Készült: 2024.04.29.19:47:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

126. ülésnap (2020.05.06.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:34


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon köszönjük a beszámolóját, a 2018. évi beszámolót, amely a korábbi évekhez hasonlóan egy informatív, tartalmas, megfelelő módon összeállított beszámoló; nyilván átfogó a Kúria tevékenysége is.

(10.10)

Jómagam a felszólalásomat nem átfogóan fogom a beszámolót érintőleg elmondani. Az, hogy megosztottuk Szakács László képviselőtársammal a vezérszónoki felszólalást, arra is vonatkozik, hogy egyes ügycsoportok tekintetében ő tesz észrevételeket, magam más témákat érintőleg.

Elsősorban egyébként, ha már a 2018. évet érintjük, akkor a választások, a választási eljárás kapcsán tennék néhány észrevételt, mert ha a 2018. évről beszélünk, akkor jól látható a beszámolóból is és nyilván a nyilvánosságot követve is, hogy egy kifejezetten megterhelő év volt ez a Kúria számára. Egyrészt az ügyteher tekintetében volt megterhelő, hiszen az országgyűlési választásokra tekintettel kifejezetten magas ügyszámmal kellett dolgoznia a Kúriának, amelyeket ráadásul rendkívül rövid, mindössze háromnapos határidővel kellett elbírálnia. Erre vonatkozott tehát az ügyteher tekintetében a megállapításom.

Az ügyszám magas volta látható is a beszámolóban, hiszen kiolvasható belőle, hogy több tucat választási ügyben kellett a Kúriának döntést hoznia. Maga a beszámoló is említést tesz róla, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a választási és a népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatokat vizsgáló, joggyakorlat-elemző csoport által készített összefoglaló véleményt is elfogadott. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a Kúria rendkívül magas szintű, színvonalas jogorvoslati tevékenységet folytat a választási ügyek vonatkozásában, amely nemcsak a választási bizottságok, de sok esetben az Alkotmánybíróság határozatainál is megalapozottabb döntéseket eredményez.

Van azonban néhány olyan körülmény a választási eljárásban, amely vonatkozásában érdemes volna felülvizsgálni a korábbi gyakorlatát, vagy éppenséggel állásfoglalást kiadnia. Ezek pedig a következők álláspontom szerint, és nyilván ezt az álláspontunkat ennek az évnek a megélése ellenzéki képviselőként, a gyakorlati tapasztalatok is megalapozzák. Jelenleg a Kúria és a bíróságok rendkívül szűk körben fogadják el a választási ügyben való érintettséget, ami a fellebbezési jog törvényi szűkítése miatt azt eredményezi, hogy egy választási ügy kapcsán a kifogástevőnek semmiféle jogorvoslati joga nincs, ez pedig nyilvánvalóan ellentétes a jogorvoslathoz, illetve a bíróságokhoz való joggal. Érdemes volna ezen területet újra átvizsgálni, és legalább a fellebbezési jogot kicsit tágabbra nyitni.

Második megállapításom a következő: rendkívül kevés figyelmet kapnak a választási eljárásban a bizonyítás szabályai. Sajnálatos módon a választási eljárás nem ismeri a bizonyítási kényszerhelyzetet, a választási bizottságok pedig, tisztelet a kivételnek, de többségükben nem aktívak a bizonyítékok beszerzése érdekében ebben a tekintetben, sőt sok esetben egyenesen tagadják is az ilyen irányú kéréseket, annak ellenére, hogy a tényállás tisztázásához ezek elengedhetetlenek volnának. Ez sokszor nemleges tény vagy olyan tények bizonyítását teszi kötelezővé a kifogástevő vagy a jogorvoslatot kérő számára, amely jellegénél vagy beszerezhetetlenségénél fogva lehetetlen, ez pedig megalapozatlan döntéseket eredményez álláspontom szerint. Érdemes volna a Kúriának a választási eljárások során alkalmazott bizonyítási szabályokat részletesen átvizsgálnia, ami megalapozottabb döntéseket eredményezne, és talán csökkentené a Kúria választások idején tapasztalt munkaterhét is egyben.

A harmadik ilyen körülmény pedig a választási gyűlésekhez kapcsolódik. A választási gyűlések gyülekezési törvény hatálya alá helyezése következtében drasztikusan eltérő gyakorlat alakult ki az ország különböző részein. Vannak olyan települések, például Miskolc, ahol a kétfős ajánlásgyűjtés miatti kitelepülést is be kell jelenteni, máshol, például Győrben az ajánlásgyűjtés bejelentése mérettől függetlenül szükségtelen, míg Budapesten csak az elektronikusan bejelentett választási gyűlést fogadják el, a papíralapon bejelentettet nem. Erre való tekintettel rendkívül nagy szükség volna a vonatkozó joggyakorlat egységesítésére álláspontom szerint.

Nyilván a választási év tekintetében megfogalmazott észrevételeim érintik a Kúria joggyakorlatát, de azt gondolom, azt végig kell gondolnia a tisztelt Háznak, hogy milyen jogszabályhelyeket kell természetesen pontosítania vagy egyértelműsítenie a választások tisztaságának garanciája érdekében, természetesen ez a megállapítás is igaz.

Emellett, meg kell állapítanom, hogy a másik nagy kihívás, amivel a Kúriával szemben, a Kúriával kapcsolatban 2018-ban szembe kellett nézni, nem volt más, mint az  előttem is megállapította képviselőtársam , hogy a kormány álszent és vállalhatatlan támadást intézett a bírósági rendszerrel, így gyakorlatilag a Kúriával szemben is. Ekkor született meg ugyanis a közigazgatási bíróságokról szóló törvény  ez is 2018-as , amely elképesztő mértékű politikai befolyást engedett volna  hál’ istennek, csak volna  közigazgatási ügyekben a kormány számára, ezzel lebontva a bírói függetlenség maradékának egy jelentős részét álláspontom szerint.

Örömteli azonban, ahogy elnök úr nemcsak a 2018., hanem a 2019. és a 2020. tevékenysége kapcsán is beszámolhat majd a közigazgatási bíróságok gyakorlatáról, hiszen nem jött létre a kormány által tervezett közigazgatási különbíróság, úgyhogy érdekesek és izgalommal vártak lesznek majd a következő évi beszámolókban is az ezzel kapcsolatos megállapítások.

Ahogy mondtam, elnök úr, köszönettel vettük a beszámolóját, a korábbi években támogatólag viszonyultunk a beszámolóhoz. Mi is hiszünk a hatalmi ágak elválasztásában és függetlenségében, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy évről évre ezt a beszámolót megtárgyaljuk. Azonban kérjük ezúttal, hogy talán a 2018. év érzékenységére tekintettel mindenképpen fontolják meg észrevételeinket, hiszen azokat építő jelleggel tesszük meg. A frakció vezérszónoki felszólalását pedig Szakács László fogja folytatni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai