Felszólalás adatai

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 21. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Hegedűs Lorántné jegyzők lesznek a segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom az Országgyűlést dr. Danis György volt képviselőtársunk november 8-ai haláláról. Dr. Danis György 1945-ben született a Tolna megyei Kétyen. Közel húsz évig körzeti orvos volt. 1988 szeptemberében részt vett a második lakiteleki találkozón. Előbb a Magyar Demokrata Fórumban, majd a Szabad Demokraták Szövetségében vállalt politikai szerepet. Ez utóbbinak egyik alapító tagja, később az országos tanács elnökségének tagja volt. Az Országgyűlésnek 1990-től 1998-ig, két cikluson keresztül volt az országos listán megválasztott képviselője. Elsősorban a környezetvédelmi bizottságban tevékenykedett. Danis György 1998 után főleg falukutatással és természetvédelmi ügyekkel foglalkozott.

Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A jelenlévők néma felállással adóznak az elhunyt képviselő emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Lenhardt Balázs képviselő úr arról tájékoztatott, hogy november 7-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportjából kilépett, és a jövőben független képviselőként folytatja a munkáját. Bejelentem, hogy ezzel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 10. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében jegyzői és bizottsági megbízatása is megszűnt.

A házbizottsági ülésen született megállapodásnak megfelelően a Jobbik képviselőcsoportja jegyzői jelöltjéről a jövő heti ülésünkön titkos szavazással, bizottsági helyéről pedig a mai napon a szavazások között határozunk.

Megköszönöm Lenhardt Balázs képviselő úr kétéves jegyzői munkáját.

Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője: "Érdekeink közös képviselete..." címmel. A frakcióvezető úré a szó. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Európában, különösen a közép-kelet-európai országokban, úgy tűnik, az a szokás, hogy az ellenzék nemzeti ügyekben a kormánypárti képviselőkkel együtt képviseli európai szinten az ügyeket. Magyarországon, úgy látszik, ez másképp van.

A történet csütörtökön kezdődött, amikor a l'Unitá című olasz baloldali lapban egy cikk jelent meg. Ez arról szólt, hogy jól tenné az Unió, ha felfüggesztené Magyarország uniós tagságát a választási törvény miatt. Ez persze folytatódott, és úgy folytatódott, hogy vasárnap az MSZP elnökének az interjúja jelent meg ugyanebben a lapban, és valami hasonlóról szólt. Felvetődik a kérdés, hogy miért pont ebben a lapban - ha jól emlékszem, elég régen volt már, amikor az Olasz Kommunista Párt hivatalos lapja ugyanez a lap volt, és akkor még az MSZP elődpártja Magyarországon azt a diktatúrát valósította meg, amit ők proletárdiktatúrának, mi nyugodtan kommunista diktatúrának nevezhetünk. Valahol itt a gyökerek találkoznak, úgy látszik, ez a vonzódás ehhez a laphoz talán ezzel magyarázható.

Hogy is szólt az a mondat az MSZP elnökének szájából? "Az Unió ne nézze passzívan Magyarország fasisztává válását." Nem tudom, hogy ez versengés-e a Bajnai-féle formációval, hogy túltegyenek egymáson az ilyenfajta megjegyzésekben, vagy valami másról van szó - egy nagy mondásnak tűnik mindenesetre. Nekem az óvodást juttatja eszembe, aki azzal fenyegeti a társait, hogy majd behívja az apukáját, mert ő nagyon erős, és mindenkit felpofoz. De azt javaslom, hogy aggódjanak talán azon is, hogy nehogy előbb Amerikába jusson el ez a hír, mert esetleg ők nem örülnek annak, hogy fasisztának nevezik azokat, akik bevezetik a regisztrációt.

Ha egyedi eset lenne, akkor azt hiszem, elmehetnénk mellette, hiszen egy pillanatnyi zavarnak tekinthető, de azoknak, akik emlékeznek arra, hogy Göncz Kinga és társai mit kértek az Uniótól, esetleg az a gondolata támad, hogy az MSZP-s politikai kultúra része az ilyenfajta magatartás.

Még egy mondat van ebben az interjúban, amit érdemes megemlíteni. Azt mondja az elnök úr, hogy egymillióval kevesebben fognak elmenni szavazni. Hát, Mesterházy Attila tud valamit. Mi lehet ez a valami? Talán aggódik egy olyan eszköz eltűnése miatt, amivel éltek? (Dr. Lamperth Mónika: Szégyellje magát!) Lehet, hogy arra gondol, hogy netán a szavazás napján kisebb lesz a profitja a sörgyáraknak és a húsipari cégeknek? (Derültség a kormánypártok soraiban.) Lehet, hogy erről van szó.

Én úgy gondolom, hogy gondolják át ezt a fajta magatartást, és próbálják meg a nemzeti ügyeket nem lejáratni, hanem képviselni Európában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében viszonválaszra megadom Rétvári Bence államtitkár úrnak a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a tartalmára térnénk a pártelnök-frakcióvezető úr nyilatkozatának, érdemes megnéznünk, melyik az a lap, amelyik szóba állt Mesterházy elnök úrral Olaszországban, melyik az a sajtóorgánum, amely neki felületet adott, ki az, akivel közös hangot talált meg.

Ennek a lapnak az 1953. márciusi számát tartom a kezemben (Felmutatja.), Sztálin haláláról számol be az újság. Főcím: "Tisztelet a nagy Sztálinnak. Örök dicsőség annak a férfinak, aki a legtöbbet tette az emberek szabadságáért és a haladásért." Ezt írta ez az újság 1953-ban (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Hány éve volt?), ennek tudott nyilatkozni Mesterházy Attila.

(13.10)

Amúgy most már ez egy eléggé marginális újság, egy átlag magyar újságnál is kevesebben olvassák. Valóban, ahogy mondta a frakcióvezető úr, 1924-ben a Kommunista Párt alapította; '91-ben megszűnt ez a párt, de ettől függetlenül a szellemiségét továbbvitte ez az újság. Most is egy pár tízezer fős közösség, szellemi holdudvar kiszolgálására alkalmas; hát ezzel talált politikai közösséget Mesterházy Attila.

Na de nemcsak '53-ban, 1956-ban is furcsa dolgokat írt ez a lap, ott nyilvánították ki a kommunisták a véleményüket a magyar forradalomról és szabadságharcról. Még az olasz Kommunista Pártot is megosztotta, hogy hogyan álljanak a magyar '56-os forradalomhoz, de a l'Unitának egyértelmű volt az állásfoglalása: ők deklarálták azt, hogy a magyar forradalom ellenforradalom. Utána, 1956. november 6-án pedig azt mondták, hogy a békére hivatkozva igenis indokolt volt a szovjet csapatok bevonulása Magyarországra. Mit írt akkor ez az újság az '56-os magyar forradalmárokról? Azt mondta: ezek lázadó magyar dolgozók, akik gengszterek, megvetendő provokátorok, valamint fasiszták, és a Horthy-rezsim iránt nosztalgiát éreznek.

Mit mond ma ebben a lapban Mesterházy Attila a mai polgári jobboldalról? Szinte szó szerint ugyanezeket a szavakat használja. Az az újság, amelyik nyilvánvalóan az antifasizmusra vevő, hiszen ezért alapították kommunista lapként, ezt a szóhasználatot használja, ennek a lapnak az olvasói ezeket a szavakat értik, ezért használja Mesterházy Attila az interjújában is ezeket a kifejezéseket: "és a nemzetközi stabilizáció miatt és a világbékéhez való hozzájárulás miatt igenis fontos volt a Magyarországgal szembeni katonai invázió" - ezt írta tehát az az újság, amelyik most szóba állt Mesterházy Attilával. Jól mutatja a magyar baloldal pillanatnyi állapotát, hogy melyik az az orgánum, amelyik nyilvánosságot ad a magyar ellenzék vezetőjének - bár ezt nem lehet tudni, hogy melyik pillanatban éppen kicsoda, de mindenesetre az MSZP elnökének: az az újság, amelyik '56-ban így vélekedett, és továbbra is ennek a szellemi holdudvarnak a kiszolgálója.

Jól láthatjuk, hogy csak ezek az újságok hiszik el azt, amit a mai magyar ellenzék vezetője mond, hiszen ők azok - lehet, hogy itthon nem is tudná ezt elmondani, hiszen itthon látjuk, hogy mindazok a vádak, amiket a szocialisták az elmúlt két esztendőben mondtak, nagyjából és egészében nem igazolódtak be; mindazok a fenyegetések, akár fasizmussal, akár mással, a valóságtól elrugaszkodottak, és egy magyar olvasó észrevenné a különbséget a valóság és az újságban leírtak között.

Hiszen érdekes azt megnézni, hogy fasizmussal vádolja azt a kormányt, amelynek idején megszűntek az egyenruhás vonulások az utcákon; amely az egyenruhás bűnözést bevezette a büntető törvénykönyvbe; amely meghirdette pont idén a Wallenberg-emlékévet; vagy amelynek az alaptörvénye elutasítja mind a jobboldali, mind a baloldali szélsőségeket, mind a jobboldali, mind a baloldali diktatúrát; és az az ország, amelyik az EU elnökeként, soros elnökeként augusztus 23-át mind a fasiszta, mind a kommunista diktatúrákkal szembeni emléknapként, közös európai emléknapként cikkelyezte be, tehát igazából motorja volt mind a fasizmussal szembeni, mind a kommunizmussal szembeni emlékezésnek és helytállásnak - Magyarország tehát motor, s nem pedig a fasizmusnak egy helyszíne.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a szocialistáknak ez már nem az első ilyesfajta megnyilvánulása volt, hiszen fenyegettek már azzal, hogy megszűnt Magyarországon a sajtószabadság, miközben az újságok ugyanolyan tartalommal jelenhetnek meg továbbra is, mint korábban; fenyegettek azzal, hogy a válságadók miatt kivonulnak a bankok Magyarországról - egyetlenegy bank sem vonult ki; fenyegettek azzal, hogy a biztosítók számára kivetett válságkülönadó majd a biztosítási díjak megemelkedését fogja maga után vonni, és mindenki láthatja pont ezekben a napokban, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjai nemhogy nőttek, hanem csökkentek, és mindenki odafigyel, és spórolhat ezeken.

Ennyi a hitelessége ma a szocialistáknak, és ezek azok az erők, akik nemzetközi szinten szóba állnak a mai magyar MSZP-vel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai