közigazgatásból töltsék fel a megüresedő bírói álláshelyeket, illetve azokat az álláshelyeket, amelyek nem kerülnek 2020. január 1-jével felállításra, azokat a bírói álláshelyeket kívülről fogják feltölteni. Itt pedig körülbelül a bíróságoknak a kétharmada került volna be kívülről.

A törvény szövegében egyértelműen benne van, és meg vannak nevesítve, ha jól emlékszem, a 81. §ban azok az intézmények, ahol az ott dolgozókat előnyben kell részesíteni a többiekkel szemben. Kik ezek? Nyilván a minisztériumokban, a miniszteri szerveknél, a kormányhivatalokban dolgozók, az ügyészségen dolgozók, tehát azok, akiket folyamatosan a kormány a kétharmados többség tudatában gyakorlatilag maga alá begyűrt, és az ezekben dolgozó emberek, akik abban szocializálódtak, hogy nekik bizony teljesíteni kell a miniszter elvárásait, bizony meg kell felelni a kormány elvárásainak, mert azonnal elveszthetik az állásukat, ha ezt nem teszik meg. Így lehet befolyásolni azt, hogy kiket válasszanak ki.

Olyan pontrendszert dolgoztak ki a bírák előmeneteli rendszerébe, illetve felvételi rendszerébe, ami teljesen egyértelműen…  és utána önök elmondták volna, hogy teljesen legálisan, hát ez a törvény, ezt kell alkalmazni, hogy a kívülről jövők előnyt élveznek, méghozzá a pontszám során olyan előnyt, ami gyakorlatilag behozhatatlan. És hozta volna azt a rendszert is, hogy gyakorlatilag belülről a bírósági titkárok és fogalmazók soha nem lehettek volna bírák, mert a kívülről jövők mindig előnyt élveznének a pontszámok alapján. De ha nem, akkor ott van még utolsó vétójogként az igazságügyi miniszternél az a lehetőség, hogy bármikor megvétózhatja egy-egy bíróaspiránsnak a kinevezését, még akkor is, ha az arra alkalmas közigazgatási bírói tanács őt választotta a legalkalmasabbnak és szakmailag a legjobbnak, még mindig egy indokolás mellett a miniszter azt mondhatja, hogy neki bármilyen oknál fogva nem tetszett ennek a bírának a hozzáállása, számára nem volt meggyőző a szakmai tudása, és leírja 3-4 mondatban, hiszen csak egy indokolást kell hozzátenni, és már nem ő lesz felterjesztve a köztársasági elnök irányába, és nem ő lesz kinevezve bíróvá.

Tehát ily módon a kormány gyakorlatilag folyamatosan a saját embereivel tudja feltölteni ezeket a bíróságokat, és semmiféle megnyugtató fék nem lett beépítve ebbe a rendszerbe, még akkor is, ha a Velencei Bizottság a kritikai érveit többször elmondta önöknek, mégsem lett beépítve minden szinten. Bizonyos szinten be lett, de alapjaiban nem nyúltak hozzá, és alapjaiban ma is megvan arra a lehetőség, hogy olyan csapatot állítsanak össze, amely majd nem a törvénynek, hanem elsősorban miniszteri elvárásoknak fog megfelelni. Ez a legnagyobb problémája ennek a törvénynek, ezért nem volt támogatható ez a törvény.

(14.30)

A legfőbb aggályaim tehát még egyszer elmondanám. Az ügyek politikai befolyásolása lehetőség lett volna, és szerintünk a jogállamiság újabb bástyája dőlt volna le, a bírói függetlenséget csorbította volna nagymértékben. Rossznak tartjuk az egységes bírósági szervezet megbontását, ezt az új rendszer eltávolítja, az igazságszolgáltatást az ügyfelektől, mert térben is egészen távolra fognak kerülni. Nem lesz egységes a bírói pályázati rendszer, lehetőség lesz a bírói posztok politikai alkalmasság szerinti betöltésére, és a közigazgatásból jelentkezők már megtanultak azonosulni ezzel a politikai rendszerrel.

Ezek azok a legfőbb okok, amik miatt számunkra ez a törvény elfogadhatatlan, és nagyon örülünk annak, hogy ez most nem kerül bevezetésre, és reméljük, hogy ez örökre elhalasztásra kerül. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 202 2019.06.17. 2:08  201-204

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A KSH 2019 első negyedévi kimutatása szerint hazánkban 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de ez nem azt jelenti, hogy az egész országban egyenletesen és arányosan alakulna a foglalkoztatottság: míg az ország nyugati és középső részén már munkaerőhiány van, addig Északkelet-Magyarország a munkanélküliség tekintetében hazánk mostohagyermeke; míg Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 1,3 százalék volt a ráta tavaly év végén, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,7 százalék. A kormány 2018-ban szűkíteni kezdte a közfoglalkoztatási programokat. Ennek az eredménye az lett, hogy Szabolcsban és más, a közmunkával foglalkoztatottságban érintettebb megyékben emelkedett a munkanélküliség.

Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Békés megyékben támaszkodik nagymértékben a munkaerőpiac a közfoglalkoztatásra. Borsodban lényegében stagnált a ráta, Hajdúban és Békésben azonban romlott a helyzet: Hajdú-Biharban 1,1 százalékponttal, 6,2 százalékra, Békésben pedig 0,4 százalékponttal, 5,2 százalékra nőtt a munkanélküliség. Szűkebb pátriámban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 0,5 százalékponttal, a 6 százalék egy év alatti munkanélküliségiráta-növekedéssel 8,7 százalékra nőtt.

Az ország ezen megyéiben a munkaügyi hivatalok adatai alapján is zömében közmunkás pozíciók nyílnak meg, olyannyira, hogy Borsodban és Szabolcsban is az új munkahelyek minimum 90 százaléka valamilyen közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódik. Mindez tovább növeli az ország gazdasági kettészakadását, a keleti rész lemaradását.

Kérdezem államtitkár urat, hogy mikor fognak tenni végre valamit Magyarország gazdasági kettészakadása ellen. Mikor lesz érdemi intézkedés az északkelet-magyarországi munkanélküliség felszámolására? Várom megtisztelő érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 94 2019.06.18. 11:41  77-98

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt azt hallottuk, hogy nagyon jó volt ez a törvény, amit behoztak, és gyakorlatilag csak elvétve, egy-két száz esetben voltak problémák, és milyen dicső, hogy csak 177 esetben kellett visszavonni ezt az állampolgárságot. Valóban tényadat, és benne van a törvényjavaslat indokolásában is, hogy eddig 177 esetben került ilyenre sor, és ez önök szerint nem tömeges és ez elenyésző. Itt csak az a probléma, hogy ez, ami a felszínre került, ahogy Bencsik János képviselőtársam is elmondta, nemhogy nem a jéghegy csúcsa, hanem a jéghegy csúcsának egy nagyon-nagyon picinyke kis töredéke. Mert az még nem hangzott el talán a mai vitában, hogy miért is jön ide ilyen sok olyan állampolgár, aki megkapja a magyar állampolgárságát, de tulajdonképpen semmilyen köze nincsen Magyarországhoz, nincsenek magyar felmenői, nem akar tartósan ebben az országban élni, és tulajdonképpen csak bizonyos haszonszerzés végett jön ebbe az országba. Ezek a személyek azok, akik nem is tudnak magyarul, mert nincsen kötődésük ehhez az országhoz, pusztán anyagi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ők idejöjjenek.

Amikor megnézzük egy-egy választáskor azt, hogy egy-egy lakásba, egy-egy házba, egy-egy ingatlanba mennyien vannak bejelentkezve a választás előtt néhány héttel, akkor furcsa számokat fogunk megkapni Magyarország északkeleti határvidékein. És itt elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről beszélek, különös tekintettel a Beregre, ahol bizony évről évre változik a lakosság létszáma, hol növekszik, hol csökken, és bizony van olyan, amikor egy-két év alatt nemhogy a duplájára, hanem majdnem háromszorosára növekszik a lakosság lélekszáma. Ilyet mondok például Kispalád esetében, ahol 2013-ban 605 lakosa volt Kispalád településnek, 2017-ben pedig 1347.

Mondhatnák önök, hogy ez nyilván a fideszes családvédelmi politika non plus ultrája, hogy ilyen jól mennek a dolgok Kispaládon, csak sajnos nem ez az igaz, hanem az az igaz, hogy ide bizony betelepítenek olyan külföldi állampolgárokat, akik azért kapják meg a magyar állampolgárságot, hogy eljöjjenek majd szavazni, és bizony be kell húzni az X-et. Kire? Nyilván a jelenlegi kormánypártokra; és hogy ez nem száz, és nem kétszáz, és nem ezer, hanem tízezres nagyságrendű ezek száma.

Kikértük az adatokat a helyi önkormányzatoktól, és bizony azt láttuk, hogy sorozatban van olyan, hogy egy-egy lakásban 100-an, 150-en, 200-an, 250-en vannak bejelentkezve. 66 négyzetméteren 170 ember lakik, akik közül valamennyi ukrán nevű, tehát semmi köze nincsen, még fel sem lehet fedezni, hogy valamilyen magyar eredete lenne a neveknek, valamennyien ukrán nevűek, és egy-egy településen 20-30-40 ilyen ingatlan szerepel, ahol száznál nagyobb létszámban vannak bejelentkezve ezek a személyek. Amikor beszélnek velük a szomszédok, vagy beszél velük a postás, akkor kiderül, hogy nem tudnak velük beszélni. Amikor bejönnek a nyugdíjat felvenni Magyarországra havonta egyszer  mert ez is egy nagyon lényeges szempont, amit önök szintén elnéznek becsukott szemmel, hogy sok ezren, akár tízezren felveszik a magyarországi nyugdíjat, és nem annyit kapnak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyugdíjasok, akiknél bizony 80-90 ezer, esetleg 100 ezer forint az átlagnyugdíj, hanem ennek a többszörösét, kétszeresét és háromszorosát veszik fel, és amikor ezeket a nyugdíjakat felveszik ezek az emberek, akkor bizony hoznak magukkal egy tolmácsot, hogy tudjanak beszélni a postással, hogy át tudják venni ezeket a nyugdíjakat. És ezeknek az embereknek itt van állandó bejelentett lakcíme, van magyar útlevele, van magyar állampolgársága, csak éppen semmilyen közük nincsen Magyarországhoz, csak éppen egy szót nem tudnak magyarul, nem is akarnak megtanulni, és ahogy a szomszédok elmondják, ők nem is látnak ilyen mozgást, hogy ebbe az ingatlanba százan, kétszázan járnának nap mint nap, nem jön ide senki. Nem jön senki, legfeljebb, amikor a nyugdíjfelvétel van, akkor jönnek ide, egyébként pedig magyarul nem tudnak.

Én ezt döbbenetesnek tartom, hogy önök még beleírják ennek a törvénynek az indokolásába azt, hogy már 177 esetben visszavonásra került az állampolgárság. Nem 177 esetben, hanem több ezer esetben kellene. És nyilván az is egy nagyon fontos dolog, hogy ennek a törvénynek egy csomó pozitív vonzata van. Igenis szükség volt annak idején arra, hogy megadjuk az állampolgárságot a határon túli magyar testvéreinknek, igen, azt gondolom, hogy ezzel minden józan gondolkodású magyar ember egyetértett, és igenis hiszek abban, hogy ez annak idején a Jobbik nyomására történt meg.

(15.00)

Az, hogy előtte mik voltak: megosztottak voltak a Fideszen belül az álláspontok. Egy biztos: itt egy párt volt 2010-ben, amelyiknek mindig következetesen egységes volt az álláspontja, az pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Mindig leszögeztük azt, hogy igenis meg kell adni az állampolgárságot.

Én emlékszem a 2004. december 5-ei népszavazásra, amikor a Magyarok Világszövetsége hozta a plakátokat, a szórólapokat. És hová hozták? Csak az akkori MIÉP-esekhez vagy más nemzeti radikális személyekhez hozták, mert azt mondták, hogy sajnos a Fideszben nem tudunk megbízni, ők nem fogják biztosan, teljes szívvel támogatni ezt a népszavazást. Talán ha támogatták volna, akkor eredményes lett volna a népszavazás, de sajnos akkor nem lett eredményes, és ez pontosan Magyarországnak az egyik szégyenfoltja is. De innentől kezdve a Jobbik, a megalakulásától kezdve teljesen következetesen kiállt emellett.

Önök voltak azok, akik például a szavazati jogot sem akarták megadni a határon túli magyaroknak, csak amikor a politikai haszonszerzést látták benne, akkor, amikor látták, hogy a határon túli magyarok a felmérések alapján majd önökre fognak szavazni, persze, egy kicsit megtámogatva a helyi médiát, hogy itt bizony a Fidesz az egyetlen olyan párt, amelyik nemzeti párt, az összes többi hazaáruló  ezt kellett fújni mindenütt, mindenkinek azért, hogy önök mögött meglegyen a támogatottság. Nyilván ezzel szerezték meg a határon túli magyar szavazatoknak a többségét, és ez hozta azt, hogy bizony itt a réseken átsurrantak ezek az ezrek, adott esetben akár tízezrek is, akik jogosulatlanul jutottak hozzá a magyar állampolgársághoz.

Ezt a törvényjavaslatot, ami most módosításra és benyújtásra került az önök részéről, már az elején be kellett volna nyújtani, ez már nem tudom, hány évet, de nagyon sok évet késett az önök részéről. Hiába mondják, hogy miért nem a Jobbik mondta, miért nem mondtuk. Mi akármit mondtunk önöknek az elmúlt kilenc esztendőben, mondhattunk bármit, egy biztos: 99,9 százalékban önök azt minden esetben leszavazták, bármilyen javaslatunk volt, önök mindent leszavaztak.

Ha már itt a kereszténységet szóba hozta Nacsa úr, akkor hadd mondjam el, hogy például önök voltak azok, akik az Alaptörvény vitájában leszavazták azt a jobbikos javaslatot is, ami szerint belekerült volna az Alaptörvénybe, hogy Magyarország keresztény állam. Nagy felháborodással szavazták le annak idején, mégpedig 2010. november 16-án  mert azt fogják mondani, hogy ez nem is történt meg , az akkori alkotmány-előkészítés során szavazták le. Tehát ilyen dolgok történtek annak idején, és a Jobbik volt az, amelyik mindig következetesen ugyanazon politikát folytatta.

Felhozta még Nacsa úr, Nacsa képviselőtársam azt is, hogy bizony mi nem szoktuk megnézni, hogy ez a kormány mennyit segít a határon túl. Hogyne néznénk már meg? Nálunk sok képviselő foglalkozik ezzel, sőt külön kabinet van, amelyik pontosan ezzel foglalkozik, a határon túli magyarsággal. Önök nagyra vannak, hogy ilyen programot indítottak be, olyan programot indítottak be. Persze, igen, mindent állami pénzből. A mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből. A Jobbik még nem volt kormányzati pozícióban, nyilván nem tudják megítélni, hogy mi milyen segítséget nyújtanánk a határon túli magyaroknak, mi milyen programot dolgoznánk ki a határon túli magyarok számára.

De mi egyet tudunk, és egyet tettünk eddig is: az erőnkhöz képest mindig maximálisan segítettük a határon túli magyarokat, de mi nem az állam pénzéből, hanem a saját pénzünkből. Annak idején például, amikor a beregszászi főiskola felújítása volt, minden egyes jobbikos országgyűlési képviselő 50 ezer forintot fizetett be a saját pénzéből azért, hogy cserepeket vásárolhasson a főiskola, és folyamatosan segítettük akár a középiskolákat, akár a helyi iskolákat, akár az óvodákat  nem állami pénzből, nem európai uniós pénzből, hanem a saját fizetésünkből, amit mi adtunk össze. Erre önöktől még soha nem hallottam semmifélét, hogy önök is ugyanígy tettek volna, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Vitányi István: Nem dicsekszünk vele.) Vagy például nem kérkedni akarunk vele, de folyamatosan segélyszállítmányokat szerveztünk és vittünk, amit megint nem állami pénzből, nem állami finanszírozásból oldottunk meg. Tehát ha valaki igazán próbál tenni az erejéhez képest, akkor azt elvitatni, Nacsa képviselőtársam, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól egyáltalán nem lehet.

(Az ülés vezetését Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)

Mindezek alapján, visszatérve a törvényre, mert egy kicsit tágra nyúlt ez a vita és egy kicsit nemtelenné is vált szerintem, azt kell látni, hogy valóban fontos az, hogy szigorítsunk ezen a jogszabályon. Valóban szükség van arra, hogy próbáljuk meg lezárni a kiskapukat, csak ezt nem most kellene, hanem sokkal korábban és sokkal keményebben kellene lezárni ezeket a kiskapukat. Igenis, aki jogosult a magyar állampolgárságra, aki jogosult arra, az igenis kapja meg, és méltóan kapja meg, ne méltatlan körülmények között. Mert ha azt nézzük, ott van például, felemlegették a kárpátaljai magyarokat: aki megkapja a magyar állampolgárságot, hogyan kell neki átjönni a határon? Milyen méltatlan körülményeket biztosítanak a határon, amikor háromórás várakozás van odafelé, háromórás visszafelé? Néha nyolc-tíz órába kell belecsúszniuk, amikor olyan módon kutatják át az autókat, hogy gyakorlatilag mindenki bűnözőnek érzi magát, aki odakerül, és rettegve megy a határra, ugyanúgy, mint annak idején a szocializmus idején. Nyilván ezen is változtatni kellene.

