Készült: 2024.09.19.20:04:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

342. ülésnap (2014.02.13.), 140. felszólalás
Felszólaló Dr. Szél Bernadett (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:14


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint arról, hogy ha valaki atomerőművet szeretne építeni Magyarországon, annak kötelező legyen a fenntarthatósági szempontokat figyelembe venni és ezeket érvényesíteni. Gyakorlatilag azt láthatjuk, hogyha körbenézünk Európában, nincsen olyan ország ezen a földrészen, amelyik úgy építene atomerőművet, hogy abban a fenntarthatósági szempontokat nem veszi figyelembe, nem érvényesíti.

Azt látjuk itt Magyarországon, hogy ugye, már 2011-ben elkezdődött az a történet, amelyben az ombudsman úr egy többéves vizsgálatot folytatott le, és annak eredményeképpen felhívta a figyelmet, a kormányzó pártok figyelmét arra, hogy a döntés-előkészítésnek vannak bizonyos nélkülözhetetlen feltételei. Az egyik ilyen nélkülözhetetlen feltétel az ombudsman úr elmondásában a stratégiai környezeti vizsgálat kivitelezése volt. Egy ilyen stratégiai környezeti vizsgálat minden szempontból fontos abban az esetben, ha erőművet építünk, ha atomerőművet építünk, akkor, azt gondolom, triplán az. Itt szeretném azt megjegyezni, hogy a nemzeti energiastratégiához csatolt skv, azaz stratégiai környezeti vizsgálat, amely a kormány értelmezésében helyettesíti a bővítésre, a tervezett bővítésre vonatkozó vizsgálatot, az nem ugyanaz, a kettő nem ugyanaz, az egyik az energiastratégiáról szól, a másik pedig egy konkrét beruházásról. Senki ne gondolja azt, hogy az a tény, hogy a 2011-es energiastratégiához van stratégiai környezeti vizsgálat, ez azt jelenti, hogy magához az atomerőmű bővítéséhez is van, mint ahogy az a tétel sem igaz, hogy a 2011-es energiastratégia kötelezne itt minket bármifajta atomerőművi blokkok létesítésére.

Hadd jegyezzem meg külön indokolásként, hogy ez az skv egyetlen szót nem ejt például az új blokkokból származó sugárzó hulladék kezeléséről, azt gondolom, könnyen belátható, hogy ha valaki új blokkokat akar, akkor előzetesen kell gondolkodnia arról, hogy mi lesz az atomhulladékkal, a sugárzó hulladékkal, és nem pedig utólag megpróbálni valamifajta magyarázatot adni erre. De ebben a vizsgálatban például arról sem szerepel egyetlen szó sem, hogy milyen kiszorító hatással rendelkezik az atomerőmű kapacitásának növelése a megújuló energiaforrások vonatkozásában. Bárki, aki valamennyire is ismeri az ökológia szakirodalmát, vagy van valamifajta zöldtapasztalata, az pontosan tudja, hogy a két kapacitást nem lehet egyszerre növelni, aki az atomra teszi a voksot, az nem fog megújulót növelni és fordítva.

Mi, a Lehet Más a Politika kiállunk már régóta azért, hogy Magyarország számára egy fenntartható, egy megújuló Magyarország megteremtése a fontos. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Abba a megújuló Magyarországba az is beletartozik, hogy mi a megújuló energiaforrásoknak biztosítanánk teret, és teret biztosítanánk annak az 50-60 ezer munkahelynek is, ami számításaink szerint 2020-ig létrehozható lenne abban az esetben, ha itt nem nukleáris kapacitásbővítésről lenne szó, hanem végre Európához méltóan, európai példákat követve mi is az alternatív energiákra szavaznánk.

Egyébként azt muszáj megjegyeznem, hogy az viszont egészen biztos, hogy nincsen egész Európában még egy olyan ország, amelyik úgy épít atomerőművet, hogy nincsen hozzá stratégiai környezet vizsgálat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha egy ország ilyet nem csinál, akkor nem mérlegeli azt, hogy a fenntarthatósági szempontok mennyire vannak figyelembe véve az atomkapacitás növelésekor. Az én egyik bizottságom, a fenntartható fejlődés bizottsága vitázott a bővítésről, bár nem tudom, ezt mennyire lehet igazából vitának nevezni, a testület tagjai ugyanis nem kapták meg azokat a legalapvetőbb dokumentumokat sem, amelyek azokat az információkat, illetve adatokat tartalmazzák, amelyek a beruházás társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának a minimális vizsgálatához szükségesek lennének, holott most jegyzem meg, hogy Kovács Pál államtitkár úr - jegyzőkönyv van róla - megígérte azt, hogy másnapra ezeket átadja. Az a másnap most már lassan 10 napja volt, és nem kaptuk meg ezeket az adatokat.

Ez a törvényjavaslat, amit önöknek itt beterjesztek, azt a célt szolgálja, hogy ha valamely ország az erőmű bővítéséről dönt, ebben a döntéshozatalban kardinális szerepet kapjon a fenntarthatósági vizsgálat. Egyébként ez a törvényjavaslat arról is gondoskodna, hogy az alkotmányi előírások be legyenek tartva, hiszen az alkotmányunkban, az alaptörvényünkben szerepel, hogy mindenkinek, a jövő nemzedékeknek is joguk van az egészséges környezethez. Ha egy kormány vagy egy ország, a pártok abban nem gondolkodnak, hogy odaépítenek valahová két blokkot, és nem tudják, mi lesz az onnan kikerülő veszélyes, sugárzó hulladékkal, az a kormány nem gondoskodik a jövő generációkról, úgyhogy az én törvényjavaslatom mindenki számára útmutatóul tud ahhoz szolgálni, hogy ha bárki ebben az országban atomkapacitásokat növelni akar, akkor mit kell végiggondolnia; első helyen, második helyen és harmadik helyen a jövő generációkat, a fenntarthatóságot, mert tisztelt uraim és hölgyeim (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), amit önök 4 év alatt megszavaztak, az 100 évre betonoz be minket egy kényszerpályába. (Vágó Gábor tapsol.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai