Felszólalás adatai

SZŰCS ERIKA, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szociális bizottság is megtárgyalta a beterjesztett törvényjavaslatot és 12 igen, 8 nem arányban általános vitára alkalmasnak tartotta. A szociális bizottság ülésén érthetően elsősorban az adótörvény-javaslatoknak a szociális vonatkozásai kerültek a vita fókuszába.

Az első kérdéskör, amit több oldalról is érintettek a képviselőtársaim, az volt, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nemcsak 2006-ról szól a törvény, hanem ez egy ötéves program. A bizottság többsége azonban támogatja, hogy a társadalmi-gazdasági életet szabályozó rendszerek korrekciója több év alatt és előre tervezetten menjen végbe. Az átalakítás hatásai, más rendszerekkel, jelesül nálunk a szociális ellátórendszerrel való harmonizációja, az előrelátás és tervezés így biztosítható, így garantálható az, amit a gazdasági szereplők mindig kérnek, az állampolgárok pedig jó néven vesznek: a szabályozás kiszámíthatósága és átláthatósága.

A bizottság többségének véleménye szerint, miután e Házban minden párt egyetért az adócsökkentés programjával, tehát az irány ügyében, vita a részletekben, az egyes elemekben van, ezért nem a törvény időtávját, hanem annak tartalmát kell szakmailag megvitatni, és azzal kapcsolatban javaslatokat tenni.

A társasági adó területén bevezetett változtatásokat úgy értékelte a bizottság többsége, mint amelyek olyan területen történnek, ahol arra tényleges igény van. Kiemelkedő az élőmunkaterhek csökkentése, illetve új jövedelmeknek a járulékfizetésbe történő bevonása. Ezt a járulékfizetési alapszélesítést a bizottság igazságosnak és méltányosnak tartja, hiszen ezzel szemben szolgáltatást is szereznek a járulékfizetők.

Az élőmunkaterhek csökkentésével kapcsolatban pedig az a véleményünk, hogy egyetlen lépésben ez nem megoldható, hiszen a járulékok egy olyan nagy és nagyon sok feszültséggel küzdő ellátórendszer finanszírozását szolgálják, mint az egészségügyi ellátórendszer. Tehát értelemszerűen egy ilyen ügyben feltétlenül hosszabb időtávot kell a csökkentéshez megszabni, annak érdekében, hogy a másik oldal, az egészségügyi ellátórendszer szükséges korszerűsítését és racionalizálását is el tudjuk végezni anélkül, hogy az ellátás színvonalában problémák jelentkeznének.

A mi bizottságunkban is kérdésként vetődött fel az iparűzési adó, hiszen az a helyi önkormányzatok komoly bevételi forrása, amelyből helyi szociális ellátásokat is finanszírozhatnak. A bizottság többsége úgy ítéli meg, hogy a megszüntetés célul kitűzött időpontja, illetve az iparűzési adó pótlását szolgáló törvényjavaslat benyújtási határideje kellő időt ad arra, hogy egyrészt szakmailag találjunk egy jó megoldást, másrészt pedig erre az érintett önkormányzatok fel tudjanak készülni, illetve a központi költségvetés is.

A magánszemélyek adója volt a következő kérdéskör, amiben vita alakult ki. Egyetértünk azzal, hogy a munkajövedelmek általános adóterhelése csökken. Az átlagos jövedelmek belecsúszása a legmagasabb adózási kulcsba 2006-ban ugyan még nem fog megszűnni, de az adókulcs 38-ról 36 százalékra csökkentése, illetve a 18 százalékosan adózó jövedelemhatár szolid emelése már érzékelhető lesz. Az ötéves program pedig egyértelműen jelzi, hogy az a cél, hogy az átlagjövedelmek ne adózzanak a legmagasabb kulccsal, és ezzel a célkitűzéssel a bizottság többsége maximálisan egyetértett.

A kamat- és árfolyamnyereség-adó tervezett átalakítása a bizottság többségi véleménye szerint a kisembereket igenis kedvezően fogja érinteni. Ugyanis ezt az ügyet összefüggésben kell tekinteni azzal, hogy a betéti kamatszint az általános kamatszint csökkenésével együtt jelentősen mérséklődik, és a törvényjavaslatban előre jelzett 50 ezer forintos adómentes kamatjövedelem biztosítása azt jelenti, hogy a kisemberek megtakarításai gyakorlatilag adómentesek lesznek.

Mindezeket figyelembe véve, még egyszer, a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és azt elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)