Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek azok a típusú kérdések, amelyekben érdemes lenne közmegegyezést, a politika színterén történő megegyezést szülni, egyszerűen annak okán, hogy 8-9 ezer milliárd forintnak megfelelő pénzügyi felhasználás történik egy ilyen hétéves ciklus keretei között. Nem mindegy, hogy ez hogyan, miképpen, mire fordítódik. Tudjuk, hogy a közberuházásoknak 90-95 százaléka vagy talán még ettől is több gyakorlatilag az uniós forrásokból valósul meg. És azt is tudjuk, hogy nagyjából ez a mérték, ha ilyen éves bontásokra leosztjuk, akkor a megtermelt anyagi javainkhoz illesztetten nagyjából 3-4 százalékos nagyságrendet képvisel, tehát a GDP-nek ilyen nagyságrendjét képviseli. Ez jelentős, nyilván nagyon nagy befolyással van a gazdasági folyamatokra is.

Én igazából három kérdésre fókuszálnék a bevezető gondolatokon túl. Az egyik az, amit látunk és tapasztalunk, hogy az elmúlt évek történései alapvetően a halmozottan hátrányos helyzetű térségeknek nem kedveztek. Ezeknek a régióknak, mondhatni nyugodt lelkülettel, nem a hasznára váltak, hiszen a különbségek nem csökkentek. A hét régióból Ma­gyarország négy adott régiója az európai uniós régió tekintetében fejlettség vonatkozásában az utolsó húszban helyezkedik el, és itt a rés, a különbség folyamatában időről időre nő.

Szűkebb hazámba, Északkelet-Magyarországra visszamenve, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére ha rátekintünk, akkor azt látjuk, hogy a megyében zajló folyamatok a gazdaságot érintően, mondjuk, két-három jelzőértékkel párosítva azt mutatják, hogy a nettó árbevételek a gazdaság színpadán nem tudták azt a növekedési ütemet produkálni, ami adott esetben és adott időszakban, mondjuk, az infláció tekintetében megjelent, 13 százalék mínuszos különbség volt. De ha az adózás előtti eredményeket is nézzük, akkor a gazdálkodó szervezetek ‑ Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről beszélek ‑ összességében mintegy 135 milliárd forinttal kisebb adózás előtti eredményt produkáltak 2013-ban, mint 2007-ben. Ezek nem túl kecsegtető folyamatok. Nyilván a versenyképesség növeléséről, növekedéséről meg nem is lehet beszélni, a csökkenéséről sajnos annál inkább.

De ha másfajta erőforrások tekintetében gondolkodunk, akkor ha azt nézzük, hogy az átlagos állományi létszám a gazdálkodó szervezetek tekintetében hogy nézett ki, akkor meg azt kell mondjam, hogy mínusz 5 ezres számadatról lehet számot adni. Ha meg a két végpont, a kezdő és a végpont összehasonlítását nézzük, akkor 2007-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 232 800, majd 2013-ban pedig 232 200 fő foglalkoztatott volt, azaz 600 fővel kevesebb, és akkor már a mesét el sem mondom hozzá, hogy persze ebben a 2013-as adatban minőségileg több, mennyiségileg fogható az a növekedés, ami közfoglalkoztatás, és nem a gazdaság tekintetében jelenik meg.

Úgyhogy azt akarom mondani mindezekkel a számadatokkal alátámasztva, hogy sajnálatos módon nem a gazdaság erősödését és nem a foglalkoztatási potenciál növekedését hordozta magában ezeknek a forrásoknak a felhasználása. Persze azért sem, merthogy részarányában gyakorlatilag mértékadó módon visszaszorult Észak-Magyarország; Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve Heves együttesen durván 10 százalékát tudja magáénak ezeknek a forrásoknak.

A másik nagy probléma igazából az, hogy ma ugyan kevés szó esik róla, de azért sokan felvetik az európai források felhasználásával kapcsolatosan a korrupció kérdéskörét. Azt, hogy a közbeszerzések vonatkozásában nagyon sok esetben egyszereplős játék zajlik. Gyakorlatilag közel a fele a közbeszerzéseknél úgy zárul, hogy egyszereplőssé válik, illetve egyszereplősként indul is el. Vagy épp olyan jogosulatlannak mondható elszámolások történnek, amelyek a későbbiekben okozhatnak gondot. Vagy költségtúllépések mutatkoznak, 4-es metró, sok minden egyéb más tekintetében. Túlárazások jelennek meg, gyakorlatilag valótlannak mondható költségvetési terveken alapulva. A kiemelt projektekről nem akarok sok mindent mondani, csak azt, hogy gyakorlatilag verseny nélküliek. So-so, ezek mind-mind táptalaját adják a közbeszerzés erősödésének és növekedésének. Ez ellen kellene gátat szabni.

Az utolsó mondataim pedig csak arról szólnak, hogy érdemes lenne az elkövetkezendő időszakban a hátrányos helyzetű térségekre ilyen értelemben jobban odafigyelni, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási komponensek nőni tudjanak.

De ezt úgy kellene tenni, hogy ne a fideszes képviselők organizálása mellett kijelölt pályázókkal és akár megjelölt kivitelezőkkel felütve zajlódjanak a folyamatok, netán a fideszes képviselők érdekeltsége mellett. Nem, ezen változtatni kell: tisztává kell tenni a rendszert, és ahogy az első mondatomban mondtam, politikai közmegegyezésen alapulóan olyanná, ami az emberek érdekét szolgálja. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(18.30)