Készült: 2024.04.28.23:16:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2013.05.28.), 378. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:02


Felszólalások:  Előző  378  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akartam már kétperces felszólalásokban reagálni az elhangzottakra és a Font Sándor elnök úr által ismertetett bizottsági álláspontra, így, ha megengedi elnök úr, csak két mondat erejéig visszautalnék erre.

Valóban vannak pozitívumok a mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványcsomagban, egyrészt a helyi földbizottságok hatáskörére vonatkozóan, továbbá a rangsorolási szabályok részbeni átalakítása is lehetőséget biztosít elviekben és remélhetően a gyakorlatban is, hogy a helybeliség erősödjön. Tehát a helyben lakó és gazdálkodó földművesek elsőbbséget élvezzenek, és ha nincs a földszerzés tekintetében helyben lakó és helyi földet művelő földműves, akkor 20 kilométeres távolságból bárki, aki a feltételeknek megfelel, be tudjon jönni. Ez nagyon helyes.

Ami hiányzik belőle, az a haszonbérletekre vonatkozó állásfoglalási lehetőség a földbizottság részéről, továbbá azért ebben az egységes módosító csomagban megjelentek olyan elemek, amelyek álláspontom szerint inkább visszalépést jelentenek. Vonatkozik ez a birtokhatár-maximum 1800 hektárra való megemelésére az állattartó mezőgazdasági vállalkozók esetében. Továbbá az a kritérium, amely szerint egy mezőgazdasági üzemet tulajdonló vállalkozás dolgozója is jogosultságot szerez arra, hogy az általa birtokolt földet felajánlhassa megművelésre, használatra a foglalkoztatójának, munkaadójának, így ez a földterület sem tartozik bele tulajdonképpen a felső birtokkorlátba, és ez fölfelé nyitja a birtokméret-alakítás lehetőségét.

Tehát vannak pozitív dolgok, és vannak megítélésem szerint aggályos tételek is. Éppen ezért tudom azt mondani itt a második vitaszakaszban, hogy az általunk benyújtott 70 módosító indítvány létjogosultsága továbbra is fennáll. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. Alapvetően a birtokkoncentráció megakadályozása érdekében tett javaslataink közül azt a módosító indítványt, amely a 300, illetve az 500 hektáros családi gazdálkodók esetében az 500 hektáros felső birtokkorlátot határozza meg a tulajdonlás szempontjából, az üzemméret vonatkozásában pedig az 1200 hektárt.

Egy további korlátozó elemet javaslunk beépíteni ebbe a rendszerbe, az pedig arra vonatkozik, hogy egy település közigazgatási határán belül a mezőgazdasági művelésre használható földterületek maximum egyharmadáig terjedhessen az a birtokméret, legyen az tulajdon, legyen az bérelt, bérlet útján művelt, használt földterület, amely egy tulajdonos vagy egy használói kör, egy mezőgazdasági termelő fennhatósága alá tartozik. Éppen azért, mert korlátozott létalapról van szó, fontos az, hogy egy településen ne csak 2-3 agrárszereplő határozza meg a falu, a település megélhetését, hanem minél többen tudjanak egészséges birtokméret figyelembevételével, versenyképesen mezőgazdasági tevékenységet végezni.

Fontosnak tartjuk azt is, én magam is, képviselőtársam is, és azok a civil szervezetek, szakmai szervezetek, többek között a biogazdálkodással, ökológiai gazdálkodással foglalkozó szervezetek érdekképviseletét ellátó Biokultúra Szövetség is, hogy a földforgalmi törvény tervezete is adjon lehetőséget arra, hogy az ökológiai gazdálkodás minél nagyobb teret tudjon hódítani a hazai agrárgazdálkodáson belül. A mezőgazdasági bizottság módosító indítványában már szerepel, a rangsorban az utolsó helyen. Jó lenne, ha előrébb kerülnének az ökológiai gazdálkodók, a következő miatt. Ami nagy és monokultúrás, az lehet akár termelékeny is, ha exportra viszi a termelvényt, ugyanakkor sérülékeny. Sokkal sérülékenyebb, mint a színes, sok kicsi, közepes és családi vállalkozásokból álló agrárstruktúra.

Különösképpen egy erőforrásválság küszöbére érkezve fontos erről a kérdésről beszélni, hiszen azok az erőforrások, amelyek meghatározzák a mezőgazdasági termelési tevékenység alapjait, akár energiaforrásról, akár műtrágyáról van szó, ezek korlátozottan rendelkezésre álló, és egyre dráguló, ráadásul geopolitikailag sérülékeny térségből idekerülő javak. Éppen ezért célszerű e kiszolgáltatottságot is csökkenteni. Nem beszélve az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásairól, ugyancsak egy mozaikos tájszerkezetről, amely vizes helygazdálkodásban és helyes vízgazdálkodásban gondolkodik, ugyancsak és sokkal inkább képes arra, hogy ezeknek a változásoknak a kedvezőtlen mivoltát ki tudják védeni, és ezáltal az alkalmazkodási képességünket tudja javítani.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.




Felszólalások:  Előző  378  Következő    Ülésnap adatai