Felszólalás adatai

A 24. ajánlási pontban Gaudi és Z. Kárpát képviselőtársaim terjesztettek elő egy módosító javaslatot. Az a téma, amit ők érintenek, már többször felmerült, de mind ez idáig nem kaptunk tökéletesen megnyugtató válaszokat arra, hogy ez rendeződni fog. Az ő javaslatuk arról szól, hogy a foglalkoztató mely szabálysértések esetén nem kívánja foglalkoztatni az adott elkövetőt közérdekű munkára. A kérdést természetesen úgy is fel lehet tenni, a jövőben megjelölésre kerül-e, hogy ki milyen szabálysértést követett el, és ehhez képest lesz-e valamiféle hozzápasszintása azoknak a helyeknek, ahol ő közérdekű munkát vagy egyéb munkát végezhet. Ez azért lenne fontos - és lehet, hogy megnyugtató választ kapok államtitkár úrtól, hogy erre már gondoltak, vagy hogy erre lesz valamiféle szabályozás -, mert úgy gondoljuk, hogy egy tulajdon elleni szabálysértés elkövetőjét, például azt, aki lopott, nem lenne jó olyan közérdekű munkán alkalmazni, vagy legalábbis a foglalkoztatóknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy éljenek a visszautasítással, ahol olyan emberek közelébe kerülhetnek, hogy még egyszer elkövethetik azt, amit egyszer már elkövettek. Ebben valamiféle konszenzusra kellene jutni. Egyébként a 24. ajánlási pontnál az indokolás ezt tartalmazza, és csak megerősítőleg szeretném erre felhívni a figyelmet.

Ami viszont érdekes, és biztos, hogy ha ebben az állapotban kerül elfogadásra a 28. ajánlási pont, akkor a jövőben újra csak annak lehetünk szemtanúi, hogy a rendőrség és egyéb jogalkalmazó szervek - de az utóbbi időben ez inkább a rendőrségre volt jellemző - nem megfelelően fogják alkalmazni az egyébként sem teljesen érthető jogszabályt. Mire gondolok? Az egyenruha-viselésre. Normális és méltányolható az a törekvés, hogy a törvényjavaslat a rendvédelmi szervek, a honvédség rendszeresített egyenruháját és jelvényét nem engedi használni, sőt, ezt minden országban büntetik. Ezt tehát nem nóvumként éljük meg. Viszont hogy ezt a kitételt ezeknek az egyenruháknak a megtévesztésre alkalmas utánzatára is kiterjesztik, a jövőben a jogalkalmazás szempontjából hagy némi kivetnivalót véleményem szerint. Nincs meghatározva, hogy mi az a megtévesztésre alkalmas utánzat.

Kérdem én, hogy egy terepszínű ruha megtévesztésre alkalmas utánzat-e. A vidék valóságát ismerők tudják, hogy mezőgazdasági munkákat is nagyon gyakran terepszínű ruhában végeznek, vagy azért, mert ehhez jutottak hozzá, vagy azért, mert ideális viselet. Tehát az a kérdés, hogy ha valaki alul-felül terepmintás öltözetben dolgozik kint a mezőn, akkor ő ezzel a honvédség egyenruhájának megtévesztésre alkalmas utánzatát viseli-e, és ez alapján eljárás alá vonható-e. Hiába tűnik ez triviálisnak vagy egyszerű kérdésnek, nagyon jól láttuk, hogy a rendőrség, de néhol még a bíróságok is a fennálló jogszabályokat számtalan esetben nem tudták jól értelmezni és megfelelően használni, vagy talán nem is akarták. Ilyen kiskapukat nem szabad hagynunk!

A törvényalkotóknak véleményem szerint az a felelősségük, hogy a lehető legzártabban, legkörülhatárolhatóbban határozzanak meg egy tényállást, az ellenzéknek meg nyilván az a feladata, ha olyat észlel a kormányzat részéről, hogy gumijogszabályokat vagy értelmezési nehézségeket fognak látni a kormány alá rendelt szervek, akkor erre felhívja a figyelmet. Nos, ennél a módosító javaslatnál, amit Balla Gergő képviselőtársam terjesztett be, nagyon is fennáll annak a veszélye, hogy a valódi szabályozandó érdeken kívül olyan esetek is eljárás alá kerülnek, amelyek egyáltalán nem indokoltak, de legfőképpen nem veszélyesek a társadalomra, ezáltal a társadalom igazságérzetét is sérteni fogják, ad absurdum módosítani kell újra a szabálysértési törvényt.

Ezért kérem, hogy ezt fontolják meg. Bár a bizottságban ezt sajnos nem támogatták a kormánypárti képviselők, de a kormányzat talán újragondolja a véleményét a jogalkalmazás tekintetében, és egy előremutatóbb jogalkalmazást és jogalkotást fog mutatni a jövőben.

Köszönöm szépen.