Készült: 2024.04.29.03:10:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 352. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 4:51


Felszólalások:  Előző  352  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetését és ezzel összefüggésben a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását tartalmazza. A hágai egyezmény elfogadása 1954-ben azon a felismerésen alapult, hogy a világháborúk helyrehozhatatlan károkat okoztak a világörökség részét képező kulturális javakban, és azokat a haditechnika fejlődése további veszélyeknek teheti ki.

A hágai egyezményt, annak végrehajtási szabályzatát, valamint első jegyzőkönyvét - amely a kulturális javak megszállt területről való kivitelének tilalmáról rendelkezik - Magyarország az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel hirdette ki.

A hágai egyezmény rendelkezéseit több helyen pontosítja és kiegészíti a második jegyzőkönyv, amelynek szövegét az 1999-ben szintén Hágában Magyarország részvételével tartott diplomáciai értekezlet fogadta el. Az Országgyűlés még 2005 júniusában döntött a jegyzőkönyv megerősítéséről. A megerősítő okirat letétbe helyezésére 2005. október 26-án került sor, így a jegyzőkönyv hazánk vonatkozásában a letétbe helyezést követő három hónap elteltével, 2006. január 26-án hatályba lépett.

Mind az alapegyezmény, mind a jegyzőkönyv az egyéb szervezeti és eljárási kérdések mellett kifejezetten büntetőjogi tárgyú rendelkezéseket is tartalmaz. A szerződések ugyanis tilalmaznak minden, a kulturális javak ellen irányuló támadást vagy egyéb katonai cselekményt, és meghatározzák az egyéni felelősségre vonhatóság feltételeit. A hágai egyezményt kihirdető törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg nem került sor a belső jog egyezménynek való megfeleltetésére, így most a második kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslatban kell a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit e tekintetben módosítani.

A hágai egyezmény és annak második kiegészítő jegyzőkönyve a kulturális javak védelmének hármas rendszerét vezette be. Az egyezmény szerinti általános és különleges védelem alatt álló kulturális javak mellé a jegyzőkönyv ugyanis felállította a kiemelt védelem alatt álló kulturális javak kategóriáját, büntetőjogi védelmet biztosítva ezzel valamennyi, az egyetemes kulturális örökség részét képező kulturális javak számára.

A törvényjavaslat a kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése alcímmel új tényállást iktat a büntető törvénykönyvbe. A Btk. új 160/B. §-a olyan, eddig büntetőjogilag nem értékelt elkövetési magatartásokat rendel büntetni, mint a kulturális javak elleni támadás, eltulajdonítás, fosztogatás, rongálás vagy megsemmisítés, továbbá a kulturális javak vagy közvetlen környékük katonai célra történő igénybevétele vagy felhasználása. Mind az elkövetési magatartások, mind a büntetési tételek meghatározása a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek megfelelően történt. Az alapegyezmény és a jegyzőkönyv védelmi rendszerét átvéve így súlyosabbnak minősül a bűncselekmény, ha azt különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak ellen követik el.

A jogbiztonság megköveteli, hogy a nemzetközi szerződések által védett kulturális javak listája a magyar jogszabályokból egyértelműen megismerhető legyen.

(1.20)

Erre tekintettel a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben kihirdeti egyrészt a különleges és kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját, másrészt a Magyarország területén különleges és kiemelt védelem alatt álló kulturális javak jegyzékét. A jegyzőkönyv kihirdetésével, azaz a T/19090. számú törvényjavaslat elfogadásával a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásának tesz eleget, nevezetesen, annak az alkotmány 7. § (1) bekezdésben foglalt előírásnak, mely szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv hazánk vonatkozásában január 26-án már hatályba lépett, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  352  Következő    Ülésnap adatai