Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Arcátlan, majdhogynem piaci áron történő forintosítás hírei borzolták a kedélyeket az utóbbi napokban. Gondolom, az összes képviselőtársam postafiókja megtelt azokkal a tiltakozó és felháborodásuknak hangot adó levelekkel (Gőgös Zoltán: Ez így van.), amelyek nem véletlenül érkeznek, egyáltalán nem véletlenül, hiszen egy ezermilliárdos nagyságrendű, a bankok irányában történő indokolatlan jövedelemelvonást, egy legalizált rablást kíván keresztülvinni a kormányzat azáltal, hogy minősítetten és bizonyítottan csalárd ügyletekre részben vagy egészében, de azt mondja, hogy ezek legálisak.

Megpróbálták csillapítani a helyzetet azzal, hogy az úgynevezett kamatfelár szabályozásával megpróbálják elejét venni a törlesztőrészletek újbóli elszabadulásának és növekedésének. De ez csak a folyamat egy részét érinti, az úgynevezett referenciakamatot és begyűrűző nemzetközi folyamatokat nem, amelyek tovább súlyosbítják ezt a látszólagos engedmény után kialakult nagyon nehéz helyzetet.

Azt mondják erre ? tegnapi televíziós adásban is ezt mondta egy kormánypárti képviselő ?, hogy valószínűleg nem következik be olyan nemzetközi forgatókönyv és begyűrűző hatás, ami miatt megint megemelkednének az érintettek törlesztőrészletei. Na most, ilyet mi már hallottunk. Hallottunk ilyet 2006. január 26-án, amikor a Bankszövetség kiadott egy füzetet, amelyben lényegében az volt, hogy nyugodtan vegyék fel az érintettek az úgynevezett devizahiteleket, hiszen húszéves viszonylatban a forint a svájci frankhoz és az euróhoz képest is várhatóan erősödni fog. Az akkori kormány pedig csendben volt, és ami még súlyosabb, az akkori ellenzék is csendben volt, sem tüntetéseit, sem demonstrációs felhívásait, sem pedig a módosító javaslatainak a tömkelegét nem találjuk a parlament információs rendszerében. Ez önmagában beszédes.

2006-07-ben a PSZÁF egyes anyagaiból is kiderült az, hogy a forint felülértékelt volt abban a helyzetben ? az egyik kutatás szerint, ami előttem van, 22 százalékkal ?, tehát nem romlik a piaci folyamatok által indokolt mértékben, ergo számítani lehetett arra ? és ez 2008-ra be is következett ?, hogy a forint drámai romláson megy keresztül. Ennek a levét pedig a devizahitelesek itták meg. Egyértelműen tudható volt, és a szakma jó része előre tudta, hogy mire lehet számítani. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak az akkori kormány volt cinkos csendben, hanem az akkori ellenzék is. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van.)

Most éppen azt mondják, hogy a Kúria megköti az önök kezét, amiatt nem lehet teljes körben rendezni a hitelkárosultak helyzetét, amiatt nem lehet az elrabolt pénzüket teljes egészében visszacsoportosítani számukra. Csakhogy a Kúria az árrés és az egyoldalú áthárításokból kifolyó költségek tekintetében tett tételes megállapításokat, nem volt olyan, az árfolyamot érintő egyértelmű, idevonatkozó döntése, ami az önök kezét megkötné, nincs is ilyen. Nem véletlen, hogy a sajtótájékoztatójukon is azt mondták, hogy alkotmányossági aggályok vannak, hivatkoztak önök az Alkotmánybíróságra, hivatkoztak önök a Kúriára; egyik sem volt igaz. A kormány saját döntése, a bankokkal kötött paktumának az eredménye az, hogy látszólag elszámoltatja őket, de a háttérben kiegyezik velük, hogy mekkora az úgymond teherbíró képességük, mennyit bírnak el, és az indokolatlanul elbitorolt javak egy részét a Fidesz-kormány legalizálásával még mindig megtarthatják az érintett bankok és pénzintézetek. Nem igaz tehát, hogy külső körülmények kötik meg az önök kezét.

És az sem igaz, hogy jogszerűen jártak volna el az érintett bankok. Akkor nem bukták volna el az összes állam ellen indított pert, és nem tudnának a civilek, a károsultak 220 olyan győzelmet felmutatni, ahol semmisséget mondtak ki, mert a szerződések a Hpt.-nek, a Ptk.-nak vagy pedig semminek nem feleltek meg.

A Jobbik tető alá hívta az úgynevezett devizahiteles kerekasztalt. Meghívtuk ide az összes mértékadó civil szervezet, jogvédők mellett a parlamenti pártok képviselőit, a kormányét, a Nemzetgazdasági Minisztériumét, a Bankszövetségét. Érdekes módon önök nem teszik, nem tették tiszteletüket ezeken az alkalmakon. Most pedig benyújtották a pénzügyi szemetet legalizáló javaslatukat, anélkül, hogy szembe mertek volna nézni az érintettekkel. Javaslom tehát önöknek, hogy a most is a Kossuth téren gyülekező és holnap, a szavazás idején is itt lévő károsultakhoz menjenek ki, beszélgessenek el velük, kérdezzék meg, hogy hogy látják ők ezt a problémakört, hiszen önök az ő bőrükre kötöttek paktumot a bankokkal. Ennek szellemében át is adnám azt a petíciójukat, amit én vagyok kénytelen átadni, hiszen önök nem vették át ezt tőlük.

És el kell mondjam azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank indokolatlan profitjának a kárára létre kell hozni azt a kártérítési alapot, amely megsegíti a legnehezebb helyzetben lévőket. De ami fontosabb: amíg a pénzügyi szemetet legalizáló csomagot nem vonják vissza ? és kérem, hogy vonják vissza ezt tárgyalásra, és dolgozzanak ki egy rendes csomagot ?, addig az érintett civilek kénytelenek lesznek az utcán érvényt szerezni akaratuknak. A Jobbik természetesen már a holnapi napon is csatlakozik az ő demonstrációjukhoz, amellett, hogy pénteken egy igen nagy szabású fővárosi demonstráció keretein belül visszafoglaljuk az utcát, és nem nyugszunk addig, amíg az utolsó indokolatlanul elvett forintot is vissza nem csoportosítjuk a károkozó bankoktól a károsultak számára, mert ennél kevesebbel nem érhetjük be.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)