Készült: 2020.02.22.17:25:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 195. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Egy jogharmonizációs célú törvényjavaslat áll előttünk, amire azt mondhatnánk egyszerűen, hogy miért ne támogatnánk, hiszen kötelezettségünk sok esetben az európai uniós jogharmonizáció, természetesen minden parlamenti párt ezt támogatja, s a többi, s a többi. Szépen le is ülhetnénk, és örülhetnénk, hogy szépen előkészítették, ez össze van rakva.És valóban, ha végigolvassuk, akkor láthatjuk, hogy mikkel találkozunk, az általános közlekedéssel kapcsolatos fogalommeghatározások, európai uniós jogharmonizációs szabályozások, pontosítás, nyaralóhajózás szabályozása, rendszámtáblák új szabályozása, közlekedésbiztonság erősítése, légi közlekedés, közúti közlekedés, vízi közlekedés, vasúti közlekedés, típusengedélyek, közlekedési hatóság együttműködése más szervekkel, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Hát tényleg, valóban olyan dolgok, amiknek egy ilyen jogszabályban lenniük kell.

Azonban találunk benne egy-két olyan szakaszt, amely nehezen fogalmazható bele a jogharmonizációba, de államtitkár úr itt megpróbálta, tett egy kísérletet, hogy hogyan is illeszkedik, hogyan lesz jogharmonizáció. Nem tudjuk, hogy ezt elfogadjuke vagy ne fogadjuk el. Úgy gondolom, a Fidesz-KDNP nyilván el fogja fogadni, hogy ez belefér a jogharmonizáció fogalmába. De ha még csak ezt néznénk, a cím sokszor nem egyezik a tartalommal, ezt már megszoktuk.

De itt azért egy kicsit többről is van szó. Hiszen ebbe a jogharmonizációs célú törvényjavaslatba egy kicsit beköszöntött a politika. Méghozzá az október 13-ai megváltozott politikai viszonyok köszöntek bele. Ha nem lett volna október 13-a, azt gondolom, ez a törvényjavaslat kizárólagosan a jogharmonizációról szólna, és semmi másról, csak a szakmai kérdésekről. Így viszont azért egy kis megszorítás az önkormányzatok részére belekerült, és itt leginkább a Fővárosi Önkormányzatról beszélhetünk.

Hiszen van ennek egy ominózus szakasza, ez a 36/A. §, ami 7. §-a ennek a törvényjavaslatnak, amely szerint a helyi iparűzési adóból származó bevételt elsőként a helyi közösségi közlekedés feladatellátására kell fordítani. Azt gondolom, hogy ez itt nagyon érdekes, mert ha a főváros költségvetésével semmi probléma nem lenne, és bőven kitelne belőle a tömegközlekedés biztosítása, és az államnak nem kellene mellé tenni a súlyos milliárdokat, akkor nem is lenne ezzel semmi baj.

(20.20)

Hiszen teljesen mindegy, hogy egy költségvetésen belül, ha mindenre van pénz, ezt ebből fizetjük vagy abból, az a lényeg, hogy minden ki legyen fizetve. De azért azt látjuk, hogy például 2018-ban is közel 10 milliárd forintos vesztesége volt a fővárosi tömegközlekedésnek, amit nyilván valamiből finanszírozni kell, és valószínűleg ez nem lesz másként a későbbiek során sem, hiszen alapvetően veszteségesen működik a fővárosi tömegközlekedés.

Aztán volt egy megállapodás korábban Tarlós István és a miniszterelnök úr között, amely megállapodás szerint a kormány nem ad be egyeztetés nélkül olyan törvényjavaslatot, amely a fővárost, azaz Budapestet érinti. Miniszterelnök úr kijelentette, hogy ő ezt a kötelezettséget a maga részéről tartani fogja az új városvezetéssel kapcsolatosan is. Látjuk, hogy ez nem egészen sikerült, mert mint ahogy megtudtuk, ebben semmilyen formában egyeztetés nem volt, ez a javaslat meglepetésszerűen lett beadva.

Azt látjuk egyértelműen, hogy bizony ez a főváros büdzséjét nagyon komolyan fogja érinteni, és bizony azok a súlyos milliárdok, amelyek hiányként jelentkeznek, amit korábban sokszor kipótolt a kormányzat, valahonnan hiányozni fognak. Én nagyon remélem, hogy nem az a cél, hogy a főváros költségvetését valamilyen formában megrogyasszák, és arra tegyenek kísérletet, hiszen akár egy ekkora költségvetési hiány bizony meg is rogyaszthatja akár Budapest költségvetését. Egyértelmű, hogy a főváros egyik legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adó, és nagyon fontos az önkormányzatoknak az a fajta önállósága, hogy a saját bevételeivel eddig önállóan rendelkezhetett, ilyenfajta megkötések nélkül.

Úgyhogy ezért is egy nagyon durva támadás ez az önkormányzati jogok ellen. Hogy lesze háborús viszony ebből fakadóan, nyilván ezt nem tudjuk, de azt látjuk, hogy abba a békébe, ami látszatra megteremtődött, a hadüzenet megérkezett a kormány részéről a fővárossal szemben.

A kerületektől is nagyobb hozzájárulást követel majd a jogszabály, mert ezzel is foglalkozik, és a vidéki nagyvárosokat is sújthatja adott esetben ez a jogszabály, úgyhogy semmiféleképpen nem támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai