Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több mint 150 évvel ezelőtt, 1847-ben Petőfi Sándor azt írta Vasúton című versében: “Száz vasutat, ezeret!/ Csináljatok, csináljatok!/ Hadd fussák be a világot/ Mint a testet az erek!/ Ezek a föld erei,/ Bennök árad a műveltség,/ Ezek által ömlenek szét/ Az életnek nedvei.ö

Tisztelt Ház! Az, ami 150 évvel ezelőtt a vasút volt, az ma az innováció, az ma a kutatás-fejlesztés. Ezen alapul egy gazdaság sikeressége, ezen alapul az, hogy mennyire lesz képes Magyarország arra, hogy a XXI. század modern, tudásalapú gazdaságának sikeres szereplője legyen. A Magyar Országgyűlés korábban soha nem fogadott el olyan törvényt, ami átfogó módon foglalkozott volna a kutatás-fejlesztés feltételeivel, jogi és pénzügyi környezetével. Számos fejlett országban működnek olyan törvények, amelyek egy-egy kérdésben, például a szellemi alkotások tulajdonjogának rendezésében, az eredményeket hasznosító vállalkozások alapításának megkönnyítésében vagy a kutatók szektorok közötti mobilitásának felgyorsításában jelentős áttörést hoztak, azonban tudomásom szerint külföldön sincs olyan komplex törvény, amely mindezeket a kérdéseket együtt kezelné.

A most olvasható törvényjavaslat kétéves előkészítés után rengeteg adaton és szakmai egyeztetésen alapul, több száz kormányzati és nem kormányzati szakember alkotó közreműködését használta föl. A törvényjavaslat céljai és eszközei egybevágnak az Európai Unió új versenyképességi elképzeléseivel, a tudományos ráfordítások növelésével, a tudomány és az ipar közötti kapcsolatok kiépítésével, az ipari ráfordítások ösztönzésével és az új innovációs eredmények felhasználásának gyorsításával.

A törvény célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése, a magas szintű tudáson alapuló termelő-szolgáltató tevékenység súlyának növelése, a megfelelő jövedelemszintet biztosító munkahelyek létrehozása és megtartása.

A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció társadalmi céljai többek között az egészséges és képzett, jólétben élő népesség, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő fenntartható fejlődés és az ehhez szükséges tiszta, anyag- és energiatakarékos eljárások kifejlesztése és gyakorlati bevezetése.

Tisztelt Ház! Ebben az esetben a tevékenységre, ezen belül elsősorban a kutatási eredmények hasznosítására összpontosító kerettörvényről van szó, így csak az innovációs tevékenység oldaláról érinti azokat az intézményeket, illetve azokat a funkciókat, amelyeket más törvények szabályoznak. Széles körű egyeztetés alapján ez a törvény nem foglalkozik intézményi kérdésekkel. A törvényjavaslat szemléletet is formál, új fogalmakat vezet be. Ilyen a nemzeti innovációs rendszer, a regionális innovációs ügynökség, a technológiai szolgáltatások itt meghatározott széles köre.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplő intézkedések három fő csoportra oszthatóak szét.

Az első csoport a kutatás-fejlesztés, a technológiai innováció finanszírozásával kapcsolatos. Ezek között szerepel például az a lehetőség, hogy a kutatás-fejlesztési projektek költségvetési támogatása nem havi egyenlő részletben, hanem a szerződés szerinti kifizetési ütemezésben történik. A törvény nem érinti a szaktárcák jogait az általuk kezelt költségvetési források felhasználásában, de előírja a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek egységes pénzügyi, tervezési, felhasználási és elszámolási szabályait az átláthatóság, az elszámoltathatóság érdekében. Testre szabott megoldást ad az Európai Unió egyes kutatás-fejlesztési támogatásainak utófinanszírozásával kapcsolatos finanszírozási problémákra, a költségvetési kutatóhelyek és a kis- és középvállalkozások számára.

A második csoportba a szellemi alkotások hasznosításával, az innovatív vállalkozások alapításával és kezdeti működésük támogatásával kapcsolatos intézkedések sorolhatóak. A törvény a támogatottak számára kedvező módon rendelkezik a támogatott projektek alapján létrejött szellemi alkotások tulajdonjogáról. Emellett meghagyja azt a lehetőséget, hogy előzetesen kiköthető a hozzáférés a közcélú eredmények kormányzati felhasználása során. Megnő a költségvetési kutatóhelyek mozgástere a kutatási eredményeket hasznosító vállalkozások alapításában, de ennek során a kincstári vagyon védelme érdekében be kell tartaniuk egy erre vonatkozó kormányrendelet szabályait. A költségvetési kutatóhelyek pályázati úton támogatást is kaphatnak a hasznosítható vállalkozások alapításához. A törvény felhatalmazást ad egy olyan garanciaintézmény létrehozására is, ami a szellemi alkotások kis- és középvállalkozásokban történő felhasználását segíti elő.