Sok olyan dolog lenne még, amelynél csak politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar-magyar kapcsolatok tovább javuljanak a határnak a két oldalán. Sokszor azt látom, hogy pontosan ezek azok, amelyek nem kerülnek pénzbe, hanem éppen csak szándéknak kellene rá lenni, azok nem valósulnak meg ma sem.

Azt gondolom, hogy ma is sokat tehetnénk a határon túli magyarokért. Többek között nem azzal, hogy kinyitottuk, hogy akár bűnözők és mindenféle elemek beköltözhessenek Magyarországra és megkaphassák a magyar állampolgárságot, hiszen azok, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, akinek a nagyapja, a dédnagyapja, a nagymamája magyar volt, az nyilván jogosult rá, és meg is fogja kapni a magyar állampolgárságot. Hanem itt azokkal van probléma, akik tömegesen, ezrével kapták meg, akár tízezrével kapták meg az állampolgárságot úgy, hogy semmilyen közük nem volt, semmilyen magyar felmenőjük nem volt, és semmilyen magyarnyelv-ismerettel nem rendelkeztek.

Én örülök neki, hogy legalább egy picit most módosul a törvény. Nyilván támogatni fogjuk, mert bármennyiben is javít, ha csak egy kicsit is javít egy törvény, akkor azt támogatandónak tartjuk, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom azokat meg szokta szavazni, nem úgy, mint a Fidesz, amelyik a jobbikos javaslatokat, hogyha egyetértene is vele, akkor is leszavazza. Mi szoktuk azért támogatni a jó javaslatokat, de erre már sokkal hamarabb lett volna szükség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 144 2019.07.01. 2:06  143-150

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében június 27-én hatalmas vihar tombolt, ezt később az évszázad viharának nevezték el. Amikor elkezdődött, még nem tudták, hogy ez mekkora károkat fog okozni a megyében.Ez elindult Záhony térségéből, Kisvárdán keresztül Gemzse, Vásárosnamény, Ajak, Mátészalka, Jármi, Kocsord térségét érte a legjobban. Mivel járt ez a vihar? Leszakadó háztetők, kidőlő évszázados fák, gyökerestül kicsavart fák, bedőlt kerítések, kidőlt villanyoszlopok, ledőlt magasfeszültségű távvezetékek, óriási károk a temetőkben, összedőlt keresztek, betört sírok, leszakadt, bedőlt keresztek a templomok előtt, félelmetes kár a mezőgazdaságban, ledőlt vetemények, kidőlt gyümölcsösök, telepített fák sora, amelyeket tövestől csavart ki a vihar. Egyszerűen olyan kár, amire a 70-80 éves idősek is azt mondták, hogy ilyet még soha életükben nem láttak.

Itt szeretnék ezúton köszönetet mondani a katasztrófavédelem munkatársainak, akik önzetlenül azonnal a helyszínre siettek, és áldozatos munkával igyekeztek minimalizálni, a legkisebbre szorítani a kárt, amely az ott élő embereket sújtotta. Ezek az emberek igyekeztek mindenhová eljutni. Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak is, akik elsősorban messzi tájakról érkeztek, a határon túlról is, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Délvidékről is érkeztek önkéntes katasztrófavédők, akik részt vettek a kárelhárításban azért, hogy egyáltalán fedettek legyenek ezek a házak, tudjanak hol lefeküdni az emberek.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyan segíti a kormány a vihar okozta károk helyreállítását Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 148 2019.07.01. 1:04  143-150

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy három apró kritikát fogalmazzak meg, amelyet alapvetően, azt gondolom, építő jelleggel kívánok mondani, nem pedig kritikaként, de el kell hogy mondjam, amit a helyiek, illetve polgármesterek jegyeztek meg ezzel kapcsolatban. Körülbelül két napig úgy érezték, hogy nincsenek összehangolva a kárelhárítási munkák. Tehát mindenki próbálja egyénileg megoldani, ahol éppen van, de nem tűnt összehangoltnak az ott folyó tevékenység. Erre kellene tehát egy kicsit jobban odafigyelni a jövőben. Illetve tudták-e, hogy ekkora vihar fog jönni, a meteorológiai intézet jelezte-e, és önök például vagy a katasztrófavédelem tudtake róla, és miért nem jelezte a helyi önkormányzatoknak, mint korábban ez már többször megtörtént. Illetve a helyiek azt fogalmazták meg, hogy jólesett volna nekik, amikor a legnagyobb kárban vagy tető nélkül voltak, ha megjelent volna akár a miniszter úr, akár a miniszterelnök úr a helyszínen. Ez jólesett volna a helyi lakosságnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 194 2019.07.01. 2:26  193-196

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Budapest, Cegléd, Szolnok. Az emberek többségének ezt hallva három csodaszép magyar város jut eszébe, a Budapestre az agglomerációból ingázóknak azonban csak a napi káosz, amelyért valahogy senki sem felelős, ezen a vasútvonalon történik ugyanis országos viszonylatban a legtöbb késés. Rendszeres sajnos, hogy a Ceglédről, Monorról Budapestre utazók, munkába igyekvő dolgozók vagy az iskolába siető tanulók 20-30 percet késnek reggelente, illetve hazafelé, a gyermekeikért iskolába, óvodába zárás előtt odaérni kívánó, kétségbeesett édesanyák idegeskedik végig a visszautat a szintén mindennapos 20-30 perces késések miatt.Mióta a vonalon nyár eleje óta új menetrend van, a káosz hihetetlen mértéket öltött. Napi rendszerességűek a 20-30-60 perces késések az egyébként 36 perces menetidő mellett, továbbá tájékozatlan jegyvizsgálók, egymásnak ellentmondó információkat közvetítő hangosbemondó és folyamatosan lerobbanó mozdonyok, meghibásodó pályaelemek mind keserítik az utasok életét. Mindennapos történet, hogy a monori vasútállomásról a Nyugati pályaudvarra érni több mint egy óra, majd hazafelé ugyanígy, tehát napi szinten legalább egy órát elvesz az ingázók életéből a MÁV. Ez évente legalább 200 munkaórát, tehát több mint egyhavi munkaidőt jelent egy embernél.

A mindennapos kálvária része a szerelvényeken 40 fokban történő aszalódás, légkondicionálás természetesen nincs, minősíthetetlenül koszosak a mellékhelyiségek, lepusztultak az állomások. A Kőbánya-Kispest állomáson leszakadt a lépcső, beázik a Nyugati pályaudvar, a panaszlevelek sorozatosak, elhárítják őket, felelős nincs, a vasút műszaki állapotára visszamutogató mentegetőzések csak tovább rontanak a helyzeten. Hab a tortán, hogy egy Nyugatiból induló szerelvény pár száz méter megtétele után a múltkor a rajta lévő utasokkal együtt megállt a senki földjén, embereket ott hagyva, mozdonyvezető és kalauz nélkül.

Tisztelt Államtitkár Úr! Meddig él még vissza a MÁV az emberek türelmével? Miért kell a nemzetgazdaságot egy állami vállalatnak megkárosítani azzal, hogy az emberek nem jutnak el a MÁV hibájából a munkahelyükre? Milyen intézkedés várható az önök részéről, vagy pedig elegendőnek tartják azt, hogy a MÁV vezetői kiemelt milliós fizetéseket és prémiumot kapnak? (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 72 2019.10.24. 13:13  1-94

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem készültem ma hozzászólásra, de végül is úgy döntöttem, hogy néhány ponthoz mégiscsak megszólalok, elsősorban azért, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem minden pontosan úgy hajtódik végre vagy úgy történik, ahogy itt a szép számokat halljuk és ahogy a kormány azt eltervezi. Banai államtitkár úr beszélt a közmunkáról, a közmunkaprogramról, illetve arról, hogy mennyivel csökkent a közmunkaprogramban részt vevők száma, és ezt eredményként értékelte, legalábbis én úgy vettem észre a szavaiból. Én azt látom, valóban igaz, hogy csökkent a közmunkaprogramban részt vevők száma, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez nem úgy történt, ahogy államtitkár úr mondja, hogy a munkaerőpiacon tudtak ezek az emberek elhelyezkedni, hanem kiestek bármiféle jövedelemből, és nem az út szélére kerültek, hanem azon kívül. Rengeteg településen volt olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol egyik napról a másikra 40 százalékkal kellett csökkentenie a helyi vezetésnek a közmunkaprogramban részt vevők számát, és nem tudták eldönteni azt az emberek, hogy melyek legyenek azok a családok, amelyek teljes mértékben jövedelem nélkül maradnak a jövőben. És ez nem azért történt, mert ezek az emberek a munkaerőpiacon helyezkedtek el, hanem azért, mert történt egy kormányzati döntés, ami alapján nekik megszűnt még az a picinyke kis megélhetési forrásuk is, ami addig volt. És sajnos nem a munkaerőpiacon találtak maguknak helyet.

A családok évéhez is nehezen illeszkedik ez a döntése a kormánynak, mint ahogy sok más döntése sem. A családok évével kapcsolatosan hivatkoznék például a rabszolgatörvényre, amely egyértelműen azt tette lehetővé, hogy akik viszont foglalkoztatásban voltak, azok sokkal több túlórát töltsenek el, sokkal kevesebbet legyenek a családjukkal. És azt gondolom, ez is az ellen tett mindenféleképpen, hogy a családok éve nem igazán tudott megvalósulni. De ugyanígy csatlakoznék a Z. Kárpát Dániel képviselőtársam által, illetve sok más képviselőtársam által elmondottakhoz, akik pedig hivatkoztak arra, hogy több mint ezer család került az utcára ugyanebben az évben, a családok évében a devizahiteles ismert problémák miatt.

A családok évével kapcsolatosan még egy fontos statisztikára szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy miért nevezte a kormány a családok évének ezt az évet. Azért, mert nyilván az a célja, hogy a demográfiában valamiféle változás álljon be, legalábbis ezt hirdette meg. Ezzel szemben azt látjuk  többen hivatkoztak erre is , hogy a demográfiai mutatók nagyon keményen romlottak az elmúltak időszakban. Itt csak szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a KSH szerint a 2009. évben 96 ezer volt az élveszületések száma Magyarországon, míg 2018-ban ez már 89 ezerre csökkent. Ez nagyon-nagyon jelentős csökkenés, ha százalékban is nézzük.

Aztán még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy államtitkár úr az áfacsökkentésről is beszélt, ami nagyon örvendetes. Mi is támogattuk az áfacsökkentéseket, sőt sokat mi magunk is javasoltunk, hogy melyek azok a területek, ahol az áfát szükséges lenne a 27 százalékról 5 százalékra csökkenteni, és különösen az élelmiszerek terén ezt nagyon fontosnak tartjuk. Azonban ennek a végrehajtásába egy olyanfajta hiba csúszott  és ez szerintem egy nagyon-nagyon jelentős hiba , hogy amikor az élelmiszeráfa lecsökkent 5 százalékra, akkor az végrehajtásra is került a kereskedelemben, néhány hónapig. Ez megfigyelhető volt a multi kereskedelmi cégeknél: hat hónap volt az az időtartam, amíg kitartották az áfát, amíg megtörtént ez a csökkenés, a 27 százalékról 5 százalékra vagy egy alacsonyabbról még alacsonyabbra csökkenő áfamérték tekintetében, és amikor elkövetkezett július 1-je  és gondolom, hogy ez a kormányzattal történtő megállapodás alapján történt , hirtelen a multi kereskedelmi cégek ugyanazon a napon valamennyien visszaemelték arra az eredeti szintre. Ilyen volt kifejezetten  megfigyeltem  a tej ára a multicégeknél, amelynél rögtön visszatették július 1-jével az eredetire az áfát. És kinél csapódik le az áfacsökkenés mértéke? Nem a magyar lakosságnál, nem a magyar embereknél csapódik le, nem a nyugdíjasoknál, a kisgyerekeseknél meg a nagycsaládosoknál s a többi, nem náluk csapódik le az áfacsökkentés mértéke, hanem a multi kereskedelmi cégeknél.

Én erre hívnám fel nagyon a kormányzat figyelmét, hogy erre figyeljenek oda, és nézzük meg, hogy ne a multinacionális cégeket támogassuk az áfacsökkentéssel, hanem igenis próbáljuk meg azt, hogy ez érvényesüljön is, és az áfacsökkentés mértéke a lakosságnak is segítséget jelentsen.

Bérszínvonal. A bérszínvonal emelkedése is egy jó dolog és egy nagyon fontos dolog, ezt kihangsúlyozta államtitkár úr is, azonban azt is látni kell, hogy amikor 10-11 százalékos bérszínvonal-növekedésről beszélünk, akkor azt is látjuk, hogy ez euróban közel sem annyit ér, hiszen ha van egy 10 százalékos béremelés, de van ugyanezen időtartam alatt egy 7 százalékos forintleértékelés, akkor a nemzetközi piacon a magyar emberek keresete csak 3 százalékkal fog javulni. És azt látjuk, hogy még ekkor is lázadnak a multinacionális cégek, amikor nekik 3 százalékos reálbérfejlesztést kell Magyarországon megfogalmazni. És önök hogyan reagálnak erre? Behozzák a külföldi migráns munkásokat Mongóliából, Vietnamból, Törökországból, Ukrajnából és mindenhonnan. Miért? Azért, hogy ne emelkedjenek tovább Magyarországon a bérek, hanem a multiknak az alacsony munkabérű munkavállaló ott legyen. Tulajdonképpen ezeket szolgálják ki ezzel.

De a bérszínvonallal kapcsolatban van más kritikám is, mégpedig az, hogy a kormány miért nem figyel arra, hogy Magyarország ne szakadjon ketté vagy három részre. Mert azt látjuk, hogy Magyarországon teljesen mást ér egy északkelet-magyarországi munkavállaló munkaereje, teljesen mást ér egy fővárosinak, teljesen mást ér egy nyugat-magyarországinak. Mire gondolok itt? Például arra, hogy Győr-Moson-Sopron megyében jelen pillanatban, 2019. július 1jén  első félévi KSH-adatok szerint  450 ezer forint bruttó keresete van egy Győr-Moson-Sopron megyei embernek. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már jóval kevesebb, 246 ezer forint lesz, csaknem a fele lesz a keresete egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei embernek. Bocsánat, a budapestieknek 450 ezer forint, nem a Győr-Moson-Sopron megyeieknek, ezt tévesen mondtam az előbb, de a különbség azért látható a fővárosi bér és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bér között.

Azt is láthatjuk, hogy ez a leszakadás egyre erőteljesebb. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában még jobban nyílt az olló, mint eddig, mert Hajdú-Bihar megyéhez vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez képest is, a két szomszéd megyéhez képest is elég jelentős a leszakadás. Ez 35-45 ezer forint az egyik és a másik megyével kapcsolatban.

És mit látunk? Két évvel ezelőtt az országos átlag és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bérek között közel 80 ezer forint volt a különbség, ez az olló tovább nyílt, mára 113 ezer forintról beszélünk az országos átlagkereset és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bérek között. És ebből is az látszik, hogy a kormány mintha elfeledkezett volna Északkelet-Magyarországról, elfeledkezett volna Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről. Amikor egy költségvetést végrehajtunk, akkor, azt gondolnám, hogy valahol egy kormánynak az is feladata lenne, hogy az országon belül megpróbálja kiegyenlíteni azokat a különbségeket, amelyek igenis valósan léteznek, és ezek a különbségek folyamatosan nőnek. És majd reagálnék Tilki Attila képviselőtársam szavaira is, aki mint a legkeletibb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térség országgyűlési képviselője azt éreztette itt, mintha ott olyan fejlődés lenne, és odajönnének a lakosok, minél többen, fejlődik lakosságszámban is, mert az olyan jó terület. De erre majd inkább a végén térnék ki. Tehát úgy gondolom, hogy itt nagyon súlyos anomáliák vannak.

Államadóssággal kapcsolatban én csak egy dolgot szerettem volna megjegyezni, de már sokan elmondták, hogy tényleg nagyon szépek a mutatók, nagyon örülök annak is, hogy a szerkezete átalakult, valóban jobb befelé tartozni, mint kifelé, és jobb forintban eladósodni, mint euróban, dollárban eladósodni, valóban jobb, ez mindenképpen érték, de azért azt is látni kell, hogy bődületes mértékűen nőtt meg az államadósság az Orbán-kormány ideje alatt, 2010 óta. Tehát itt nem csökkenésről beszélünk; bizonyos szempontból persze lehet csökkenésről beszélni, de nominálisan ez egy irtózatos emelkedés, hiszen 19 000 milliárd forintról 28 000 milliárd forintra nőtt a magyar államadósság.

(16.40)

Ez azt jelenti, hogy 50 százalékos növekedésről beszélhetünk kilenc esztendő alatt, és ez egy bődületes nagy mérték. Úgy gondolom, ebben nem történt igazán előrelépés a kormányzat részéről.

Munkanélküliség. Mindenütt elmondják, hogy a munkanélküliség milyen szép, milyen jó, 3,5 százalék környékén van Magyarországon a munkanélküliség. Itt megint hivatkozom az ország kettészakadására, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez a mutató 8,7 százalék, és ez egy óriási probléma, hogy 8,7 százalék, de azt gondolom, még nagyobb baj az, hogy a 2018. évben egyetlenegy esztendő alatt 6 százalékkal nőtt a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Persze, itt azért rámutatok arra  ennyivel nőtt, ez a KSH statisztikai adata, 6 százalékkal nőtt az előző évihez képest a munkanélküliség  államtitkár úr nézzen utána  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és azt gondolom, hogy elsősorban a közfoglalkoztatásból véglegesen kitett emberekből származik ez a növekedés, ezt gondolom, de igazán nem tudom. Ezek az okai annak, hogy ekkora a munkanélküliség, ilyen alacsonyak a bérek, hogy onnan a legnagyobb az elvándorlás, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből mind Magyarország többi része, Nyugat-Magyarország, Közép-Magyarország irányába, mind pedig a külföld irányába. Én ezt nagyon nagynak tartom, hogy egy megyén belül egyetlenegy év alatt 6 százalékos növekedés legyen.

Tilki Attila képviselőtársam szavaira reagálva, hogy demográfiai növekedés van a keleti végeken, és hogy a faluprogramnak köszönhető s a többi, hát, én ezt eléggé kétlem, hogy annak lenne köszönhető, illetve szeretném megkérdezni, hogy hogyan történik az, hogy egy 70-80 négyzetméteres lakásba, mondjuk, 150-en vannak bejelentkezve, valamennyien ukrán-magyar kettős állampolgárok. Ez vajon jó körülménynek felele meg, hogy egy 70 négyzetméteres lakásban 150-en laknak? Így, mondjuk, nem egészen fél négyzetméter jut fejenként az itt lakóknak. Szeretnék hivatkozni például Kispalád példájára. Kispalád településnek, amely Tilki képviselőtársam körzetében van, 2011-ben 539 fő volt a lakosa. Ez 2016-ra, öt év alatt 1164-re nőtt, tehát több mint duplájára. Megnéztem a Wikipédián Kispalád települést, onnan is vettem ezeket az adatokat, és a következőt szeretném idézni a Wikipédiából: „Van olyan családi ház, ahová száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár jelentkezett be, pedig sosem látta őket senki. A polgármester nem volt hajlandó cáfolni azokat a feltételezéseket, melyek szerint ezeket a bejelentkezéseket elsősorban választási csalás céljából támogatta.” Hát, nem tudom, én nem arra lennék büszke, hogy a keleti térségben milyen fejlődés van, főleg nem, ha ilyen vélemények vannak arról, hogy mi is történik ott, abban a térségben.

Tehát én arra szerettem volna államtitkár úr figyelmét felhívni ebben a felszólalásban, hogy milyen anomáliák vannak Magyarország középső részén, nyugati részén és az északkeleti részén, vagy akár beszélhetünk a keleti részről is. Tényleg a kormánynak az lenne a felelőssége, hogy amikor végrehajtjuk ezeket a fejlesztéseket, akkor figyelembe vennénk azt is, hogy országos viszonylatban hol van ekkora munkaerőtöbblet, hol van az, amikor a lakosság nem tudja megszerezni azt a jövedelmet, amiből ő meg tudna élni, és sokkal jobban oda kellene figyelni, hogy ezek a viszonyok kiegyenlítődjenek országos viszonylatban is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 78 2019.10.24. 2:06  1-94

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden válaszolnék Tilki Attilának. Én elsősorban nem úgy képzelem el a határon túli magyarok helyzetének a megoldását, hogy ők költözzenek Magyarországra. Én azt gondolom, hogy mindenkinek a szülőhelyén kell boldogulnia, és nekünk és a magyar kormánynak mindent meg kell tenni azért, hogy a boldogulás lehetősége a saját szülőföldjükön megtörténjen. Én nagyon-nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezek az emberek a szülőföldjükön megmaradhassanak, hogy valóban Kárpátalja azon területe, amely magyar lakossággal rendelkezik, megmaradhasson magyar lakosúnak, magyar többségűnek. Ezt nagyon fontosnak tartom. De ez egy dolog.A másik kérdés a munkaerőpiac. Tilki képviselőtársam is elmondta, hogy mi történik: megnövekedett a forgalom az M3-ason. Valóban megnövekedett, és valóban eljárnak ezek az emberek, és pont ezt mondtam. Ezt tartom egy óriási problémának, hogy nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tudjuk megoldani ezeknek az embereknek a munkaügyi problémáját, a megélhetésük nem a saját megyéjükben történik, és a kárpátaljaiaknak is egy jó része átjár Nyugat-Magyarországra dolgozni, eljár Nyugat-Európába dolgozni, nem ez a baj.

Az a baj, hogy azt nem tudjuk megoldani, hogy a saját szülőföldjükön boldoguljanak. Én azt szeretném, ha igenis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan munkahelyek lennének, hogy az embereknek ne kelljen otthagyniuk a családjukat egy hétre, ne kelljen otthagyniuk egy hónapra és kimenni Nyugat-Európába dolgozni, és csak hétvégén találkozni a gyerekekkel, hanem igenis azt szeretnénk, hogy ott, a saját szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

Ezért szeretném, ha a kormánynak olyan beruházásai lennének a jövőben, amelyeket arra összpontosítana, hogy Északkelet-Magyarországon építsen fel olyan munkahelyteremtő lehetőségeket, odaexponálja a külföldi cégeket is, hogy ott próbáljanak beruházni azon a területen, hogy ne kelljen az embereknek elmenni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ne legyen az elvándorlók kiindulópontja, és ne arról beszéljünk, hogy megint tízezrek tűntek el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, hanem egy fejlődő megyét szeretnénk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 56 2019.10.28. 2:07  55-58

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A KSH kimutatása szerint több mint 10 százalékkal nőttek az átlagjövedelmek Magyarországon az elmúlt évben. Az átlag bruttó jövedelem Magyarországon 2019 első félévben 359 464 forint volt, mindez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindösszesen bruttó 246 341 forint.A bérek messze megyénkben a legalacsonyabbak az egész országban. 113 ezer forinttal alacsonyabb, mint az országos átlag, de több mint 200 ezer forinttal kevesebb, mint Budapesten, ahol ez jelenleg bruttó 450 ezer forint. 133 ezer forinttal kevesebb, mint Győr-Moson-Sopron megyében, 111 ezerrel kevesebb, mint Komárom-Esztergom megyében. De ha megnézzük a szomszéd megyék fizetéseit, azokkal összevetve is tragikus Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzete, hiszen Hajdú-Bihar megyében is 293 ezer, azaz 47 ezer forinttal több, mint megyénkben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 281 ezer forint, 35 ezer forinttal több, mint a megyében.

Megállapíthatjuk, hogy hatalmas a leszakadás az ország többi részéhez képest, de még a szomszéd megyékhez képest is. Ráadás, hogy vidéken itt nőnek a legalacsonyabb mértékben a bérek az egész országban. Tehát ebből következik, hogy évről évre egyre csak nőni fog a lemaradásunk. Munkahelyek elsősorban csak a közmunkarendszerben vannak, így bérnövekedés a közeljövőben sem várható. Mindez rontja a megye lakosságának helybenmaradási esélyeit, a fiatalok megtartását. Nem véletlen, hogy innen a legnagyobb az elvándorlás külföldre és az ország nyugati részébe, illetve a fővárosba is.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy mit kíván tenni a kormány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felzárkóztatása érdekében. Miért nem tesznek érdemi lépéseket, hogy a megye lakosságának a jövedelme legalább közelítsen az országos átlaghoz? Miért ér csaknem feleannyit egy északkelet-magyarországi ember jövedelem szempontjából, mint egy fővárosi? Várhatóe javulás megyénk jövedelmi viszonyaiban? Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 123 2019.11.18. 3:04  122-128

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem vitás, hogy a bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére. Enélkül nem létezhet igazságos jogalkalmazás, nem létezik a jogszabályok pártatlan alkalmazása. Magyarország Alaptörvénye 26. cikk (1) bekezdése kimondja: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”Az Országos Bírói Tanács egy közleményében hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség egyik lényeges összetevője a törvényben garantált, átlátható és tisztességes illetmény.

(16.40)

A bírói hivatással és felelősséggel arányos javadalmazás nem előjog vagy jutalom, hanem az Alaptörvényben garantált bírói függetlenség alkotórésze, az igazságszolgáltatás szervezeti integritásának és az ítélkezés színvonala folyamatos emelésének a záloga.

A bírák az ítélkezési munka mellett  néhány kivételtől eltekintve  nem végezhetnek más keresőfoglalkozást, megélhetésüket a bírói illetményből biztosítják. Ebből is következik, hogy a bírák megélhetése kizárólagosan a bírói hivatásuk gyakorlásából származó jövedelemből oldható meg. Az elégségesnél kisebb jövedelem táptalaja lehet a korrupciónak, a befolyásolható döntéshozatalnak, ami semmiképpen sem lehet cél egyetlen jogállamban sem.

2018 elején az Európai Unió Bírósága is megszólalt ez ügyben, kijelentve, hogy a hivatás felelősségével arányos illetmény hiánya sérti a bírói függetlenséget. A bírói illetményalap 2019 májusában a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23 százalékkal haladta meg, mely a rendszerváltás óta a legkisebb különbség, és a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi.

A jelenlegi igazságszolgáltatási modell bevezetése óta a minimálbér 91 százalékkal, a bruttó nemzeti átlagkereset 72 százalékkal emelkedett, ehhez képest a bírói illetmény növekedése csupán 16,5 százalék volt. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 évben jelentős, 70 százalékot meghaladó reálbércsökkenés figyelhető meg.

A helyzet ugyanez volt az ügyészek tekintetében is. Azonban 2018. szeptember 1-jétől az ügyészek lényeges pótlékemelésben részesültek, így bérezésük jelenleg átlagosan 20-30 százalékkal meghaladja az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák javadalmát. Ez a két hivatásrend között indokolatlan és nem megmagyarázható bérfeszültséget okoz.

A 2018. december 13-ai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. Varga Judit igazságügy-miniszter asszony is több alkalommal tett ígéretet a bírói illetmények rendezésére.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat: létezike olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké? Várható-e, hogy sokszoros ígéretüket beváltva a közeljövőben, például 2020. január 1-jétől végre átfogóan, európai módon rendezik a bírák fizetését? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 127 2019.11.18. 1:06  122-128

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen államtitkár úrnak a válaszát, de azt nem tudom elfogadni. Majd akkor fogom elfogadni, amennyiben tényleg meg is valósulnak azok az ígéretek, amelyek itt már minden évben elhangzottak folyamatosan. Annak örülök, hogy államtitkár úr elmondta, hogy egységesen kell kezelni a bíróságot és az ügyészséget, és nem szabad különbséget tenni, mi is ezt mondjuk, lám, mégsem ez történik.

Az OBH javaslatait említette, hogy kiemelten kezelte. Handó Tünde már bérkalkulátort is tett fel az OBH honlapjára, mégsem valósult meg ebből semmi, mert sajnos az Igazságügyi Minisztérium vagy a kormány mindezt nem támogatta.

Azt sem tudjuk elfogadni, hogy a magyar bírák az utolsó helyen legyenek az Európai Unióban a bérek tekintetében, mindaddig, amíg minden szakmai vezető azt hangoztatja, hogy kiemelkedő a magyar bíróságok szakmai felkészültsége, munkájuk gyorsasága és a döntések megalapozottsága.

Nincs olyan jogállam Európában, az Európai Unióban, ahol az ügyészek bére meghaladná a szakmai csúcsot jelentő bírákét. Szerintem nincsen. Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 182 2019.11.19. 9:22  177-192

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely egy megszokott salátatörvény, ahol sok-sok-sok törvénymódosítás került egy kalap alá, úgyhogy elég nehéz, és elég bizalmatlanul forgatja az ember, hogy vajon ebben a salátatörvényben nincse valami elrejtve, de a címe az, hogy igazságügyi tárgyú törvényjavaslatok, és valóban, a tárgyat, a megnevezést követi is maga a javaslat.Tehát, mint említettem, 12 darab törvényjavaslatot módosít. Az első a közjegyzők tevékenységéről szóló törvény. Itt egyértelmű, hogy mi a cél, a közbizalom erősítése, és valóban igaza van a módosító javaslat elkészítőjének abban, hogy a közjegyzői tevékenység egy nagyon nagy fokú közbizalmat igénylő tevékenység, és ha ezzel kapcsolatban bármiféle gyanú merül fel, akkor jogszerű, ha itt egy kicsit precízebben utánajárnak, hogy a közjegyző jól működike avagy sem. Abban az esetben, ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, akkor bizony a közjegyzői tevékenységét fel lehet függeszteni. Tökéletesen egyetértünk ezzel a módosítással, amely ebben szerepel.

Irodavizsgálatra irányuló időtartamot szabályoz még a jogszabály, ami azért fontos, hogy gyorsabban működjenek az ügyek, tehát ezzel kapcsolatban sincsen semmi probléma.

A közjegyzők tevékenységével kapcsolatban elég furcsa helyzetet idéz elő a végrehajtási törvény módosítása, amely 15 ezer forintos díj megfizetésére kötelezi azokat, akik végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjesztenek elő. Ez azért érdekes, mert most vezet be illetéket, 15 ezer forintos illetéket, de azt mondja, hogy abban az esetben, ha eredményre vezet a kérelem, akkor ezt visszaigényelheti a közjegyzőtől.

(19.20)

Itt az az érdekes, hogy a közjegyző ebben anyagilag ellenérdekelt lesz ebben a pillanatban, hiszen amikor ő hoz egy döntést, ha ő a kérelemnek helyt ad, akkor tulajdonképpen elesik attól a 15 ezer forintos jövedelmétől, amelynek tulajdonképpen csak az öthatoda az övé, mert a kamarának kell befizetnie az egyhatodát. Itt ebben én némi ellentmondást látok, hogy anyagi érdekeltsége van a közjegyzőnek a döntés egyirányú elbírálásában.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvénymódosításban az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való teljes körű megfelelés elérése a cél, tehát ez is nyilván olyan, ami támogatható.

A cégnyilvánosságról, cégeljárásról szóló törvénnyel, a végelszámolásról szóló törvénnyel kapcsolatosan már említették az előttem szólók is, hogy volt egy törvénymódosítás, amely a 2019. év elejétől kezdve szűkítette a cégjegyzéki adatkör megismerhetőségét, illetve adatszolgáltatáshoz is kötötte. Ez valóban nem volt egy jó szabályozás, hiszen én azt gondolom, hogy az üzleti életben nagyon fontos az, hogy ha valaki egy általa nem ismert céggel köt bármilyen jellegű szerződést, akkor nyilván meg kell ismernie, ha gondosan jár el, hogy annak a cégnek mennyi volt az árbevétele, mennyi volt az adózás előtti eredménye, tehát lássa meg azokat az eredményeket, lássa meg, hogy kik valóban a tulajdonosai, kik azok, akik képviselhetik, volte ellene felszámolási eljárás kezdeményezve, vane ellene olyan eljárás, amivel a cég vagyonát lefoglalnák adott esetben, végrehajtási eljárást indítanak ellene. Mert akkor már, ha ilyeneket lát az ember, akkor nyilván nincs meg a kellő bizalom, és ezért is szükség van arra, hogy mindenki számára a teljes körű betekintés lehetőségként legyen, így örülök neki, hogy ez a törvénymódosítás viszonylag hamar felismerte azt a hibát, amelyet korábban a törvényalkotó elkövetett, és itt ezzel a módosítással ez korrigálásra kerül.

A hagyatéki eljárás a következő rész, amit megemlítenék ebből a törvényjavaslatból. A hagyatéki eljárással megint sokféle probléma volt. Általában az emberek nagy többsége a hagyatéki eljárásban…   elsősorban, ha bárkit megkérdeznek, hogy mi a legnagyobb hibája a hagyatéki eljárásnak, mindenki azt fogja mondani, hogy az idő, hogy milyen időtartama van egy hagyatéki eljárásnak. Nagyon gyakran fordul elő, amikor egy sajnálatos halálesetet követően egy évig gyakorlatilag nem is szólnak hozzá az örökösökhöz, ők azt sem tudják, hogy ilyenkor mi történik, és az emberek nagyon nagy többségének fogalma sincs, hogy mi történik ezen időszak alatt, miért nem szól hozzá egy évig, másfél évig senki, nem tudják, hogy mi fog történni.

Itt nagyon helyesen gyorsítja ez a javaslat ezt a folyamatot, szűk határidőket határoz meg; illetve amit mondtam, a tájékoztatás hiánya is egy fontos szempont, amelyet ez a javaslat próbál orvosolni, és sok esetben, sok tekintetben ez a tájékoztatás már megtörténik, és itt a jegyző feladatai bővülnek ezzel a tájékoztatási kötelezettséggel, ami eléggé lényegre törő, azt gondolom, és valóban tarthatók a határidők is. Reméljük, hogy ez lényegesen rövidíteni fogja a hagyatéki eljárást.

Amit még esetleg e tekintetben javasolnék, amivel én találkoztam, hogy gyakori probléma volt a hagyatéki eljárás során  és az viszont ebben a törvényjavaslatban nem szerepel , ez pedig már a hagyaték közjegyzői szakaszában, amikor már a jegyző átadja a feladatokat, az iratokat és a hagyatékátadás történik meg, ott is a tájékoztatásnak, ami a közjegyzőtől az örökösök felé áramlik, annak a tájékoztatásnak kellene részletesebbnek lennie, mégpedig mondom is, hogy mivel.

Leginkább abból szokott probléma lenni, ha nagyon sok a hagyatéki teher, és ebben az esetben is a közjegyzők szeretnének minél hamarabb túl lenni, átveszik, elfogadják az örökséget az örökösök, majd utána derül ki néhány hónap múlva, hogy bizony itt ezt kellene befizetni, ilyen adóhátralék van, ilyen végrehajtási jog van a korábbi örökhagyón, és tulajdonképpen lehet, hogy nagyobbak a kötelezettségek, mint amennyit az illető örökölt. Ez esetben, amikor ha valaki látja előre ezt, akkor ő visszautasíthatja ezt az örökséget, lemondhat az örökrészéről, és itt kellene a tájékoztatási kötelezettséget egy kicsit szélesebbre vonni a közjegyzők esetében, hogy világosítsák fel ezekről a jövőbeni kötelezettségekről is az örökösöket. Tehát ez az, ami még egy picit nekem hiányzik itt a hagyatéki eljárásból, amivel talán még jobb lenne a helyzet, de alapvetően jó irány ez, ami a hagyatéki eljárást módosítja.

A következő része a bizalmi vagyonkezelőkkel kapcsolatos. Itt azért történik a módosítás, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek megfeleljen, illetve fontos még az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelőség is.

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásával is foglalkozik, amely azért lényeges, mert korábban volt egy jogszabályváltozás, ami lehetővé tette, hogy az igazságügyi szakértők a statisztikai adatszolgáltatásból évente egyet elmulaszthassanak következmények nélkül, de mivel itt is változott a jogszabály, és bővített adatszolgáltatást évente csak egyszer kell leadniuk, így gyakorlatilag, ha nem lenne meg ez a szankció, akkor ki is hagyhatnák ezt a kötelezettséget az igazságügyi szakértők. Tehát itt érthető, hogy ez miért történik.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara választási szabályzatával is foglalkozik a törvényjavaslat, mégpedig, hogy korunk követelményeinek jobban megfeleljünk, ezért a választás elektronikusan is lebonyolítható lenne a jövőben, amely szerintem egyébként minden területen előbb-utóbb a jövőbe vezető út.

Az ügyvédi tevékenységről is van egy rövid módosítás a törvény legvégén, ez azonban már csak egy korábbi jogszabály-módosításnak való megfelelőség miatt módosítja az ügyvédi törvényt néhány ponton, és csak két szót, illetve kifejezést vesz ki belőle.

Alapvetően ez alapján én úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 198 2019.11.19. 15:03  193-220

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, tényleg egy történelmi pillanat itt az elmúlt kilenc év távlatában, mert nem olyan sok példát tudnánk felhozni, ahol az ellenzéki képviselők javaslata vagy egy ellenzéki képviselőcsoport javaslata így menjen át az Igazságügyi bizottságban, aztán sürgősségivel bejöjjön ide, a plenáris ülésre, és itt eddig még mindenki támogassa, sőt még netalán az is elő fog fordulni, hogy meg is szavazza majd a kétharmados többség ezt a törvényjavaslatot.Egy kicsit meghökkent mindenki az Igazságügyi bizottságban, amikor ezt tárgyaltuk. De hogyan fordulhatott elő egy ilyen dolog? Hogyan fordulhatott elő ilyen dolog, mert valljuk be, hogy ez nem a rendeltetésszerű magatartása a Fidesz-KDNP-frakciónak. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Üzemzavar.) Igen, üzemzavarra ad okot, ahogy itt képviselőtársam mondja. De az az igazság, hogy ebben semmiféle üzemzavar nincs. Azt gondolom, ez éppen kapóra jött a Fidesz-KDNP-nek, hogy azt a törvényjavaslatot, ami óriási gőzzel, gőzhenger módjára lett itt becsatolva, és ezt védték folyamatosan, szinte vérüket áldozva a politika csatamezőjén, a korábbi igazságügyi miniszterünk és a fideszes képviselőtársak is védték, ez most, hogyan mondjam, kicsit ciki lenne, hogy ebből úgy kell kihátrálni, hogy önök lesznek majd azok, akik visszavonják ezt az önök által beterjesztett módosítást.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, jelen pillanatban politikailag kapóra jött önöknek ez az előterjesztés. Ezért is fogadták el. De egy kicsit menjünk bele abba a vitába, hogy mi is volt ez, mert számtalanszor lefutottuk már, de az előterjesztő részéről is sok okot hallottunk, hogy mik is voltak az előzmények, és mi volt az, ami idáig vezetett, és miért is vált önök számára kellemetlenné ez a tervezet.

Ha kiindulunk onnan, és én a viták során mindig el szoktam ezt mondani, hogy Handó Tünde, az OBH elnöke mondta el itt, a pulpituson annak idején, amikor az éves beszámolóját tartotta, olyan 2017 környékén, amikor kitért a bíróságok közigazgatási joggyakorlatára, hogy a közigazgatási eljárás európai szintű Magyarországon. Sőt, nemhogy európai szintű, hanem Európában az egyik legjobb. Akkor azt mondta el, hogy éppen a második helyen van, a következő évben pedig azt mondta, hogy az első helyen van a közigazgatási igazságszolgáltatás Magyarországon.

Önök ehhez hoztak egy teljesen új törvényt; nyilván, ami tökéletesen működik, Európában a legjobb, azt meg kell reformálni, nehogy már legyen valamilyen olyan terület, amiben olyan jók lennénk, mint amilyenek a közigazgatási bíróságok. Hoztak egy olyan jogszabály-módosítást, ami számtalan, de számtalan helyen vérzett, és önöknek a legfontosabb indokuk az volt, hogy ez a magyar nemzeti hagyományokon alapul. Hogy már a XIX. század végén ez mekkora magyar újítás volt, hogy bevezettük az önálló közigazgatási bíróságokat, hogy ez milyen jól működött Magyarországon, és 1896-ban igenis ez a törvény mennyire előremutató volt.

Hát, már akkor is rámutattam arra, hogy az akkori törvény sem volt előremutató egyáltalán. Az akkori kormány is egy menekülő útvonalnak találta ki a közigazgatási bíróságokat, azért, mert ugyanúgy, mint ahogy önök is, félnek a bíróságok függetlenségétől, félnek attól, hogy bizonyos ügyekben, amelyek a kormány számára rendkívül fontosak, a bíróságok nem olyan ítéletet fognak hozni, ami önöknek kedvező, hanem olyat, ami a törvényeknek megfelelő. Önök ettől féltek. Ettől féltek, ahogy 1896-ban is az éppen akkori kormány is ettől félt, és egy olyan közigazgatási bírósági rendszert akart felépíteni, talált ki, amelyben az igazságügyi miniszter nevezte ki a közigazgatási bíróság bíráit, ő nevezte ki ennek vezetőit, és ő hívhatta vissza ezeket a vezetőket.

Annyiban még pozitívabb volt és előrébb mutató volt az 1896-os törvény, hogy akkor még azt mondta, hogy a tanácselnöknek mindenképpen korábbi ítélőbírónak kell lennie, aki ezeket a szakmai tapasztalatokat már megszerezte, nem pedig a közigazgatásból bevont szakember, aki soha az életében nem ítélkezett. Önöknél még ez sem volt meg, önöknél az első variáció az volt, hogy legalább 50 százalékban kívülről jövőknek kell lenni. Aztán, amikor önök már látták azt, hogy ezzel nem lesz probléma, ezt nyugodtan ki lehet venni a törvényből, mert amikor körbement az országban az, hogy a jelenlegi közigazgatással foglalkozó bírók át akarnake jönni a közigazgatási bíróságra, kiderült, hogy a székhelyen lévők, ahol lesznek az új székhelyek, ott akarnak lenni, de már az 50-80 kilométerre levő bíróságokra nem nagyon akaróznak átmenni a bírák. Így nyugodtan be lehet majd emelni annyi közigazgatási szakembert, akit majd a miniszter fog kiválasztani, hogy azzal a többséget bőven megszerezzék a közigazgatási bíróságokon.

Azt mondom, nagyon súlyos probléma volt, nagyon súlyos visszalépés volt ezt a törvénytervezet, amit önök benyújtottak és el is fogadtak, amit minden ellenzéki párt ellenzett. Hogy miért volt ez visszalépés? Azért, ahogyan az előterjesztő, Kocsis Olivio is elmondta, mert a hatalmi ágak elválasztása, egy ősdemokratikus alapelv sérült súlyosan ebben a törvényben. Akkor, amikor a végrehajtói hatalom a bírói hatalom fölött befolyást szerez, méghozzá döntő befolyást szerez, és gyakorlatilag irányítani tudja. Önök azt mutatták az elmúlt kilenc évben, a Fidesz-KDNP-kormányok politikája nem szólt másról, mint arról, hogy Magyarországon mindent, ahol hatalom van, ott mindent bedaráljanak, és egyértelműen a kormány álláspontja érvényesüljön. Amit Orbán Viktor meghatároz, annak kell történnie minden szinten.

Önök kezdettől fogva megindították ezt a harcot a bíróság ellen is. Kezdődött a bírák kényszernyugdíjazásával, amiből önöknek ugyanúgy ki kellett hátrálni. Megmondta az Európai Unió, hogy ilyet nem lehet csinálni, és sorban vesztették el a pereket a strasbourgi bíróságon, ahol sok tíz milliós kártérítést kellett megfizetni a kényszernyugdíjazásba küldött bíráknak. Itt, amikor interpelláltam miniszter urat, elmondta, hogy milliárdos összegű volt az a kártérítés, amit ebből kifolyólag ki kellett fizetni. Na, de hát Orbán Viktor miniszterelnök úr ezt kitalálta, akkor azt végre kell hajtani akkor is, ha a demokrácia alapelveibe ütközik a dolog.

Ugyanígy egy következő állomása volt ennek, a legutolsó állomása, akkor találjuk ki, hogy vegyünk ki egy egész rendszert az egységes bírói rendszerből Magyarországon. Már ez is hihetetlen, hogy miért legyen két önálló rendszer. És az eredeti elképzelés az volt, hogy pótlékokban már legyen magasabb a fizetés, jobban becsüljük meg azokat a bírákat, nyilván nekik érje meg az, hogy itt dolgoznak, és féljenek attól, hogy ebből kikerülnek. Ebben a rendszerben is megvolt az, hogy az igazságügyi miniszternek megvolt a kinevezési jogköre, bárkinél, ha nem is indoklás nélkül, de indokolással, bárkinél, aki elő van terjesztve, megváltoztathatta volna az akaratot, és az őáltala megjelölt személyt nevezi ki bírónak a közigazgatási bíróságon, ugyanúgy bírósági vezetőknél is meg lett volna ez a lehetőség. És ugyanúgy voltak a belső önkormányzati rendszerek is felállítva, hogy a kormánynak mindenütt többségi befolyása lehessen, amit önök úgyis tagadni fognak, mert azt mondják, hogy nem így van, de ha kiszámoljuk, akkor látjuk, hogy így van, hogy ott is meg lett volna a többségük. És azzal, hogy bármelyik bíró visszahívható akkor, amikor az igazságügyi miniszter úgy látja, hogy azon a poszton túl sok bíró van, akkor nyilván ezt a bírót vissza lehet hívni, bármikor megszüntethetjük.

Mit látunk? Azt látjuk, hogy a miniszter, a mindenkori igazságügyi miniszter kezében van a bíróság, ő irányítja a bíróságokat, és ezzel körülbelül 150 évet léptünk vissza, Magyarország ezzel a törvénnyel a jogfejlődés terén körülbelül a XIX. század első felének jogfejlődésére lépett vissza. Tehát 150-180 évet léptünk vissza. Ez egy nagyon súlyos probléma volt.

Ezek után önök ezt keresztül akarták vinni, keresztül is vitték. Egy nagy probléma volt: lehetett látni, hogy az Európai Unió ezt semmilyen formában nem nézi el önöknek, azt, hogy az utolsó hatalmi ágat is kormánybefolyás alá akarják vonni. Itt volt a Velencei Bizottság, vizsgálta, önök azt mondták, hogy a Velencei Bizottság nem látott semmilyen problémát, mégis, a Velencei Bizottság hosszasan sorolta azokat a problémákat, amiket ez jelentett. De ugyanígy jelezték a magyarországi bírósági szervezetek is az ezzel kapcsolatos kifogásukat.

(20.10)

Sőt, még Handó Tünde és az OBH is egy körülbelül 15 oldalas bírálatot fogalmazott meg az önálló közigazgatási bíróságok felállításával szemben, és nem tudom, hány pontban szedte össze az érveit, hogy miért nem szabad ezt a rendszert felállítani. Nyilván utána hatalmi szóval Handó Tünde fejére is lett koppintva emiatt, aztán egy év múlva, amikor keresztülment ez a törvényjavaslat, már ő is más álláspontot képviselt, szembemenve a saját korábbi álláspontjával.

És úgy jutottunk el oda, hogy végül önök, a Fidesz, az európai porondon bizony bajba kerültek, mert sok tekintetben elkezdték vizsgálni Magyarország jogállamiságát, a 7. cikkely és egyebek alapján ezek a vizsgálatok folytak. És önök, miután felfüggesztésre kerültek a Néppártban, az Európai Unióban  illetve önfelfüggesztésre, ahogy önök mondják , belátták, hogy bizonyos esetben engedni kell.

Az egyik ilyen lépés volt az, hogy nagyon kapóra jött önöknek ez az üresedés az Alkotmánybíróságban, hogy Handó Tündét, akire rá lehetett fogni, hogy a bírói függetlenség megtépázásának a legfőbb eszköze az önök részéről, eltesszük az Alkotmánybíróságra, szépen lemond az OBH-elnöki tisztségéről, és akkor szép nyugodtan ezt keresztülvisszük, hogy akkor már nem Handó Tünde van itt, és az új OBH-elnök majd biztosan el fogja mondani szépen az elveit, hogy semmiféle bíróifüggetlenség-tépázásról Magyarországon nem lehet szó, ilyen nem lesz. Önök ezt el fogják mondani nemzetközi téren, hogy lecseréltük, már más van; itt majd megtörténik az alaptörvény-módosítás. Már ebből is visszakoztunk, és ezeknek a nemzetközi kényszerítő körülményeknek a hatására lépnek vissza.

Ennek az őszinte szándékában én az önök részéről semmilyen formában nem hiszek. Én azt gondolom, hogy az első bejelentést is, amikor önök megtették, hogy felfüggesztésre kerül a törvény hatályba léptetése, és itt megszavaztuk, még akkor is annak a lehetőségét vizsgálták, hogy nemzetközi szinten milyen lehetőség van arra, hogy mégiscsak kijárjuk azt, hogy húzzuk az időt egy kicsit, hátha egy kicsit csillapodik a nemzetközi közvélemény nyomása a Fidesz-KDNP-re, az Orbán-kormányra, és akkor majd szépen mégiscsak keresztül fogják vinni ezt a lépést önök. Hát, úgy tűnik, hogy nem lehetett, ezért most már önök is beletörődtek e téren a vereségbe.

És ezért is jött önöknek kapóra, hogy na, akkor az önálló közigazgatási bíróságokat most már, ha ez a szándék, és tényleg nem tudják keresztülvinni, akkor töröljük az Alaptörvényből is, abból a gránitszilárdságú Alaptörvényből, amelyet már nyolcadízben fogunk itt módosítani. Sajnos  két mondatot azért még erről is mondanék  a legfőbb probléma az volt vele, hogy akkor, amikor elkezdtük ennek az Alaptörvénynek a vitáját annak idején, 2010-ben, majd folytattuk, és felállt ennek az előkészítésére egy eseti bizottság is, akkor önök azt a látszatot keltették, hogy ez konszenzusos alkotmány lesz, egy olyan, amit majd összehozunk. Mindenki örült és boldog volt, és hittünk abban, hogy lesz. De aztán a NER rendszere, a nemzeti együttműködés vagy nem együttműködés rendszere, hogy senkivel semmilyen formában együtt nem működök, ezt jelentette a NER-rendszer az önök részéről, ez azt jelentette, hogy hiába fogadtunk mi el egy alaptörvény-módosítást, hiába szavazgattunk mi annak idején arról a Delegációs teremben, pontról pontra, legalább száz pontról, hiába adott be a Jobbik is maga száz alaptörvény-módosítást, hiába adott be akár több százat a többi ellenzéki párt, önök abból  egyetlenegy szó híján  semmit nem fogadtak el, hanem már csak direkt is annak az ellenkezőjét.

Én nem tudom, hogy egy alaptörvény… Korábban éppen az Igazságügyi bizottság Spanyolországban járt, ahol az ottani új alaptörvénynek, az alkotmánynak az elfogadását tanulmányoztuk, Balsai István volt igazságügyi miniszter úr vezetésével. Ott is elmondták azt, hogy a legeslegfontosabb, és akkor lesz időtálló egy alkotmány, hogyha az konszenzussal jön létre. Önök erre nem törekedtek. (Nacsa Lőrinc: Senkinek nincs többsége…)

Mi hittünk abban 2010-ben naivan, hogy az a jobboldali konzervatív keresztény eszme, amiről azt gondoltuk, hogy itt az Országgyűlésnek legalább a 80 százaléka képvisel, valahol meg fogja hozni azt a konszenzust, hogy el tudunk menni közösen egy irányba. Hát, önök ezt a sorompót lezárták, azt mondták, a NER azt jelenti, hogy senkivel semmit, ezt jelentette az önök részéről, és az Alaptörvény is erről szól.

Azért is van az a probléma, hogy már nyolcadszor módosítjuk az Alaptörvényt, és már sokkal többször kellett volna módosítani az Alaptörvényt. Ez csak az önök ellenállásán múlik, hiszen az ellenzéki pártok már számtalan javaslatot adtak, hogy miben kellene az Alaptörvényt módosítani, de amennyire nem fogadták el annak idején a módosító javaslatainkat az eredeti alaptörvényszöveghez, ugyanúgy nem fogadták el folyamatosan. Ez most csak azért történik most is, és csak azért kivétel, mert ez jelen pillanatban nemzetközi szinten az önök érdekeit szolgálja.

Ezért támogatják, ezért került be, ezért lett sürgősségi eljárással idehozva, és ez önöknek jól fog mutatni a kinti bizonyítványán. Én pedig örülök annak, hogy ezzel valahol az ország fog előrelépni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 218 2019.11.19. 8:15  193-220

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dologra szeretnék reagálni, ami itt elhangzott akár az én felszólalásommal, akár más felszólalással kapcsolatban. Azt már megkaptam a korábbi vitában, hogy én ne hivatkozzam a szocializmus idején íródott tankönyvekre, mert ott olyan emberek írták a tankönyveket, akik a kommunista eszmék és a szocialista eszmék hatása alatt nem tudtak reálisan gondolkodni, és nem reális véleményt fogalmaztak meg a régi közigazgatási bíróságról.

Idézném a tankönyv szövegét, ez az 1886. évi XXVI. törvényről írja: a közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszertől, de a kormány saját felügyelete alatt központosította, és a közigazgatási bíróságot a kinevezéseken, előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta. Na, erre mondták önök, hogy persze, ez a szocialista ideológia, s a többi, ezt hagyjuk figyelmen kívül.

De elővettem Trócsányi miniszter úrnak az akkori expozéját, amit itt elmondott. Többek között több mindenről is beszélt, például azt mondta, ami szerintem egy rendkívül cinikus nyilatkozat volt, hogy az új közigazgatási bírósági rendszer jobban megtestesíti a végrehajtó hatalom önkorlátozását, és hatékonyabb ellenőrzést biztosít a közigazgatási döntések felett. Hát, éppen az ellenkezőjéről szólt ez a törvénytervezet.

De önmaga is hivatkozott jogtörténészekre az expozéjában, többek között Szabó József jogtörténészt emelte ki. Én elővettem, hogy Szabó József mit ír erről az 1886. évi XXVI. törvényről, és idézem Szabó Józsefet, akire Trócsányi miniszter úr is hivatkozott. Azt mondja, hogy az 1886. évi XXVI. törvénycikkben a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért a történelmi felelősség a korabeli politikai elitet terheli.

Mi van ebben? Egyértelműen az, hogy nem volt meg a hatékony közigazgatási jogvédelem, és a korabeli politikai elitet terheli, mert akkor is a maguk javára akarták gyakorolni a hatalmat, és a bírói függetlenséget akarták a befolyásuk alá vonni.

Nacsa képviselőtársam azzal vádol engem, hogy ami régi és magyar és benne van a régi magyar történelemben vagy jogtörténelemben, én azt azért akarom eltörölni, mert én azt réginek tartom, és attól még, hogy jó, én azt rossznak tartom? Erről szó sincs, én ezt soha nem mondtam, egyetlenegy mondatomban sem állítottam ilyesmit, hogy bármit, ami régi hagyomány és érték, azt mi nem becsülnénk. Ha valaki becsüli a régi hagyományokat és értékeket, én azt gondolom, hogy az itt leginkább a Jobbik-frakció az, és semmivel nem vádolható, hogy mi ebben bármiben támadtuk volna.

Mi azt támadjuk, amikor valóban annak a jogszabálynak a mondanivalója egyrészt nem XXI. századi, hanem XIX. századi, annak is az első fele, másrészt olyan hatalmi érdeket képvisel az a jogszabály, amely a XXI. század demokráciájában elfogadhatatlan, és nem magyar nemzeti érdeket szolgál, hanem kizárólag kormányzati érdeket szolgál.

(20.50)

Államtitkár úr sületlenségnek nevezte, amiket én itt állítottam a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban a miniszter jogköreiről. Hát, én elővettem a törvényt, és ha nem is azt mondja, hogy visszahívja, de azt mondja a törvény szövege  a 61. § (4) bekezdését idézem , hogy a miniszter a személyi ügyekkel kapcsolatos feladatkörében  igaz, hogy a közigazgatási felsőbíróság elnökének javaslatára  dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges. Tehát a miniszter dönthet arról  jó, vannak korlátok , hogy a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, és ez benne van a jogszabályban, de áthelyezheti nyugodtan máshova, bárhova, megvan arra a joga. Ezáltal a személyi kérdésekben olyan döntési jogköre van, amivel bőven lehet félelmet kelteni a bíróban, lehet őt befolyásolni, nem beszélve a kiosztási rendszerről, és a többi, és a többi, amivel  állítom  bizony sok probléma lett volna.

Aztán Nacsa képviselőtársam beszélt arról, hogy mi kétségbe vonjuk azt, hogy lett volna a Fidesz-KDNP-nek 2010-ben alkotmányozási felhatalmazása. Soha nem mondtuk azt, hogy nincsen. Még azt sem mondtuk, hogy ne legyen új alkotmány. Egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt, a 2010-es programjában az, hogy Magyarországon új alkotmányra van szükség. Egyedül a mi programunkban szerepelt, és mi voltunk azok, akik nem zsákbamacskát árultunk, hanem előre megmondtuk a választóknak, hogy ha nekünk adnak felhatalmazást, tőlünk mit várhatnak. Mi elmondtuk, hogy új alaptörvényt szeretnénk, és itt egyezett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik véleménye; a többiben már nem egyezett, mert nem tudtunk konszenzusra jutni semmiben.

De azért még egy dologra felhívnám a figyelmét Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak, aki azt mondja, hogy nekik nagyon megvolt ez az alkotmányos felhatalmazásuk. Jogilag gyakorlatilag nem volt meg egyébiránt, mert az akkori alkotmány azt mondta, hogy új alkotmány elfogadásához, illetve a koncepciójának az elfogadásához négyötödös parlamenti többségre van szükség. Úgy nevezték a miniszterelnököt, aki ezt belerakta az alkotmányba, hogy Horn Gyula, mégpedig akkor, amikor az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együtt megvolt a kétharmada, és abban az alkotmányos rendben azt mondta Horn Gyula, és azzal volt indokolva a törvényjavaslat, hogy most, hogy megvan a kétharmados többsége a parlamentben, nem lenne sportszerű, ha az ellenzéki pártok kizárásával változtatnánk meg az alkotmányt.

Ez nagyon érdekes, hogy majd ezután önök becsatoltak egy, az alkotmánybíróságokról szóló (sic!) törvénymódosítást, amelynek a zárórendelkezéseibe belecsempésztek egyetlenegy kis mondatot, amelyben azt mondták, hogy jelen törvény hatálybalépésével egyidejűleg az alkotmány 24. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül. Akkor úgy az ember nem értette, hogy biztos az Alkotmánybíróságra vonatkozó valami van benne, majd figyelmesebb olvasás után kiderült, hogy önök becsempészték, hogy a négyötödöt a parlament kétharmaddal szüntesse meg, hogy meglegyen az alkotmányozási felhatalmazása a Jobbik nélkül is, vagy bármelyik más ellenzéki párt nélkül is a Fidesznek.

Ez így volt. Önök csempészték bele, és titokban akarták keresztülvinni, aztán itt nagy botrány lett belőle a parlamenti vitában, amikor kiderült, hogy egy salátatörvénybe csempészték bele azt az alkotmánymódosítást, amellyel a négyötödöt kétharmadra cserélték, hogy önök egyedül a nemzeti együttműködés rendszerében, senkivel nem egyeztetve, senkivel nem megtárgyalva, hozhassanak alkotmányt.

Én úgy látom, ezekből egyértelműen látszik, hogy azok az állítások, amelyeket elmondtunk akár erről a törvényről, akár az alkotmányról, akár az Alaptörvényről, illetve annak elfogadásáról, azok állnak, és itt bizony számtalan sok ellenzéki képviselő kifejtette azt az álláspontját, hogy miért érdekük most önöknek mégis ezt a módosítást véghez vinni. Én annak örülök, ha önök csak kényszerből is, de most az egyszer önök is a magyar nemzet érdekében fognak tenni, és a magyar nép érdekében fognak megszavazni egy törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 195 2019.11.20. 5:27  190-242

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Egy jogharmonizációs célú törvényjavaslat áll előttünk, amire azt mondhatnánk egyszerűen, hogy miért ne támogatnánk, hiszen kötelezettségünk sok esetben az európai uniós jogharmonizáció, természetesen minden parlamenti párt ezt támogatja, s a többi, s a többi. Szépen le is ülhetnénk, és örülhetnénk, hogy szépen előkészítették, ez össze van rakva.És valóban, ha végigolvassuk, akkor láthatjuk, hogy mikkel találkozunk, az általános közlekedéssel kapcsolatos fogalommeghatározások, európai uniós jogharmonizációs szabályozások, pontosítás, nyaralóhajózás szabályozása, rendszámtáblák új szabályozása, közlekedésbiztonság erősítése, légi közlekedés, közúti közlekedés, vízi közlekedés, vasúti közlekedés, típusengedélyek, közlekedési hatóság együttműködése más szervekkel, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Hát tényleg, valóban olyan dolgok, amiknek egy ilyen jogszabályban lenniük kell.

Azonban találunk benne egy-két olyan szakaszt, amely nehezen fogalmazható bele a jogharmonizációba, de államtitkár úr itt megpróbálta, tett egy kísérletet, hogy hogyan is illeszkedik, hogyan lesz jogharmonizáció. Nem tudjuk, hogy ezt elfogadjuke vagy ne fogadjuk el. Úgy gondolom, a Fidesz-KDNP nyilván el fogja fogadni, hogy ez belefér a jogharmonizáció fogalmába. De ha még csak ezt néznénk, a cím sokszor nem egyezik a tartalommal, ezt már megszoktuk.

De itt azért egy kicsit többről is van szó. Hiszen ebbe a jogharmonizációs célú törvényjavaslatba egy kicsit beköszöntött a politika. Méghozzá az október 13-ai megváltozott politikai viszonyok köszöntek bele. Ha nem lett volna október 13-a, azt gondolom, ez a törvényjavaslat kizárólagosan a jogharmonizációról szólna, és semmi másról, csak a szakmai kérdésekről. Így viszont azért egy kis megszorítás az önkormányzatok részére belekerült, és itt leginkább a Fővárosi Önkormányzatról beszélhetünk.

Hiszen van ennek egy ominózus szakasza, ez a 36/A. §, ami 7. §-a ennek a törvényjavaslatnak, amely szerint a helyi iparűzési adóból származó bevételt elsőként a helyi közösségi közlekedés feladatellátására kell fordítani. Azt gondolom, hogy ez itt nagyon érdekes, mert ha a főváros költségvetésével semmi probléma nem lenne, és bőven kitelne belőle a tömegközlekedés biztosítása, és az államnak nem kellene mellé tenni a súlyos milliárdokat, akkor nem is lenne ezzel semmi baj.

(20.20)

Hiszen teljesen mindegy, hogy egy költségvetésen belül, ha mindenre van pénz, ezt ebből fizetjük vagy abból, az a lényeg, hogy minden ki legyen fizetve. De azért azt látjuk, hogy például 2018-ban is közel 10 milliárd forintos vesztesége volt a fővárosi tömegközlekedésnek, amit nyilván valamiből finanszírozni kell, és valószínűleg ez nem lesz másként a későbbiek során sem, hiszen alapvetően veszteségesen működik a fővárosi tömegközlekedés.

Aztán volt egy megállapodás korábban Tarlós István és a miniszterelnök úr között, amely megállapodás szerint a kormány nem ad be egyeztetés nélkül olyan törvényjavaslatot, amely a fővárost, azaz Budapestet érinti. Miniszterelnök úr kijelentette, hogy ő ezt a kötelezettséget a maga részéről tartani fogja az új városvezetéssel kapcsolatosan is. Látjuk, hogy ez nem egészen sikerült, mert mint ahogy megtudtuk, ebben semmilyen formában egyeztetés nem volt, ez a javaslat meglepetésszerűen lett beadva.

Azt látjuk egyértelműen, hogy bizony ez a főváros büdzséjét nagyon komolyan fogja érinteni, és bizony azok a súlyos milliárdok, amelyek hiányként jelentkeznek, amit korábban sokszor kipótolt a kormányzat, valahonnan hiányozni fognak. Én nagyon remélem, hogy nem az a cél, hogy a főváros költségvetését valamilyen formában megrogyasszák, és arra tegyenek kísérletet, hiszen akár egy ekkora költségvetési hiány bizony meg is rogyaszthatja akár Budapest költségvetését. Egyértelmű, hogy a főváros egyik legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adó, és nagyon fontos az önkormányzatoknak az a fajta önállósága, hogy a saját bevételeivel eddig önállóan rendelkezhetett, ilyenfajta megkötések nélkül.

Úgyhogy ezért is egy nagyon durva támadás ez az önkormányzati jogok ellen. Hogy lesze háborús viszony ebből fakadóan, nyilván ezt nem tudjuk, de azt látjuk, hogy abba a békébe, ami látszatra megteremtődött, a hadüzenet megérkezett a kormány részéről a fővárossal szemben.

A kerületektől is nagyobb hozzájárulást követel majd a jogszabály, mert ezzel is foglalkozik, és a vidéki nagyvárosokat is sújthatja adott esetben ez a jogszabály, úgyhogy semmiféleképpen nem támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 435 2019.11.20. 13:36  263-521

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem itt minden frakciónak, amelyik jelen van a magyar Országgyűlésben, mindenkinek az a célja, hogy a Ház méltósága megőrzésre kerüljön, és senki sem akarja azt szándékosan felborítani. Itt nem azzal van a baj ezen törvény kapcsán, hogy ezt kívánják szankcionálni, és nagyon komoly szankciókat helyeznek kilátásba. Néha nézzük a tévében, hogy mik történnek bizonyos országok parlamentjeiben, az ukrán parlamentben vagy az ázsiai parlamentekben, és igenis látjuk azt, hogy van, ahol tömegverekedés tör ki az országházban, és ütik egymást. Van, ahol súlyos sérülések is vannak, van, ahol már géppisztolysorozat is elhangzott, és nyilván senki, egyikünk sem, szerintem nincs egyetlenegy ember sem ebben az Országházban, ebben az Országgyűlésben, aki szeretné, hogy mi is címoldalra kerüljünk a világsajtóban vagy az európai sajtóban, hogy mi is ott szerepeljünk a parlamenti botrányok sorában. Nem akarja ezt senki.

De mégis itt van egy törvény, amely nagyon súlyos szankciókat hoz. Hogyan jutottunk el idáig? Itt valóban az előttem felszólalók közül is sokan elmondták és említették azt, hogy jó lenne, ha a Fidesz-KDNP-frakció is önvizsgálatot tartana, mert nyilván nem azért állnak fel emberek és tesznek ki olyan táblákat, amik esetleg nem ideillők, mert éppen ilyen kedvük van, hanem valamik ezt kiváltották. Tehát akkor, amikor önök sorban nem tartják be a parlamenti műfaj szabályait, amikor itt elhangzanak a kérdések, az interpellációk, milyen válaszokat kapunk azokra? Cinikus, hazug, teljesen oda nem illő, teljesen másról szóló, szándékosan az ellenzék képviselőit felbosszantó dolgokat, és ne haragudjanak, de meg kell mondanom, hogy ebben miniszterelnök úr is sajnos partner, amikor kérdésre úgy válaszol, hogy: boldog karácsonyt kívánok. Tehát ez egy olyan parlamenti műfaj, ahol elméletileg mindenkinek be kellene tartania a szabályokat, és azoknak megfelelően kellene eljárni. És akkor, amikor sorozatban nem ezt tapasztaljuk, és önök, kihasználva azt az erőfölényt, hogy kétharmaddal bírnak a magyar Országgyűlésben, és semmibe nem tekintik az ellenzéket, semmibe nem nézik, és megkapjuk ezeket a cinikus, semmitmondó válaszokat, akkor persze, hogy az emberekben felmegy a pumpa, és valóban néha olyan dolgok fordulnak elő, ami oda nem illő.

És azt is meg kell érteni, hogy ha nincsenek parlamentáris eszközök, amikor úgy érzi egy frakció, hogy valami olyan súlyos döntés van, aminek nem lenne szabad Magyarországon megtörténnie, mint például a földtörvény volt, akkor igenis a Jobbik egy radikális lépést tett, és ilyenek, amellett, hogy erőszak semmilyen formában nem történt, megtörténhetnek a magyar Országgyűlésben.

És ha már itt tartunk, hogy erőszak alkalmazása. Azt is láttuk, hogy a házelnök úr a büntetést nem mindig akként osztotta ki, mint ami adott esetben egyenes arányban állt a cselekmény elkövetésével. Például olyan esetekre mondom, hogy ez már az erőszak megvalósult magatartása, erőszakos magatartás volt, és aszerint osztotta ki a büntetést, amikor semmilyen erőszak nem történt, sem dolog elleni erőszak, sem személy elleni erőszak nem történt semmilyen formában. Azt látjuk ilyenkor, ebben az esetben, hogy politikai ellenfelek ülnek egymással szemben. Hangsúlyozom: ellenfelek. És akkor, amikor valakinek a magatartásáról, egy ellenzéki képviselő magatartásáról a politikai ellenfél fog dönteni, akkor nem biztos, hogy ez egy elfogulatlan döntés lesz, és én állítom, hogy voltak ilyenek, amikor nem elfogulatlan döntés született.

Ezért sem tartom jónak azt, hogy amikor ekkora büntetéseket hoznak fel egy törvényjavaslatban, mint amik ebben is szerepelnek, akár az egyévi fizetés megvonása, a kitiltás hosszabb időre a Házból, a Parlamentből, az Irodaházból kitiltás, ezek rendkívül súlyos büntetések, és akkor, amikor egy elfogult személy fog ebben dönteni, akkor nem biztos, hogy jó döntés fog születni.

Még egyszer hangsúlyozom, itt mindenkinek érdeke az, hogy a Ház tekintélyét megőrizzük, a Ház méltóságát megőrizzük, de itt azért önöknek is partnernek kellene lenni abban, hogy akkor, amikor egy ilyen súlyos büntetés születik, és meg lehetne azt a határt húzni, hogy amikor egy súlyos büntetésről van szó, akkor nem a házelnök fogja meghozni a döntést, hanem egy fölötte álló szervezet, amelyikbe minden frakció delegál egy-egy személyt, és ők fogják meghozni azt a döntést. És amikor konkrétan le van szabályozva, le van írva az, hogy milyen cselekményért milyen büntetés jár, akkor nyilván, még akkor is, ha a saját frakciójából van valaki, akkor nem tudja azt tenni, hogy elkövette, nem követte el, meg kell állapítani, hogy elkövette, és akkor a büntetést is ki lehet szabni, és akkor mondhatjuk, hogy egy elfogulatlan szerv fogja kiszabni azt a büntetést.

De számos probléma van ezzel a jogszabállyal ezen túlmenően is. Én úgy érzem, hogy képviselői alapjogokat, alkotmányban biztosított, az Alaptörvényben biztosított alapjogokat is sért ez a törvény, mégpedig súlyosan. Hiszen aki ki van tiltva, az nem élhet a szólás, a felszólalás szabadságával, nem nyilváníthat véleményt, sőt még a szabad mozgásában is korlátozva van, hiszen ide nem jöhet be. Tehát ez súlyosan érinti az országgyűlési képviselő jogait.

(9.30)

Kérdezem azt, hogy akkor, amikor egy országgyűlési képviselőt ide a magyar nemzet tagjai delegálnak, a magyar választópolgárok összessége delegálja ide azt az országgyűlési képviselőt, vane joga egyetlen embernek megvonni azokat a jogokat, amelyekkel a magyar nemzet ruházta fel azt az illetőt. Vane joguk arra, hogy arra a négyéves időtartamra, amíg egy országgyűlési képviselő mandátumot szerzett, arra az időtartamra bármelyik személy itt Magyarországon korlátozza a nép által jogokkal felruházott személyt?

Én azt mondom, hogy ez teljesen egyértelmű, hogy nincs. Itt nem lehet egyenlőségjelet vonni a között, hogy egy munkahelyen vagyunk, és a munkahelyen a munkaügyi főnök indíthat egy fegyelmi eljárást, a fegyelmi eljárásban bizonyos szankciókat alkalmazhat a munkavállalóval szemben, mert az egy munkaszerződés alapján létrejövő jogviszony, ami alapján van egy főnök-beosztotti jogviszony, de az országgyűlési képviselők, ez egy teljesen más jogviszony. Itt a magyar néptől, a választópolgárok összességétől származik az országgyűlési képviselő joga, hogy részt vegyen a parlament ülésein, és ezáltal véleményem szerint vele szemben ilyen szankciókat alkalmazni semmiféleképpen nem lehet.

Extrém esetben nyilván az is előfordulhat, hogy egy egész frakciótól vonják meg, akár 30 napra, akár még többre azt, hogy részt vegyen a parlament ülésén, sőt legextrémebb esetben az egész ellenzéket is kitilthatják. És akkor hol fogunk tartani, hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, akkor lesz egy egypárti parlament itt, és akkor majd keresztülviszünk mindent? És akkor ki fog szavazni és hogyan fog működni, akkor egypártrendszer fog megvalósulni Magyarországon? Ebben a törvényben ennek a lehetősége is benne van, hogy parttalanul lehet alkalmazni majd a büntetéseket, és valakiknek lehet mondani, mert ott el fog sikkadni, másoknál pedig már rögtön durva büntetéseket fogunk alkalmazni? Ez hogyan működik?!

Tehát én azt gondolom, hogy ez súlyosan alaptörvénysértő, és nekem az a legextrémebb benne, hogy önök, akik hoztak egy Alaptörvényt, önök, akik kizárólagosan hozták ezt az Alaptörvényt, hiszen a Fidesz-KDNP tagjain kívül senki más nem szavazta meg az Alaptörvényt, valamennyi ellenzéki képviselő és valamennyi ellenzéki frakció ellenezte az Alaptörvény elfogadását, és éppen önök lesznek azok, akik súlyosan alaptörvény-ellenesen fogják ezt a törvényt elfogadni. Reméljük, hogy nem fogják elfogadni, de ahogy láttuk az eddigi példákat, sajnos nem sok bizalmunk van benne.

De számos extrém dolog van még ebben a törvényben. Hogy lehet rendfenntartót csinálni például a tisztségviselőkből? Hogyan fog ez működni egyáltalán? Tehát egyszerűen nem tudom elképzelni azt, amikor adott esetben az ülést levezető elnök utasítja a jegyzőket, hogy akár fizikai erővel lépjenek fel, és amennyiben nem, akkor majd meg fogják szüntetni a tisztségüket? Egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy milyen lehetőségeket tartalmaz ez a törvény.

Én úgy látom, hogy ez a javaslat egyértelműen egy indulatból benyújtott jogszabály, egy olyan indulatból, amelyet kiváltott itt egy táblatartás, kiváltott egy olyan táblafelirat, ami valóban nem idevaló, viszont indulatból nem jó törvényeket hozni. Indulatból soha nem jó döntést hozni, különösen akkor nem, ha egy ország életét határozzuk meg vele. Én azt gondolom, hogy ez egy ilyen indulatból hozott jogszabály, és ezért nincs végiggondolva kellőképpen, ezért sérti a jogállamiságot, és ezért sérti az Alaptörvényt is, ezért van az, hogy a törvény szerint majd lehetőség lesz a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának a megvonására.

Másik extrém dolog, amikor…  a szabályozás szerint mindig úgy volt, hogy az állami intézményekbe az országgyűlési képviselők korlátozás nélkül bemehettek. Kicsit úgy érzem ebből a szabályozásból, ami ebben a törvényben van, mint hogyha a Fidesz-KDNP sajátjaként kívánna rendelkezni ezekkel az intézményekkel. Nyilván ez a szabály az ellenzéki képviselők szabad mozgását próbálja akadályozni azzal, hogy ne tudjanak bemenni olyan intézményekbe, ahova ők nem szeretnék, ha bejutnának az ellenzéki képviselők.

Én azt gondolom, hogy ez is egy durva szabály, és azt is látom, hogy itt a demokrácia 2010 óta folyamatosan leépítésre kerül ebben az országban. (Koncz Ferenc: Mert előtte annyira tökéletes volt!) Tökéletes a meglátásom? Igen, jó, köszönöm szépen. Gondolom, ez hangzott el, legalábbis én így hallottam.

Folyamatosan, lépésről lépésre vannak a demokratikus intézmények csorbítva, amelynek egy fontos állomásához jutottunk el most, és én azt gondolom, hogy a diktatúra egyik szintjét lépjük át azzal, hogy az országgyűlési képviselők jogát csorbítjuk, méghozzá azt gondolom, hogy súlyosan csorbítjuk, és az Országgyűlés elnökének viszont parttalan joga lesz arra, hogy bizonyos jogszabályokat hogyan értelmez, széles körű lehetőséget fog adni arra, hogy a törvénnyel éljen, adott esetben akár túlzott szigorral, a saját értelmezése szerint, sokszor konkrétan nincsen megfelelően megfogalmazva az elkövetett cselekmény, és tág jogértelmezést ad ezáltal az Országgyűlés elnökének, hogy a szankciókat alkalmazza. És bizony, azt láthatjuk, hogy akár visszaélésszerű alkalmazásra is lehetőség van, amely szintén nem a jogállamiságot szolgálja, amelyik szintén nem azt szolgálja, hogy visszalépjünk a demokrácia irányába a diktatúrából.

Mindezek alapján én azt gondolom, hogy ez a törvény elfogadhatatlan. Nem véletlenül váltott ki nagyon komoly ellenkezést minden ellenzéki pártból és minden ellenzéki frakcióból, és nem véletlen az, hogy így próbálunk ma itt  meg már tegnap is  jelentőséget adni ennek az ügynek, hogy lássák azt, hogy igenis mi kiállunk azért, hogy a demokratikus jogaink megmaradjanak, és ne csorbuljanak az ellenzéki jogok. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 475 2019.11.20. 2:06  263-521

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Még Czunyiné Bertalan Judit képviselőtársam volt az, aki megihletett a kétperces hozzászólásra. Szó volt a közbeszédről is. (Dr. Varga-Damm Andrea: Egy múzsa!) Igen. Szeretnék idézni Áder János köztársasági elnök úr 2017. május 8-ai parlamenti beszédéből, amikor is azt mondta, hogy közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben megromlott. Nem akarom porciózni a felelősségét, azt sem kezdte el vizsgálni, hogy ki kezdte, vagy kié volt durvább, de egyértelműen kimondta, hogy ezen a téren a kormánypártok felelőssége a nagyobb. Tehát ha erről beszélünk, akkor ezen is el kellene már gondolkodni.

Aztán beszélt Czunyiné Bertalan Judit a terelésről, hogy az ellenzéki képviselők folyamatosan terelnek. Hadd mondjam már, hogy az önök parlamenti államtitkáraihoz képest, ahhoz képest, ahogy ők tudnak terelni, az ellenzéki képviselők kiscserkészek. Ebben tőlük nagyobb művészek egyszerűen nem léteznek. Más szemében a szálkát, a sajátjukban a gerendát sem látják a tisztelt kormánypárti képviselők.

Úgy próbált beállítani bennünket Czunyiné Bertalan Judit, hogy az ellenzék, ahol hatalomra jutott egy önkormányzatban, ott bizony súlyos szmsz-módosítások voltak, és megvonják a Fidesz-KDNP-sek jogait, mert így, mert úgy. Mi vagyunk ezek a sötét gonoszak? Csak hadd idézzem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alakuló ülését, ahol az szmsz szerint 3 főtől lehet alapítani frakciót. A Jobbiknak mint egyedüli ellenzéki erőnek van 3 fő képviselője a testületben, tehát frakciót tud alakítani, és így lesz két frakció, egy fideszes és egy jobbikos. Mi az első szmsz-módosítási javaslat, amely azonnal keresztül is megy? Felviszik 5 főre a frakció alapítását, és azonnal csak egyetlenegy frakció marad a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésben. Hát, ez valóban nagyon korrekt, és valóban, ilyet csak az ellenzékiek csinálnak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 8 2019.11.21. 15:02  1-20

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal kezdeném, amit Tuzson Bence államtitkár úr elmondott, hogy mi a cél: a modern és a szolgáltató közigazgatás áll a cél középpontjában. Ez, azt gondolom, egy nagyon fontos cél, amit itt megfogalmazott. 2010-ben, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom bekerült az Országgyűlésbe és megalakult a második Orbán-kormány, akkor a második Orbán-kormány részéről is rendszeresen már 2010-ben elhangzott, hogy teljesen új típusú közigazgatást kívánnak bevezetni, ahol ez a modernizáció, szolgáltatás-központúság lenne a cél. A legfontosabb az eljárásoknak az egyszerűsítése, hogy minél kevesebbet kelljen benn tölteni az ügyfeleknek a hivatalokban, minél egyszerűbb módon tudják elintézni az ügyeiket. Erre akkor nagyon komoly ígéreteket is kaptunk, aztán ez, mit ne mondjak, elég nehézkesen haladt az elmúlt kilenc évben. Persze folyamatosan voltak részeredmények ezeken a területeken, de amikor hallottuk a Nyugat-Európában dolgozó magyaroktól, akik ott dolgoztak kinn, és ők kerültek hatóságokkal kapcsolatba, vagy amikor ők lettek esetleg ott kinn vállalkozók, vagy elindítottak egy céget, és ott a különböző engedélyeztetési eljárásokat kellett lefolytatni, akkor mindig irigykedve hallgattuk őket, hogy milyen egyszerűen működnek ott a dolgok, hogy milyen hamar meg lehet szerezni egyes engedélyeket, hogy milyen jó, hogy csak bejelentik és már lehet azt a tevékenységet végezni, nem kell engedélyeket hozzá beszerezni. És örömmel hallottam egyébként az államtitkár úrtól ezeket a szavakat is, hogy itt is cél a jövőben az sok eljárásnál, hogy engedélyezés helyett bejelentési kötelezettség legyen csak, és a magam részéről is csak üdvözölni tudom azokat a gondolatokat, ha ez valóban megvalósul, és valóban egyszerűsítik ezeket a hatósági eljárásokat.

Nyilván a XXI. század Magyarországának is követni kell mindenféle tekintetben a kor szellemét, de azt gondolom, hogy itt mi még mindig nagy lemaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest, még mindig sokkal nehézkesebb, még mindig sokkal nagyobb a bürokrácia, még mindig sokkal átláthatatlanabbak az engedélyezési eljárások, és még mindig sokkal jobban kell félni a hatóságok erejétől, ha valamilyen bejelentési kötelezettségünknek nem teszünk eleget vagy nem időben teszünk eleget. És ez egy picit talán olyanfajta bírálat a magyar közigazgatási hatóságok felé, hogy számtalanszor halljuk azt, amikor az európai uniós előírásoknak próbálunk megfelelni, hogy talán Magyarország az az ország, ahol a legkövetkezetesebben hajtják végre a hatóságok az európai uniós előírásokat, még akkor is, ha az adott esetben a magyarországi társadalmi viszonyokra, hagyományokra, életvitelre és a többire nem nagyon alkalmazhatók, de nálunk akkor is az következetesen végig lesz vive, és egyes államokban, ahol ilyen egyszerűen intézik el a hatóságok, és hagyják, hogy folyjanak a dolgok a maguk menetében, Magyarországon sokszor vállalkozásoknak tesznek keresztbe, amikor akadályozzák őket ezzel. Azt gondolom, a kellő rugalmasságnak ezen a téren is meg kellene lenni. Bízom benne, hogy azért lesz módosulás a jelenlegi helyzethez képest. Tehát a bejelentési kötelezettség sok esetben jó, jobb, mint ha engedélyt kell kérni, mert engedélyköteles egy tevékenység, de azért ennek is vannak veszélyei.

Lapozgattam ezt a törvényjavaslatot, nyilván sok mindent lehetne kiragadni, én most csak egyetlenegy dolgot szeretnék e tekintetben példaként felhozni, ez pedig a magzati élet védelme, ami a 10. §. A magzati élet védelmével kapcsolatos szervezetek, ha itt akarnak tevékenykedni, akkor eddig engedélykötelesek voltak, most pedig bejelentési kötelezettségük van csak, ami lehet akár jó is, csak ha azt nézzük, hogy ma egy kiemelt szempont Magyarországon, sőt én azt gondolom, hogy Magyarországnak ma a legnagyobb problémája a gyermekszületéseknek a száma, akkor nagyon fontos a magzati életnek a védelme. Ha bármilyen szervezet ebbe belekapcsolódik, amelynek nincs meg a kellő tapasztalata, szakmai háttere, nincsenek meg a megfelelő iskolai végzettségű, szakmailag felkészült emberei, akkor nem biztos, hogy egy cég, amely ezen a területen kezd el tevékenykedni, nem pontosan az ellenkező hatást fogjae elérni, mint ami a kívánt cél lenne. Tehát amikor ennyire kényes területen járunk, akkor nem biztos, hogy jó, ha könnyítünk ezen, és az engedélyezésről áttérünk a bejelentési kötelezettségre. Nyilván ezt előre nem lehet felmérni, de az emberben vannak ezzel kapcsolatosan anomáliák, amikor ezt végiggondolja, hogy biztos, hogy jó lesz-e.

Nyilván persze vannak pozitívumok is benne, amit az államtitkár úr is kiemelt, például a szociális törvény, a közgyógyellátással kapcsolatos jogosultság, ahol duplájára nő az időtartam, amelyre igényelhetik, amennyi időtartamra megadják a közgyógyellátás időtartamát, két évről négy évre, illetve egy évről két évre nő. Ez természetesen mindenképpen egyszerűsödik, hiszen gyakorlatilag ezen a területen felére fog csökkenni az ügyintézés, ha ezt a két évet, illetve a négy évet nézzük. Ez mindenképpen jó a hivataloknak is, és mindenképpen jó az állampolgároknak is.

A másik ilyen pozitívum, amit kiemelnék, például a természet védelméről szóló törvény, amely szintén álláspontom szerint pozitívumokat tartalmaz, több szempontból is. Például kiemelkedik, amire kitér, a barlangok védelme, ahol még új szakasz is kerül bevezetésre, ami mindenféleképpen fontos. A Jobbik Magyarországért Mozgalom minden területen fontosnak tartja a természetvédelmet, a természeti értékeinknek a megőrzését, ezért is fontosnak tartjuk, ha ezt kiemelten kezeli a kormányzat.

(14.50)

Fontos újítás még itt a természetkárosítással kapcsolatosan, hogy amennyiben a tevékenység végzője nem kideríthető, és ez is új szakaszként kerül be, és nem lehet megtalálni, hogy ki az, aki ezt a természetkárosítást megcselekedte, az esetben az ingatlan tulajdonosát, birtokosát, használóját egyetemlegesen terheli a felelősség, akinek az érdekében azt a jogsértő cselekményt, magatartást elkövették. Az mindig fontos, hogy ne maradhasson felelősségre vonás nélkül egy-egy olyan elkövetés, akár természetkárosító elkövetés, és itt a jogszabállyal szerintem ezzel bezárul a kör, és mindenképpen meg lehet találni a felelősét, aki azt a természetkárosító magatartást végzi.

Ugyanilyen még, amit pozitívként szeretnék kiemelni, a termőföld védelméről szóló törvény, a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. Itt kicsit bővül a felsorolás, és külön nevesíti a törvény az előzőekhez képest is a szennyvíz, a szennyvíziszap és a szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági felhasználását, amely külön engedélyhez kötött, a talajvédelmi hatóság engedélyéhez. Ez meg volt fogalmazva, de nem ennyire konkrétan a korábbi jogszabályban. Ez is mindenféleképpen előremutató, főleg, ha azt nézzük, hogy igencsak felborzolta a kedélyeket az elmúlt fél évben a Székesfehérvár környékére lerakott külföldi szennyvíziszap. Nem kis állampolgári felháborodást keltett Székesfehérváron és a környékén lakók körében. Én magam is éreztem ennek a bűznek a szagát, amit ott, Székesfehérvárnál áradt egy bizonyos területről. Mondhatom, nemhogy kellemetlen, de elviselhetetlen olyan környezetben lakni, ahol effajta bűzzel kell nap mint nap együtt élni. Nem beszélve arról, hogy mindenféle egyéb veszélye is van annak, ha ilyen szennyvíziszapot engedélyek nélkül elhelyeznek a termőföldekre vagy akár tárolók formájában. Persze, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyáltalán nem ért azzal egyet, és ezt már több képviselőtársam is elmondta, például Nunkovics Tibor is, hogy mennyire ellene vagyunk annak, hogy Magyarországra hozzák be a szennyvíziszapot külföldről.

Aztán példálózó jelleggel, ami kissé nem érthető benne, az az 54. §, a cégnyilvánosságról, cégeljárásról, végelszámolásról szóló törvény módosítása, ahol, ha végelszámolás alá kerül egy cég, akkor eddig be kellett jelenteni az illetékes munkaügyi központnak. Nyilván, ha várható, hogy ott elbocsátások lesznek, legyenek tisztában ezzel. Egy 5 fős cégnél ez nyilván nem lényeges, de ha egy ezer munkavállalót foglalkoztató cégnél lesz végelszámolás, jó, ha az illetékes munkaügyi központ tisztában van azzal, mert akkor abból bármi lehet. Ezt én, mondjuk, feleslegesnek tartom, hogy ez ebben az esetben kivezetésre kerüljön. Tehát néhol csak szövegszerű pontosításról beszélünk, de néhol azért érdemi változás is van.

Amit viszont negatívumként szeretnék kiemelni a törvényből, főleg a jogszabály első fele, az 1. §, amivel azért elég erőteljesen nem tudunk egyetérteni, főleg azzal a módszerrel, ahogy ez történik, ami a települési önkormányzat vagyonáról és vagyonértékű jogáról rendelkezik, mindamellett, hogy hatásköröket is von el az önkormányzattól.

Azt is látjuk, hogy 2010 óta következetesen folyik a Fidesz-kormányzat részéről az önkormányzatok kiüresítése, hatásköreinek elvonása, a pénzügyi keretek szűkítése. Éppen tegnap tárgyaltunk egy olyan törvényjavaslatot, amelyik szintén a pénzügyi szűkítést hozza előtérbe, illetve azt fogja bevezetni, amennyiben elfogadásra kerül. Tehát itt gyakorlatilag önkormányzati vagyon államosításáról beszélhetünk, bár a tulajdonjog nem száll át, de azt mondja, hogy az állam ingyenes használatába kerülnek bizonyos vagyontárgyak, amelyek lehetnek ingó és ingatlan vagyonok, és az állam jogát a továbbiakban a fővárosi és a megyei kormányhivatal gyakorolja. Mint mondtam, ingó és ingatlan vagyonra is vonatkozik.

Mindez azzal van együtt, hogy bizonyos feladatkör átkerül, és a feladatkörhöz a törvény, jogalkotó által meghatározott ingatlannak és ingóságnak is át kell kerülnie. A módszer sem a leghuszonegyedikszázadiasabb, hiszen egyoldalú diktátummal kerül át. Meg kell próbálni a megállapodást, amennyiben ez a megállapodás nem lesz meg, mert nem tetszik, mondjuk, az önkormányzatnak, hogy milyen módon, mely terület hogyan kerül elvételre, akkor egyszerűen a kormányhivatal hoz erről egy határozatot, és a határozat alapján ezt át kell adni a hivatal használatába. Ez egy egyoldalú diktátum, amely 2020. február 15-től lép hatályba. Tehát innentől kezdve határozattal létrehozza a megállapodást a kormányhivatal, a megállapodásban nem rendezett kérdésekről vagy egyáltalán a megállapodásról, ha ez nem jön létre. A határozat ellen ráadásul fellebbezésnek helye nincs, és ez azonnal végrehajtható. Tehát semmiféleképpen sem beszélhetünk egy XXI. századi eljárásról. Ez sajnos egy elég diktatórikus eljárás, ami miatt sajnálom azt, hogy a törvény, egyébként egy nagyon nagy salátatörvény, 99 jogszabályt módosít benne, mindenfajta területről összevont jogszabályokat, vannak benne jó dolgok is, de mint ahogy itt rámutatok, szerintem ez nem jó, szerintünk ez semmiféleképpen nem elfogadható.

Az is a problémánk egy ilyen jogszabállyal, amikor ennyiféle fajta jogszabály van, nyilván nem lehet mindegyik megfelelő. Tehát nehéz támogatni egy ilyen törvényjavaslatot, amelyben olyan pontok is vannak, olyan törvényeket is módosít, vagy olyan módon módosít törvényeket, amikkel nem tudunk egyetérteni. Tehát itt ezzel ez a probléma.

Az egyfokú eljárási rendszer bevezetése kérdőjeles számomra, hogy jól foge működni. A törvényjavaslat egyértelműen ezt preferálja. Szerencsére azért az Alaptörvényben meghatározott jogok ezzel nem sérülnek, hiszen az Alaptörvényünk egyértelműen kimondja, hogy jogorvoslathoz mindenkinek joga van. Ebben az esetben is, amikor lesz egy hatósági határozat, akkor a jogorvoslat akként tud működni, hogy bírósághoz lehet fordulni bírósági felülvizsgálattal. Bízunk benne, hogy ez nem fog az állampolgárok kárára elsülni, amikor nem tudják másodfokon, közigazgatási szinten érvényesíteni a jogaikat.

Azt gondolom, ez egy picit nehézkesebbé teszi, mert az emberekben van egy olyanfajta tudat, hogy a bíróságtól jobban félnek, nem szeretnek bíróságra járni. Sőt, úgy érzik, hogy ez már egy kicsit snassz is, ha bíróságra kell menni az igazáért. Nem beszélve arról, hogy úgy is gondolják az emberek, hogy egy bírósági eljárás jóval drágább, mint egy egyszerű hatósági eljárás, ahol adott esetben még ügyvédkényszerről is beszélhetünk, ami újra fogja erősíteni. És talán a kétfokú közigazgatási rendszer talán ebből a szempontból előnyösebb lenne, de bízzunk benne, hogy be fog válni ez a fajta rendszer, amit most a kormány itt elénk hozott.

Úgy látom, az időm lejárt, úgyhogy köszönöm szépen a lehetőséget és a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 42 2019.11.21. 11:34  37-46

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely egy hármas törvénycsomag része. A kormány elkötelezett híve volt annak, hogy a korábbi közszolgálati törvényt részekre osztja, és ahogy tagozódnak a közszolgálati tisztségviselők, úgy különböző törvényt hoz róluk, és ezek a csomagok a kormányzati igazgatási, az önkormányzati igazgatási és a különleges jogállású szervekkel kapcsolatos jogszabályok.A kormányzati igazgatási törvény már elkészült, hatályba is lépett, és most egy következő csomag került elénk, ez pedig a különleges jogállású szervekkel foglalkozik. Vannak benne pozitív dolgok, és vannak benne negatív dolgok is, tehát kettős a jogszabály megítélése. Nyilván az, hogy itt különleges jogállású szervekről beszélünk, az együtt jár azzal, hogy valóban olyanok tartoznak bele, akiket nem lehet egységesen egy kalap alá húzni, és meg kell adni azt a rugalmasságot, amit a törvény valóban igyekszik megadni. Így például a költségvetéssel kapcsolatban egy költségvetés van megadva, azon belül a szervezeti vezető dönti el, hogy belül milyen szervezeti részek vannak, hogyan osztódik el a munkabér, illetve az illetmény adott esetben. Tehát itt elég nagy a szabadság, elég nagy az átjárhatóság, és ez mindenféleképpen pozitív elmozdulás.

Ha pozitív dolgokról beszélek, hadd említsem meg a távmunka lehetőségét és az otthoni munka lehetőségét, amelyik szintén egy pozitív dolog, ami a törvényben szerepel. Nagyon sokáig probléma volt Magyarországon a távmunka és az otthoni munka, hiszen erre vagy egyáltalán nem volt semmilyen formában lehetőség, vagy pedig nagyon-nagyon korlátozottan, és itt sok embertársunknak, akik valamiféle, bármiféle testi fogyatékossággal rendelkeztek, például nem tudtak rendszeresen munkát végezni, tehát itt nyilván azzal, hogy ma már Magyarországon és mindenütt az egész világon nagyon fejlett a technika, és olyan rendszerek vannak, amelyekkel a távmunka is könnyebbé válik, illetve elérhetővé válik, ezek a lehetőségek megnyíltak, és ez mindenféleképpen pozitív.

A jogszabály ugyanúgy, mint korábban akár a köztisztviselői törvény is, alapvetően a kinevezést tartja mint a jogviszonyt keletkeztető szerződés, amely kinevezéssel és annak az elfogadásával jön létre, illetve szűk körben lehet munkaszerződést is kötni, tehát ebben olyan nagy újdonság nincsen. Azonban vannak bizonyos részek, ahol van még pozitív dolog, például, hogy előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki több gyermeket nevel, amikor kiválasztják, hogy kit fognak oda fölvenni, illetve előnyben kell részesíteni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állókat, ezt ki kell emeljem. Bár azzal, hogy a több gyermek nevelésénél csak lehet részesíteni, a másodiknál kell, nyilván óriási a különbség, hiszen az egyik csak egy lehetőség, amit senkinek sem kell alkalmazni, a másik viszont már egy kötelezettség. Tehát jó lenne, ha a másik esetben is inkább a „kell” kifejezést alkalmaznánk.

Aztán amit szeretnék még szóvá tenni, ami viszont már negatívum, az az érdemtelenség megállapítása. Itt van egy olyanfajta szóhasználat, amelyet a kormány az effajta előterjesztésekben most már évek óta rendszeresen használ az érdemtelenség megállapítása esetén: a köztisztviselőnek lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és 15 napon belül arra is, hogy védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse. Ezzel nincs is semmi baj, ez az a része, amivel teljesen egyetértek, de a fordulat ez után az, hogy „kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a különleges jogállású szervtől nem várható el”. Nehezen tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy ez nem várható el, hiszen bármilyen olyan extrém eset előfordulhat, amikor teljesen félreértik adott esetben a munkavállalót, a kinevezett köztisztviselőt, és ha nem tudja előadni semmilyen formában, lehetőséget sem adnak neki arra, hogy előterjessze a védekezését vagy reagáljon munkáltatójának a döntésére, akkor bizony nem biztos, hogy a legigazságosabb döntés fog születni. Ez a szöveg, ez a fordulat már a korábbi jogszabályokban is mindig szerepelt, nem tudom, mi ellenzéki képviselők mindig felhívtuk a figyelmet, hogy talán ezt a részt ki kellene belőle venni, és mindig lehetőséget kellene adni arra, hogy a védekezését bárki előterjessze. Nyilván, ha olyan eset van, amikor teljesen evidens a dolog, akkor ő sem tud mivel védekezni, tehát nem hiszem, hogy ez elhúzná a jogviszony megszüntetését, tehát ebből olyanfajta probléma nem származna.

Aztán nézzük a negatívumokat! Amikor a kormányzati tisztségviselőkről szóló törvény életbe lépett, hatályba lépett, azt már akkor nagyon nagy támadás érte a szakszervezetek részéről. Hogy miért is? Azért, mert tulajdonképpen ennek lett egy érdekes neve, mégpedig a közszolgálati rabszolgatörvény, ez volt a neve, a szakszervezetek így nevezték el ezt a törvényt. Hogy miért? Azért, mert számos nehézséget hoz, ami hátrányos a korábbi törvénnyel szemben a köztisztviselőkre, és ez elsősorban a munkaidőt, pihenőidőt érinti. Egyrészt kifogásolták a szakszervezetek azt, hogy korábban a nyolc óra munkaidőbe beszámított az ebédidő, ez ezentúl már nem számít be. És ez mit is hoz magával? Ha ezt felszorozzuk az évi munkanapok számával, akkor körülbelül 15 nappal kell összesen, ez a fél óra azt fogja jelenteni, hogy 15 nappal többet fog dolgozni ugyanazért a bérért a köztisztviselő.

Ezenfelül, államtitkár úr kihangsúlyozta, hogy a szabadságok is módosulnak, de államtitkár úr csak azt mondta el, milyen jó, hogy a pótszabadságok, a gyermek utáni pótszabadság a duplájára emelkedik, viszont a korábbi szabályozáshoz képest, az eredeti szabályozáshoz képest az alapszabadság csökken, mégpedig 25 nap volt régebben, itt pedig már csak 20 nap alapszabadság van, és ha pótszabadságok vannak, akkor a gyermekteleneknek vagy a felnőtt gyermekekkel rendelkezőknek vagy az egygyermekeseknek itt gyakorlatilag csökken mindenféle szempontból az alapszabadsága. És gyakorlatilag mint egy 13. havi munkaidő  tehát nem munkabérről beszélünk, 13. havi munkaidőről , ennyivel növekszik meg ezáltal a köztisztviselők munkavégzési kötelezettsége, és még ráadásul az ebédidőre, ami fél óra, és nem tartozik bele a munkavégzési időbe, ezen időtartamban neki rendelkezésre kell állni, elérhetőnek kell lenni a munkáltató számára, tehát bármikor ez akár megszakítható, és munkára rendelhető ezen időtartam alatt is. Ez egy készenlétet jelent, egy rendelkezésre állást jelent, ami megint sehol nem jelenik meg a munkavállaló kedvezményei között, és ezért is nevezték el, hogy a 13. havi munkaidő is bevezetésre kerül, ezért lett ennek a neve a közszolgálati rabszolgatörvény.

(17.20)

A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan különleges dolgok nincsenek benne. Amit még én itt szóvá tennék, és egyetlenegy dolog, az az, hogy a közszolgálati viszony megszűnését a 70. életév betöltéséhez kötik hozzá. Ez ugyanígy van más közszolgálati dolgozók esetében is. Csak akkor azt nem értem, bár nem ide tartozik, nem ehhez a törvényhez, hanem korábbi, a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos, kényszernyugdíjazással kapcsolatos törvényben 65 év volt meghatározva, és ott gyakorlatilag azt mondta a kormányzat, hogy 65 év után itt már nem várható el olyanfajta érdemi munka, amit a bírák el tudnának látni. Akkor nem tudom, hogy mennyire mások a közszolgálati dolgozók, hogy különbséget kell tenni. Az egyik helyen 65 éves koráig dolgozhat… És természetesen nem arról beszélek, hogy joga ne lenne elmenni, hiszen a bíráknak is joguk volt elmenni 65 éves korukban, ha úgy döntöttek, de jogukban állt az is, hogy maradjanak. Itt a közszolgálati dolgozónak is jogában áll 65 éves korában, ha eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogában áll elmenni, de ha úgy dönt, hogy ő még szeretne tovább maradni, akkor ő még maradhat, és a 70. életév betöltésével fog csak megszűnni a jogviszonya, kivéve, hogyha meg nem szüntetik, mert nyilván a munkáltatói jogkör gyakorlójának joga van arra, hogy a 65 év, a nyugdíjkorhatár betöltésével elküldje a dolgozót, és mint látjuk a jogszabályból, ráadásul ilyenkor, amikor az öregségi nyugdíjat betöltötte, ebben az esetben még indokolni sem kell a közszolgálati jogviszony megszüntetését.

Mindezek alapján elmondtam a pozitívumait és a fontosabb negatívumait is ennek a jogszabálynak. Én azt gondolom, hogy lehetett volna egy olyan jogszabályt is létrehozni, amely az ellenzéki képviselők által is támogatható. Azt gondolom, hogy ebben sokkal nagyobb egyeztetésre lett volna szükség, egyeztetésre a szakszervezetekkel, egyeztetésre az ellenzéki pártokkal, és akkor talán létrejöhetett volna egy olyan konszenzusos törvény, hogy összességében a közszolgálati dolgozóknak is a megelégedettségére szülessenek a jogszabály-módosítások.

Még egyetlenegy dologról szeretnék egy gondolatot ejteni, ez pedig az önkormányzati köztisztviselők helyzete, ahol folyamatosan a megalázottság, megaláztatás éri őket a bérezéssel kapcsolatosan, hiszen bizonyos csoportoknak már megtörtént a béremelése, ott viszont semmilyen formában nem nyúltak hozzá a bérükhöz, és még mindig az a megalázó béralap van érvényben, amely tizenegynéhány évvel ezelőtt került bevezetésre. Ezen is jó lenne mielőbb változtatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 68 2019.11.21. 4:12  63-76

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, egy szép törvényjavaslat van előttünk. Végigolvassa az ember, végigfutja egyszer a törvényjavaslatot, és lám, lám, lám, milyen jó, hogy kiáll a kormány, hát, nem biztos, hogy korrupciónak nevezhetjük ezt, hanem ügyeskedésnek, de nyilván a korrupciót is érintheti ez a téma, hiszen sokszor azért kerül egy olcsón megszerzett külterületi ingatlan belterületbe, mert megvannak az összefonódások az önkormányzat megfelelő vezetőjével, hogy belterületbe tudják vonni, és bizony itt egy kemény féket betesz a törvényjavaslat. És lám, milyen jó ez! Nem vagyok hozzászokva, hogy a Fidesz-KDNP ilyet nyújt be. Aztán az ember elkezd gondolkozni, és elhelyezi a környezetbe, hogy miért most, miért nem 2010-ben hoztak ilyen törvényjavaslatot, és akkor rájön az ember, ahogy gondolkodik, hogy hoppá, hát hol vannak a legértékesebb ingatlanok. Hát nyilván a legdrágábbak az ingatlanok a fővárosban, a főváros körül. Ha a főváros körül lévő külterületi ingatlant belterületbe vonják, annak igazán lesz változása, meg a megyei jogú városokban is komolyabb, míg a kis falvakban igazán nem jelentős, mert lehet, hogy a szántóföld értéke nagyobb, mint egy eladhatatlan, falu végén lévő, külterületből belterületbe vont ingatlan esetében, ahol esetlegesen egy szegregált területen éppen kevesebbet ér, mint a szántóföld, a belterületi ingatlan.

(18.30)

Hát, ez nyilván, valószínűleg közrejátszhatott abban, hogy hirtelen ez a jogszabály így előkerült. Nyilván az ügyeskedést, az ilyenfajta ügyeskedést, amikor ilyen komoly jövedelmek kerülnek egyesek tulajdonába, valamilyen módon meg kell akadályozni, vagy meg kell adóztatni, vagy itt illetékkel van sújtva.

Államtitkár úr elmondta, hogy átlagosan ötvenszerese az értéke a belterületi ingatlannak, és hogy 3169 hektár került az elmúlt 17 évben, és 235 milliárd forint profitot hozott ez az elmúlt 17 évben valakiknek. Hát, én nagyon kíváncsi lennék, és nagyon költőien teszem fel a kérdést, hogy vajon ebből a 235 milliárd forintból mennyi vándorolt a Fidesz oligarcháinak, a Fidesz környékén lévő embereknek a zsebébe, amiket  mivel látták, hogy hogyan működik ez a dolog  most szépen elcsípnek, nehogy Budapest fővárosban most az ellenzéki rész is ki tudja ezt használni. Mindamellett a szándék nagyon jó. A szándék nagyon jó, tehát valóban szükség van erre, és valóban meg kell akadályozni azt, hogy ez legyen.

Kicsit más témára áttérve, a 90 százalékos illeték mértékére, már felmerült itt korábban hasonló nagyságrendben a személyi jövedelemadó kérdése a végkielégítések esetében a 2010-es kormányváltás után. Ha jól emlékszem, akkor sem állt meg ekkora nagyságrendben a mértéke. Csak így felteszem ezt is kérdésnek, hogy vajon ha az nem állt meg, akkor ez vajon kiállhatjae az alkotmányosság próbáját. Azonban mindenképpen indokolt a dolog, hogy nem szabad hagyni, hogy adózatlanul ekkora jövedelmek kerüljenek egyesek zsebébe. Tehát maga a törvényjavaslat célja mindenféleképpen jó, az időpontja számunkra azért elég érdekes. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 284 2019.12.02. 2:08  277-292

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen támogatja a T/7701. törvénymódosító javaslatot a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításáról a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása érdekében. Nagyon jó javaslat véleményünk szerint, kizárólag lakóingatlanokra vonatkozik.Emlékszem arra, amikor bekerült a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2010-ben az Országgyűlésbe, és az egyik első parlamenti napon szóltak nekünk, hogy egy kisgyerekes családot fognak kirakni itt, Budapesten az utcára a devizahitelek miatt. Gyakorlatilag az egész frakciónk akkor odament, és döbbenetes volt azt látni, amikor a gyakorlatilag féléves gyermeket, aki a kiságyban volt, még őt is kipakolták az utcára a végrehajtók hatalmas rendőri és karhatalmi segédlettel. Nagyon megrázó volt ezt végignézni, ahol ott volt három kisgyerek, a legidősebb 8 vagy 9 éves volt, 3 éves a középső, és pár hónapos a legkisebb, ezt látni elég szörnyű volt. A Jobbik-frakció volt az, aki ott volt és próbált segíteni, amennyi a lehetőségünkből tellett.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam az, aki ezóta folyamatosan, illetve már azt megelőzően is folyamatosan nyújtotta be azokat a törvényjavaslatokat, amelyek segítettek volna ezeken a nehéz sorsú családokon, akik zömében önhibájukon kívül kerültek ebbe az adósságspirálba, a devizahitelesek csapdájába. Ők devizahitelt vettek fel, de ezt mind forintban kapták meg, és amint láttuk és bizonyítottuk azt is a későbbiek során, hogy a bankok is forintot adtak oda az ügyfeleknek, mégis devizában kellett nekik visszafizetni, és így gyakorlatilag többszörös összeget kellett visszafizetni.

Véleményünk szerint nagyon helyes lenne, ha most az ő esetükben a kilakoltatási moratórium határozatlan időre, amíg nem születik végleges megoldás, kitolódna ez a határidő. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 374 2019.12.02. 1:32  371-376

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, csak nagyon röviden. Valóban egy jó törvényjavaslatról van szó, csak egyetlenegy nagy probléma van vele, az időszerűsége. Ha ez mind kilenc évvel ezelőtt került volna a Ház asztalára, akkor azt mondjuk, hogy tényleg nagyon helyes és nagyon jó ez a törvény, viszont ebből lehet azt látni, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat, amelyet egyébként nem lehet nem támogatni, hiszen a telekspekulációk megadóztatása, illetve illetékkel való sújtása a spekulációs jövedelmeknek mindenféleképpen üdvözlendő, más kérdés, hogy éppen kilenc év volt arra a fővárosban, hogy a NER-lovagok és a köréjük csoportosuló gazdasági oligarchák ezeket az üzleteiket nyugodtan tudják mindenféle pluszadó és pluszilleték nélkül űzni és ezeket a pluszjavakat megszerezni. Most, amikor már a fővárosban, illetve tíz megyei jogú városban is az ellenzék került hatalomra, akkor már nyilván nem akarják, hogy ezeket akár a fővárosban baloldali üzletcsoportok hajtsák végre, és szerezzék meg az ebből származó jövedelmeket. Mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt mondjuk, hogy ezt sem a baloldalnak, sem a jobboldalnak, sem a NER-lovagoknak nem kellene így megszerezniük. Most volt kilenc év, amikor ezt megtehették, mi üdvözöljük azt, hogy ez a törvény végül megszületik nemsokára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 400 2019.12.02. 1:18  393-408

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, október 13-ához kötődhet ez a törvényjavaslat egyértelműen, és ha nem lett volna ez a változás az önkormányzati területen, akkor valószínűleg ez a törvényjavaslat soha nem született volna meg. Mivel a mostani téma az az összegző módosító javaslat lenne, amely jelen esetben nem érdemi, és alapvetően csak nyelvhelyességi és szerkesztési módosításokat tartalmaz, tehát nyilván nem erről beszélt senki eddig, de egyetlenegy mondatot szeretnék még erről elmondani: alapvetően az önkormányzati jogokat sérti ez a szabály, hiszen leginkább a Fővárosi Önkormányzatnak okoz problémát.2018-ban is 10 milliárd forint veszteség volt ezen az üzletágon. Az önkormányzatnak több mint a felét kellett fizetni, hiszen a jegy- és bérletbevételek a felét sem tették ki a bevételnek. Ha ez a 10 milliárd veszteség is odakerül az önkormányzathoz, nagyon súlyos pénzügyi problémákat fog okozni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom semmiképpen nem támogatja, nemcsak a fővárost, hanem sok más nagyvárost is érint. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 221 2019.12.10. 2:06  220-223

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szinte minden gazdasági mutató azt mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az Orbán-kormány mostohagyermeke. De olyan mostohagyermek, akit a kormány meg sem próbál ugyanolyan módon kezelni, mint a többi megyét. Mintha nem is az ország egyenrangú egysége lennénk ott, Északkelet-Magyarországon.Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legalacsonyabb jövedelmek, a legkisebb nyugdíjak, a kiemelkedően legmagasabb munkanélküliség hazája. Míg az elmúlt évtizedben sorra települtek nagy cégek, nagy munkaadók az ország nyugati és középső részébe, addig megyénk lemaradása tovább nőtt.

Míg országos átlagban a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék körül mozog, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez ennek a két és félszerese, 8,7 százalék. De ez a mutató csak azért ilyen alacsony, mert nagyon sokan kényszerűségből Nyugat-Európába, Nyugat-Magyarországra és Budapestre járnak el dolgozni. Szinte minden második-harmadik család férfi tagja jobb esetben hétvégenként, rosszabb esetben havonta, kéthavonta találkozik családjával, gyermekeivel.

(16.20)

Ha ezek az emberek nem járnának el Nyugat-Európába vagy az ország más részeibe dolgozni, akkor a munkanélküliségi ráta 30 százalék fölött lenne a megyében. A megyéből dolgozni eljáró személyek nem örömükben vagy kalandvágyból utaznak hetente akár ezer vagy több ezer kilométert is, hanem gazdasági kényszerből, mert más módon nem tudna megélni a családjuk. És a helyzet egyre romlik. 2018-ban az előző évhez képest 0,5 százalékponttal, 6 százalékkal tovább nőtt a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy meddig romlik még Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának helyzete az Orbán-kormány regnálása alatt. Mit kíván tenni a kormány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felzárkóztatása érdekében? Miért nem tesznek érdemi lépéseket, hogy a megye munkanélküliségi mutatói közelítsenek az országos átlaghoz? Várhatóe javulás megyénk munkanélküliségi viszonyaiban? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 41 2019.12.17. 2:32  40-47

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 2019. november 18án volt szerencsém interpellálni dr. Varga Judit igazságügyi miniszter asszonyt abban a témában, hogy miért maradt el a kormányzat korábbi ígéreteivel szemben a bírák fizetésemelése. Interpellációm pár nappal később a parlamenten kívül hozott nem várt sikert, amikor is miniszter asszony sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a bírák fizetésének rendezése három részletben sorra kerül, így 2020. január 1-jétől átlagosan 32 százalékos, 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos illetményemelésben részesülnek a bírák. E sikeremen felbuzdulva fordulok tisztelettel most az államtitkár úrhoz a rendvédelmi dolgozók fizetésének rendezése érdekében.

Ezek az elhivatott egyenruhások ugyanis hiába várták a tényleges 50 százalékos béremelést, az az elmúlt években is rendre elmaradt. Míg egy kezdő járőr még mindig nettó 140 ezer forintot keres, ennek a duplája, triplája is megkereshető az építőiparban egyszerű segédmunkásként vagy egy étteremben akár pizzafutárként is. Ahogyan a bírák esetében a bírói függetlenség egyik lényeges összetevője a törvényben garantált, átlátható és tisztességes illetmény, úgy a rendőrök esetében a befolyástól mentes szolgálatellátás kulcsa az anyagi megbecsültség olyan szintű megteremtése, hogy ne kelljen a rendvédelmi dolgozóknak illegálisan másod-, harmadállást vállalnia önmaga és családja létfenntartása biztosítása érdekében.

Mivel a jelenlegi helyzet  és ezt a leszerelési hullámból is egyértelműen érezni lehet  mára már tarthatatlanná vált, kérdezem a tisztelt államtitkár urat: mikor várható, hogy a rendőri életpálya anyagi és erkölcsi lezüllesztésének végre megálljt parancsolnak? Mikor veszik végre észre, hogy a rendőrök illetményének rendezése nélkül az egész rendszer összeomolhat? Ez pedig egyformán rossz lesz mindenkinek, a rendőrtől kezdve a politikai döntéshozókon át az egyszerű állampolgárig.

Kérem az államtitkár urat, hogy vegyen példát az igazságügyi tárcáról. Tisztelettel várom, hogy pár napon belül, lehetőleg még ebben az évben  mint az előző interpellációm elhangzása után  a kormányzat lépjen, és sor kerüljön végre a rendőrök fizetésének a rendezésére, ahogyan a bírák esetében is sor került az elmúlt percekben. E kezdeményezésemre várom megtisztelő, érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(15.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 46 2019.12.17. 1:06  40-47

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Nagyon szeretném elfogadni a válaszát, államtitkár úr, és abban az esetben el is tudnám fogadni, ha már teljesen konkrétan bejelentette volna a kormány azt, hogy január 1-jétől 50 százalékkal megemelik a rendőrségi dolgozók bérét. De most még csak reményről beszélt. Azt mondta kétszer is, hogy remélem, hogy ebben az évben sor kerül rá, illetve Gulyás miniszter urat idézte, aki szintén a reményeit fejezte ki ezzel kapcsolatban. Mi már nagyon régóta reméljük, és a rendvédelmi dolgozók is nagyon-nagyon régóta remélik azt, hogy ez módosítva lesz. De kérdezem, hogy ha mégsem fogják ezt elfogadni, akkor önök szerint elegendőe az, ami eddig történt. A rendőrök éppen a leszerelésükkel üzennek önöknek, üzennek a kormánynak, hogy itt fogják hagyni; pedig nagyon sok rendőr élethivatásának tekinti ezt a pályát, innen szeretne nyugdíjba menni, ez az elhivatottsága, a családját ebből tartja el, és nem szeretnének más módon megélni. Ezért kérjük azt, hogy a kormány valóban fontolja meg és január 1-jétől valóban emelje. Így még nem tudom elfogadni a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)