Készült: 2024.09.21.18:35:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2014.12.02.), 14. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád János (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:42


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban voltak előzményei ennek a népszavazásnak, többek között 2002. december 1-jén a koccintás a Kempinski szállodában, jól előkészítette már azt a folyamatot, amely 2004. december 5-ébe torkollott, és ez a nemzet szégyenének, a nemzet egy része megtagadásának napjaként vonult be Magyarország rendszerváltoztatást követő történelmébe. Bátran kijelenthetjük, hogy az a nap és főleg az azt megelőző kampányidőszak a rombolás hetei voltak.

Soha nem gondoltuk volna, hogy miután végre lehetőségünk támadt újrakovácsolni nemzetünket, módunkban állt újra nyíltan kimondani és vállalni a határon túli magyarságot, feláll egy olyan politikai erő, egy olyan kormány, amely kormányzati pozícióból mondja ki, hogy a határon túli magyar közösségek nem részesei a magyar nemzetnek; nem részesei a nemzetnek, mert érvelésük szerint gazdasági tehertételt jelentenek. Eljátszva a gondolattal: ezek szerint a mai Magyarország határain túl született nagyjaink, mint például Mátyás király vagy az erdélyi fejedelmek, Balassi Bálint, Márai Sándor, Kós Károly vagy Ady Endre, és folytathatnánk hosszan tovább a sort, nem lehetnének önök szerint, szocialista képviselőtársaim, magyar állampolgárok, mert tehertételt jelentenének önökre nézve, illetve az anyaországra nézve.

(9.30)

Ez a politika hatalmas károkat okozott az összmagyar társadalomban. Mi akkor azt vallottuk, és most is azt valljuk, hogy minden egyes magyar ember érték, éljen bárhol a világon, minden egyes magyar közösség pedig gazdagítja kultúránkat. A népszavazási vita okozta bizalomvesztés után azonban hamar kiderült, hogy hatalmas tévedés volt alábecsülni egy olyan ezeréves lelki közösség erejét, mint a magyar nemzet. Mára sikerült ebből a helyzetből is újra talpra állnunk. Bebizonyítottuk, hogy nemzetünk ereje az egységben rejlik, hűen történelmünkhöz, amely a kilátástalan helyzetekből való talpra állások példatára. Megkezdtük a nemzet újraegyesítését, közjogi értelemben vett újraegyesítését.

A 2010-es választásokon végleg eldöntetett, hogy az a politika és önzés nem folytatható tovább. 2010-ben az egész magyar nemzetért felelős magyar kormány alakult. Meghoztuk azokat a törvényeket, amelyek szimbolikus jelentőségűek, de mindannyiunk számára nagyon-nagyon fontosak. Nem megyek ezeken végig sorra, tudjuk, hogy melyek ezek, de kézzelfogható eredményei is vannak a mai napra. Például az, hogy 680 ezer külhoni magyar adta már be a honosítás iránti kérelmét, és több mint 630 ezren lettek azóta magyar állampolgárok.

Tavaly december 5-én történelmi pillanatnak lehettünk részesei, amikor Böjte Csaba atya és édesanyja, Böjte Julianna a magyar Parlament Kupolatermében tehette le a magyar állampolgársági esküt. Ők voltak az ötszázezredikek, és az 500 ezer között nagyon sokan a kultúra, a tudomány, az egyházi világ jeles személyiségei is voltak. 2014. április 6. után pedig össznemzeti parlament szolgálja a magyarság ügyét. 2014-re elmondhatjuk, hogy helyreállt a magyar közösségek közötti bizalom, azonban sohasem felejthetjük el, és nem téveszthetjük szem elől a múlt rossz emlékű eseményeit, így december 5-ét sem.

Annak érdekében, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló árulás, hogy soha többet ne lehessen megkérdőjelezni a magyar nemzet egységének erejét, ezért dolgozunk továbbra is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai