Felszólalás adatai

Most soron következik az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/8750. számon ismerhették meg a képviselőtársaim.

Emlékeztetni szeretném önöket, hogy a vezérszónoki felszólalások ma délelőtt már elhangzottak. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor a hátralévő időkeretben. Felkérem Stágel Bence jegyző urat, hogy ismertesse a frakciók időkereteit.

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A hátralévő időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 83 perc 15 másodperc, az MSZP képviselőcsoportjának 34 perc 22 másodperc, a KDNP képviselőcsoportjának 28 perc 3 másodperc, a Jobbik képviselőcsoportjának 32 perc 47 másodperc, az LMP képviselőcsoportjának 14 perc 37 másodperc, a független képviselőknek pedig 9 perc áll rendelkezésre.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett képviselői felszólalások következnek - ahogy már ismertette Stágel Bence képviselőtársunk, az Országgyűlés jegyzője -, a fennálló időkereteknek megfelelően.

Elsőnek megadom a szót Dióssi Csaba képviselő úrnak, a Fidesz-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

DIÓSSI CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a délelőtti hozzászólásokat, egy számomra fontos kérdésben szeretném elmondani a véleményemet.

Mint az önök előtt is ismert, a kormány célja a hazai kis- és középvállalkozások számára a stabil, kiszámítható és a mainál alacsonyabb köz- és adminisztratív terheket jelentő üzleti környezet kialakítása. A Széll Kálmán-tervben a kormány ezért olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek értelmében 2014-re jelentős mértékben csökkenti a vállalkozásokat terhelő adminisztratív terheket. E tényekre tekintettel a 2013. évi adócsomag célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a vállalkozói környezet és a versenyképesség javítása, a befektetések ösztönzése, illetve az adózói adminisztrációs terhek és az adó- és vámhatósági adminisztráció mérséklése.

Ennek megfelelően a kormány a 2013. évi adócsomagban is több olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyek célja a vállalkozásokat terhelő adminisztratív terhek további csökkentése; ezek közül is kiemelkednek a helyi adók terén megfigyelhető egyszerűsítő törekvések. A kormány javaslatának lényegi elemét az a módosítás képezi, amely az adózók információs forrásainak bővítésére és ezáltal adókötelezettségük teljesítésének megkönnyítésére irányul.

Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg a helyiadó-kötelezettség teljesítése kapcsán a fő problémát az jelenti, hogy a megfelelő információs adatbázis és kommunikáció híján a vállalkozások számára sok esetben adókötelezettségük ténye sem ismert. Ez a körülmény pedig magában hordozza azt a kockázatot, hogy az adóbevallás vagy adófizetés elmulasztása miatt az önkormányzati adóhatóság velük szemben adójogi szankciókat szab ki.

Ezt a kockázatot a jogalkotó úgy kívánja mérsékelni, hogy megteremti a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, helyiadózási információkat tartalmazó országos szintű adatbázis létrehozásának. A tervek szerint a 2013. január 1-jétől működő, havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat esetében tartalmazná a településen működtetett, helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, azaz azt, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény. Emellett az adatbázis naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit, az önkormányzat honlapjának címét, valamint egy olyan telefonszámot, e-mail-címet és levelezési címet, amelyek az adóhatósággal való kapcsolatfelvételre is szolgálnak. A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságoknak lesz a kötelezettsége.

Az adózók tájékoztatási hatékonyságának javítását célozza továbbá az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a Kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi, egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.

A fent említett intézkedések - a Széll Kálmán-terv célkitűzéseinek megfelelően - a bürokrácia és az adminisztrációs teher csökkenésének irányába hatnak, ráadásul a helyiadó-terhek átláthatósága nagyban növeli a települések befektetővonzó képességét, ami így hosszú távon akár egész régiók versenyképességére is pozitív hatással lehet. Reményeim szerint az ilyen irányú lépéseknek köszönhetően Magyarország a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává válhat, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Göndör István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy meglehetősen nagy terjedelmű, 292 paragrafusból álló törvényjavaslat van előttünk. Ilyenkor mindig el kell hogy mondjuk, hogy az átláthatóság és a jogkövető magatartás szempontjából ez rettentően érdekes, különös tekintettel arra, ha azt mondjuk, hogy ebben 28 törvény módosítása van. Tehát amikor beszélt a kormány korábban, hogy söralátét meg egyszerűbb, hát ezt sok mindennek lehet nevezni, de egyszerűbbnek nem, annak ellenére, hogy itt van néhány tétel, ami kedvezőbb a vállalkozások számára.

(22.00)

De el kell mondanom azt, hogy amikor 25 új adót bevezettek, az mind-mind többletadminisztráció, az mind-mind többletteher az adófizető vállalkozásoknál vagy az állampolgároknál, tehát ezt semmiképpen nem lehet kedvezményesnek tekinteni.

Délelőtt a házszabályi rendelkezés szerint a vezérszónokok hozzászólására nem lehetett reagálni két percben, ezért így most rettentően érdekes, mert Puskás Imre képviselő úrhoz lett volna néhány észrevételem. Az egyik az - ha nyelvbotlás volt, akkor megkövetem, de nem úgy tűnt -, hogy azt mondta, hogy egyszeri kiugró jövedelmet nem lehet magas adókulccsal büntetni. Nos, az, hogy egy progresszív adórendszer van, ha több kulcs van, az nem a kiugrót jelenti, mert a jövedelem után évesen fizetünk adót, és még az adóelőleget is egy sávos rendszerben kell megfizetni, tehát nem akkor, amikor valaki átlép egy sávhatárt, és az egész jövedelmére kell érteni a magasabb kulcsot, hanem csak az adott sávhatáron felüli részre. Tehát ennél is ugyanúgy teljesíthető, mint ahogy korábban teljesíthető volt, hogy ha valahol korrektül számolják az adóelőleget, akkor év végére nulla forint tartozása lesz az illető adózónak. Tehát ez ilyen szempontból mindenképpen egy hamis állítás.

Kell, hogy beszéljek arról, hogy úgy látszik, a képviselő úr már nem emlékezett arra, hogy "senki nem jár rosszabbul" címszóról beszéltek korábban, és aztán fokozatosan vonultunk vissza. Ahogy Pócs képviselő úr mondta, hogy mi szeretjük a megszorítást. Mi nem! Mi kifejezetten nem szeretjük a megszorítást, de ha tetszik, ha nem, itt ez történik, és majd a végén kitérek arra, ami nincs benne ebben a törvényjavaslatban. Ma már beszéltünk néhány dologról, de önök így alkotnak jogszabályokat, hogy most elfogadunk adótörvényeket, de közben ez nem tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek végösszegéről már a gazdasági miniszter több mint egy hete beszél ország-világ előtt. Ez ugyanúgy majd módosító indítványként kerül a rendszerbe, amikor már nagy valószínűséggel nem lehet erről vitatkozni.

De térjünk vissza ahhoz, amikor azt mondta, hogy a 13. havi nyugdíj elvétele. Igen, csak szeretném azt mondani, hogy a képviselő úr elkövette azt a bakit, hogy kimondta, hogy 2008-ban a válság miatt 8 százalékos visszaesés volt a magyar gazdaságban, ugyanúgy, mint mindenütt máshol, és itt még összefüggésbe hozta az államháztartási hiányt. Azért nem foglalkozom ezzel külön, mert erről lesz a jövő héten politikai vitanap, de azt gondolom, hogy ha az államháztartás hiánya nem változott volna, de van egy 8 százalékos GDP-csökkenés, az arány akkor önmagában is romlik, tehát ha semmit nem tesz, akkor is romlik. De én kérem azt, hogy számolja ki - ezt szerettem volna felajánlani -, hogy amikor 4 százalékot meghaladó reáljövedelem-csökkenésről beszélünk egy év átlagában, akkor ha ezt kiszámolja egy átlagkeresetű embernél, két pillanat alatt kiderül, hogy az majdnem bizony egy teljes havi. És ez nem tizenharmadik, hanem a tizenkettőből majdnem egy teljes havi juttatás elvesztése. Ez egy átlag bruttó havi 200 ezret kereső állampolgárnál állhat elő. Tehát ez sokkal rosszabb, mert ott egy általunk bevezetett 13. havi juttatást vontunk vissza, és csak átmenetileg, időlegesen, mert a jogszabályt is megalkottuk hozzá, hogy abban a pillanatban, amikor a gazdasági növekedés újra elér egy bizonyos szintet, akkor ez az összeg automatikusan járt volna.

Mondom a következő nagyon álságos megállapítását, amikor azt mondta, hogy a szegények nem fizetnek adót. Ebben neki teljesen igaza van. Tényleg nem fizetnek adót, csak azt gondolom, hogy egy felelősen gondolkodó politikusnak vagy egy szociálisan érzékeny politikusnak oda kell arra figyelni, hogy az a gyereket nevelő, minimálbéren foglalkoztatott ember is szeretne kenyeret adni a gyerekének és szeretné iskolába járatni. Ő ugyan nem fizet adót, de mások, akik havi 500 ezer bruttónál többet keresnek havonta, százezreket nyertek hónapról hónapra a zsebükbe. Óriási különbség van a kettő között! Tehát lehet azt mondani, hogy ez arányos, és hogy a szegények nem fizetnek adót, ez igaz, de ők kevesebb, mint százezer forintos havi jövedelemből kell hogy a családjukat eltartsák.

Volt még egy szintén furcsa mondása, hogy az államilag preferált devizahitel. Azt gondolom, hogy ehhez egyetlenegy bővített mondat talán elég. A fideszes önkormányzatok és fideszes országgyűlési képviselők is vettek fel jelentős összegű devizahitelt. Talán ők elmondhatnák Puskás képviselő úrnak, hogy a kormány semmiféle pressziót nem gyakorolt rájuk, hogy ezt vegyék fel, és azt gondolom, hogy nem nyelvbotlás volt a miniszterelnök úr részéről néhány nappal ezelőtt, amikor ezt az ominózus, 600 milliárdot meghaladó önkormányzati konszolidációt bejelentette, hogy bizony néhányan ezen rendesen kaszáltak. Igen, ha valaki ennek a részleteit megnézi, akkor kiderül, hogy a kibocsátott kötvényeknek nem kis része, százmilliárdos nagyságrend még mindig valahol tartalékban van. Tehát nem azért vették fel, mert erre rettentően szükségük lett volna, hanem valamilyen egyéb más hátsó szándékkal.

Hadd térjek vissza egy másik kérdésre, ami ugyan kimaradt ebből a rendszerből, pedig kellett volna, hogy benne legyen. Miközben azt mondta Puskás képviselő úr, hogy a szegények nem fizetnek adót, azért én szeretném emlékeztetni őt arra, hogy a KDNP színeiben Harrach Péter frakcióvezető úr itt a Házban jelentette be, hogy kérte a frakciószövetséget, hogy bizony azok, akik nem tudják igénybe venni az adókedvezményt a kicsi jövedelmükből a gyerekeik után, az egyéb járulékokból vonhassák ezt le. Kérem önöket, hogy számolják végig, hogy ha minden járulékot megtarthatnak, ez akkor is tizenegynéhány ezer forint, szemben a havi százezer forintokkal, és az érdekes, és ezért mondtam, hogy ennek lett volna itt helye, ezt tudtuk volna támogatni, erre bizony a miniszterelnök úr azt mondta, hogy ő egyetért vele, 2014. január 1-jétől ez megtörténik. Csak ezek a családok addig is szeretnének életben maradni, szeretnék legalább megőrizni a pozíciójukat, és nem rontani.

Tehát ezért állítjuk mi azt, hogy önök az adórendszerükkel, az adópolitikájukkal bizony a társadalmi viszonyokat alapvetően átrendezték, és ehhez jönnek az újabb csemegék. A félszuperbruttó kivezetése. Abszolút összegben 110 milliárd forint, tehát nem kicsi, nem elhanyagolható, de ezt ugyancsak a magas jövedelműek teszik majd zsebre, mert az átlagkereset alatt nincs szuperbruttó, tehát ott ez nem létezik.

Ugyanebbe a kategóriába illik az illetékekkel kapcsolatos kedvezmények kiterjesztése. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez most azt jelenti, hogy már az oligarchák leszármazottai is azt a hatalmas vagyont, amit most szakítanak és kaszálnak kormányzati segítséggel, az örökösök már illetékmentesen tudhatják majd magukénak. Azt gondolom, hogy ez sem nevezhető éppen korrekt eljárásnak.

A tőkejövedelmekkel kapcsolatban ugyancsak néhány gondolatot engedjenek meg nekem. Amikor tőkejövedelmekről beszélünk, és ugyanez a földtörvénynél is felvethető lett volna, de mivel tudtam, hogy itt beszélni fogok erről, ott ezt már nem hoztam szóba, számunkra, Magyarország számára az lenne a fontos, hogy újrabefektetés legyen. Az újrabefektetést kellene ösztönözni, mert ha valaki veszi magának a fáradságot és megnézi, hogy az újrabefektetés mértéke alig haladja meg a 10 százalékot, tehát amikor arról beszélünk, hogy a magyar gazdaság zsugorodik, hogy nincsenek a versenyszférában újabb munkahelyek, az ennek a következménye, hogy a megszerzett jövedelmeket, a tőkejövedelmeket nem újra befektetik a magyar gazdaságba, hanem ezeket valahol máshol, a határon túl.

(22.10)

Sajnos, az egy szomorú tény, hogy a versenyképességi rangsorban Magyarország tizenkét helyet rontott az eddigi pozícióján. Ez megint olyan, amit nem magyar, hanem nemzetközi statisztikák alapján állapítottak meg.

Beszélnék a megszorításokról is. Tudom, hogy ezt nem szeretik, sőt szerették volna, de rá is ragasztották meglehetősen durván a válságot követően az akkori szocialista kormányra, de gondolják végig, vélelmezhető, hogy a tranzakciós illeték emelése ebbe a törvényjavaslatba be fog kerülni. Azt a 60 milliárd forintot, amit ettől vár a kormány, zömében megint csak az emberek fogják megfizetni.

A tb-járulékplafon eltörlése egy olyan tétel, amely kifejezetten a magas jövedelműeknél lesz majd. Ez egy olyan tétel, amiről Puskás képviselő úr beszélt, hogy ezt valószínűleg csak az év utolsó hónapjaiban kell majd megfizetniük, mert ezt akkor kell fizetni, amikor a jövedelem elérte a plafont és utána már nem vontak nyugdíjjárulékot. Most járulékot fognak vonni, tehát a nettó pozíció változatlanul marad.

A bankadóról beszéltünk. Ha tetszik, ha nem, már tudjuk, tényadat, hogy ezt jelentős mértékben áthárítják ránk a bankok. Ez elől nem lehet majd kitérni.

Az iparűzési adó kiszámításának a változása a vállalkozásokat érinti, és a vállalkozások a többletterheiket nagy valószínűséggel szépen lassan, fokozatosan ugyancsak át fogják hárítani. A kafetéria adókulcsa érinti a vállalkozásokat. Ez megint ugyanaz az eset. Hadd ne folytassam ezt a sort!

Már csak egy udvarias megjegyzésem van. Tisztelettel kérem önöket, hogy alaposabban figyeljenek oda. Puskás úr külön hangsúlyozta azt, ami a törvényjavaslatban is benne van, ami már évek óta asztalon van itt a Házban, hogy az adóhivatal végezze el az adómegállapítást. Csak azt tartom furcsának, hogy azt mondja az előterjesztés, hogy ezt nem kell már aláírni és érvényes lehet. Elmondom önöknek - s lehet, hogy ezzel nem vagyok egyedül -, én láttam 2012 májusában olyan, az adóhivatal által elkészített adóbevallást, amit az adózó aláírt és visszaküldött, majd rá két hétre kapott egy levelet, amely szerint az adóbevallása nem felel meg a valóságnak. Az ügyfél elmondta, hogy ő minden papírt átadott, abból ők ugyanazt hozták ki, amit ő is kihozott, s akkor utána az adóhivatal azt mondta, hogy sorry, a hiba a mi rendszerünkben van. Ha ez alól kilépünk, nem mondom, hogy ezzel valaki szándékosan és tudatosan visszaél. Az egy dolog, hogy egy levélváltást meg lehet takarítani, de azt hiszem, hogy ez a levélváltás az adózóban azt a bizalomérzetet kelti, hogy látta, az van benne, amit ő magának nyilvántartott, és az adó, amit meg kell fizetnie - akár rá kell fizetni, akár visszajár neki -, az természetes.

Ezt a javaslatot így nem lehet támogatni. Kíváncsian várjuk, hogy milyen módosító indítványok lesznek, és csak remélni tudjuk, hogy az általános vita időszakában benyújtja a kormány, úgyhogy a részletes vitában erről majd esetleg tudunk beszélni, vagy ugyanaz a kategória lesz, hogy a záróvitában majd öt percig.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra Vágó Gábor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Először Dióssi képviselőtársam ihletett meg, aki a felszólalása végén azt mondta, hogy olyan Magyarországot szeretne, ahol kiszámítható üzletmenetben tudnak gondolkozni a vállalkozások. Teljes mértékben egyetértünk. Csak sajnos a magyar kormány gazdaságpolitikája pont nem efelé megy. Azáltal, hogy folyamatosan módosítgatunk az adószabályokon, nem a kiszámíthatóságot erősítjük. Azáltal, hogy magának a költségvetésnek az eljárásrendje is teljes mértékben kiszámíthatatlan és utána folyamatosan változtatni kell a költségvetési eljárási szabályokon is azért, hogy a fő számokon utólagosan lehessen módosítani, ez sem a kiszámíthatóságot hozza. Arra kérem államtitkár urat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezési főosztálya - ha létezik ilyen - valamilyen szinten tervezze előre, hogy hogyan is kívánja a költségvetést benyújtani a tisztelt Ház elé.

Másrészről Göndör képviselőtársam is megihletett akkor, amikor a családi adókedvezmény igénybevételéről beszélt. Nagyon sok olyan állampolgár van, aki a szerényebb jövedelme miatt nem tudja teljes egészében igénybe venni a családi adókedvezményt. Ezért az LMP azzal a módosító javaslattal élt, hogy minden egyes gyermek után ugyanannyi adókedvezmény járjon - szám szerint 6 ezer forint -, de ne vegyük el a családoktól ezt a pénzt, hanem családi pótlék formájában adjuk meg minden gyermek után azt a többletet, ami így megmarad. Az LMP szerint minden gyermek ugyanannyit ér. Nem érhet többet egy gazdag szülő gyermeke, mint egy szegény szülőé. A mostani adórendszer a családi adókedvezménnyel pedig azt hozza magával, hogy aki jobban keres, az többet tud majd visszaigényelni a gyermekei után adókedvezményben. Mi azt gondoljuk, hogy minden gyermek ugyanannyit ér, és ugyanolyan lehetőségeket kell nyújtani minden egyes gyermeknek, hogy boldogulni tudjon Magyarországon.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kettőperceseket, Szilágyi László képviselő úr következik. Parancsoljon!

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. A kiszámíthatósággal kapcsolatban nekem is volna egy gondolatom. Talán még két hét sem telt el azóta, hogy egy olyan adócsomagot fogadott el az Országgyűlés, amit némi eufemizmussal úgy hívtak, hogy az egészségügy többletforrásait szolgáló adócsomag. Abban is módosították a népegészségügyi termékadót, és ebben is módosítják, s én már nem is tudom, hogy ennek az adóformának a megalkotása óta hányadszor nyúlnak hozzá ehhez az eszközhöz. Nyilvánvalóan nagyon nehéz ehhez alkalmazkodni, ha egy vállalkozás olyan terméket forgalmaz vagy gyárt, amely az adó hatálya alá esik. Abban a csomagban is emelték az LPG jövedéki adóját, majd két hét után ebben is emelik. Azt gondolom, hogy ez követhetetlen az érintettek számára. Gondoljanak bele egy olyan vállalkozás helyzetébe, amelyik abba fogott bele, hogy a járműveit átalakítják, s megtérüléssel és egyebekkel próbált számolni.

Hadd említsek meg még egy jelenséget. Változik az egészségügyi szolgáltatási díj megfizetésének a módja is. Ha én mint egyéni befizető fizetem ezt a díjat a tb felé, akkor többet kell befizetnem, mert az infláció mértékével emelik. Szerintem ez teljesen rendben van, hiszen nem egy véresen nagy összegről van szó. Ezt indokoltnak látjuk. Viszont ha az állam fizeti ugyanezt a rászorultak után, akkor ez az összeg csökken, amire végképp semmiféle indoklást nem tudtak mondani a bizottsági ülésen. 5 millió olyan állampolgár van, aki után az állam fizet a tb-be egészségügyi szolgáltatási díjat, 60 forintos csökkenéssel ez újabb 300 milliós kivétel az egészségkasszából. Azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kettő percre Gúr Nándor képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

(22.20)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt az éjszaka leple alatt az elmúlt 22 esztendőnek az egyik legnagyobb megszorítása mellett beszélünk erről a törvénytervezetről, bár nem csoda ez, hiszen bebizonyosodott az elmúlt két és fél esztendőben, hogy önök nem hajlandók és nem is nagyon képesek másra, mint arra csak, hogy áthárítsanak, elkobozzanak és megszorítsanak. Most is Matolcsy I., Matolcsy II., ha végiggondolják, 397 milliárd, 367 milliárd, összességében 764 milliárd. Egy négytagú családra vonatkoztatva amit önök beégetnek teherként az elkövetkezendő időszakra, az évente több mint 300 ezer forintos teher.

Gondolják végig azt az aspektusát, ahol, mondjuk, minimálbéres a családfő, vagy nem sokkal többet keres, mint a minimálbér, hogy mit jelent az ő éves jövedelméhez illesztetten az a tehertöbblet, amit ezzel a Matolcsy I., Matolcsy II-vel -, amit persze Orbán fémjelez és jóváhagy - életre hívnak.

Egy szó mint száz: az áthárítások nem megkérdőjelezhetők, az elkobzások a magán-nyugdíjpénztári 3000 milliárd forinton keresztül nem megkérdőjelezhetők, a megszorítások megint csak nem megkérdőjelezhetők, hiszen egyértelműen visszaigazolódtak itt az előbb elmondottak alapján is, és még nem is mondtam el mindent.

A szuperbruttó kivezetését teszik meg az szja-ban. Nyilván hol kedveznek megint: megint a tetején kedveznek, a tehetőseknek kedveznek. Azok, akik kisebb, szerényebb jövedelemmel bírnak, nem lesznek haszonélvezői a történetnek, ők elszenvedői lesznek újra a történetnek, akik tehetősek, azok pedig a haszonélvezői lesznek.

Vágó Gábor említette, két és fél éve folyamatosan mondjuk, hogy torz az az egykulcsos szja, amit működtetnek, és torz az a családtámogatási rendszer, amelyben jelesül például Orbán Viktor miniszterelnök úr havonta gyermekenként 33 ezer forintot, és a jobb keresetű képviselők - velem együtt -, ha gyermeket nevelnek, igénybe tudnak venni, miközben azok, akik (Az elnök csenget.) minimálbéren dolgoznak, ennek a közelébe sem tudnak jutni.

Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Vágó Gábor képviselő úr következik.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Gúr Képviselő Úr! Ha sokszor elcsépelt szöveggel szólnék, akkor azt mondanám, hogy van annak egy diszkrét bája, amikor a Szocialista Párt beszél a megszorításokról, és ezt veti a szemére a Fidesznek, teljes joggal. De azért mégis van egy ilyen folyamat, ami az elmúlt tíz évben eléggé erősen tapasztalható volt, hogy minden kormányzat a hosszú távú perspektíva helyett és a jövőbe való befektetés helyett az azonnali kiadáscsökkentést választja. Véleményünk szerint ez egy rossz irány.

Viszont szeretném kijavítani Gúr képviselőtársamat, hiszen jól mondta, hogy itt a Matolcsy-csomag mellett kell hogy vitatkozzunk, viszont ezt a csomagot még nem láttuk. Ez volna az érdemi vita alapja, az érdemi vita tárgya, hogy tudjunk egy általános vitában vitatkozni arról, hogy az adótörvények miként módosulnak valójában. De ezeket az érdemi módosításokat, amik több száz milliárd forintot mozgatnak meg majd a költségvetésben, nem látjuk előre azon egyszerű oknál fogva, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt nem terjesztette be, vagy akár egyéni képviselői indítványként nem terjesztették be.

Mi várjuk ezt, szomorú szívvel várjuk, hogy lássuk azt, hogy pontosan honnan és miként lesz ez a megszorítási csomag életbe léptetve. De azt gondoljuk, hogy végre ne az egészségügyön, végre ne az oktatáson kelljen spórolni. Ezek azok a kulcsterületek, amelyek befektetést kívánnak, befektetést a jövőbe, befektetést a humán tőkébe, de úgy tűnik, hogy minden egyes eddigi kormányzatnak az elmúlt tíz esztendőben csakis ugyanaz az egyszerű, könnyen végrehajtható dolog jutott az eszébe, hogy a jóléti államot teljes mértékben leépítsék, az állami szolgáltatásokat teljes mértékben nivellálják. Véleményünk szerint ennek véget kellene vetni egyszer és mindenkorra, inkább a jövőbe tekintsünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gúr Nándor képviselő úr következik. Parancsoljon!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, így van, Vágó képviselőtársam. (A mikrofonja leesik.)

ELNÖK: Majd kérem az időt annak megfelelően...

GÚR NÁNDOR (MSZP): Ez teljes egészében leszakadt, tehát kézbe véve vagyok kénytelen mondani, elnök úr.

A lényege a történetnek, hogy így van, Vágó képviselőtársam, igaza van, az a Matolcsy-csomag I-II., amiről én beszéltem, nincs kódolva itt a törvénytervezet kapcsán, tehát gyakorlatilag anélkül jelennek meg ezek a változtatási szándékok, és anélkül is elég borzalmasak. Hiszen ha belenézünk, majdnem minden adónem tekintetében olyan dolgokkal találjuk magunkat szembe, amikor a korábbi időszak történését messze felülmúlják.

Mondok példákat rá. Emlékeznek rá, amikor itt, a Parlament falai között még a kormányváltást megelőzően a 300-320 forintos benzinár mellett elég magas hangon a jövedéki adó csökkentésének szükségszerűségéről papoltak? Emlékeznek rá, amikor indulatos gondolatokat megfogalmaztak e tekintetben? Most 450 körül adják az üzemanyagot, annyiért lehet tankolni literenként. Most némán hallgatnak, és nem okoz semmi problémát és semmi gondot, hogy a jövedéki adó messze növekvő többletét beszedik az államkasszába.

Az egészségügyi járulék tekintetében - már volt róla szó, egészségügyi szolgáltatási járulék, ha jól emlékszem - lopakodó emelkedést csinálnak néhány száz forinttal, 6600 forint környékére emelik most is, azzal a torzóval kiegészítve, hogy akik után az állam fizet, ott pedig érdekes módon ezt nem írják elő önmaguk számára. Vagy a helyi adók tekintetében, gondolják végig, hogy mit hagytak jóvá, a kutyaadó bevezetésének a lehetőségét is megadták az önkormányzatoknak. Mindegy, csak szedjék be, ne azt kelljen mondani, hogy a kormány emelte az adókat. Vagy az illetékek tekintetében a visszterhes vásárlások vonatkozásában olyan apró kis módosításokkal, hogy eddig, mondjuk 4 millió forintig 2 százalék után volt 4 százalék az illeték, helyette most egy füst alatt 4 százalékra teszik mindezt. Ez mind-mind olyan intézkedés, amely természetesen a lakosságot, a fiatal lakáshoz jutókat, sok mindenki mást segít. Igen, ez az önök áldásos tevékenysége.

Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Vágó Gábor képviselő úr következik. Parancsoljon!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Én két, lehet, hogy innen tekintve apró, de az egyes egyéni életek szempontjából annál fontosabb témára szeretném fölhívni a figyelmet.

Az egyik a bérlettámogatás kafetériájának adója, amelyet szeretnénk csökkenteni ismét, hiszen mivel önök megemelték, ezért nagyon sok olyan vállalat van, amely ezek után nem ad bérlettámogatást, vagy nem tudja bérlettámogatásként adni a kafetériát a munkavállalóinak. Ezáltal a munkavállalói mobilitás csökken, nem tudnak eljutni a munkahelyükre a munkavállalók, és így a foglalkoztatottságnak is elég erős akadályát képezik pont önök, akik azt mondták, hogy egymillió munkahelyre van szükség tíz év alatt. Ma a magyar munkaerő immobil, pont arra volna szükség, hogy az embereket összekössük a munkalehetőséggel, és ehhez nem a bérlettámogatás adójának növekedésén át vezet az út.

A másik téma az első lakáshoz jutás illetékének csökkentése. Ez végre egy jó lépésnek is tekinthető volna a kormányzat részéről, csak sajnos pont az látszik, hogy nincs meg az a lakhatásügyi koncepció, amelyre már oly régóta vár Magyarország, nincs meg az a nagy kép, hogy hogyan is képzelik el azt, hogy senki ne éljen az utcán. Én azt gondolom, hogy szükség van a fiatalok lakáshoz jutására, de annak a legfőbb eszköze egy nagy beruházással egy állami bérlakásprogram kellene hogy legyen. Azzal, hogy csak az első lakáshoz jutást támogatjuk 35 év alatt, pontosan az a felső középosztály jut megint kedvezményekhez, ami képes arra, hogy egyáltalán lakást vásároljon. Nagyon kevés olyan magyar fiatal van, aki félre tud rakni a munkájából évről évre, hogy lakást tudjon vásárolni. Sokan albérletről albérletre vándorolnak, és inkább egy olcsó, biztonságos szociális bérlakásprogramra volna szükség. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. A KDNP képviselőcsoportjából Seszták Miklós képviselő úr következik. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor készültem erre a felszólalásra, felépítettem a tematikámat, hogy megpróbáljam az általános vita keretein belül az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításával kapcsolatos véleményemet, illetve a KDNP véleményét kifejteni, de még mielőtt belevágnék, egy döbbenetemet hadd osszam meg a tisztelt Házzal. Az elmúlt tízperces-kétperces felszólaláspárbajban hallottunk kutyaadót, állami bérlakásprogramot, Matolcsy I. és Matolcsy II. csomagot.

Az előbb elmondtam ennek a mostani előterjesztésnek a címét, ezt megint megismételném a párbajozóknak: egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása, ami ebben szerepel.

(22.30)

Azt gondolom, hogy ilyen késői órán kutyaadót, állami bérlakásprogramot nem hiszem, hogy most kéne egymással megvitatni. Természetesen, erre van mód és lehetőség, de akkor, hogy én se szaporítsam tovább a szót, beszéljünk erről az előttünk álló javaslatról.

A célokat az előttem szólók, illetve a délelőtt szólók már ismertették, de engedjék meg, hogy hadd fussak én is át ezeken. Mi is a cél ezekkel a módosításokkal? Az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdítása, a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslása, egységes adórendszer kialakítása, illetékkulcsrendszer átalakítása, vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, adómorál erősítése, adónorma hatékonyságának, egyértelműségének javítása. Nézzük, hogy ezeket az általános célokat hogyan próbálja ez a javaslat az egyes adónemekre lebontva biztosítani!

Kezdjük a személyi jövedelemadóval: egyszerű, átlátható személyi jövedelemadó-rendszer, ezt vállaltuk és vállaljuk most is. Nézzük, az előttünk álló javaslat hogy próbálja ezt teljesíteni. 2013. január 1-jétől valódi arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer kerül bevezetésre. Többen említették már az úgynevezett szuperbruttó kérdését. Igen, a javaslat szerint 2 millió 424 ezer forint fölött ez a szuperbruttó már kikerülne a javaslat szerint. Hogy ez jó, vagy nem, ezen lehet polemizálni, de egy biztos, hogy 2010 után ez a kormányzat törölte el az ez alatti szuperbruttó intézményét, amit a szocialista kormányzat vezetett be. Tehát arra hivatkozni most, hogy lám, mi most eltöröljük a gazdagok jövedelme után ezt a szuperbruttót, hiányzik a mese fele, azaz az a tény, hogy az őáltaluk bevezetett szuperbruttót ez a kormány, már ahogy tudta, eltörölte a kisebb jövedelműek vonatkozásában, tehát ezt nem árt, ha mindenki számára nyomatékosítjuk.

A következő ilyen, ami a személyi jövedelemadó vonatkozásában az egyszerű és átlátható rendszert akarja biztosítani, illetve segíteni, a Gúr Nándor által mondott évtizedi megszorítások mellett, a munkaétkeztetés kiemelt támogatása. Ez egy fontos javaslat lesz, amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, azaz, hogy az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja a munkavállalói étkeztetését a munkavállalónak, mert ha már odament a munkahelyre, akkor nem árt, ha néha eszik is. (Vágó Gábor felnevet.)

Nézzük akkor, a társasági adó vonatkozásában mit vállaltunk: a vállalkozások életvitelének, adózásának könnyebbé tétele. Itt várható néhány módosítás, a bejelentett immateriális javak fogalmának bővítése, ez azt jelenti, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a javaslatot, akkor nemcsak a megszerzett szabadalom, üzleti titok vagy védjegy fogalmi körébe eső javak adózása válik kedvezőbbé, hanem a kreatív elme által előállított immateriális javakra is kiterjed majd ez a kedvezményes adózás. Természetesen 2010-ben vállaltuk, hogy megpróbálunk minden olyan lehetőséget visszaszorítani, ami csökkenti annak lehetőségét, hogy a joggal ne éljenek, hanem visszaéljenek bizonyos személyek vagy adózók, éppen ezért próbál a kormányzat a tagi kölcsönökkel való visszaélések korlátozására rendelkezést behozni ebbe a törvényjavaslatba. Azt gondolom, ez is ésszerű és támogatható javaslat.

Ugyanígy szintén a konkrétum, az egyszerűsítés és a tisztánlátás végett szeretné a kormányzat bevezetni a fejlesztési adókedvezmény már-már átláthatatlan kuszaságának a pontosítását, azaz előírná, hogy bizonyos kedvezmények igénybevételéhez szükséges lesz egy úgynevezett bejelentés, amely pontosítást és nyilvántartást takar, viszont nem nehezítik az adózók terheit.

Nagyon lényeges változás még, hogy 2011-ben a civil szervezetekre vonatkozó úgynevezett tartós adományozási szerződés vonatkozásában szükség van egy korrekcióra, hiszen így a korábban tartós adományozási szerződést kötött cégek adókedvezményben nem részesülhettek. Ennek a pontosítása is megtörténne a mostani módosításban.

A következő téma, amelyről beszélnünk kell, az áfa, az általános forgalmi adó helyzete; itt jogharmonizációt és további jogalkalmazást segítő javaslatokat tűztünk ki célul. Nézzük, mik lennének ezek ebben a javaslatban: az egyik, ha nem is a legnagyobb, de nagyon érdekes téma a javaslatban, az a teljesítés helyére vonatkozó módosítási elképzelések. Mire is kell itt gondolnunk? Egy egyszerű példa: ha ma valaki Szlovákiából bérel egy gépjárművet, és ezzel a gépjárművel Magyarországon 30 napot meghaladóan végez autóvezetést, azaz bérletként itt használja, ebben az esetben a szlovák állam adófizetési hatálya alá tartozó áfát kell fizetni. Ennek a mértéke értelemszerűen változik, egy biztos, hogy ebben az esetben hiába a szolgáltatást itt veszi igénybe, a forgalmi jellegű adót nem itt fizeti be az igénybe vevő. A kormány jól látja, hogy ezen mindenképp változtatni kell, erre is tesz egy javaslatot, azaz, ahol a szolgáltatást igénybe veszik, az ottani adózás szerint fizessen áfát a szolgáltatást igénybe vevő. Ez is a jogharmonizációt, illetve a jogalkalmazást segítő javaslatok egyike.

Többször említették itt a jövedelemadó kérdését. Én azt mondom, hogy itt a kormányzati cél igenis ebből az adótörvény-módosításból levezethető, a kedvező változások a jövedéki adózásban. Mire is gondoltam itt? Csak felsorolás szintjén: egyszerűbbé válna a javaslat szerint az adó-visszaigénylés, a saját gazdaságban előállított tiszta növényi olaj felhasználhatóságának a kérdését is próbálja rendezni a kormányzat. A fuvarozók havonta érvényesíthetik a gázolajkedvezményt, és csökkennének a szeszfőzdék jövedéki biztosítékának a mértékei is. Itt újra bejönne egy lehetőség a borászat fejlesztésére vagy fejlődésének elősegítésére, a kistermelői pezsgő-előállítás szabályait is tartalmazza ez az előterjesztés. Azt gondolom, hogy ez is mind-mind a jövedéki adó vonatkozásában a kedvező változások körébe tartozik ugyanúgy, mint apró, de nagy bosszúságot jelentett az az eddigi rendelkezés, hogy amennyiben egy szeszes italról a zárjegy megsérült vagy levált, abban a pillanatban meg kellett semmisíteni ezeket az italokat. Ez a szabályzat a jövőben ezt megváltoztatná, és lehetővé tenné ennek a megsérült zárjegynek a pótlását.

Ugyanígy a jövedéki bírság mellőzésére és mérséklésére irányuló kérelmek vonatkozásában is változást szeretne a kormányzat. A leglényegesebb változás az, hogy amennyiben az adózó ilyenre hivatkozik, például mellőzésre, abban az esetben a jogsértő személy kellő körültekintését, ami egy objektív tényállás, csak a mellőzésnél kell hogy vizsgálja az adóhatóság, a NAV. A mérséklésre irányuló kérelmek vonatkozásában ez, az objektív körülmény vizsgálhatósága megszűnne. Ugyanígy szigorúbb adóbírság kiszabására lenne lehetőség, amennyiben a hatóságok bűncselekményt is megállapítanának, az adóbírság mértéke elérheti a 200 százalékot is.

Szintén az előttem szólók emlegették és említették az illetékeket. Értelemszerűen egy konkrét megszorítás jellegű tétel tényleg van a mostani szabályban, ez az előttem szóló által említett 4 millió forint alatti 2 százalékos illeték. Értelemszerűen ennek a mértéke, habár minden egyes forint, amely megszorításhoz vezet, annak, aki ezt a megszorítást elszenvedi, negatív, de ugyanakkor az a tény, hogy ezzel ténylegesen, mindenki számára biztosan és egyértelműen kiszámíthatóvá válik az illeték mértéke, az azért sok esetben ezt az úgynevezett negatív körülményt pozitívabbá tudja tenni.

(22.40)

Ez egyszerűnek tűnik most itt, habár látom a mosolyt a képviselő úr száján, hogy mire gondolok, de én tudok olyan jogesetet mondani, ami, azt gondolom, az itt ülők közül nagyon sokunknak problémát okozna, az illeték kiszámítása, amennyiben egy osztatlan közös tulajdonszerzésnél a 4 millió forint alatti rész kiszámolása komoly problémát jelenthetne. De ez ténykérdés, hogy az illetékek vonatkozásában ez az egyetlen negatívum szerepel, de azért nézzük meg, hogy mik akkor a pozitívumok, amelyek az illetékkérdésben pozitív hatásokat válthatnak ki az érintettekkel.

Ugye, két kulcs marad az öröklési és ajándékozási illeték vonatkozásában a kormányzat tervei szerint. Ez azt jelenti, hogy az általános illetékmérték 18 százalék lenne mind a két szerzési formánál, az öröklésnél és az ajándékozásnál is. A lakásszerzési illeték 9 százalék lenne, és megszűnne a rokoni fok vizsgálata, de ezt nagyon fontos kiemelni, és szeretném, ha hangsúlyoznánk is, hogy az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés továbbra is fennmarad.

Ami nagyon fontos, hogy már a Ptk.-módosításban is valamilyen szinten bekódolt házastársi jogi szerep is változik az illetéktörvény vonatkozásában. A jelenlegi szabály szerint 20 milliós értékhatárig illette csak meg az özvegy vagyonszerzőt az illetékmentesség. A kormányzat javaslata szerint ennek a mértéke megváltozna, és a teljes örökölt vagyon után illetékmentességet élvezne az özvegy, ezért a Ptk.-ból levezethető az új koncepció, mely szerint az öröklési szabályok is megváltoznának, az özvegy nemcsak haszonélvező, hanem állagörökös is lenne. Ami nagyon fontos, és talán itt rögtön, ha meg kell találnunk a 4 millió forintig élő 2 százalékos mínusz megtérülését, az nagyon fontos, hogy megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség. Ezt gyakorló jogászként, ügyvédként sokszor nehéz volt megmagyarázni egy vagyonszerzőnek, hogy eladtam egy lakást, szereztem egy 8 millióst, és miért kell a 12 millió forint után illetéket fizetni. Azt gondolom, ez nagyon helyes és támogatható kormányzati javaslat, főleg olyankor, amikor a piaci helyzet a lakás árának a csökkenését indokolja. Említettük már, de azért térjünk ki egy fél mondatban a fiatalok lakáshoz jutásának az illetékkedvezményére. Azt gondolom, itt volt az ideje, hogy a régen hozott szabályokat valamilyen szinten a piaci viszonyokhoz alakítsuk.

Zárásként néhány mondatot az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában a törvényből kiolvasható általános célokról. Új lehetőségek nyújtása, a már létező jogintézmények módosítása a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján. Lássuk, mire is gondol itt a kormány, megint csak tőszavakban: adóhatóság-igazolásokkal kapcsolatos eljárások egyszerűbbé válása. Azt gondolom, aki egyszer is kért már ki ilyen adóigazolást, az tudja, hogy ezek a mostani szabályok, amelyek benne vannak a módosításban, mindenki számára pozitív változást fognak hozni. Ugyanígy pozitív a változás a fizetési könnyítés az adómérséklés tekintetében. Egy magánszemélynél a 150 ezer forintot elérő tartozás esetén is lehet kérni részletfizetést, és nem 4, hanem 6 havi részletfizetés adható. Ugyanígy a gyorsabb eljárás vonatkozásában bevezetésre kerülne a kötelező szakmai vagy jogi képviselet bevezetése bizonyos eljárásokban. Szintén az adózót könnyítő változás lenne, hogy egy utalással való fizetés esetén több adófizetési kötelezettségének is eleget kell tenni, tehát megszűnne az az áldatlan állapot, hogy minden hónap 10-én vagy átutalással a bankokba, vagy az internetbank előtt több tucat utalást kelljen elindítanunk. Ugyanígy fontos szabályozás lenne a méltányossági joggyakorlás az adózókkal szemben. Ezt értelemszerűen a részletes vitánál, amennyiben lesz rá módom, akkor kifejtem.

A kicsit hosszúra nyúlt felszólalásomat befejezve úgy gondolom, minden egyes évben az adótörvények módosítása egy szükséges dolog, hogy ez szükséges jó vagy szükséges rossz, ezt majd mindenki megítéli, amikor ezeket a jövőben alkalmazni fogjuk.

Köszönöm a tisztelt Háznak, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Vágó Gábor képviselő úrnak adok szót.

Parancsoljon, képviselő úr!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Seszták Képviselőtársam! Mindketten elsőciklusos képviselők vagyunk, de én már itt több általános vitában részt vettem, és akkor az volt az általános tapasztalat, hogy ilyenkor összefüggéseket is fel lehet villantani, meg lehet mutatni, hogy azért sok dolog függ össze más közpolitikai javaslatokkal. Ha szorosan mindig a törvényszöveghez ragaszkodunk, akkor nem tudunk újat mondani, nem lehet abból kiindulni, hogy mindig csak az adott betűket kell tekinteni.

De hogy az érdemi mondanivalóra is rátérjek: egyrészt képviselőtársam mondta, hej, de csuda jó, hogy itt a félszuperbruttót végleg kivezeti a rendszerből a kormányzat, és mennyire egyszerűbb lesz így minden. Valóban egyszerűbb lesz, de sokkal többen kevesebbet fognak hazavinni. Nem elég, hogy többet visznek haza azok, akik jól járnak, hanem akiknek most van ez a bizonyos kompenzáció, ami önök szerint azért ez egy nagyon egyszerű rendszer, ettől a kompenzációtól el kell hogy essenek, hiszen nincsen egyszerűen félszuperbruttó, amelyhez arányosítani kell, vagy pedig akkor a kompenzáció ideológiai alapja szűnik meg. Itt van az államtitkár úr, válaszoljon már erre, mert a kompenzációra nem tér ki a törvényjavaslat, de maga a kompenzáció valamilyen szinten a félszuperbruttóhoz van kötve.

A munkahelyi étkeztetés kapcsán elmondta a képviselőtársam, ha már egyszer ott vannak a munkahelyen, akkor egyenek is. Igen, ez nagyon jó volna, de, hogy pont azoknál a vállalatoknál van munkahelyi étkező, amelyek nagyvállalatok, és pont ez a törvényi változtatás megint azokat a vállalatokat hozza jó helyzetbe, amelyek már amúgy is nagyok, és jól tudnak helytállni a piacon, de azok a magyar kis- és középvállalkozások, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy egy éttermet nyissanak a saját vállalkozásuknál, nem tudják ezt a kedvezményt igénybe venni. Önök megint a nagyvállalatoknak kedveznek, ahelyett, hogy a kis magyar vállalatokat hoznák helyzetbe.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Seszták Miklós képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Ígérem, nem megyek bele a csörtébe, csak talán pont a képviselő úrnak, szintén egy adójoggal összefüggő egyik felszólalásomra adott válasza után szintén kértem kétpercest, amelyben a demagógiáról próbáltam kicsit értekezni.

Most azt gondolom, újra elmondhatnám ezt az értekezést, illetve felhívnám a figyelmét az értelmező kéziszótárban a demagógia kifejezés megismerésére, mert ha valaki képes azt mondani, hogy jelen esetben a szuperbruttó kivezetése miatt bárkinek is a jövedelme csökken, az nem lehet más, csak demagógia.

Köszönöm. (Ékes Jósef: Így van! - Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gúr Nándor képviselő úr következik. Parancsoljon!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Seszták Képviselőtársam! Valószínűsítem, hogy nem volt jobb érve, és ezért mondta az előbbiekben azt, hogy amikor a visszterhes vagyonszerzések tekintetében az első 4 millió forint esetében a 2 százalék helyett majd most 4 százalékos lesz az illeték mértéke, ez azért történik meg, mert a kiszámítás különösebb gondot és problémát okozhat. De, ha ez lenne az oka a történetnek, akkor ebben lehetne esetleg könnyed módon segítséget nyújtani az illetékkötelezettséggel terheltek számára.

Nem erről szól a történet. Arról szól a történet, hogy kevés olyan visszterhes vagyonszerzés van, amely esetében mondjuk, a 4 millió forintot nem éri el az ingatlan értéke. Ilyeténképpen nagyon egyszerűen ez arról szól, hogy az első 4 millió forint esetében nem 80 ezer, hanem 160 ezer forint megfizetése történik meg.

(22.50)

Itt már rögtön egy ingatlanszerzésnél, ami a négymillió forintos értékhatárt meghaladja, 80 ezer forintot a büdzsébe be lehet seperni. Ha ezer van ilyen, akkor ezerszer 80 ezret. Ha tízezer, akkor tízezerszer 80 ezret, az már tétel, fogható nagyságrend, tehát nem a számítási problematikák okozzák az alapot.

Amikor a személyi jövedelemadóról beszél, akkor érdemes a másik oldalán hozzátenni azt is, hogy az adójóváírás kivezetését megtették. Jelesül azért érdemes hozzátenni, mert önök is, de a miniszterelnök is szívesen használja azt például, hogy a minimálbér jelentősen emelkedett, és köztudott, hogy két és fél év leforgása alatt a minimálbér vásárlóértéke, ami a zsebekbe jutott az emberekhez, az bizony jelentős mértékben csökkent. A 60 200 forinttal szemben a vásárlóértéke most olyan 51 ezer forint környékén van ennek a minimálbérnek. Hát körülbelül ez az igazságtartalma azoknak a mondatoknak, amelyek ezen törvénytervezet keretei között visszaköszönnek.

Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat, a Jobbik képviselőcsoportból Bertha Szilvia képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony!

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából azt gondolom, hogy teljesen a részletekre nem fogok kitérni. Megemlíteném a szuperbruttó kivezetését, amivel most már a teljes kivezetést úgy intézményesítik, hogy minél jobban keres valaki, annál kevesebbet fog adózni. Ez igazából nem is lenne akkora probléma, ha Magyarországon egy átlagfizetésből normálisan meg lehetne élni, akkor ez sokkal kevésbé lenne fájdalmas a társadalom számára. Így, hogy folyamatosan a gazdagokat gazdagítják tovább, meglehetősen az.

Vagy megemlíteném még a kafetériát, amiben most próbálják orvosolni a melegétkezési utalvány felhasználási lehetőségét, ami eddig elég rosszul volt szabályozva, csak közben arról felejtkeznek el - hát vagy elfelejtkeznek, vagy nem -, hogy a Matolcsy miniszter úr által beígért csomagban pedig pont ezt a kafetériát fogják még jobban megadóztatni. Tehát miközben ebben a csomagban könnyítik és javítják a felhasználhatóságát, eközben már kilátásba helyezték az egész rendszer súlyosabb megadóztatását, amivel tulajdonképpen pont a lényeget fogják lerombolni, tehát már nem fogja megérni ennek a juttatásnak a használata.

A jelenlegi adó- és járulékrendszer egyébként úgy, ahogy van, rendkívül káros. Egyszerűen azért, mert a munkahelyteremtést gátolja. A kis- és középvállalkozásoknál dolgozik az átlag alatt keresők zöme, és hát pont az ő számukra rendkívüli módon megemelték a munkáltatók bérköltségét, illetve az elvonások mértékét. Tehát egyre kevesebb ember tud becsületes munkából megélni.

Csak néhány viszonyítás: a nettó minimálbér folyamatosan leszakadásban van az egy főre számított létminimumhoz képest. Tehát a minimálbér kevesebb, mint a létminimum. Sőt, most már a garantált bérminimum is kevesebb, ez azt jelenti, hogy már a szakképzett munkaerő is kevesebbet keres, mint amennyi a hivatalosan megállapított létminimum. Sőt, az átlagbér nettó értéke is olyan mértékben esik, hogy már hamarosan az is meg fogja közelíteni a létminimumot. Még itt megjegyezném, hogy a munkavállalók 80 százaléka az átlag alatt keres. Tehát ez azt jelenti, hogy a dolgozók - akik ugye a hátukon viszik az országot - 80 százaléka tulajdonképpen a létminimum alatt él.

A probléma igazából ezzel az egész javaslatcsomaggal nem az, ami benne van, hanem az, ami hiányzik belőle. Ezt két részre bontanám: az egyik, hogy az elmúlt hetekben sorozatban bejelentette a kormány a különböző csomagokat, itt a Matolcsy György-féle csomagokról van szó. Az a kérdés, hogy miért nem tartalmazza ez az adócsomag ezeket a bejelentéseket. Azokat sem tartalmazza, amiket jóval azelőtt jelentett be Matolcsy György, mielőtt ezt az adócsomagot benyújtották volna. Hát itt az ember két dologra tud gondolni: vagy arra, hogy igazából nem gondolták komolyan például a járulékplafon eltörlését - ez egy hangzatos kommunikációs fogás volt -, vagy pedig igazából majd olyan módon próbálják ezeket az intézkedéseket végigvinni, hogy ne legyen lehetőség érdemi vitára, ne kerüljön a nyilvánosság elé az ellenérvek és az aggályok halmaza, tehát mondjuk, például egy részét kormányrendelet útján.

A másik, ami hiányzik ebből a javaslatcsomagból, igazából az ország jövője. Ez a csomag folytatja azt, amit önök két és fél év alatt itt elkezdtek, hogy a fiatalok elvándorolnak, a mostani iskolásokat a szüleik már eleve arra nevelik, hogy készüljenek arra, hogy majd külföldön kell megélniük, az esetleg vágyott gyermekek pedig nem születnek meg, mert erre a rendszerre, ami most van, erre a kilátásra az emberek egyszerűen nem vállalnak gyereket. (Dr. Aradszki András közbeszólása.)

Most kicsit már látom, hogy szemben némi - hogy úgy mondjam - ellenvélemény van, akkor mondok adatokat. Jó? Tehát a gyermekvállalási hajlandóság gyakorlatilag a nevelt gyermekek száma alapján: nem a magas jövedelműek vállalják ám jellemzően a következő generáció felnevelésének a terhét, hanem az az említett 80 százalék, aki az átlag alatt keres. Ez a generáció fogja majd a nyugdíjat kitermelni, mondjuk, 30 év múlva, az önök nyugdíját is. Már amennyiben lesz, amennyiben megszületik, és ha megszületett, akkor itt marad az országban. Ezen az úton önök elég rosszul haladnak az elmúlt két év kapcsán, ugyanis jelenleg hihetetlen ütemű, tulajdonképpen egyfajta gazdasági menekültáradat van Nyugatra. Persze tudom, válság van, világválság van, csak azt nem értjük, miért van az, hogy itt Magyarországon nagyon válság van, de ha innen eggyel nyugatabbra megy, akkor ott azért már meg tud élni. Tehát akkor mégsem olyan világméretű a válság, mint amilyen itt, Magyarországon. Mert ugye mindig arra hivatkoznak, hogy értsük meg, a világválság miatt nem lehet most ezt meg azt csinálni. Máshol valamiért mégis megy.

Önök nyilván úgy gondolják, hogy majd most megpróbálják rendbe kapni az országot makroszinten, és aztán egyszer csak majd nekiállnak valóban támogatni a családokat. Az a baj, hogy addigra ezek a családok, akik most még értéket tudnak teremteni, és most még gyermeket vállalnak, azok már külföldön fognak élni. Mert most mindenki ezt tervezi, és egy része már meg is valósította, és pár év múlva már nem lesz kinek megcsinálni a családtámogatási rendszert.

Jöhetnek a statisztikával, kereshetnek egy-egy olyan hónapot az évben, amikor esetleg pár gyerekkel több született, mint előző évben, de a tendencia akkor is azt mutatja, hogy folyamatosan, évről évre csökken a gyerekszám, akik megszületnek. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) És - még itt folytatom, tehát még nincs vége - ráadásul, ha az összetételt nézzük, akkor pont az önök két-két és fél évében, 2011-ben, miközben csökkent a születésszám, jelentősen nőtt a legfeljebb nyolc osztályt végzett szülőknél a születésszám. Tehát nem hiszem, hogy ez a kívánatos elmozdulási irány, amikor összesen az általános iskolát végzett szülők vállalnak egyre több gyermeket.

Vagy a másik ilyen adatot is mondhatom: egyébként a tendencia pont fordított volt, tehát korábban csökkent a legfeljebb általános iskolát végzett szülők gyermekvállalása, és ugyan egy nagyon lassú tendencia volt, de a felsőfokú intézményben végzett szülők vállaltak egyre több gyermeket. Ez most megfordult, ahogy említettem is, majdnem 10 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik olyan családba születnek, ahol a szülők csak általános iskolát végeztek. Ellenben csökken azok száma, akik felsőfokú végzettségű szülők, és gyermeket vállalnak.

Tehát ez azt mutatja, hogy igazából nem érte el a célját az önök családtámogatási rendszere, az adókedvezmény, hiszen pont azok, akiknél gyaníthatóan megmarad némi pluszjövedelem ennek a családtámogatási rendszernek a révén, azok nemhogy több gyereket vállalnának, hanem még kevesebbet. Nyilván azért, mert ők sokkal jobban átlátják a jövő lehetőségeit, és az önök gazdaságpolitikája révén látják a kilátástalanságot, és egyszerűen nem vállalnak gyermeket.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát ez a rendszer, amit önök felépítettek, és amire ennyire büszkén mondják, hogy szinte gazdasági csoda, az valójában pont nem azt valósítja meg, mint ami a cél lenne, és nem azok vállalják a gyermekeket, akik a jövő gazdasági alapját megteremthetik.

Még vannak további adataim is. Körülbelül kétmillió gyermek van, ha a családi pótlék alapján számítjuk gyermeknek a gyermekeket. Ennek a fele látszik az adórendszerben.

(23.00)

Ez azt jelenti, hogy az ő szüleik azok, akik adót fizetnek, vagy legalább adóbevallást készítenek. Ugye ők azok, akik az átlag alatt keresők közé tartoznak.

A másik egymilliónak a szülei részben nyilván feketéznek, feketemunkából élnek, bár boldogan dolgoznának legálisan, de nincsen legális munkahely. Most már lassan fekete sincs, mert ebben mondjuk, hatékony volt a kormány, hogy megpróbálják felszámolni a feketemunkát, csak az a baj, hogy fehéret nem teremtettek helyette. Közmunka sincs elég, a segély pedig, ha esetleg valami csoda folytán jogosult rá, akkor is 22 ezer forint. Ebből lehet valamit tervezni - valószínűleg nem a következő gyereket.

A nem látszó egymilliónak, a nagyobb részének a szülei pedig igazából annak az egymillió szüleinek az eltartottja, aki megpróbálja a hátán vinni az országot. Tehát ezt tudomásul kell venni. És bizony a dolgozó szülők azért nem vállalnak több gyereket, mert olyan mértéktelen teher van rajtuk az elvonásokkal és az alacsony bérekkel, hogy ők nem mernek több gyermeket vállalni, mert nekik kell eltartani a másik egymilliót és azoknak a szüleit is.

Ezek bizony a makacs tények, és így - akárhogy is nézzük - nem lesz jövője az országnak. És azt is be kell látni, hogy akik voltak szerencsések és már megszülettek, bizony tudatosan arra nevelik őket a szüleik, hogy innen meneküljenek, mert itt nem vár rájuk jövő.

Tehát itt a tényadatok alapján bármit mondhat a kormány a gazdaságpolitikájáról, családpolitikájáról, gyesről, gyedről, amit megpróbáltak rehabilitálni, ami egyébként tényleg fontos lenne, csak sajnos már egyre kevésbé jutnak el odáig is a családok, igazából ez egy borzasztóan káros két és fél év volt. Az arányos és igazságos adórendszerükkel azt érték el, hogy tulajdonképpen a maradék reményt is elvették az emberektől. Mindezt a GDP, államadósság és hiánycél bűvöletében, csak éppen közben magukról az emberekről feledkeztek meg, akik már nem tudnak éveket várni, hogy egyszer majd rájuk is odafigyeljenek. És ebben a csomagban sem található semmi, ami bármi reményt vagy kilátást adna az embereknek. Ami pedig a beharangozott Matolcsy-csomagokban van, az pedig egyértelműen csak tovább fokozza a bizonytalanságot és a kilátástalanságot. Így tehát az biztos, hogy az önök nyugdíjába sem fog számottevően gazdasági erő születni a jövő években, amennyiben ezt a gazdaságpolitikát folytatják.

Már rengetegszer elmondtuk, hogy a Jobbik véleménye szerint mi az, amire szükség lenne ahhoz, hogy itt valami a népesedésben történjen, és pozitív irányba mozduljon el minden, és tény és való, hogy ez bizonyos szinten anyagi befektetéseket igényel. De a jövő egy ilyen dolog, és a gyerek anyagi befektetést igényel. Ilyen lenne a többsávos adózás, ami lehet, hogy az önök fogalma szerint nem igazságos és nem arányos, de kétségtelenül egyfajta igazságosabb elosztást jelentene a jövedelmek terén. Aztán a gyermekek után járó adókedvezményt negatív adóként is elérhetővé tenni, a családi adózást bevezetni.

A családi pótlékot maximum két gyerekig juttatni pénzben, utána csak az adókedvezmény maradjon. A nyugdíj mellé szülőtámogatási életjáradékot juttatni a tisztességesen felnevelt gyermekek adójából, egyszerűen azért, hogy ne mérlegelnie kelljen a szülőnek, hogy dolgozik-e és lesz-e nyugdíja, vagy pedig gyermeket vállal, mert az nem számít a társadalomban értéknek, ha ő tisztességesen felnevel négy-öt gyereket. Ezt a trendet meg kell fordítani. És itt nagyon hangsúlyozom, hogy tisztességesen felnevel, tehát dolgozó és értékteremtő embert farag belőle.

A másik pedig a munkalehetőség, ami nélkül soha nem lesznek gyermekek, hiszen az a megélhetés alapja. Minden munkalehetőséget olyan bérért, amiből meg lehet élni, amiből lakhatást lehet biztosítani. És nyilván ehhez a mai gazdasági lehetőségeket figyelembe vevő adó- és járulékszint kell, hogy a munkáltatók is elbírják ezeket a terheket. Ehhez már csak adalék lenne a gyermekeseknek a munkahelyi biztonság és a megfelelő támogató oktatási és nevelési intézményrendszer és a közbiztonság.

Ha ezt nemcsak hogy megteremteni nem tudják, de még az alapjait sem tudják letenni, sőt igazából pont ellentétes irányba hatnak az intézkedéseik, a javaslataik és minden, amit tesznek, akkor igazából azt kell mondani, hogy minden kormányon töltött hónapjuk tulajdonképpen elvesztegetett idő a nemzet megmaradásáért folytatott versenyfutásban. Úgyhogy a Jobbik ezt a csomagot semmilyen szinten nem tudja támogatni.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Vágó Gábor, az LMP képviselője.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bertha Szilvia képviselő asszony ismét felvetette a járulékplafon kérdését, de már többször felmerült itt, csak egy részletkérdésre szeretném felhívni a figyelmét a tisztelt Háznak. Mivel valószínűleg minden ellenzéki párt egyetért ezzel, így hát módosító javaslat nem fog születni, így a részletes vitában ezt nem lehet elmondani. Arról van szó, habár konkrét számok nincsenek a törvényjavaslatban - ehhez már hozzá kellett szokni itt az elmúlt két esztendőben, hogy sem az adótörvények módosításánál, sem pedig egyéb törvényjavaslatoknál nincsen érdemi költségvetési hatásvizsgálat -, de az mondható, hogy Matolcsy miniszter úr a sajtóban 50 milliárd forint pluszbevétellel számol a járulékplafon eltörlése kapcsán. Mi az LMP-vel szintén végeztünk háttérszámításokat, mi csak 30 milliárd forintot számoltunk, mert van egy olyan lehetőség - főként a multinacionális vállalatoknál -, hogy egyszerűen kiszervezik ezt a felsővezetői munkát olyan államba, tegyük azt Szlovákiába, ahol van járulékplafon, így hát a menedzserek ugyanúgy a pénzüknél vannak. Valójában ezáltal is csak eleshet Magyarország több jól fizetett munkásnak az szja-jától, eleshet nagyon sok munkahelytől is. Tehát van egy ilyen hatása ennek a javaslatnak.

Attól függetlenül mi támogatjuk a járulékplafon eltörlését, hiszen ez pont azt a felső luxuskategóriát, amit eddig a Fidesz vállt vállnak vetve a KDNP-vel támogatott, azt végre valamilyen módon szolidaritásra bírjuk, de attól függetlenül a számok nem megfelelőek, ismét ezt kell hogy mondjam, vagy legalábbis mi más számításokat végeztünk. Jó volna ezeket a költségvetési hatásvizsgálatokat, de már nem merem remélni ettől a kormányzattól, hogy valaha is érdemben részleteiben kiszámol bármit is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén kétperces felszólalásra következik Gúr Nándor... Visszavonta? Az előbb még be volt jelentkezve. (Gúr Nándor bólint.) Akkor ön jön.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen nagy cinizmusnak tartom azt, hogy adótípusú kérdésekről beszélve egy hónappal ezelőtt, október 5-én, a második időpontként pedig talán október 18-án bejelentett megszorítások nem jönnek vissza ezen törvénytervezet kapcsán, sőt a képviselőtársak kormánypárti oldalon sem szólnak arról, hogy hogyan épülnek be ebbe a törvénytervezetbe, akár a tranzakciós illetéknek a további emelése, akár az Államkincstár adójának az emelése, akár a közműadó kérdése. Ezeket nem látjuk, nem találjuk. Ez szerintem tényleg elég nagy cinizmus.

Bertha Szilvia említette, hogy gazdasági csoda. Persze nem úgy szólt ő sem róla, hogy gazdasági csoda történik, hanem inkább pikírt módon. Azt kell hogy mondjam, igaza van, merthogy az, ami 1-1,5 százalékos GDP-csökkenéssel jár, ahelyett itt még egy évvel ezelőtt a pulpituson 2,5 százalékos nagyságrendet hirdetett Matolcsy miniszter, vagy éppen a fogyasztás, ami elég jó visszjelző szám, 2-2,5 százalékos csökkenést mutat, ez nem a gazdasági csoda megalapozottságát mutatja.

A legnagyobb baj az, hogy mindaz, amit csinálnak e tekintetben, az megítélésem szerint megfojtja a gazdasági növekedést vagy a gazdasági növekedés lehetőségét, annak a kialakulásának a lehetőségét. Nő a kiszámíthatatlanság, nem megkérdőjelezhető, hiszen mindenki, aki tehetne annak érdekében, hogy a gazdaság intenzifikálódjon, az bizony inkább elfordul. Nő a befektetői bizalmatlanság, és ennek eredményeképpen - és nyilván nemcsak a külföldi, hanem a hazai befektetői bizalmatlanság is - a valódi munkahely, tudják, az az adófizető egymillió új munkahely létrejötte is veszélybe kerül. És a legnagyobb baj az, amiről többször szóltunk ma már itt, hogy a társadalmi különbségek is nőnek ezen intézkedések hatására.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Rendes felszólalásra következik Pogácsás Tibor, a Fidesz képviselője. Képviselő úr!

POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2013. évre javasolt adóváltozások jól körülrajzolják azokat a célokat, amelyek a kormány programját, a kormánytöbbség programját megjelenítik.

(23.10)

Ezek: az egykulcsos arányos szja megszilárdulása, a gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren keresztül, a jogalkalmazási problémák orvoslása, az egységes adórendszer, az illetékrendszer átalakítása, a versenyképesség javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, az adómorál erősítése.

A törvényjavaslat, nagy terjedelmű törvényjavaslat számos helyen avatkozik be a jelenlegi rendszerbe. Ezek a beavatkozások különböző mértékű változásokat idéznek elő. Az egyik slágertéma ezzel kapcsolatban a január 1-jétől megszűnő félszuperbruttó intézménye, ami az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adótöbbletet szünteti meg, és így mintegy 110 milliárd forintot hagy a családoknál.

A félszuperbruttó kivezetése a 661 ezer forint feletti jövedelmeknél már nem jelent jövedelemnövekedést, illetve ott a járulékplafon megszüntetése megszünteti a félszuperbruttó kivezetését. Az egy érdekes érvelés a járulékplafon megszüntetésével szemben, hogy ezzel a magas jövedelműek munkája kiszervezésre kerül az országból, miközben az egykulcsos adórendszer megszüntetésével gyakorlatilag ugyanazt a hatást érné el abban az esetben, ha ezt a jövedelemlimitet, jövedelemszintet külön adóztatná. Tehát a két érv azért mégiscsak egymással szemben áll. Egyszerre ugyanazzal két oldalról támadni valamit, több mint érdekes.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi adók jelentősek az önkormányzatoknál, jelentősek azért, hogy a helyi közösségek hogyan tudnak működni, hogyan tudják az önkormányzatok a működési feladataikat, illetve a fejlesztéseket elvégezni. Most a helyi adók esetében gyakran előfordul, illetve előfordulhat, hogy az adóalanyok esetenként a helyiadó-kötelezettség teljesítésével kapcsolatban nem megfelelő információval rendelkeznek, illetve nem összehasonlítható számukra az, hogy a településeken milyen helyiadó-szabályok, milyen helyiadó-mértékek vannak, így a települések közötti versenyhelyzetet is torzítja ez a rendszer.

Erre most egy jó megoldás születik. Januártól a Magyar Államkincstár üzemeltetni fog egy olyan országos adatbázist, amelyet az önkormányzatok a saját adataik alapján, a saját adataikkal töltenek fel, így összehasonlíthatóvá, átláthatóvá válik a helyi adók rendszere, és nemcsak a helyi adó mértéke, hanem a helyi adókkal kapcsolatos technikai dolgok, információk is könnyen elérhetővé válnak.

A helyiadózással kapcsolatban és egyáltalán a helyi feladatok ellátásával kapcsolatban nyilván az önkormányzatoknak segítségükre lehet a közműadó, ami egyébként a közműszolgáltatóknak alapvetően nem jelent többletterhet, hiszen az ágazati adók kivezetésével ez nem jelenik meg többletként. Jelentős változásokat hoz az illetéktörvény is. Egyszerűsödik az illetékrendszer. Az öröklési és az ajándékozási illetéknél a 18-as verzióval 2-re csökkennek a kulcsok. Az általános illeték mértéke 18 százalék, a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes illeték pedig 9 százalék lesz. Természetesen az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzés továbbra is illetékköteles marad, és az özvegyek öröklésére is kiterjedhet az illetékmentesség. Ez egyébként összhangban van az új Ptk.-koncepcióval.

Sok szó esik a devizahitellel küzdőkről, és a lakásuk eladásával a helyzetükön javítani akaró devizahiteleseknek egy segítség lehet az, és a lakástulajdon-cserét, a magasabb értékűről alacsonyabb értékűre történő cserét segítheti az, hogy a negatív illetékalap utáni adókötelezettség megszűnik, magyarul, ha valaki a drágábból az olcsóbb lakásba költözik, akkor erre már az illetéket nem kell megfizetni. Lényeges változás és egyfajta szükségesség is ma már, hogy a 30 év alatti fiatalok lakásszerzési illetékkedvezménye 8 millió forint értékhatárról 15 millió forintra emelkedik, ezzel követi a valós piaci helyzetet.

Tisztelt Országgyűlés! Az adótörvények változása meggyőződésem szerint szolgálja a versenyképes, hatékony gazdaság megteremtését és a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, valamint az egyszerűsítési program megvalósítását, ezért kérem, hogy támogassák azt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Kolber István független képviselő. Képviselő úr, öné a szó.

DR. KOLBER ISTVÁN (független): Elnök úr, nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Ház! Jó estét kívánok mindenkinek. Példa nélküli, hogy nem a miniszter, példa nélküli, hogy ilyen későn, és példa nélküli, hogy a költségvetés fő számainak a megszavazása után került a parlament elé a bevételeket alapvetően meghatározó adótörvény. Ráadásul tényleg egy bonyolult, terjedelmes törvényről van szó, nyilván nem a söralátétek világa ez ma már.

Orbán Viktor miniszterelnök a Cézanne-kiállítás megnyitóját arra használta, hogy újra rögzítse adópolitikai unortodoxiáját. Azt mondta ezen a kiállításon, hogy Magyarország másképp osztja a terheket. Amikor Brüsszelből üzent, látszólag az Uniónak és a Valutaalapnak szólt, valójában azonban nekünk, magyaroknak. Akkor azt mondta: mondjon az Unió egy számot és mi azt teljesítjük, mégpedig úgy, hogy tovább emeljük a bankadót, a különadót és a közműadót. Ezzel szemben a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl, ingatlanadót nem vezet be, és ezt meg is hirdette újságcikkekben, ezt hirdeti óriásplakáton és mindezért az adófizetők 200 millió forintot fizetnek.

Látszólag ez igazságos, mert - idézőjelben mondom - az emberek terhelését csökkenti, ugyanakkor a bankok, a nagyvállalatok, kiváltképp pedig a multik terhelését növeli. Jól hangzó szöveg ez annak, aki keveset ért a gazdasági összefüggésekből. De kötve hiszem, hogy a miniszterelnök és a fideszes országgyűlési képviselők ennyit értenek a közgazdaságtanból.

Az előttünk fekvő javaslat arról szól, hogy önök tovább fokozzák a közteherviselés eltorzítását. Tovább torzítják, amikor az átlagnál többet keresőknél is kivezetik a szuperbruttót, vagyis véghezviszik az egykulcsos adót. Immár ők sem 20, hanem csak 16 százalékot fognak adózni a jövedelmükből a korábbi sávhatárt meghaladó rész után. 100 milliárdos nagyságrendű újabb állami ajándék a tehetőseknek, és 100 milliárdos nagyságrendű újabb terhelés az adófizetők összességének. Ezzel szemben a korábbi egyezséget megszegve fenntartják a bankadót. Vagyis felrúgtak egy megállapodást a Bankszövetséggel. Emellett továbbra is fenntartják azt a politikát, amely veszteségessé teszi a magyarországi bankok többségét, amely ellehetetleníti a vállalkozások hitelezését, amely évek óta visszaveti a beruházásokat, amely a magyar gazdaság technológiai lemaradásához vezet, és amely 2012-ben recesszióba döntötte a magyar gazdaságot.

A Demokratikus Koalíció elutasítja ezt az adópolitikát. Nem azért utasítjuk el, mert a bankok oldalán vagy a multik oldalán állunk a magyar emberekkel szemben, ahogy sokszor önök szeretik ezt beállítani. Nem, nyilvánvalóan nem ezért. Más okunk van az elutasításra.

Mi azok oldalán állunk, akik már elveszítették a munkájukat, és hiába keresnek munkát, mert a gazdaság recesszióban van. Azok oldalán állunk, akik majd sajnos jövőre veszítik el a munkájukat, vagy jövőre keresnek majd hiába munkát maguknak.

Az a gazdaságpolitika és az az adópolitika, amelyet önök két és fél éve folytatnak, visszaveti a beruházásokat. Elriasztja Magyarországtól a befektetőket, a hazai vállalkozókat pedig elriasztja a fejlesztésektől. Orbán Viktor pedig minden nyilatkozata szerint megátalkodottan ragaszkodik ehhez az úthoz, ehhez a gazdaságpolitikához. Sajnos úgy látom, hogy Magyarország továbbra is erre számíthat.

(23.20)

Azt hallottuk tőle persze, hogy ne a szavait, a tetteit figyeljük. De hát nézzük, hogy mit jelentenek a tettek, mit jelentenek ezek a törvényjavaslatok! Ennek a törvényjavaslatnak az lesz a következménye, hogy az elmúlt években tapasztalt veszedelmes gazdaságpolitikai irány tovább folytatódik, tovább hanyatlik az ország gazdasága.

Nekünk az a meggyőződésünk, hogy az önök által bevezetett különadók - a bankadó, a válságadó - azokat adóztatják, akik munkahelyeket teremthetnek vagy teremtenének Magyarországon, miközben persze ezeket vagy ezek egy részét áthárítják a lakosságra. Önök megalkottak és kitaláltak egy úgynevezett munkahelyvédelmi programot is, amely azonban nem növeli a munkaerő iránti keresletet, legfeljebb annak a belső szerkezetét változtatja meg, alakítja át egyes csoportok javára, másoknak a rovására. Ennek a bekerülési költsége 300 milliárd forint, amit arra terveztek fordítani, de ez tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, újabb különadó kivetésére készteti önöket, és ezzel az akcióval pedig - röviden szólva - többet veszítünk a vámon, mint amennyit a réven nyerünk. Ez az adótörvény, amelyet itt előterjesztettek, tovább fokozza a teherelosztás igazságtalanságát, és azt hiszem, ezeknek a szabályoknak ez a lényege. Újra a magas jövedelműek adóterhelését csökkenti, és ezzel tovább fokozza a jövedelmi különbségeket.

Az illetéktörvény módosításával is újra azoknak kedveznek, akik körében jelentős vagyonok mozognak. Abban a helyzetben, amikor kevesek növekvő gazdagságával sokak növekvő szegénysége áll szemben, ez a törvény is azt a társadalompolitikai felfogást érvényesíti és követi, amelyet egyébként Lázár János fogalmazott meg az emlékezetes mondatában, hogy mindenki annyit ér, amennyije van.

Mi azt gondoljuk, hogy más gazdaságpolitikát és gyökeresen más adópolitikát kell folytatni. Az elmúlt több mint húsz évben a magyarok a piacgazdaság mellett döntöttek, és ma sem gondolom, és ma sem hiszem azt, hogy más utat választanának; hogy visszakívánnák a szocialista tervgazdaságot, a hiánygazdaságot vagy éppen az állam kegyeitől való függőséget. A piacgazdaságban viszont a fejlődés motorja a magánvállalkozás, a vállalkozások. Akkor élnénk jövőre jobban, mint az idén, akkor élnénk négy év múlva jobban, mint korábban, ha a vállalkozások otthon érezhetnék magukat nálunk, fejlesztenének, befektetnének, munkahelyeket teremtenének. Nyilvánvaló, hogy a közmunkával nem lehet kiváltani a profitorientált vállalkozások szerepét.

Éppen ezért a Demokratikus Koalíció - ha úgy tetszik - egy ortodox, bevált gazdaságpolitikát javasol, amely több országban már bizonyított, és ebben kulcskérdés, hogy a vállalkozók beruházzanak, fejlesszenek, modernizáljanak; azt gondolom, a gazdaságnak ez a kulcskérdése Magyarországon.

Ezért egyébként mi olyan módosító javaslatokat fogunk benyújtani ehhez a törvényhez, amelyek a gazdaságot visszavető, a befektetőket elriasztó, a Magyarország jövőjét aláásó adókat törlik a magyar adórendszerből, ugyanakkor azt javasoljuk, hogy a személyi jövedelemadó növelésével, a második adókulcs bevezetésével, a gyermekek utáni adókedvezmény jelentős korlátozásával, viszont a családi pótlék, a támogatások igazságos rendezésével, az örökösödési illeték kedvezményekkel történő visszahozásával terheljük meg jobban azokat, akik terhelhetők, és vegyük vissza a tehetősebbektől azt az ajándékot, amelyet az elmúlt két évben az Orbán-kormány nekik adott, mivel ők vitathatatlanul jól jártak, és akik rosszul jártak, azok elviselhetetlenül, egyre rosszabbul élnek.

Azt is gondoljuk, hogy ezekről a kérdésekről mihamarabb a demokratikus pártoknak párbeszédet kell egymással és a társadalommal is folytatni. A jövőre nézve az adópolitika a magyar társadalom egyik legégetőbb és legfontosabb kérdésévé vált, ezzel kell foglalkozni, és bízom abban, hogy 2014-ben egy új kormány - ezekkel a kérdésekkel szembenézve - változásokat hoz.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót kettőperces időkeretben Gúr Nándornak, az MSZP képviselőjének.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A Fidesz adópolitikája az elmúlt időszakban nemcsak a kiskeresetűekre - mint ahogy az előbb az elhangzott -, hanem az átlag alatt keresőkre nézve is negatív hatással bírt. (Ékes József közbeszól.) Igen, egy szó mint száz, Ékes képviselőtársam, még ha nem is tetszik, tőlük elvesz, a tehetőseknek meg nyújt, a társadalmi különbségek növekedését jelenti abszolút módon igazságtalan formában.

Tudja, ez azt jelenti, hogy például az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben, ott, ahol egyébként is elég nehéz helyzetben élik az emberek az életüket, olyan szituáció alakul ki pont abból fakadóan, hogy a befektetői bizalom megingott - már nem a külföldiek, hanem a magyar befektetők részéről is -, hogy a versenyszférában több állást vesztenek el ezekben a térségekben, mint amennyit a közfoglalkoztatással odavisznek, pedig az egyik az az adófizető munkahely, amit elvesztenek, a másik meg egy átmeneti foglalkoztatási hely. Többet vesztenek el a versenyszférából munkahelyet, mint amennyit közfoglalkoztatással odavisznek - hát ezt nyújtják önök, ezt hozzák önök gyakorlatilag az adópolitikájukkal, meg ha szabad mondani, a "gazdaságpolitikájuk" eredményeképpen.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: A következő felszólaló Aradszki András, a KDNP képviselője, 15 perces időkeretben. Öné a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néha olyan érzésem van, hogy 2010-ben az emberek megelégelték azt a jólétet, amit a szocialisták teremtettek, és inkább rosszabbat választottak. Olyan szépen beszélnek az elmúlt nyolc évről a szocialista barátaink, és olyan kiváló gazdaságpolitikát folytattak, hogy egyáltalán nem is értem, hogy miért volt szükség az ő leváltásukra és helyette egy Fidesz-KDNP-pártszövetség által vezetett kormány megalakítására.

Mindenesetre ennyi kitérő után hadd beszéljek az előttünk lévő T/8750. számú törvényjavaslatról, amely törvényjavaslat igen fontos üzenetet hordoz. Szemben az eddig elhangzottakkal, azt tudom mondani a törvényjavaslatot átolvasva, hogy ez a fontos üzenet nem más, mint hogy a megújuló magyar adórendszer elindult a stabilitás útján. Mondom ezt azért is, mert a főbb adónemek, a leginkább fontos adókulcsok területén az előterjesztett törvényjavaslat nem tartalmaz változást - ez egy fontos értéke ennek a javaslatnak. Fontos érték az is, hogy a megfogalmazott javaslatok törekszenek az adózókat érintő eljárási, technikai kérdések egyszerűsítésére, az adóhatóságnak és az adózóknak is könnyebb ügyintézésre adnak lehetőséget.

A Fidesz-KDNP-pártszövetség a javaslattal konzekvensen szolgálja azt a gazdaságpolitikát, amely reményeink szerint kivezeti Magyarország gazdaságát abból a szakadékból, amibe a 2010 előtti kormányok vezették. Célunk az, hogy a magyar társadalom, de egyébként minden modern társadalom gerincét alkotó középosztály stabilan bízzon az adórendszerben; bízzon abban, hogy az adózás szolgálja a munkavállalási kedv megerősödését, a demográfiai krízishelyzet orvoslását. E szándékokat, irányokat szolgálja, hogy 2013. január 1-jétől csökken a magyar középosztály adóterhelése. A félszuperbruttó teljes kivezetésével 2013-től egy egyszerű és arányos adókulcs működik majd Magyarországon, ami csaknem egymillió embert érint, 4 százalékkal csökken a középosztály adóterhe.

Hozzá kell tennem, hogy amikor olvasom az ellenzéknek a többkulcsos adórendszerre visszakacsintó úgynevezett gazdasági programjait, azt nem értem, hogy ez a többkulcsos adórendszer miképpen kezelné azokat a kedvezményeket - gondolok itt a családi kedvezményekre -, miképpen kezelné azt a helyzetet, ha egy házaspár egyik tagja átlagon felül keres, a másik pedagógus vagy egészségügyben dolgozó, és nevelnek három gyereket. Ezektől a dolgozó emberektől miképpen akarnak elvenni havi 25 ezer forintot átlagban?

(23.30)

De nem most kell választ adni erre önöknek, s remélem, hogy később az adórendszert sem tudják bevezetni, és képtelenek lesznek ilyen adórendszert visszahozni, amely munkaellenes, vállalkozásellenes és gyermekellenes volt az elmúlt nyolc évben.

Ettől függetlenül a Fidesz-KDNP programja és adópolitikája a középosztály megerősítésén túl támogatja a magyar munkavállalást. A korábban elfogadott munkahelyvédelmi akciótervben foglalt intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökken majd a kis- és középvállalkozások adóterhelése is. Az adórendszer és a kapcsolódó járulékrendszer elősegíti a pályakezdő, az alacsony szakképzettséggel rendelkező, a gyermeknevelésből visszatérő, valamint az 55 év feletti munkavállalók munkavállalását is. Ők a magyar munka világának legkiszolgáltatottabbjai, akiknek fokozott szociális indíttatású védelmét is magunkénak éreztük, amikor a munkahelyvédelmi törvényeket elfogadtuk.

Az előterjesztett adótörvények több olyan intézkedést is tartalmaznak, amelyek egyszerűsítést jelentenek. Ilyen az illetékfizetés tervezett új rendje, az örökösödési illeték esetében az eddigi 18 helyett a két kulcs alkalmazása. A fiatalok lakásszerzési illetéke is jelentősen csökken. A 15 millió forintnál kisebb értékű lakásoknál az első lakóingatlant vásárló állampolgárok a 4 százalékos illetéknek csak a felét kell hogy befizessék. Fontos munkát támogató eszköz az, hogy a munkahelyi étkeztetés kiemelt támogatást kapjon, ezért 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthatja az utalvány formájában a munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külső személyek számára is nyitva áll. Hozzá kell tennem, az ilyen külső személyek számára is lehet kedvezményes adózással biztosítani a munkahelyi étkeztetést.

Nagyon fontos és ritkán beszélünk róla, de az szja végre tisztázza a biztosítások rendszerét abból a szempontból, hogy az üzleti tartalom határozza meg az adómentesség jogszerű alkalmazását és nem a biztosítás elnevezése. Lényeges, hogy a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások díja, ha azt a biztosított helyett más fizeti, nem adómentes, hanem a kifizetőt terheli. Megjegyzem, hogy ez a szándék több éve, talán évtizede is az adórendszer része volt, de világos elhatárolások hiányában akadályozta az egységes jogalkalmazást. Megjegyzem, hogy ez összhangban van az utóbbi időben kialakuló és megkötött biztosítások profiltisztulásával is, amely szerintem pozitív üzenet a biztosítások és a pénzvilág számára.

A jövedéki törvényben a megcélzott technikai jellegű módosításokon túl a mezőgazdaságból élők régi óhaját kívánja teljesíteni a pártszövetség. Nevezetesen lehetővé teszi a saját gazdaságban termelt tiszta növényi olajnak a saját gazdaságban történő felhasználását. Ez azért nem okozhat jövedékiadó-kiesést, mert a szénhidrogén alapú üzemanyag gazdasági célú felhasználása esetén 90 liter/hektár mértékig az adó eddig is visszaigényelhető volt és az is marad.

Nem térnék ki idő hiányában sem az adózás rendjét szabályozó törvény módosító javaslataira, ugyanis általánosságban azt lehet elmondani, hogy ezek könnyítést, a szakszerűbb ügyintézést szolgáló módosítások. Ez az a törvény, amely mindig tud újat adni a jogalkotó számára, minden évben indokolt a módosítása, és ahogy végignéztem a szakmai gyakorlatom során, ez a módosítási irány - az adózás rendjéről szóló törvényről beszélek most -, tulajdonképpen mindig pozitív tartalmat hozott a jogbiztonság és az alkalmazhatóság, az igények és érdekek érvényesítése szempontjából. Nagyon bízom benne, hogy az ebben a törvényben megfogalmazott módosítások, hasonlóan a korábbiakhoz, ugyanezt az eredményt fogják szolgálni, már csak azért is, mert amiket úgy nagyjából el lehet mondani, mindegyik könnyít, egyszerűsít, és a szakmai tapasztalatokat és egyszerűsítéseket próbálja és kísérli meg áttenni a gyakorlatba.

Fontosnak tartom, hogy az életszerűbb és a modern gazdálkodással összefüggésben a törvényjavaslat tartalmaz egyszerűsítéseket az elektronikus számla alkalmazásával kapcsolatban. Eddig olyan szigorú és életszerűtlen szabályozások voltak, főleg a tárgyi feltételek biztosítása tekintetében, amelyek akadályozták ennek a számlamódnak az alkalmazását, amelyek egyébként környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy miképpen használjuk fel ezt a lehetőséget. Még egy kritikát hadd fogalmazzak meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez pedig az, hogy fenntarthatósági szempontból kritikusnak tartom a gépjárművek regisztrációs adójában egységes kulcs alkalmazását az úgynevezett hibrid gépjárművek esetében. Erre nézve a fenntartható fejlődés bizottsága ülésén a kormánypárti képviselők javasolták és felvetették, hogy az adó mértéke a hibrid gépjármű károsanyag-kibocsátásához igazodjon, ami megelőzné a jelenleg tapasztalható visszaéléseket.

Tisztelt Ház! Összegezve azt mondhatom, hogy a javaslat nem túlterjeszkedően, a napi gyakorlat ismeretén alapuló szabályozásra tesz kísérletet, nem tér el a biztató eredményeket is eredményező gazdaságpolitika támogatásáról. Mert sikereink vannak. Gondolok itt a foglalkoztatás növekedésére, ha kis mértékben is, de a kedvező demográfiai adatokra, a devizahitelesek megsegítésére, és nem utolsósorban arra, hogy erősödik a gazdaság kifehéredése, amelyek összegezve erősítik az állam fizetőképességét és gazdasági stabilitását. Mindezek alapján kérem, hogy képviselőtársaim a törvényjavaslat elfogadását támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Egy perc húsz másodperces időkeretben Vágó Gábor, az LMP képviselője következik.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Aradszki Képviselőtársam! Nem tudom, hogy hol volt ön az elmúlt két és fél esztendőben, amikor azt jelenti ki, hogy a stabilitás útján indult el az adórendszer. Tisztelt Képviselőtársam! Ön is megszavazza azokat az adómódosításokat, amelyek most már kétheti rendszerességgel vannak a Ház előtt. Ez önnek a stabilitás?

Tisztelt Képviselőtársam! Egy másik, már csak egy árnyalatnyi, tényleg politikai dolog: ne azt mondják, hogy elmúlt 8 év, mert abban benne van a mostani két és fél év, és nincs benne a Medgyessy-kormány, hanem mondják azt, hogy az előző 8 év, és akkor talán érthető volna, hogy mire akarnak utalni.

A másik: a képviselőtársam felvetette, hogy miként is gondolják az ellenzéki pártok, így mondjuk, az LMP is a progresszív jövedelemadóztatás bevezetését. Tisztelt Képviselőtársam! Átadtuk a frakcióvezetőknek az adórendszer-változási programunkat, illetve a zöldköltségvetést, a "Magyarország talpra áll" programunkat is ugyanúgy letöltheti a lehetmas.hu oldalról. Javaslom a figyelmébe. De akár ha a mai vitában is figyelte a felszólalásomat, mi nem vennénk el családi adókedvezményt, hanem ugyanúgy lineárissá tennénk a jelenlegi helyzettől elmozdulva. Azt gondoljuk, hogy ugyanannyit ér minden egyes gyerek Magyarországon, és ezt vegyük figyelembe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra következik Göndör István, az MSZP képviselője.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Aradszki Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy miért váltottak a választók. Megmondom! Önök hazudtak (Vágó Gábor: Reggel, délben, este! -Derültség.) fantasztikusan és gátlástalanul. Nagyarányú adócsökkentést tetszettek ígérni, ezzel szemben mi a tény, mi a valóság? Az adóterhelés növekedett, az adókoncentráció növekedett.

Amikor azt mondja ön, hogy kivezeti a szakadékból az országot, és ez egy stabil rendszer, szeretném önt tájékoztatni: a beruházási ráta soha nem volt ilyen alacsony a rendszerváltás óta, mint most, 16 százalékon van, tehát ebből nem munkahelyek lesznek a versenyszférában, hanem továbbra is munkahelyek csökkenése. De ha úgy veszem, ahogy Papcsák képviselő úr, aki közgazdász doktor és azt mondta, hogy a negatív is növekedés, akkor azt mondom, hogy végül is megértem én önt, mert ezek szerint azzal, hogy most negatívban van, így is nő a gazdaság. Nem tudom, hogy ezt majd jövő év elején, amikor a KSH-ból az abszolút számok is világossá válnak, mit fognak erre mondani.

(23.40)

Családi adókedvezmények. Képviselő úr, ne haragudjon, én önről semmilyen körülmények között nem merném feltételezni, hogy a négy alapvető matematikai műveletnek és a százalékszámításnak nincs a birtokában. Önök alkották, tehát tudja, hogy a gyerekkedvezmény adóalap-csökkentő, és meg van határozva, hogy gyerekenként mennyi. Tehát akinek az adóalapja megvan, 1, 2, 3 gyerekkel ezt az összeget meg tudja szorozni és az adóalapból le tudja vonni, függetlenül attól, hogy ezt az adóalapot egy kulccsal számolták ki vagy kettővel. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Jámbor Nándor, a Jobbik képviselője.

JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Hallgatva a kormánypárti képviselőket, hát az önök pozitív felfogásától már csak egy ugrás az a kijelentés, hogy nagy a jólét, amit korábban az MSZP képviselőitől hallottunk. A valóság ettől igen messzire áll.

Mindenki, aki gazdasággal foglalkozik, tisztában van azzal a kérdéssel, hogy az adórendszer, önmagában az adóztatás módja nem jelenthet megoldást a gazdaság problémáira. Valóban része a gazdaságnak, de önmagában fellendülést, gazdasági növekedést nem produkálhat. És ahogy látjuk, Magyarországon ezt csak a gazdaság fellendülésével, a termelés beindításával, a vállalkozások segítségével lehet elérni. Minden vállalkozásnak az az alapvető feltétele, hogy a bevételei magasabbak legyenek, mint a kiadásai. Ez az alapvető szemlélet, ebből tudnak kiindulni. Ma, amikor a kis- és középvállalkozóknak a konjunktúra teljes hiányával kell szembenézniük, nem ez a helyzet. Számos példát tudnék felhozni, hogy milyen árbevételeket érnek el kisvállalkozók, vendéglátó egységek. Napi 10 ezer forintos árbevételt tudnak produkálni nálunk Békés megyében, Orosházán például. Nyilvánvaló, hogy ezekből a bevételekből cégeket nem lehet működtetni, nem lehet munkahelyeket fenntartani. Ha ezen a téren nem következik be hathatós változás, akkor teljesen mindegy, hogy milyen adótörvényeink vannak. A vállalkozók szívesen fizetnének bármilyen adót, de önök is tudják, ahhoz, hogy az adó megfizethető legyen, elsősorban eredmény kell. Nem a százalékok mértéke a meghatározó, hanem az, hogy egy vállalkozás rendelkezik-e eredménnyel vagy nem rendelkezik. Ez az alapvető kérdés.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra következik Gúr Nándor, az MSZP képviselője.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Aradszki képviselőtársam, nem elvitatható az adókoncentrációnak, az adóterhelésnek a növekedése. Ön azt mondja, hogy foglalkoztatásbővülés van Magyarországon. Szeretném önnek mondani, hogy stagnálásról beszélhetünk, a gazdasági-pénzügyi világválság előtti időszakot produkálja ma ez a kormány úgy, hogy közben a közfoglalkoztatottak számát lényegesen megemelte, úgy, hogy közben a nyolcórás foglalkoztatottak számát csökkentette, és a 4-6 órás foglalkoztatottak számát több tízezerrel megnövelte. Hát ez nem foglalkoztatásbővítés! Ez nem foglalkoztatásbővítés, nem gazdaságélénkítés eredménye, és nem jó adópolitika következménye.

De van egy másik válfaja, másik vetülete is a kérdésnek. Ez pedig az, hogy azzal az adópolitikával és "gazdaságpolitikával" mit értek el. Azt érték el, hogy ma ebben az országban két és fél év leforgása alatt több mint 1 millióval nőtt meg azok száma, akik a létminimum alatt élik az életüket. 1,2 millió ember pedig a szegénységi küszöb alatt éli az életét. Azt érték el, hogy a 18 év alatti fiatalok 23 százaléka a szegénységi küszöb alatt éli az életét. Azt érték el, hogy a magyar családok 74 százaléka úgy éli a mindennapjait, hogy ha nem várható kiadással kell szembenézniük - 50 ezer forintot meghaladó mértékű nem várható kiadással -, akkor remeg a család, mert nem tudja, hogy hogyan és miképpen oldja meg. No, szóval az önök gazdaság- és adópolitikája ezt a társadalmi helyzetet hívta életre. Azt a társadalmi helyzetet, ahol ma a minimálbér nettója és a létminimum között közel 30 ezer forintos differencia van, no nem a minimálbér javára.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Kiss Sándor, a Jobbik képviselője.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt hozzákezdenék a mondandómhoz, szeretném a fideszes vezérszónokot, Puskás képviselő urat kijavítani. Ő arról beszélt, hogy a szocialisták az okai annak, hogy devizában adósodott el a lakosság és az ország, ők preferálták a devizaeladósodást. Szerintem a Fidesznek ugyanakkora a felelőssége, sőt talán még nagyobb is ebben. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a fideszes önkormányzatok devizában vannak eladósodva. Szerintem a Fidesz ne mutogasson az MSZP-re, mert ők is ugyanolyan felelősök abban, hogy a lakosság és az önkormányzatok devizában eladósodtak. Szerintem ezt tisztázni kéne. Nem is akarok erről többet beszélni, de szerintem önök se beszéljenek.

Az a probléma ezzel a törvénnyel, hogy mindenről beszélünk, csak a lényegről nem. Elveszünk a részletekben. Mert a lényeg majd bizottsági módosító javaslatban lesz benyújtva, de azt még nem tudjuk, és akkor arra majd öt perce lesz egy frakciónak, hogy a lényegről beszéljen. Én ezt tartom a legnagyobb problémának ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, mert nem tudunk a lényegről beszélni, hanem csak kis apró részletekről van lehetőségünk elmondani a véleményünket, sajnos. De próbáljuk ezt is javítani, erről is valamilyen véleményt alkotni.

Nem értem a Fideszt, hogy miért ragaszkodik a 16 százalékos lineáris személyi jövedelemadó-kulcshoz. Egyrészt azért, mert igazságtalan, ezt mindenki tudja, önök is érzik, hogy ez igazságtalan, nem méltányos. Miért nem tesznek bele egy kis degresszivitást? Azt mondanák, hogy maradjon a 16 százalék, de a gazdagok, a sokkal többet keresőknek legyen 20 százalék egy bizonyos szint felett. Ekkor önök sem kapnának támadást az ellenzék folyamatos kommunikációja által, hogy a gazdagokat preferálják, ugyanakkor egy társadalmi ellentét sem alakulna ki, mert az alacsonyabban keresők is éreznék azt, hogy akik sokkal többet keresnek, azok több adót fizetnek. Nem logikus az, hogy miért ragaszkodnak a lineáris 16 százalékhoz, holott ez tulajdonképpen még igazságtalan és méltánytalan is.

Képviselőtársam az előbb a stabilitásról beszélt. Én nem mondanám, hogy ez annyira stabil, hiszen olyan gyakran változnak az adótörvények és az adóval összefüggő törvények, hogy itt mindenről lehet beszélni, csak stabilitásról és kiszámíthatóságról nem.

Én belemennék egy picit a részletekbe, ha megengedik, de ha nem, akkor is. Nézzük a 141. §-t! Sokat hallottunk arról, hogy a 35 évet be nem töltött első lakáshoz jutóknak milyen illetékkedvezménye van. Ez valóban kedvező javaslat. Én arra hívnám fel a figyelmüket - lehet, hogy én nem olvastam jól, bár szerintem egyértelmű a törvény szövege -, hogy ez csak a 15 millió forint alatti forgalmi értékű ingatlanokra vonatkozik. Ha egy fiatal pár egy 16 millió forintos ingatlant vesz, akkor ezek szerint ez rá nem vonatkozik? Mert a törvény szövege ezt tartalmazza. Mi adnánk is be erre egy módosító javaslatot, de ha az nem tetszik önöknek, akkor kérem, hogy javítsák ki az illetéktörvény 26. § (6) bekezdését, hogy ha egy fiatal vagy két fiatal egy 16 millió forintos forgalmi értékű ingatlant vásárol, akkor rá is vonatkozzon ez a kedvezmény legalább a 15 millió forint érték alatt.

255. §. Tudjuk, hogy van a kötelező kamarai tagság, ami azt jelenti, hogy mindenkinek kamarai tagnak kell lennie. Mi akkor is vitatkoztunk ezen, főleg a vonatkozásban, hogy vannak a kötelező szakmai kamarák az egészségügyben, az ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek körében, akiknek a működéséhez szükséges az, hogy kötelezően kamarai tagok legyenek. Ők ott már fizetnek kamarai tagságot, és nem 5 ezer forintot, hanem annál bizony sokkal többet. Az abszolút méltánytalan, hogy aki ott kamarai tag, az megfizeti a magas kamarai tagsági díjat, de még azért fizessen 5 ezer forintot is évente.

(23.50)

Ez is egy olyan momentum, ami nyilvánvalóan jó bevétel a kamarának, de egyszerűen az emberek igazságérzetét sérti, és én nem tudom, hogy miért kell önöknek ehhez is ragaszkodni azért a pár millió forintért, de ezt önök biztosan tudják.

A 260. és a 261. §-nál ez gyakorlatilag majdnem szó szerint már szerepelt az egészségügyi többletforrások biztosításáról szóló törvényjavaslatban, ahova nem tudjuk, hogy hogyan került be, de utána kivették. Itt alapvetően arról van szó, hogy szerződésenként, naptári hónaponként legfeljebb másfél millió forint összegben lehet készpénzzel fizetni olyan esetben, ha mindkét partner számlanyitásra kötelezett. Tulajdonképpen már minden vállalkozó számlanyitásra kötelezett, még az őstermelő is. Mindenki számlanyitásra kötelezett. De úgy gondolom - és ezt akkor is kifejtettük, és azt hiszem, még a fideszes képviselőtársam is kifejtette -, hogy ez a másfél millió forint nem életszerű. Tessenek elképzelni egy mezőgazdasági vállalkozót, aki műtrágyát vagy növényvédő szert venne, ott másfél millió forint egyszerűen nem tétel. Ő ezt most nem tudja teljesíteni másként, csak átutalással. Egyszerűen úgy gondolom, hogy ez a másfél milliós értékhatár alacsony. Valami olyan kitételt tegyenek bele, ami életszerű!

Az látszik, gondolom, azért is tették bele, mert a bankadóra mindenképpen szükség van, ami a sajtóhírek szerint már nem egy ezrelék lesz. Bocsánat, nem a bankadóról, a tranzakciós adóról beszélek. Tehát most már nem egy ezrelék lesz, hanem a sajtóhírek szerint kettő ezrelék. Kár, hogy ezt nem látjuk ebben a törvényjavaslatban. Mindenképpen szüksége van - úgy látom - a költségvetésnek erre a bevételre, de ne csinálják azt, hogy közben ezzel a piaci szereplőket, a gazdálkodókat felesleges kiadásra és felesleges macerára késztetik.

Ha hoznak egy adótörvényt, vagy nyilván a költségvetés számára bevételt kívánnak szerezni, akkor legalább ne úgy tegyék, hogy ezzel akadályozzák a gazdaság normális működését. Én erre hívnám fel a figyelmüket. Egyébként a földtörvénynél is ez volt, és most is itt. Én kérem önöket, hogy minden törvény megalkotásakor képzeljék bele magukat annak a helyzetébe, akire a törvény vonatkozik, tehát képzeljék magukat annak a piaci szereplőnek a helyzetébe, hogy milyen gondot okoznak neki azáltal, hogy ilyen adó- és egyéb törvényeket hoznak. Köszönöm szépen.

Én azt sajnálom, hogy Matolcsy úr várható törvényjavaslatáról nem tudunk értekezni, és nem lesz alkalmunk a bizottsági módosító javaslatot igazából kivesézni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Rónaszékiné Keresztes Monika, a Fidesz képviselője. Képviselő asszony!

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adótörvényekkel kapcsolatos módosítások tárgyalásakor most elsősorban az illetékeket érintő néhány pontban történő változásról szeretnék beszélni; reményeim beváltak, és még a mai napon.

A törvényjavaslat az illetéktörvény módosításával 2013. január 1-jével markáns és pozitív változásokat hozna többek között az illetékkulcsrendszer átalakulásával és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével. A módosítások által az illetékrendszer egyszerűbb lesz, és könnyebben érthetővé, alkalmazhatóbbá teszi az illetékszabályokat.

Az illetéktörvény módosítása egyaránt érinti az öröklési és ajándékozási illetékeket. Ez esetben a javaslat 18-18 darab adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetését javasolja. Az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9 százalék lenne. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír jelentőséggel, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnának. Az egyenes ági rokonok esetében valamennyi vagyon szerzése mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.

A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. A javaslat kezdeményezi az egyenes ági rokonokat megillető, értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást az özvegyek öröklésére is kiterjeszteni, annál is inkább, mivel az új Ptk. koncepciója szerint a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak.

A devizahitel-adósok helyzetének könnyítése érdekében, mivel ők a korábbi lakásukhoz képest kisebb forgalmi értékű lakást vásárolnak, a javaslat szerint bevezetésre kerülne az úgynevezett negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megszüntetése. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kezdeményezésének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt.

A családalapítást megalapozandó és a gyermekvállalási kedvet növelő fontos része a törvénynek, hogy a fiatalok esetében csökken a lakásszerzési illeték. A kormány kiemelt figyelmet fordít a fiatalok lakásszerzési lehetőségeire. A törvényjavaslat alapján a 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a jelenlegi 8 millió forintos értékhatárt 15 millió forintra emelné, és az illetékkedvezmény-maximumot megszüntetné. Ebből következően a 35 éven aluli fiataloknak az első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

Kitérnék végül még a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő változásra is. A javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon. Tekintettel arra, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés megszüntetésével a pénztártagságukat fenntartó munkavállalók is száz százalék tb-nyugdíjra szereznek várományt, ezért indokolt számukra is lehetővé tenni a megállapodáskötési lehetőséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat alapján elmondható, hogy a magyar kormány által 2013. évre tervezett adóváltozások stratégiai céljai között szerepel - hogy csak néhányat említsek - a gyermekvállalás ösztönzése, a családalapítás megalapozása, az illetékkulcsrendszer átalakítása, egységes adórendszer kialakítása, és nem utolsósorban az adómorál erősítése. Kérem ezért, támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Szabó Tamásnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. SZABÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban az adótörvények egészségügyi területet is érintő változásairól szeretnék beszélni, azok közül is a személyi jövedelemadóról szóló törvényt és a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos változásokat emelném ki.

A javaslat szerint a jövő évtől kezdődően a személyi jövedelemadó törvény a biztosítási jogviszonyokat a biztosítás közgazdasági tartalma alapján csoportosítja. A törvényjavaslat újrafogalmazza az adómentes és adóköteles biztosítási díj fogalmát, emellett több új fogalom is beépítésre kerül a törvénybe, például az életbiztosítás, betegségbiztosítás és járadékbiztosítás.

(0.00)

A javaslat definiálja a kockázati biztosítás fogalmát, amely alapján kockázati biztosításnak minősül az olyan személybiztosítás, élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. Amennyiben a kockázati biztosítás díja más személy által kerül kifizetésre, a juttatás adómentességet fog élvezni. Minden olyan biztosítás esetében azonban, amelyek nem minősülnek kockázati biztosításnak, a díj átvállalása adóköteles lesz. A fent említett módosítások érintik továbbá a biztosítások közül az olyan kockázati, halálesetre szóló életbiztosításokat, amelyek teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező biztosításoknak minősülnek. Az említett biztosításokba a munkáltató által fizetett összeg a befizetéskor és nem a biztosítás visszavásárlásakor válik adókötelessé.

A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse adókötelezettségét, és így az adminisztrációs terhek csökkentését is célozza vagy eléri ez a módosítás. Pontosításra kerül a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának módja, így a kamatjövedelem kiszámítása során csak a megtakarítási biztosítások díja számolható el költségként, a kockázati biztosításoké nem.

A járulékszabály-módosítási javaslatok egyrészt az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó szabályai közti összhang megteremtését célozzák, egyúttal tartalmazzák a kapcsolódó törvények, például az új munka törvénykönyve változásai miatt szükséges átvezetéseket, pontosításokat is. A járuléktörvényt érintő módosítási javaslatok szerint 2013-ban az infláció mértékével emelkedik a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege, havi 6390 forintról 6660 forintra. A központi költségvetés a szolidaritási alapon jogosultak egészségügyi ellátásának fedezetére pedig jogosultanként havi 5790 forintot fizet az E-alapnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról összességében elmondható, hogy a 2013. évre javasolt adóváltozások fókuszában egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdítása, a gyermekvállalás ösztönzése, az egységes adórendszer kialakítása, az illetékkulcsrendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll. Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra következik Göndör István, az MSZP képviselője.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Nekem csak az a bajom, képviselő úr, hogy a biztosítások...

ELNÖK: Nagyon halkan szól. Hangosabban, hogy jobban halljuk!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A mikrofonomat messze hagytam. Lehet azt mondani, hogy a biztosításokat jobban definiálja, elkülöníti, és a munkáltató által be fognak fizettetni, a munkáltató által adott összeg 1,19-szeresére még rá 43 százalékot. Szóval, lehet így is megközelíteni, csak azzal kéne... - tudom, beleillik ez a Fidesz társadalompolitikai felfogásába, mert ahogy a magánnyugdíjpénztárakat einstandolták, tehát ország-világ előtt világossá tették, hogy az öngondoskodás a Fidesz számára egy üldözendő cselekedet, nem támogatandó cselekedet, most ezt annyiban fordítja meg, hogy a munkáltató, ha gondoskodott és hozzájárult, és segített, és azzal is ösztönözte az öngondoskodást, hogy hozzájárult a munkavállalójának az ilyen jellegű megtakarításához, ezt most önök egy ilyen adóteherrel megterhelik; ugye, nem gondolják komolyan azt, hogy a munkáltatók tömegei folytatni fogják ezt a tevékenységet. Az első adandó alkalommal kiszállnak ebből, mert már folyamatban vannak ezek az ügyek, kiszáll belőle, és ettől kezdve nem fog tudni teljesíteni.

Tehát előáll a munkavállaló és a biztosító közt egyfajta konfliktus, amit majd valakinek meg kell oldani, de azt gondolom, hogy ez önöknek nem probléma, mert a magán-nyugdíjpénztári rendszer után is tizenvalahányszor kellett hozzányúlni a törvényekhez, hogy egyáltalán elvarrják azokat a szálakat, hogy mit jelent az, hogy először a havi befizetéseket vették el, utána pedig a teljes megtakarítást, és próbáltak valamilyen úton-módon csatornát kitalálni azoknak, akiket visszaengedtek az állami rendszerbe. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót Ékes Józsefnek, a Fidesz képviselőjének.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Úgy látom, a Fidesznek még elég sok ideje van, tehát bőven beszélhetek én is az eddig elhangzottakkal kapcsolatosan. Kolber István képviselőtársam, független képviselő felállt, és millióegy tanácsot megfogalmazott a maga részéről, és az aggályait úgy foglalta össze, hogy ez a kormány ebben az országban egy gazdasági káoszt és vele párhuzamosan egy totális leépülést idéz elő. Úgy hirtelen eszembe jutott, hogy miért is lett... - 2002-ben, amikor 5,6 százalék volt a munkanélküliség, 2010-re 11,7 százalék. Ezt nyugodtan mondhatom Gúr Nándor képviselőtársamnak is, mert olyan csodálatosan beszélt a Fidesz hibáiról, csak valahogy az ember a képet nem tudja úgy összerakni, hogy mi a manóba, és hogy a manóba lett 5,6-ból 11,7 százalék.

Mondom tovább, képviselőtársam, mert amikor 2002-ben 53 százalék volt az államadósság, akkor hogy a manóba lett 2010-re 81,7 százalék? Ez is egy kérdés, mert olyan csodálatos dolgokat mondtak el, hogy egyszerűen hihetetlen, csak nem értem, hogy akkor abban a nyolc évben Magyarország hogy tudott ennyire lecsúszni, képviselőtársam. Mert ön beszél gazdasági növekedésről, mondjon nekem 2002 óta olyan egészséges évet - 2003 kivételével -, amikor az önök ideje alatt a gazdasági növekedés elérte a 3 százalékot. Nem tud mondani. Sőt, tudok olyan évet mondani, amikor mínusz 8 százalék volt a gazdasági növekedés (Göndör István: Ez 2008.) annak ellenére, hogy fölvettek 20 milliárd euró hitelt, és egy év alatt el is költöttek belőle 13 milliárd eurót. Ugye, Göndör képviselőtársam, el lett költve. (Göndör István: A többi meg tartalékban van.)

El lett költve a 13 milliárd, és vele párhuzamosan ebben az országban 1,1 millió család - ennyi volt a felvett hitelek nagyságrendje létszámban -, és ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor az 3,3 millió állampolgárt érint - ha a családról beszélünk, és átlagban 3 fős családról beszélünk -, és akkor fölteszi és elmondja Gúr Nándor képviselőtársam, hogy egymillióval nőtt a szegénységbe átfordult családok száma. Képviselőtársam, 7000 milliárd forintos hitelt vettek föl az alatt az időszak alatt a családok, amikor önök nem produkáltak gazdasági növekedést, nőtt a munkanélküliség, és felment az államadósság is 82 százalékra.

Hogy miért nincs fogyasztás? Mert ez az 1,1 millió család belekerült abba a spirálba, hogy ebből legalább 800 ezer család a totális tönkremenés szélére került az önök idejében, az önök jóvoltából, képviselőtársam. Miért nincs fogyasztás? Úgy egyébként egész Európában nincs fogyasztás. (Göndör István: Reáljövedelem-csökkenés van.) Göndör képviselőtársam, én önt végighallgattam. Többször hozzászólt, türelmes voltam, nem kiabáltam be, legyen ön is türelmes, és hallgasson meg, hallgasson most végig ön is engem.

ELNÖK: Van 2 perc 16 másodperce, képviselő úr.

(0.10)

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Azután nézzük meg a vállalkozásoknál is: ugye, a vállalkozások is több mint 3000 milliárd forint nagyságrendben vettek fel hitelt, devizahitelt, és amikor a cégbedőlésekről beszélünk, akkor ezek is javarészt ennek köszönhetik a bedőlést, mert gazdasági növekedés nem volt, hitelből próbálták ők is akkor túlélni azt az időszakot, amit önök okoztak.

Nemrég jött ki egy számítás, és ezt nem mi számoltuk ki, hanem máshol számolták ki, hogy ebből az országból megközelítőleg 3000 milliárd forint nagyságrendű vagyont mentettek ki, Ugye, emlékeznek az off-shore cégekre? Ugye, emlékezünk rájuk? És a nevekre is emlékezünk, hogy körülbelül kik működtették ezeket az off-shore cégeket, én ezeket most nem akarom elmondani. 3000 milliárd! Ha nem tette volna lehetővé az akkori kormányzat és adózási rendszer, hogy ezt a pénzt kivigyék, akkor hol is tartana az ország? Képviselőtársaim, körülbelül hol tartana ez az ország? Ugyan abból most az elmúlt időszakban, amikor Göndör Istvánék meghozták azt a törvényt, hogy haza lehet hozni adómentesen vagy minimális adóval az off-shore által kimentett milliárdokat Magyarországról, akkor 2010-re, ha jól emlékszem rá, Veres úr még mondta is, hogy 2 milliárdot hazahoztak. Most, hogy egy ösztökélő erő is hozzájárult ehhez, már körülbelül 60 milliárdot hazahoztak. Mikor hozzák haza a 3 ezret? Ez egy nagy kérdés. Tehát tegyük fel ezt a kérdést, Gúr Nándor képviselőtársam.

Beszélünk a beruházásokról. Én úgy érzem, az európai tendenciához képest azért Magyarországon is az elmúlt időszakban történtek beruházások. Csak emlékezzen vissza arra az ÁSZ-jelentésre, amikor 2009-2010-ben még Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke kihangsúlyozta a pulpitusról is, hogy évente a költségvetésből a feketegazdaság jóvoltából, a szürke- és feketegazdaság jóvoltából olyan 400 milliárd forint tűnik el. Képviselőtársam, ugye, tetszik erre emlékezni? De ennyit mondott, ennyi is volt több jelentésben és több megállapításban, hogy körülbelül a magyar gazdaság így működött.

Nemrég voltam egy országban, ahol úgy fogalmaztak, ha radikálisan pillanatok alatt megszüntetnék a korrupciót, akkor totálisan bedöglene a gazdaság. Elnézést a kifejezésért, de körülbelül ezzel a fogalmazással éltek. Ha azokat a lépéseket, amelyeket a Fidesz most az elmúlt időszakban meghozott a tisztulás irányában... - és ehhez tartozik az egykulcsos adórendszer is, mert amikor Szlovákia bevezette az egykulcsos adórendszert, akkor rádöbbentek arra, hogy olyan mértékben megnőtt az állam bevétele, amire saját maguk nem számítottak. Ezt az akkori pénzügyminiszter mondta el, mert beterveztek egy adóbevételt, és döbbenet volt számukra, hogy jóval több adó folyt be belőle.

Kiss Sándor képviselőtársam, csak próbáljuk meg úgy összerakni, hogy ennek az országnak durván 21 000 milliárd forintot kell kifizetnie aránylag gyorsan, és ezt egyébként terhelik a kamatok is. Az állampolgároknak 7000 milliárd forintot kell visszafizetniük a banki hitelekre. Tehát ők vásárolnának egyébként, ha nem kellene a hiteleket törleszteniük. Tehát miért nincs fogyasztás? Miért csökkent le a fogyasztás? Mert akkor adtak egy esélyt, belelovaltak mindenkit abba, hogy nem számít, vegyétek csak fel a hitelt, semmi gond nincsen, azután jött a gond, és onnantól fogva egyre kevesebben fogyasztanak.

Nézzük meg azt, hogy itt beszélnek a gazdagokról, Göndör István is. Magyarországon kit nevezünk gazdagnak? Aki 200 ezer forintot keres? Vagy aki 250 ezret keres, mondjuk, ha egy kezdő orvos esetleg eléri azt, hogy meg tudja keresni? Lehet itt mondani, hogy gazdagnak számít, képviselőtársam? Nem. Aki 300 ezer forintot keres, az sem gazdag. Aki esetleg maffiózó módszerekkel, off-shore-okon keresztül más országban bankoltat, körülbelül azt nevezzük gazdagnak, akinek tök mindegy, hogy mi milyen adót és adótörvényt fogadunk el, mert a gazdagságából eredően neki ezek a törvényi változások vajmi keveset mondanak. Mennyi lehet ennek a nagyságrendje Magyarországon? Olyan fél százalék körül? 0,3 százalék körül? Tehát ezeket is meg kell fogni.

Én úgy érzem, hogy ma a magyar társadalomban sem egy kereskedő, sem egy cégben lévő ügyvezető igazgató nem nevezhető gazdagnak - időm van még, mert türelmes voltam én is -, tehát tényleg nem nevezhető gazdagnak, de az a tendencia, ami az elmúlt időszakban és az elmúlt 22 évben vagy 20 évben ebben az országban történt, és Kolber István is úgy fogalmazott, hogy ugye, a kapitalizmus irányában döntött a rendszerváltozás, és majd ha önök összefognak újra a DK-sokkal, akkor itt majd újra lesz Kánaán. Annak idején volt egy miniszterük, aki úgy fogalmazott, hogy dübörög a puma, azután közben ő is eltűnt, meg lehet, hogy az off-shore oldalakon tulajdonképpen szárnyakat is kapott. De szeretném kihangsúlyozni: ez az ország, ez a gazdaság, ez a társadalom akkor tud majd talpra állni, ha minden területen tiszta viszonyokat próbálunk megteremteni, mint ahogy az illetéktörvénnyel kapcsolatosan beépülnek kedvezmények az általában fiatal házasoknál, vagy adott esetben a jövedéki adótörvény területén lesznek változások.

Beszéltem több olyan tisztességes vállalkozóval, akik saját maguk fogalmaztak úgy, hogy azok a lépések, amelyeket a Fidesz az elmúlt időszakban megtett, egy hihetetlen értékű tisztulás irányába vezetnek, és onnantól fogva stabilabbá válnak a vállalkozók esélyei, lehetőségei. Miért mondom ezt? Miért született ebben az országban olyan 700-800 milliárd forint nagyságrendű - ez 2010-ig, Gúr Nándor képviselőtársam - körbetartozás? Mert az olyan cégek, amelyek már tudták előre, és sportot űztek abból, hogy úgysem fognak fizetni az alvállalkozóiknak, ezek a cégek okozták, és általában ezek a cégek, azt lehet mondani, ilyen maffiamódszerekkel aláígértek a tisztességes vállalkozóknak, ugyan foglalkoztatottjuk nem volt, amikor elnyerték a munkát, esetleg egy gépkocsivezető, aki cipelte a szerződéskötőt, tudták előre, hogy úgysem fognak fizetni, és bedöntötték azokat az alvállalkozókat, akik abban az időszakban úgy gondolták, ha még egy-két évet kihúznak, még olyan alacsony áron is, amivel elvállalták a munkát, talán kikerülnek a bajból. Csak nem kerültek ki, hanem még súlyosabb bajba kerültek.

Ugye, a körbetartozások nagyságrendje is 700 milliárd környékén volt. Ez még mindig van, mert sajnos a törvények életbelépésével egyből nem tisztul meg minden, ezért van a NAV-nak óriási szerepe ebben a kérdésben, és ezért van az a rengeteg vagyonvizsgálat is, mert az a rendszer, ahogy akkor működtette és működött, tette lehetővé azt, hogy ilyen piszkos módszerekkel az esetleges tisztességes alvállalkozót is tönkre lehetett tenni. Az is az önök igazságérzetével és rendszerében tudott azzá fajulni, amivé fajult.

(0.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez az ország ezt a hihetetlen mértékű adósságállományt és - a múltkoriban is elmondtam a költségvetési vita kapcsán - azt a hihetetlen mértékű örökséget, amire utána Kovács Tibor képviselőtársam és Göndör István is megpróbált elég hangosan viszonválaszolni, ha ezeket a lépéseket az ország nem teszi meg, és ha nem fizeti vissza az adósságot, valamint azt az örökséget, amit önök keletkeztettek - itt értem az áfa-visszatérítésnél a 250 milliárdot vagy a MÁV vagy a Fejlesztési Bank vagy az önkormányzatok esetében a hitelállomány átvállalását -, akkor ez az ország még mélyebb pontra süllyed. De ezt is mint egy hagyatékot tulajdonképpen ennek a kormánynak kell kigazdálkodnia. De ugyanígy lesz az önkormányzatoknál az a 600 milliárd is, amivel majd megsegíti a kormány az önkormányzatok hiteltartozásainak a csökkentését.

Ha ezeket sikerül egy-két éven belül rendezni, egy dolgot higgyenek el: az ország képes talpra állni. Mert képes lesz talpra állni, mert azáltal csökken az ország teherviselése, és majd biztos - hisz minden évben az adótörvényekről is beszélni kell -, hogy ahogy csökkennek ezek a terhek az országra nézve, úgy egészen biztos, hogy a következő lépésként lehet olyan döntéseket meghozni, amelyek adó szempontjából is még kedvezőbbé teszik a feltételeket. Csak hát ezeket csökkenteni kell. Lehet itt elképzeléseket meg ideákat meg vágyálmokat felsorakoztatni, ma, jelen pillanatban ennek az országnak ekkora adósságállománya van. Ez keletkezett, és ennek az országnak ezt valamilyen úton-módon ki kell fizetnie.

Számtalan olyan lépés született az elmúlt időszakban, amely a változások irányába is hat, hisz Göndör István is elmondta, hogy ott hagy 300 milliárdot hazai mikro- és kisvállalkozásoknál. Ennek is lesz hatása. Nem holnap, mert január 1-jétől kell életbe lépnie, aztán majd ha elkezd dolgozni, és majd ha tényleg ott marad a 300 milliárd az egyéni és kisvállalkozásoknál, akkor egészen biztos, hogy lesz olyan hatása, hogy több marad a vállalkozónál, és többet tud esetleg fejlesztésre fordítani.

De számtalan ilyen törvény fogalmazódott meg a fiatal pályakezdők esetében, az 55 év fölöttiek esetében, és hát ezek is tulajdonképpen egyfajta adóteher-csökkentést okoznak - fogalmazzunk úgy - a vállalati adóterheknél, hisz kedvezményeket hagy ott, tehát többfajta kedvezményt hagy ott. Ennek is lesz hatása mindenképpen. És ha körbenézünk az európai országokban, ma összesen három ország van a 27 tagország közül, amelyik a költségvetési hiányát 3 százalék alatt tudja tartani. Tehát e mellett a hihetetlen mértékű eladósodás mellett is még mindig 3 százalék alatt tudja tartani, és mellette nem kellett újabb hiteleket felvenni, hanem hellyel-közzel a piacról tudja finanszírozni magát az ország. (Göndör István közbeszólása.)

Göndör képviselőtársam, akkor miért tetszettek felvenni 20 milliárd eurót? Gondolom, a választ meg fogja rá adni, de úgy egyébként miért tetszettek felvenni, és hogy a manóba', hogy egy év alatt abból 13-at el is költöttek? Annak ellenére, hogy elvették a 13. havi fizetés esélyét, lehetőségét, meg a nyugdíjakat is tulajdonképpen csökkentették, szűkítették, hisz a 13. havi nyugdíj is ezzel párhuzamosan megszűnt, bérstopot vezettek be, és lehetne sorolni egy csomó dolgot.

Tehát lehet itt olyan dolgokat a Fidesz fejéhez vágni, aminek az okozói tulajdonképpen teljes egészében önök voltak azzal a helytelen gazdaságpolitikával, azzal a helytelen költségvetési gazdálkodással. Hisz 2004 óta soha nem sikerült 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt. Amikor annyira jól ment, hisz Kolber István is ezt mondta, az akkori miniszter azt mondta, a puma ugrál, röpül, és mégsem sikerült 3 százalék alatt tartani, sőt ugye az államadósság is elszállt.

Tehát arra kérek mindenkit, és itt nem a Jobbik irányába mondom, hisz 2010 óta vannak a parlamentben, de amikor önök ilyen dolgokat fogalmaznak meg, akkor valahol tényleg úgy belül kellene rendezni a dolgokat, és azt mondani, hogy gyerekek, hatalmas hibát követtünk el, padlóra küldtük ezt az országot. Na most, ami jó, akkor legalább mondják ki azt, hogy ezek jó dolgok, és ezeket érdemes továbbcsinálni.

Ugye beszélnek arról, hogy a bankadóval kapcsolatosan igen, megterhelte a magyar kormány a bankokat. Annyira áthárítani nem is tudják úgy egyébként, mert a vállalkozásoknak alig adnak hitelt. (Gúr Nándor közbeszólása.) Hadd fejezzem be, mert ön is elég sokat beszélt. Alig adnak hitelt, a lakosság is egyre kevésbé jut hozzá hitellehetőséghez, annak ellenére, hogy amikor önök működtették az országot, akkor a THM hol is volt. 430 százalék környékén? Ugye, ismerünk olyan bankot, amely úgy adott hitelt, hogy 450 vagy 460 százalékos THM-mel. Bekorlátozta ez a kormány a THM radikális lecsökkentését? Ugye, bekorlátozta, képviselőtársam? Hihetetlen mértékben bekorlátozta. És ezeknek a dolgoknak, amelyek most megtörténtek az elmúlt egy-két évben, a hatásait nem egyik napról a másikra lehet érezni, hanem valóban, amikor a dolgok helyreállnak és rendeződnek, akkor jelentkezik ennek a hatása.

Itt a képviselő asszony mondta a születési arányszámokat. 1998 előtt is csökkent Magyarország népessége, 1998-2002 között születtek meg azok a döntések, amelyek a fiatal házasok irányában próbáltak meg kedvezményeket megfogalmazni, és lám az első növekedés 2003-ban történt. És majd utána, mikor jöttek önök, rá három évre radikálisan csökkent Magyarország lélekszáma. Most, hogy ezek az intézkedések megszülettek, ha jól tudom, ebben az évben megállt a fogyás. Ugye, képviselő asszony, képviselőtársak? Ugye, ebben az évben megállt a fogyás, mert kicsivel több gyermek születik, mint amennyien elhaláloznak. Tehát két éve van a kormány hatalmon, és hozta meg az intézkedéseit, és most ért el abba az irányba, hogy megállt a fogyás. Megállt a fogyás. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Igen, csökkent a mértéke tulajdonképpen.

ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy népességi vitanapot ne kezdjünk. Nyilván képviselő úr erről szólt, de ne inspiráljuk ebbe az irányba, kérem!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Jobbikos képviselő asszony vetette fel ezt a kérdést, és ő is áldásos állapot előtt van, tehát gyermekszülés előtt van, és gondolom, ebből adódóan vetette fel ezt a problémát. De ennek a tendenciái általában nem azonnal, hanem két-három év múlva jelentkeznek. Tehát bízom benne, hogy Magyarországon az oly mértékű fogyás, ami eddig bekövetkezett, az előbb-utóbb a bővüléshez fog vezetni, hogyha a magyar társadalomban is a megnyugvás állapota valóban bekövetkezik. Nem azt mondom, Gúr Nándor képviselőtársam, hogy akik minimálbéren vannak, mert az elmúlt nyolc évben lehetett volna jóval többet tenni a minimálbéren élők esetében. Miért nem tetszettek fölemelni 120 ezerre a minimálbért? Miért nem emelték föl? Megkérdezem: miért nem tetszettek fölemelni? Amikor ugye azt mondták, hogy a gazdaság dübörög, és hitelt is vettek föl, miért nem emelték meg? És a teherviselés szempontjából is, ha megnézzük azt, hogy az elmúlt tíz év folyamán ugye most léptük át a hárommillió-kilencszázvalahányezer foglalkoztatotti arányt. Ugye, Gúr Nándor képviselőtársam, az elmúlt tíz évben soha nem volt ekkora? Aztán ön meg beszél arról, hogy munkahelyeket kell teremteni.

(0.30)

Csökkent a munkanélküliek száma, képviselőtársam. Ebben a hihetetlen állapotban, amikor Európában egyik ország sem mondhatja el magáról, hogy tudta csökkenteni a munkanélküliséget. Tessék megnézni, Spanyolországban hány százalékos a munkanélküliség: 25, képviselőtársam. Tehát én azt hiszem, hogy jelen pillanatban ennek az országnak ebben az állapotban nincs szégyenkeznivalója, csak azok a terhek, amelyek itt maradtak és itt hagytak, és amiket aránylag gyorsan vissza kell fizetni, ugye az IMF-hitelt is négy év alatt, mert négy év alatt vissza kell fizetni. Mennyit kell a jövő évben visszafizetni ennek az országnak? 5,6 milliárd eurót jövőre, 2013-ban. Önök egy év alatt elköltötték, nekünk meg három év alatt vissza kell fizetni.

Én röviden ennyit szerettem volna elmondani. Lehet, hogy bármit ezzel kapcsolatban rosszul számoltam, Göndör István képviselőtársam, de ezeken a tényeken nem fog változtatni a mi vitánk, mert ha 53 százalékról 82-re felmegy az adósságállomány, ez a tény. (Gúr Nándor: Ez se igaz!) Ezt aztán lehet magyarázni huszonkétféleképpen, akkor is tény. (Gúr Nándor: Nem.)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Jámbor Nándor, a Jobbik képviselője.

JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánok vitatkozni Ékes József képviselőtársammal, sőt nagymértékben egyetértek mindazzal, amit a korábbi ciklusok gazdaságpolitikájával kapcsolatban elmondott. De egyet azért el kell ismerni, gazdálkodással foglalkozó emberként azért el kell azt is ismerni, hogy olyan gazdaságpolitikát, amely nem tud növekedést produkálni, azért nem kell hogy dicsérjünk.

És ugyanakkor, amit az államadóssággal kapcsolatban és az államadósság törlesztésével kapcsolatban elmondott, ez igaz, de hogy a társadalom jelentős részét az újabb és újabb elvonások a megszorításoknak köszönhetően szociális válságba sodorja, ez is egy ténymegállapítás, amivel, úgy gondolom, hogy szintén nem lehet vitatkozni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Lehet, hogy mégis lehet vitatkozni. Megadom a szót Ékes Józsefnek, a Fidesz képviselőjének két percben.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt hittem, Göndör István is megnyomta, de ezek szerint mégse nyomta meg. Vagy úgy megy, hogy...

ELNÖK: A sorrend az úgy megy, hogy kormánypárt, ellenzék.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Az egészen biztos, és ezzel egyetértek, hogy vannak dolgok, amivel tényleg nem lehet vitatkozni, mert vannak dolgok, de ha azt a tendenciát nézzük meg, és itt most beszéltünk Spanyolországról, Olaszországról, Franciaországról, Lengyelországról, Romániáról, ott, ahol a kényszerhatások kapcsán olyan lépéseket tettek meg, hogy radikálisan csökkentették a nyugdíjakat, radikálisan csökkentették a közszférában dolgozók bérét, és számtalan olyan intézkedést hoztak, amely egy csapásra hatalmas összeggel sújtotta az állampolgárokat kivétel nélkül ebben a tendenciában, akkor még mindig, nem azt mondom, hogy könnyebb, mert butaság lenne ezt mondani, hogy könnyebb lenne elviselni, de még mindig nincs olyan erős hatása, hogyha egy bizonyos minimális adót megpróbálok szétteríteni. Tehát a minimálist arra értem, hogy ugye itt beszélünk a csekkadóról, mert sokan mondják itt a csekkadót, a csekknél idáig is be kellett fizetni, mondjuk, 240 forintot. Ugye, be kellett fizetni? Ezzel az adóval, amire azt mondjuk, hogy egy ezrelék, erre - nem számoltam pontosan utána - rámegy két forint. Ez még mindig egy jobb állapot, mintha azt mondta volna a kormány - mint ahogy Spanyolországban meg máshol mondták -, hogy radikálisan csökkentem a nyugdíjakat vagy radikálisan csökkentem adott esetben a közszféra bérét, mondjuk, 20 százalékkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mint ahogy megcsinálták más országokban. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Göndör Istvánnak, az MSZP képviselőjének.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha most tanárember lennék, azt mondanám, hogy ötös, Ékes képviselő úr.

A tiszta viszonyokról csak ennyit mondok: a közbeszerzési törvényből mi töröltük el a táskás beszerzőket, önök nulla perc alatt visszahelyezték, sőt kibővítették a kört, hogy hol nem kell közbeszerezni.

Körbetartozás. Csak rövid idő alatt most a közszféra több mint 60 milliárddal tartozik a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Ennek több mint kétharmada túl van a 60 napon, képviselő úr. Tessék akkor ezt hozzátenni!

Nem szeretem, hogy a számba adta, én csak azt mondtam, tehetős. Számomra a tehetős 500 ezer fölött van. És ön ugyanúgy tudja, ahogy én is tudom, hogy a 200 ezer az átlag, amiről én mindig beszélek, az a 200 ezer körüliek.

És amikor fogyasztásról beszélek. Képviselő úr, a senki nem jár rosszabbul, a Rogán-féle bérkommandó, és amikor elismeri a KDNP frakcióvezetője, hogy bizony segíteni kell - a 6 százalékos infláció nem a tehetőseket ütötte meg, hanem ezeket, az átlagot és az átlag alattiakat. Ezért nincs fogyasztás, mert ők élelemre költenék, ha ott van.

És miközben ön arról beszél, hogy megszorítások itt-ott. Az a 600 milliárd, az a 100 milliárd, ami most újra ott marad a tehetőseknél, abból mennyi mindent lehetett volna megtenni!

Aztán nem hagyom ki az IMF-hitelt sem. Képviselő úr, igen, felvettük, 3 százalékos kamaton. Nem 7, nem 8, nem 9, mint ahogy azt önök teszik. Tehát miközben amikor a miniszterelnök megdöngeti a mellét, hogy a piacon tudott hitelt felvenni, az mindig 7 százaléknál nagyobb. Tessék kiszámolni, minimum 4 százalékos resztli, de inkább több, az is az adósságot növeli!

És akkor nekem már csak egy kérdésem van: hová lett a 3 ezer milliárd magán-nyugdíjpénztári pénz, mert abszolút összegben nőtt az adósságállomány. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Ékes Józsefnek, a Fidesz képviselőjének, két percben.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Göndör István képviselőtársam, 2011-ben mekkora kamatterhet kellett ennek az országnak kifizetnie? Írd és mondd, 1300 milliárd forintot. Nem a törlesztést, csak a kamatterhet. Mennyit kellett ebben az évben kifizetni ennek a kormánynak? 1100 milliárdot. Mennyit kell jövőre kifizetnie?

Képviselőtársam, amikor azt mondjuk, hogy 81,7 százalék, és a forint-euró billegésénél most 77 százalék környékén mozog az államadósság csökkenése, ebben közrejátszik az, hogy a forint és a valuta közti árfolyamoknál milyen tételeket nézünk, de mégis sikerült valamilyen mértékben csökkenteni az adósságállományt.

És amikor az alkotmánnyal foglalkoztunk, és megpróbáltuk bebetonozni, az adósságállomány nem lehet több mint 50 százalék, nagyon sok országban hasonlóképpen 50 százalék alatt tartják tudatosan, és nem engedik 50 százalék fölé az adósságállományt, mert onnantól fogva, ha a fölé növekedik, abban a pillanatban egy ország finanszírozhatatlanná válik. Tehát ha nem tudjuk radikálisan csökkenteni az államadósságot, és ha nem tudjuk 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, akkor ez a spirál hihetetlen mértékben és gyorsulással pörgeti bele az országot abba, hogy egy totális pénzügyi-gazdasági válságot fog elérni. Mint ahogy nagyon sok ország ebbe a helyzetbe került bele, ahol 120 százalék környékén mozog az államadósság, és elment, mondjuk, a költségvetési hiány 8-9 százalékra. Spanyolország ebben a helyzetben van most jelen pillanatban. Tehát azért is kell mindenáron és mindenképpen az adósságot ilyen mértékben csökkenteni. Az, hogy ezek a mozgások közrejátszanak, az egy európai uniós tendencia. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Szintén kétperces időkeretben Kiss Sándor, a Jobbik képviselője következik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én arra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy az adónak a gazdaságpolitikában több funkciója van. Annak csak egyik része az, hogy az állam számára bevételt biztosítson, de a gazdaságpolitikában az adó orientálhat bizonyos gazdasági tevékenységre, valamerre elmozdíthatja magát a gazdaságot. Amit most tapasztalunk a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, az gyakorlatilag kimerül az adókivetésben, az adókivetés mikéntjében.

(0.40)

De önmagában, hogy gazdaságélénkítést hozna, akár még maga az adópolitika is hozhat gazdaságélénkítést, ezt nem tapasztaljuk. Amit én hiányolok a kormány gazdaságpolitikájában, az az, hogy nincs gazdaságpolitikája azon kívül, hogy minél több adót beszedjen, mert a hiteleket fizetnünk kell. Nagyon jó példa erre a közmunkaprogram. A közmunkaprogram: sok milliárdot rákölt az állam és odarakja az önkormányzatoknak. Az önkormányzatnak biztosítja a pénzt, és oldjátok meg, ahogy akarjátok, de nem vesz részt magának a közmunkaprogramnak a megszervezésében.

Tessenek elképzelni, hogy ha a new deal idején az USA-ban rábízták volna a sheriffre a közmunkaprogramot! Mi lett volna abból? Semmi. Nyilván az állam szervezte meg magukat a közmunkaprogramokat. Ezt csak azért hoztam fel példának, mert sajnos most az állam nem vesz részt igazából akár a közmunkaprogramokban és akár a gazdaság élénkítésében. Nincsenek ötletei, csak maga az adókivetés és az adóbeszedés mikéntjére vannak elképzelései, és ezt hiányolom.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Egy lényegre törő, tömör felszólalásra számíthatunk, 10 másodperc áll rendelkezésre Gúr Nándornak, az MSZP képviselőjének. Rajta, képviselő úr!

GÚR NÁNDOR (MSZP): A kiszámíthatatlanság hozza a bizalmatlanságot, azért sincs fogyasztásbővülés. Ékes képviselőtársam, az adósságcsökkentés tekintetében van tennivalójuk, de nem elkobzott pénzekből kell csinálni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. És most megadom a szót rendes felszólalásra, 15 perces időkeretben Bartos Mónikának, a Fidesz képviselőjének.

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaim sok mindent említettek és ezen késői órán nem követném el azt a hibát, hogy ezeket megismételjem. Egy aspektust azonban mindenképpen szeretnék kiemelni, és ez az egy aspektus nem elsősorban azokat a területeket érinti, amiket a mi bizottságunk, a fenntartható fejlődés bizottsága is tárgyalt, a helyi adók, a gépjárműadó, a regisztrációs adó és a termékdíjtörvényt illető javaslatok, és nem is azokat a javaslatokat, amiket én is nagyon vártam már mondhatni, hosszú évek óta. Ilyen például a jövedékiadó-változtatásokkal elérhető azon lehetőség, hogy a gazdák számára a saját gazdaságban előállított növényi olaj saját gépeikben történő felhasználása biztosítva legyen.

Igaz, ezt a pontot a mi bizottságunk nem tárgyalta, de mégis hozzánk közel állónak érzem, hiszen segíti az energiafüggőség csökkentését, a megújuló energiaforrások használatának növelését, és azt gondolom, hogy valamilyen módon az öngondoskodásnak is fontos eszköze. Bevallom képviselőtársaimnak, mielőtt elmondanám, hogy mi is az egy aspektus, amire kitérnék, hogy érdekes volt hallgatni a vitát még úgymond kívülállóként figyelve azt, hogy az ellenzéki képviselők a kritikájukat ismételgették, és csak negatív mondandójuk volt, kormánypárti képviselők pedig megpróbálták őket meggyőzni arról, hogy igenis mik azok a pozitív hatások, amiket gondolnak, mit gondolunk az előttünk fekvő változtatásokról.

Ilyenkor én mindig emlékeztetem magam egy dologra úgy, mint kormánypárti képviselő és úgy is, mint olyan ember, aki elég sokszor elgondolkodik az emberiség jövőjéről, a globális változásokról, hogy igazából kihívásokat leküzdeni, feladatokat megoldani csak pozitív gondolkodással lehet, és csak úgy, ha bízunk a sikerekben, és azt gondolom, hogy a pesszimizmus és a negatív gondolkodás egyáltalán nem vezet ki a nehézségekből.

És hogy mi is az az aspektus, amit szeretnék képviselőtársaim elé hozni? Talán emlékeznek rá, bár egy elég késői órán történt, amikor korelnök úr, Horváth János azt mondta, amikor már többször hozta a tisztelt Ház elé a selyemhernyó-tenyésztést, hogy ő együgyű, mert gondolhatjuk róla, hogy együgyű, és valóban az, mert egy ügye van, ez pedig a selyemhernyó-tenyésztés.

Én is ilyen együgyű ember vagyok, mert nekem is van egy olyan vesszőparipám, amit mindig idehozok képviselőtársaim elé, és azért van ez, mert hiszek benne, ez pedig az, hogy fenntartható jövőt csak fenntartható, életképes társadalmakkal lehet építeni. Ennek sok-sok aspektusát említettem már képviselőtársaimnak, ilyen az egészséges test és lélek, a használható tudás, az önmagunkért érzett felelősség, a kapott talentumok kamatoztatásának kötelessége. Ez mind-mind az emberről szól és arról az emberről, arról az alapegységről, amely kis közösségeivel, családjaival a fenntartható társadalom alapja.

Egy másik aspektust szeretnék most képviselőtársaimnak megemlíteni, ez pedig az egyén és a közösség relációja. Mert én azt gondolom, hogy csak úgy tudunk fenntartható, a gyermekeink, unokáink létét biztosító természeti feltételrendszert megőrizni és megtartani képes fenntartható társadalmat építeni, ha ez a reláció, az egyén és a közösség relációja egyensúly közeli állapotban van. Nem mernék egyensúlyi állapotot mondani egy olyan sokváltozós rendszerben, mint a társadalom, ezért gondolom, hogy az egyensúly közeli állapot mint törekvés nagyon is megfelelő, de ha ezt nézzük, akkor ebben az egyensúly közeli állapotban igenis megvan az egyén felelőssége és kötelessége, és megvan a közösség mint állam felelőssége és kötelessége is. Igenis az államnak feladata többek között, hogy segítse az állampolgárokat abban, hogy egyszerűen, könnyen jogkövető magatartást tanúsíthassanak, segítse az állampolgárok életét, az állampolgároknak viszont feladata az, hogy a közös kiadásokhoz hozzájáruljanak.

Ahogy kormánypárti képviselőtársaim is kitértek rá, ez egy igen fontos célkitűzése az előttünk fekvő javaslatnak, tehát megteremteni azt az egyensúlyt, ami a hozzájárulás, tehát az állampolgárok hozzájárulása között, amit adó formájában megfizetnek a közösség kiadásainak fedezésére. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közösséget ők is megélik és ezeknek a kiadásoknak az előnyeit ők is élvezik, és a között a szolgáltatás vagy segítségnyújtás között, amit ez a közösség, vagyis az állam, az állampolgárok felé nyújt és biztosít.

Talán azt gondolják képviselőtársaim, hogy ez banális és nagyon egyszerű dologról beszélek, és hogy ezt mindenki tudja, de azt gondolom, hogy egyáltalán nem tudja mindenki, és olyan világban élünk, amikor valahogy nagyon könnyen ki tud csúszni a lábunk alól a talaj, és nagyon gyakran elveszítjük azokat a fontos igazodási pontokat, amelyek az életünket irányítják. Nagyon gyakran a lényegtelen felértékelődik, a lényeges pedig súlyát veszti.

Azt hiszem, hogy a gazdasági nehézségek is segítik azokat a folyamatokat, amik minket elbizonytalanítanak ezekben. Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő javaslat értünk van, azért a közösségért, aminek a tagjai vagyunk és aminek az előnyeit mi is nap mint nap élvezzük. Képviselőtársaim, kormánypárti képviselőtársaim hosszasan sorolták azokat az előnyöket, mondhatni, órákon keresztül, amelyek az egyénért, az állampolgárokért vannak. Azt gondolom, hogy ennek tudatában kell nekünk, képviselőknek megvitatni ezt a javaslatot, és ennek tudatában kell ezt másoknak is szemlélni, hiszen az a cél kell hogy vezéreljen bennünket, hogy az egyén és a közösség relációját egyensúly közeli állapotba hozzuk, hogy egy fenntartható jövőt építeni tudó fenntartható társadalom kialakuljon és ennek érdekében hozzuk ezeket a döntéseket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kettőperces időkeretben felszólalásra következik Ékes József, a Fidesz képviselője.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt hiszem, Kiss Sándorral meg a Jobbikkal tudunk beszélni, vitatkozni, mert az összes többinek már nincs ideje, de azt akartam az előbb is hangsúlyozni, hogy ugyanabban az időszakban, amikor Magyarországon 8 év alatt a gazdasági növekedés - írd és mondd - összevissza körülbelül 9 százalék volt, ugyanebben az időszakban Szlovákiában 21 százalék, Lengyelországban 29 százalék környékén, szóval, próbáljuk meg közösen érzékelni.

(0.50)

A másik ilyen dolog - amikor beszélünk a szolgáltatásokról -, hogy az elmúlt időszakban a gáz ára 197 százalékot növekedett, 197-et, az energiáé 87 százalékot, a vízdíjé 83 százalékot, azt hiszem, valahogy így volt.

Nézzük meg, most mit próbál ez a kormány tenni! Megkísérli a szolgáltatói szektort állami vagy önkormányzati tulajdonba hozni, és mellette hatósági árat vezet be. Mit jelent a hatósági ár? Sem a tavalyi évben, sem az idei évben a lakossági szolgáltatói díjak nem növekedtek az infláció mértékénél magasabbra; tehát nem 197 százalékkal, hanem az infláció mértékénél magasabbra. De ezek is mind olyan lassú folyamatok, amivel tényleg helyre lehet tenni a kiszolgáltatottság csökkentését, ha a kormány e mellett a hihetetlen teher mellett, államadóssági teher mellett ezeket a lépéseket meg tudja tenni.

Gondoljunk bele, ha most az önkormányzatoknak adunk egy 600 milliárdos könnyítést azáltal, hogy a hitelt átvállalja az állam, akkor ez azt jelenti, hogy 600 milliárdot elő kell teremteni valahonnan, mert valahonnan az önkormányzatok helyett ki kell fizetni a hitelt, képviselőtársaim. De még emellett is történnek olyan lépések, amelyeket pluszként vállal föl a kormány annak érdekében, hogy ez a kiszolgáltatottság minél gyorsabban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) tudjon csökkeni, és ezáltal tényleg az ország helyre is tudjon állni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Bodó Imre, a Fidesz képviselője.

BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy jó fél óra, és vége a ma reggelünknek vagy hajnalunknak. Engedjék meg, hogy ha már készültem, akkor elmondhassam azt az anyagot, amire oly nagyon vártam az elmúlt hosszú órákban.

A kormányunk hivatalba lépése óta folyamatos változásokon megy keresztül az adórendszer, ennek alapvető célja, hogy támogassa a családok, valamint a munka megbecsülését. A munkahelyek megtartása, valamint új munkahelyek teremtése nélkül nem lehet megoldani a munkanélküliség problémáját, ami nemcsak a családok megélhetését, hanem a nemzetgazdaság egyéb területeit is befolyásolja. Olyan adórendszert kell kialakítani, amely mind anyagi szempontból, mind megítélés szempontjából elfogadható a lakosságnak, valamint a vállalkozói köröknek. Ehhez szükséges az adótörvény olyan szintű módosítása, amely az adórendszer életszerűségét és teljesíthetőségét biztosítja. A már bevezetett jövedelemadózási rendszer támogatja a munkát vállaló és a több gyermeket nevelő családokat, ami számukra jelentős adócsökkentést jelent.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozói szféra tekintetében már számos pozitív változás ment végbe: csökkentek a vállalkozásokat érintő adóterhek, az ezzel kapcsolatos adminisztratív terhek, valamint egy egységes rendszer került kialakításra; csökkent a társasági adó mértéke, az adófajták száma, valamint bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer. Ezen változtatások célja, hogy a jövedelmeket terhelő adók helyett a fogyasztási adók szerepét emeljük.

A személyi jövedelemadó tekintetében már eddig is jelentős változások történtek: megszűnt az adóalap-kiegészítés a havi 202 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők számára, valamint a mostani törvényjavaslat értelmében ezen az úton továbbhaladva 2013. január 1-jétől már ezen összeghatár is eltörlésre kerül, tehát egységesen minden munkavállaló a 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére lesz kötelezett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jelenlegi törvényjavaslat értelmében a kormány az adórendszeren keresztül ösztönözné a gyermekvállalást, egységesíti az adórendszert, javítja a vállalkozói környezetet, ösztönzi a befektetéseket, a vállalkozói szférában javítja a versenyképességet, valamint egyszerűsödnek az adminisztrációs, valamint bürokratikus terhek. A javasolt változások javítják a vállalkozói környezetet, valamint munkabarát környezetet alakítanak ki, ami a dolgozói adózásról a hangsúlyt a fogyasztásra helyezi át. Az adózási rendszer átalakítása lehetőséget biztosít a hatékony gazdaság alapfeltételeinek megteremtéséhez. A javaslat kitér a munkahelyi étkezés még szélesebb körben való támogatására: a munkáltató abban az esetben is biztosíthat munkahelyi étkezést, ha ezen étkező külső személyek számára is nyitva áll. A törvényjavaslat a kis- és középvállalkozások terheit könnyíti, amelyek így fellendíthetik a gazdaságot.

A változtatások jó irányba mutatnak, és a változások szemszögéből talán a legfontosabb változás, hogy egyszerűsíti az adózási folyamatot a jelenlegi nagy adminisztrációs terhek alól. A kisvállalkozói adó legfontosabb hatása a munkahelyteremtő, illetve a munkahelymegtartó képesség javítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adótörvények módosításának körében tehát mind a vállalkozói szféra, mind a munkavállalók számára kedvező változások kerülnek bevezetésre. Az egységesítés, átláthatóság, elfogadhatóság, fizethetőség irányában hatalmas az előrelépés, ennek következtében javul a munkanélküliségi ráta és a befektetői hajlandóság. Az adóváltozások ezenfelül biztosítják a következő évre a pénzügyi stabilitást, javítják az államháztartási hiány mértékét, csökkentik az államadósságot, valamint javítják hazánk versenyképességét. Egy munkát és családot támogató adórendszer kerül így kiépítésre, amely így arányossá teszi az adózást a fogyasztás függvényében, a vállalkozások számára stabil és kiszámítható adókörnyezetet biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy utolsó gondolatot még engedjenek meg, bár szocialista képviselőtársaim nincsenek itt, de utólag majd elnézést fogok kérni tőlük a folyosón. Göndör és Gúr képviselőtársam azokat a szavakat használta, hogy "áthárít", "megszorít", illetve "elkoboz". Hát engedjék meg, hogy azt mondjam önöknek, hogy a szocialista képviselők a rendszerváltozásra tönkretették az országot, azért lett rendszerváltozás, mert eladósodtunk és tönkrementünk. Eltelt húsz év fölöttünk, és az elmúlt nyolc év kormányzása során - amit Gyurcsány Ferenc és Bajnai áldásos tevékenységének köszönhetünk - Magyarország adósságállománya nyolcezer-egynéhányszáz milliárd forintról húszezer-egynéhányszáz milliárd forintra emelkedett. Szeretném megjegyezni, hogy Horn Gyula tevékenysége 8600 milliárdról indult, tehát mi még akkor is, 1998 és 2002 között csökkentettük. Mi azt gondoltuk, akik a rendszerváltozásban részt vettünk, hogy Magyarország történelmében soha többé nem fordulhat az elő, hogy egy ország, a mi hazánk tönkremegy. De hát, kérem szépen, kormányváltásra sikerült elérnünk ezt a húsz-egynéhányezer milliárd forint államadósságot, amit most közös erővel ki kell fizetnünk.

Azt tartanám igazságosnak - és ez lenne talán az én utolsó gondolatom -, ha azok a szocialista képviselőtársaim, akik most liberális frakció nem lévén itt ülnek a parlamentben, mielőtt bármikor szólásra emelkednek, akkor először megkövetnék a magyar társadalmat, az áldásos tevékenységükért elnézést kérnének.

Tisztelettel megköszönöm a hajnali figyelmüket. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Horváth Zoltánnak, a Fidesz képviselőjének, immár a reformáció ünnepén.

HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Így hajnalban sok szeretettel köszöntöm mindannyiunkat, akik így lassan 1 órához érkezve ezen hosszú nap vége felé közeledünk. Egy nagyon nehéz, hosszú nap áll mögöttünk, hiszen olyan fontos törvényeket érintett a mai nap, mint a föld kérdése, és azt gondolom, hogy ezek közé sorolható az adótörvények módosítását tartalmazó jogszabálytervezet is.

A jogszabálytervezet azokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket a kormány megalakulása óta következetesen, évről évre folyamatosan a jogszabályokon keresztül végigvisz. Melyek is ezek a célok? Ezek az arányos és egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdításának alapjai a gyermekvállalást ösztönző adórendszeren keresztül, az egykulcsos adórendszer kialakítása, az illetékkulcsrendszer átalakítása, a vállalkozói környezet, a versenyképesség javítása, ezen keresztül a befektetések ösztönzése, az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése és természetesen az adómorál erősítése.

Melyek - hiszen egy salátatörvény, amely sok-sok jogszabályt sok-sok oldalon keresztül módosít - azok a változások, amelyek ezeket a törvényeket érintik? A személyi jövedelemadóról ma sokszor beszéltünk, hiszen az szja egységesen immár a jogszabály elfogadása után, január 1-jétől 16 százalékos lesz. Az a szuperbruttó, amely az elmúlt évben még 2,4 millió forintos jövedelem fölött nem 16 százalékkal, hanem 20,3 százalékkal adózott, januártól egységesen 16 százalékos lesz.

(1.00)

Sokat kritizálták ezt a képviselők az ellenzéki oldalról, hogy ez nem jó, ez az egykulcsos személyi jövedelemadó egyáltalán nem demokratikus, egyáltalán nem segíti a gazdaságot, kivételes helyzetbe hozza azokat, akik különben könnyebb helyzetben élik a mindennapjaikat. Hadd vitatkozzak ezzel egy picit, mert azért az látszik, hogy a magyar átlagjövedelem - a statisztikai számok alapján -, az átlagbér ma bruttó 213 ezer forint havonta. A szuperbruttó kivezetése után a 202 ezer forintos bér után megszűnő 20,3 százalékos adó helyett 16 százalékot fog mindenki adózni. Ez azt jelenti, hogy a magyar átlagbér, ezen keresztül a magyar emberek, akik átlagbért keresnek, 16 százalékos adót fognak fizetni a mostani 20,3 százalék helyett. A 2011-es adatokból azt látjuk, hogy közel 300 milliárd forint az a jövedelem, amely a központi költségvetés helyett az embereknél marad.

Sokan számon kérték az ellenzéki oldalakról, hogy miért nem növelte az embereknél maradt jövedelem a gazdaság teljesítményét. Az én válaszom erre az, hogy az az adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok áldásosnak nem nevezhető tevékenységein keresztül a lakosságot sodorták ebben a helyzetben, a 300 milliárd forint java része megjelent a végtörlesztés lehetőségében. Az emberek, akik az egykulcsos személyi jövedelemadóval ehhez a többletforráshoz jutottak, javarészt elmentek... - és az árfolyamgát rendszerén keresztül végtörlesztettek. Ha nem lett volna ez a lehetőség, kevesebben tudtak volna kiszabadulni ebből a csapdából.

Ékes képviselő úr beszélt arról, hogy hogyan alakult a GDP-arányos államháztartási hiány az első Orbán-kormány és a Gyurcsány-Bajnai-kormány utolsó időszaka között. Közel 30 százalékkal növekedett a magyar államadósság, de nemcsak az országot verték adósságba, hanem a már többször említett lakosságon keresztül az önkormányzatokat is. A kormány az önkormányzatoknak az elmúlt hét végén jelentette be azt a lehetőséget, amellyel közel 600 milliárd forintos adósságot fog átvállalni a települési önkormányzatoktól. Ne felejtsük el, hogy a megyei önkormányzatoktól pedig közel 130 milliárd forintos adósságot vállalt át 2011. január 1-jétől. Úgyhogy én is azt gondolom, amit Bodó képviselő úr mondott, hogy mielőtt a szocialisták kritizálnak, nézzenek szembe azzal az örökséggel, amit itt hagytak. A számokkal nem lehet vitatkozni. Azt az erőfeszítést, amelyet a kormány ebben a nehéz gazdasági környezetben örökölt tőlük, mégis rengeteg eredménnyel tudjuk igazolni.

Elhangzott képviselői kritikaként, hogy igazából az egykulcsos adó nem járul hozzá ahhoz, hogy a családok gyermekvállalási kedve növekedjen. A statisztikák itt is egyértelműen mutatják azt, hogy 2011 első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal nőtt a megszületett magyar gyermekek aránya. Azt gondolom, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó vélhetően sok mindent igazol. Nem gondolom, hogy egyedül csak erről szól ez a számnövekedés, de hogy ez is hozzájárul, az szerintem mindenképpen igaz.

Az LMP-s képviselők azt mondták, hogy megkülönböztetjük a gyermekeket azáltal, hogy az egy- és kétgyermekes szülők 10-10 ezer forintot tudnak igénybe venni az első és a második gyermek után, és a 33 ezer forintot a harmadik gyermek után. Itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy a magyar kormány, a magyar társadalom elismeri a gyermekvállalást mint egyfajta gazdasági értéket is. Arról van szó, hogy azt mutatták elsősorban Kopp Mária felmérései, aki olvasta, pontosan tudja abból, hogy a meg nem született gyermekek igazából a harmadik gyermeknél nem születnek meg. És pozitív, hogy ezek mögött a számok mögött a megszületett harmadik gyermekek száma kimagasló. Azt gondolom, itt is a népességpolitika és a gazdaságpolitika együtt tudott egy ilyen eredményt felmutatni, ami mindenképp fontos, és reméljük, hogy az elkövetkező időszakban is hozni tudják ezek a mutatók.

Azt nézem, hogy közel 7 perce beszélek, még 9 percem van. Engedjék meg nekem, és nem államtitkár úr szavait, a végén összegzőjét nem szeretném ellőni, de azért röviden végigfutnék azokon a főbb tételeken, amelyek az előttünk lévő jogszabályban fogannak. A társadalombiztosítási ellátások módosítása következtében a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek majd olyan megállapodást a nyugdíjbiztosítóval a szolgálati idő szerzése érdekében, amely a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módot biztosít számukra. A társasági adóban az esetleges adóelkerülések megakadályozása érdekében az ellenőrzött külföldi társaság fogalma pontosításra és egyértelműsítésre kerül. A fejlesztési adókedvezmények keretében megvalósuló beruházások és az igénybe vett támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében az adózóknak be kell jelentenie a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját az adópolitikáért felelős miniszternek. A helyi adókban a változást igazából az hozza, hogy egységesen a Magyar Államkincstár által vezetett nyilvántartásban mindenki értesülhet pontosan a helyiadóztatás információiról. A jövedéki adóval kapcsolatban a változtatások elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint bizonyos mezőgazdasági területek pozitív diszkriminációját hordozzák magukkal. Az illetékeknél már az említett örökösödési és ajándékozási illetékek változnak majd úgy, hogy nem változtatják meg a háztartások után öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélkül illetékmentességét, hiszen ők ezt továbbra is megkapják.

Az adózás rendjében is történnek pozitív változások. Egyszerűsödik az adóhatósági igazolással kapcsolatos eljárás. Például 8 napról 4 napra csökkenne az adóhatósági igazolások kiállításának határideje, és az adóhatósági igazolás szabályai is átláthatóbb szerkezetben jelennek meg a jövőben. Továbbá könnyítést jelent a fizetési könnyítés és adómérséklésre vonatkozó sürgősségi eljárás határidejének 30 napról 15 napra való csökkentése, valamint az automatikus fizetési könnyítés korlátjának 100 ezerről 150 ezer forintra történő emelése. A vállalkozások szempontjából jelentős egyszerűsítést jelent, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat lehetővé teszi a különböző adókat, egyetlen utalással lehessen fizetni. A számviteli jogszabályokat illetően a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében 2013-tól az úgynevezett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják majd ezek a vállalkozások. Ez az egyszerűsített éves beszámoló továbbegyszerűsített formája. A törvénytervezet átalakítaná a jelentős összegű hibára vonatkozó alsó korlátot, és eltörölné az ismételt közzétételi kötelezettséget, amelynek hatására egyszerre csökkennek mind a nagyobb, mind pedig a kisebb vállalkozások adminisztrációs terhei.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Azt gondolom, hogy még öt percünk maradt. Meglátjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm a képviselő úr felszólalását és a reggeli expozé tömör éjszakai megismétlését. Most megadom a szót Nyikos Lászlónak, a Jobbik képviselőjének.

(1.10)

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kis ambivalenciával hallgattam az éjszakai vitát. Az én benyomásom az, hogy a délutáni, földről szóló vita színvonalasabb és izgalmasabb volt. Ez helyenként parttalannak tűnt nekem. Nagyon sok minden szóba került a gazdaságpolitikával kapcsolatban. Ha lehet ilyet mondani, bár nem tisztem nekem összefoglalni a vitát, itt van az államtitkár úr, majd megteszi, ha úgy gondolja, a vita fő sodra az ellenzéki pártok és a kormányoldal között az volt, hogy az ellenzéki pártok többet vártak ettől a törvénycsomagtól, ettől a salátatörvény-csomagtól. Vártuk volna azokat az érdemi vagy új javaslatokat, amik megjelentek a kormányfő és Matolcsy úr nyilatkozataiban - Matolcsy-csomag I., Matolcsy-csomag II. -, de ezek hiányoztak. Az ambivalenciám oka a másik oldalról meg az, hogy néha úgy éreztem, hogy ellenzéki oldalról nem is egészen jogos kritika éri a törvényjavaslatot, hiszen nem vállalkozott arra ez a törvényjavaslat, hogy ezekről beszéljen. Olyasmit számon kérni a törvényjavaslaton, aminek a bemutatására nem vállalkozott, valahogy nem logikus, ezért helyenként elbeszélt egymás mellett a két tábor.

Azt gondolom, a probléma gyökere ott van, hogy a 2013-as költségvetés valahogy szétcsúszott. Az az igazi problémája ennek a törvényjavaslat-vitának, hogy nem vagyunk képben, nem látunk rá a költségvetés fő összefüggéseire. Mindannyian tudjuk, hogy a költségvetés bevételi oldalának a megalapozottsága hiányzott, hiányzik, hiányos, a brüsszeli Bizottság is még mindig néhány tízmilliárd forintnyi összeget nem tart megalapozottnak. Nem beszélve arról, hogy a Költségvetési Tanács elnöke csak felére taksálta a leendő bevételt ahhoz képest, amit a két Matolcsy-csomag együttesen tartalmaz, a közel 800 milliárd forintnak csak a felére mondta azt, hogy ez összejöhet. Tehát a bevételi oldal változatlanul megalapozatlannak tűnik, de lassan már november van, és nemsokára el kell fogadni a jövő évi költségvetési törvényt. Az igazi probléma abból fakad, hogy az áttekintésünk nincs meg arra vonatkozólag, hogy vajon hogy fognak összeállni a fő számok a jövő évi költségvetésben.

Azt gondolom, hiba volt a miniszterelnök úr részéről, amikor a nyáron azt mondta, hogy azért kell korán elfogadtatni a parlamenttel a költségvetés sarokszámait, tehát a bevételi-kiadási főösszegeket, a hiányösszeget és a fejezetek fő számait, mert - idézem az ő szavait - ez a normális. Mármint az a normális, hogy már a nyáron költségvetést készít az ország. Akkor is elmondtam, hogy ez nem normális, és most keményen rácáfolt az azóta eltelt néhány hónap, mert ha normális lett volna az, hogy költségvetést kell a nyáron készíteni, akkor most már túl lehetnénk rajta. Ő is úgy gondolta és önök is úgy gondolhatták még júliusban, hogy október vége felé, november közepén már készen lesz a 2013-as költségvetés, és most ott tartunk, hogy nem tudjuk, hol tartunk. És mindenki várja, főleg az ellenzéki oldalon, de gondolom a kormányoldalon is, hogy a Matolcsy-csomagokból mi fog előbújni és miként fog az idekerülni. A kormány hoz egy újabb adócsomagot? És ha igen, akkor mikor? És ha nem a kormány hozza az adócsomagot, akkor ki hozza ide? Képviselői indítványokkal fognak sarokszámokat módosítani? Vagy bizottsági indítványokkal, ahogy az már elhangzott az eddigiek során?

Azt hiszem, a bizonytalanság ott jelentkezik, hogy ellenzéki oldalon nem vagyunk abban a helyzetben, hogy valamennyire rá tudjunk látni a fő költségvetési összefüggésekre, a fő sarokszámok egymáshoz való viszonyára, és ez a bizonytalanság a másik oldalon is látszik, amikor végül is a hozzászólók egy jelentős része leragadt a részletkérdéseknél. Azt gondolom, ez a vita egyik nagy tanulsága.

Befejezésül annyit szeretnék még mondani, elnök úr, ha megengedi, hogy tisztelt államtitkár úr, nagy részvéttel figyelem az ön türelmét és a jó idegrendszerét, hogy végigülte ezt a vitát. Azért felhívnám a figyelmét arra, hogy szíveskedjék intézkedni, hogy ennek a törvényjavaslatnak a címét változtassák már meg és tegyék magyarrá. A magyar alaptörvény azt mondja... Kapok még egy percet, elnök úr?

ELNÖK: Erre nincs lehetőség. Jelen esetben sajnos nincs, mert ez időkeretes tárgyalás, tehát nem tudok plusz egy perccel hosszabbítani. Bízom benne, hogy a jó személyes kapcsolat révén államtitkár úrnak meg tudja mondani, hogy miben várja a segítségét. Nincs lehetőség az időkeretes tárgyaláson hosszabbításra. Mínusz 11 másodpercnél járunk. Sajnálom, képviselő úr.

Az időkeretek részben lejártak. A Fideszből jelentkezőt nem látok a maradék időre, így megkérdezem Pleschinger Gyula államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Megadom a szót államtitkár úrnak.

PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Valamikor nemrégiben Nyikos elnök úr megpirongatott engem azért, mert csak üldögélek itt és nem szólok semmit, ezért veszem a bátorságot, hogy néhány apróságot kiegészítésképpen elmondjak.

A kormány egyik célja az adózási rendszernél az volt, hogy csökkenjen az adóteher, átalakuljon a struktúrája és egyszerűsödjön az egész. Csökkent az adóteher, ennyit már elmondhatunk, a 2009-es durván 41 százalékos adókoncentrációról 38-39 százalékra sikerült csökkenteni. Változott a struktúra is olyan tekintetben, hogy a jövedelmet terhelő adók aránya a 2009-es durván kétharmadról 55 százalékra csökkent. A jelen törvényjavaslat célja pedig a rendszer további egyszerűsítése. Alapvetően itt egyszerűsítés, illetve jogharmonizációs tételek találhatók ebben a törvényben.

Arról, hogy az egykulcsos adórendszer jó vagy rossz, nyilván lehet vitatkozni, de ha a balti országokat is idesoroljuk, akkor a környezetünkben tizenegy ország alkalmaz egykulcsos adórendszert. Azt gondolom, hogy vannak emellett szóló komoly érvek is, és a kormány nem véletlenül tette le a voksot emellett.

Sok bírálat érte a szuperbruttó kivezetését. Tisztelettel emlékeztetnék arra, hogy a parlament már 2011-ben elfogadta a szuperbruttó kivezetését, tehát a jelenlegi törvénycsomag ennek csak egy utolsó lépését intézményesíti azáltal, hogy 2013-tól véglegesen kivezeti.

Szintén bírálatokat kaptunk azért, mert az esetlegesen később bevezetendő adóintézkedéseket ez a javaslatcsomag nem tartalmazza. Ennek az az oka, hogy az Európai Unióban folyik a túlzottdeficit-eljárás, itt folynak még tárgyalásaink, és nem tudjuk, hogy az összeállított étlapból mit és milyen mértékben kell majd igénybe venni.

Azt gondolom, hogy az adórendszer-javaslattal kapcsolatban nagyjából minden pró és kontra érv elhangozhatott. Annyi maradt talán, hogy megköszönjem az összes észrevételt, javaslatot és bírálatot azzal, hogy nyilvánvalóan nem mindennel értünk egyet, de mindent szívesen és készséggel megfontolunk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most megadom a szót napirend utáni felszólalásra Bartos Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőjének. Felszólalásának címe: "Hivatalos látogatáson vett részt Madridban a Magyar-Spanyol Baráti Tagozat delegációja". Öné a szó.

(1.20)

Felszólalások:   381-395   395-489   489-490      Ülésnap adatai