Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez az állásfoglalás teljes mértékben alkotmányellenes. Olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek házszabályalkotást jelentenek, mint erre Tóth András képviselőtársam már utalt. Kétharmados szabályt felessel módosít, elvonja az Alkotmánybíróság hatáskörét, amikor annullál olyan rendelkezést, amely az ellenzék számára kisebbségi jogot garantál.

Ugyanakkor meg kell hogy mondjam, Salamon képviselőtársam teljesen félreérti a szabad mandátum elvét. Ott arról van szó, hogy érdemi kérdésekben nem utasíthatóak a képviselők, de hozzá kell tennem, hogy amikor az 1774-es levél született, még nem volt sem tömegdemokrácia, sem pártrendszer. Megnézném azt a fideszes képviselőt, aki a szabad mandátum elve alapján és nem a pártvezetés döntése alapján foglal állást! (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Úgyhogy ilyen elveket itt mégsem lehetne hangoztatni, annyira irreális, annyira életidegen a képviselőtársam okfejtése.

Ami a konkrét szöveget illeti, megállapítatlan az, hogy egy úgynevezett azonnali kérdés vagy interpelláció mikor tud valamit rendezni. Erre vonatkozóan Salamon László sem tudott semmiféle egzakt választ adni, hiszen elutasította azt az értelmezést, amelyet Bauer Tamás képviselőtársam mondott, noha ez az egyetlen reális lehetőség arra, hogy megállapítsuk, hogy egy interpelláció vagy azonnali kérdés célt ért-e avagy sem. Persze, ha így fogjuk fel az interpellációt és az azonnali kérdést, akkor mi szükség van a vizsgálóbizottságra?

Ami pedig a hatalmi ágak megosztását illeti, amely a következő érv: felhívnám Salamon képviselőtársam figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszék, illetőleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem egy elkülönült hatalmi ág, hanem az Országgyűlés szerve, ennek következtében ez az érv itt nem állja meg a helyét, még akkor sem, ha ezen szervezetek feladatait törvények, mégpedig kétharmados törvények rögzítik.

Teljesen önkényes az a megállapítás is, hogy a végrehajtó hatalom előkészít valamely ügyet, abban nem lehetséges vizsgálóbizottságot felállítani. Salamon képviselőtársam mindig hivatkozik oktatói tevékenységére és a tankönyvre. A tankönyv világosan kimondja, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom feladat- és hatásköre nincs pontosan körülhatárolva.

Végezetül pedig megjegyezném: konkrét felelősséget nem vizsgálhat egy vizsgálóbizottság? Akkor miért hozták létre a megfigyelési bizottságot, amelyről eleve látható volt, hogy olyan ügyben kíván eljárni, mely a Katonai Főügyészség hatáskörébe tartozik? Erre egyébként az 1998. szeptember 29-ei hozzászólásomban fel is hívtam képviselőtársaim figyelmét, de akkor ez a fideszes képviselőket abszolút nem érdekelte.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)