Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott költségvetési törvény általános indoklásának bevezetése olyan, mint egy győzelmi kiáltvány. Ebből megtudhatjuk, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország ma már jobban teljesít. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a kormány 2010 óta tartó rossz gazdaságpolitikája azt eredményezte, hogy jelentős a lemaradás a régiós országokhoz képest, az államháztartási egyensúly javulása csak látszólagos, az államadósság valójában nőtt, és a hiány is csak a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt került a GDP 3 százaléka alá. A hiány szinten tartása pedig azóta is csak az újabbnál újabb megszorításoknak volt köszönhető.

A szegénység nőtt, a foglalkoztatási helyzet valójában csak kevéssé javult, a beruházási klíma továbbra is rossz, a külföldi tőke 2013-ban és 2014 első félévében is kiáramlóban van. Magyarország nemzetközi megítélése egyre rosszabb, a piacellenes gazdaságpolitika, a meggyengült forint… ? jórészt a kor­mány felelős, a beruházásokhoz nélkülözhetetlen uniós forrásbeáramlás reálértéken kevesebb lesz.

Az indoklásban egy mondatot ki is emeltek, azt, hogy a 2015-ös költségvetés a banki elszámoltatás költségvetése lesz. A javaslatból azonban nem derül ki, hogy miért volna a bankok elszámoltatásának költségvetése a jövő évi büdzsé, az államnak ugyanis a szabályozás megalkotásán kívül semmilyen szerepet nem szánna a kabinet. A költségvetésben legalábbis nem szerepel egyetlen soron sem, hogy a forintosítást támogatással segítenék. A javaslat indokolásában mondják csak el nagyon sokszor, hogy az elszámoltatással több pénz marad az embereknél. Ezt a kormány szerint fogyasztásra költik majd, a többletjövedelem azonban a prognózisokban nem jelenik meg, nincs kiugrás a lakossági költésekben jövőre.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja a jegyzői széket.)

A jövő évi költségvetés optimista makrogazdasági feltételezések mellett is jelentős megszorításokat és társadalmi konfliktusokkal járó évet vetít előre. A választási ígéretekkel szemben nem lesz adócsökkentés, de lesznek helyette adóemelések és új adók. Minden ígérgetés ellenére 2015-től reálértéken tovább esnek többek között az egészségügyi kiadások, miközben az intézmények tartozásai már meghaladják a 100 milliárd forintot. A jóléti kiadások összesen 122 milliárd forinttal növekedhetnek a tervek szerint, de a családi és szociális támogatások jelentősen csökkenni fognak jövőre, összességében 68 milliárd forinttal.

(13.50)

A családi pótlék és a gyermekek után járó juttatások összege csökkenhet közel 4 százalékkal. Az idei 535 milliárd forint helyett 517 milliárd forint jut jövőre a gyes, az anyasági támogatás és a családi pótlékok kifizetésére. Az átalakítás egyértelműen a jobban kereső, felső középosztályba tartozó családoknak kedvez, ahol érdemben tudnak spórolni az adókedvezmények igénybevételével. Ezek a lépések még súlyosabbá teszik a gyermekszegénységet is.

Vannak persze olyan kiadási tételek is, amelyek jelentősen nőnek. Csaknem 60 milliárddal több jut jövőre a beruházásokra, például 50 milliárd stadionépítésekre, valamint a korábban masszívan nyereséges és a büdzsébe hatalmas összegeket befizető MVM 50 milliárd forintos tőkeemeléshez jut. Az viszont nem derül ki, hogy miért van erre szükség, és mire szánják valójában ezt az összeget.

A törvényhozó és végrehajtó szervek 830 milliárd forintot költhetnek jövőre, ami 90 milliárd forinttal magasabb az idei terveknél. A pénzügyi és költségvetési tevékenységekre 545 milliárd forint mehet, ami 76 milliárddal magasabb az idei előirányzatnál. A közmunkaprogramra 2015-ben 35 milliárd forinttal több pénzt szán a kormány, ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás emelését továbbra is a közmunka révén valósítják meg beruházásösztönző programok helyett.

Jövőre az adó- és járulékterhek összesen mintegy 280 milliárd forinttal nőnek. A legnagyobbat a büdzsé az áfával nyeri, összesen közel 158 milliárd forinttal szednének be több forgalmi adót az ideinél, de azt nem tudni pontosan, miért növekszik az összeg ilyen mértékben, vagyis 5,2 százalékkal. A költségvetési terv szerint ugyanis a lakosság rendkívüli mértékben emeli majd a fogyasztását annak hatására, hogy a bankok az elszámoltatás végén csökkentik majd a törlesztőrészleteket, ám a prognózis szerint a háztartási kiadások így sem emelkednek 2,6 százaléknál jobban. Ez annyit jelent, hogy ? 1,8 százalékos inflációval számolva ? 4,4 százalékkal növekedhetnek a bevételek, ami 134 milliárd forintot meg is magyaráz a tervezett bevételnövekedésből. De többet nem. Az azonfelül betervezett 23 milliárd forint többletbevételt a kabinet ismét a fehéredéssel magyarázza.