A harmadik nagy csoportba az innováció emberi erőforrásaival, a belföldi és nemzetközi szakemberáramlás támogatásával kapcsolatos intézkedések tartoznak. Ezek értelmében a közalkalmazott kutató részt vehet a K+F eredményeket hasznosító vállalkozás munkájában, és ehhez közalkalmazotti jogviszonyának fenntartása mellett fizetés nélküli szabadságot kaphat. Az innováció utánpótlását, a fiatalok érdeklődésének felkeltését és magas szintű képzésüket segíti az a rendelkezés, amely szerint a tudományos fokozattal vagy címmel rendelkező középiskolai tanárok alkotói szabadságra jogosultak, amelynek során féléves ösztöndíj segítségével mélyíthetik el, illetve frissíthetik fel tudásukat.

A hazai kutatás és kutatáshasznosítás számára fontos, magas vagy speciális képzettségű külföldiek beáramlásának megkönnyítése érdekében pályázati úton nyújtható támogatás.

A törvényjavaslat nagy súlyt helyez a kutatás-fejlesztés, a technológiai innováció ismertetésének és társadalmi elismertségének javítására is.

Tisztelt Ház! Az előzetes bizottsági tárgyalás folyamán kétfajta vitás kérdés merült fel elsősorban. Az egyik azt kifogásolta, hogy az innovációs alaptörvény miért csak követi az Innovációs Alapról szóló törvényt, tehát a nagy innovációs törvénynek miért nem része az Innovációs Alapról szóló törvény. Ez a kifogás talán jogszabály-szerkesztési szempontból méltányolandó, mégis azt kell mondanunk, az, hogy a törvényhozás már tavaly megalkotta az Innovációs Alapról szóló törvényt, lehetővé teszi azt, hogy mára már stabil és egyre növekvő mértékű források álljanak rendelkezésre az új innovációs törvényben megfogalmazott célok végrehajtásához. Az alap szolgálja a kisvállalkozások innovációs eredményeinek piacra jutását, szolgálja kiválóságközpontok létrejöttét az egyetemeken és a kutatóintézetekben, és szolgálja azt, hogy olyan regionális kutatás-fejlesztési intézményrendszer jöjjön létre, amelynek segítségével mód van arra, hogy az egyes térségek fejlődésében is fontos szerepet játszhasson az innováció, a kutatás, a fejlesztés.

A másik kifogás azzal foglalkozik, hogy van-e akkor végül is forrás ennek a törvénynek a végrehajtására. Erre részben már válaszoltam. A törvény végrehajtásának egyik forrása az Innovációs Alap, az egyre növekvő vállalati befizetés, az ehhez tartozó egyre növekvő költségvetési támogatás.

Van azonban egy másik fontos forrás. Az Európa-terv keretében a kutatás-fejlesztés a gazdaság- és vállalkozásösztönzési programnak az egyik legfontosabb célja. Ennek keretében az irányító hatóság 2004-ben hat pályázati konstrukciót hirdetett meg a költségvetésből, tehát a költségvetési intézményeknek, illetve vállalkozásoknak kutatás-fejlesztés, innováció céljára. Öt esetben már a döntés is megszületett, ilyen például a kooperációs kutatóközpontoknak szóló pályázat, amelyben idén 4,5 milliárd forint került lekötésre, vagy éppen a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése című pályázat, ahol lényegében ez műszerbeszerzést és eszközbeszerzést szolgál, amelynek keretében közel 7 milliárd forinttal lesznek gazdagabbak a kutatóhelyek.

Azt kell tehát mondanunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy éppen az Innovációs Alapról szóló törvény elfogadása miatt a törvénnyel kapcsolatos finanszírozás is megnyugtató, rendelkezésre áll, és természetesen szükséges továbbra is az, hogy az Országgyűlés is biztosítsa a költségvetési törvényben az állam által befizetendő részt az Innovációs Alapba.

Miért állítjuk tehát azt, hogy ez a törvény javítja az ország versenyképességét? Nemcsak azért, mert megkönnyíti a kutatás-fejlesztés finanszírozását, ösztönzi az eredmények hasznosítását és az innovációs szakemberek utánpótlását, valamint kedvezőbb keretfeltételeket teremt az innovatív vállalkozásoknak. A törvényjavaslat céljainak megfelelően fejlődő, tudás-előállító és tudáshasznosító hálózatokra épülő nemzeti innovációs rendszer önmagában is ösztönzi az új technológiák alkalmazását és a kutatás-fejlesztésre orientált további tőkebefektetéseket. Azt reméljük tehát, hogy az új innovációs törvény következtében létrejövő új kutatási-fejlesztési struktúrák éppen azokat a vállalkozásokat vonzzák majd Magyarországra, amelyek korszerű tudást, jól fizető munkahelyeket, versenyképes termékeket hoznak ebbe az országba, és ilyen módon is elősegítik a gazdaság, az ország fejlődését.

Tisztelt Ház! Ennek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot, és természetesen várjuk a törvény esetleges jobbítását szolgáló módosító javaslataikat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)