De nézzük, mit hoz a gazdaság szempontjából a jövő évi költségvetés. Túlbecsültnek látszik a 2015. évi 2,5 százalékos növekedés. A GKI által végzett megállapítások szerint a költségvetés lehetőségei korlátozottak. Az államadósság növekedésének elkerülése és az Európai Unió elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP-arányos deficit 2015-re 2,4 százalékos lesz, és az államadósság év végi csökkenésének elérése érdekében el fog kezdődni a tartalékok leépítése. A benyújtott törvényjavaslat szerint az idei 76,3 százalékos államadósság jövőre 75,4 százalék lesz az év végén. Azonban elég, ha a gazdaság nem pörög úgy, ahogyan a kormány tervezi, vagy ha pár tízmilliárd forinttal nagyobb deficit jön össze a büdzsében, és az államadósság máris nem fog csökkenni.

A kormány a javaslatban gazdasági növekedést, fejlesztési irányokat határoz meg, azonban a konkrét lépések kimaradtak a tervezés során. A központi költségvetés társasági adó címén 2015-ben 341,4 milliárd forint bevételt tervez az idei 358,8 milliárdhoz képest. Ez jól tükrözi a kormány vállalati szektorhoz való viszonyát. Jövőre társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek majd igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapat­sportokat, az előadó-művészeti szervezeteket és a magyar filmeket támogató vállalkozások.

Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 2015. évi költségvetési bevétel 83,8 milliárd forint. Ez a bevétel 16,8 milliárd forinttal, 25 százalékkal több a 2014. évi költségvetési évre előirányzott összegnél, és 26,2 milliárd forinttal kevesebb a 2013. évhez képest.

A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó tekintetében gyakorlatilag kudarcot vallott a kormány. 2012-ben még azt mondták, hogy 2014-től az új vállalkozási adókat választók száma elérheti az 500 ezret, ez azonban nem így történt. 2013-ban és 2014-ben a vártnál jóval kevesebb adózó választotta e két adózási formát. Megbukott a kormány elképzelése! Az idei évben a kata 61,9 százalékkal, a kiva 92,2 százalékkal maradt el az előirányzattól. 2015-ben sem lesz jobb a helyzet. A kata esetében a 2014. évi 78 milliárdhoz képest 2015-től 56,3 milliárd forint az előirányzott összeg, a kiva esetében pedig a 2014. évi 45,4 milliárddal szemben 2015-re már csak 16,4 milliárd forint az előirányzat. A számokból jól látszik, hogy a kata esetében 27,82 százalékkal kevesebb a jövő évre tervezett bevétel, a kiva esetében pedig 63,88 százalékkal lesz kevesebb.

A legnagyobb problémát a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okozza, aminek az az eredménye, hogy soha annyi cég nem ment tönkre az országban, mint tavaly. A megszűnő cégek száma rekordot döntött 2014 harmadik negyedévében, amikor is összesen 10 722 társaságot töröltek, 5 százalékkal többet, mint a megelőző negyedévben, és 33 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A statisztikák szerint a magyar kkv-k 15 százaléka kevesebb mint egy évig működik, utána felszámolás vár rá. Az újonnan keletkező cégek 80 százalékát pedig olyan vállalkozók hozzák létre, akik korábban adósságokkal és hátralékokkal terhelt társaságokat hagytak maguk után.

Az általános indoklás szerint a 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása volt. A kormány az ország versenyképességének javításához a bürokrácia csökkentését említi az indoklásban. Szándékai szerint 2015-től tovább kívánja csökkenteni az ügyintézési határidőt a jelenlegi 25 napról az általános 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal lesz meghosszabbítható. A bürokráciacsökkentés a számok nyelvén azt jelenti, hogy több ember több pénzért, kisebb helyen vagy kevesebb eszközzel fog majd működni.

A következő három évben állami rezsicsökkentést kívánnak végrehajtani, azaz számos illeték és bírság fog csökkenni vagy kivezetésre kerülni, illetve számos szükségtelen szabályozás szűnne meg. Ez azonban önmagában nem fogja az ország gazdasági versenyképességét javítani, hiszen látható, hogy az évek óta nem javult.

A kormány korábban azt ígérte, hogy Európa legversenyképesebb adórendszerét hozza létre, ehhez képest minden nemzetközi versenyképességi összehasonlításban gyakorlatilag változatlan maradt Magyarország pozíciója. A kormány szerint a magyar gazdaságban 2013-ban a makrogazdasági adatokat figyelembe véve növekedés indult be, és 2014-ben tovább erősödött. Ezzel szemben sem a fogyasztási kereslet nem lendült fel, sem a külpiac nem élénkült. Emellett pozitív tendencia sem következett be a foglalkoztatás tekintetében.

A kormány jövőre el szeretné érni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és ne szoruljon senki jövedelempótló támogatásokra. A kormány egy olyan víziót tár elénk, aminek semmi köze a valósághoz.

A kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb problémája Magyarországon a szűkös piaci lehetőség, aminek egyenes következménye a fejlesztések ellehetetlenülése és a versenyhátrány fokozódása. A 2014-es év nem adott megfelelő alapot a kkv-k problémáinak megoldására, nem segített a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetén.

A kormány ígéretet tesz arra, hogy 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. Céljuk, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsák. A beruházásokra remény szerint 2500 milliárd forintot költenek majd. A pályázók a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb, ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Kíváncsian várjuk az eredményt, hiszen az elmúlt időszakban a tapasztalatok nem ezt mutatták. Az üzleti környezetet a magas közigazgatási terhek, a kiszámíthatatlan szabályozás és a gazdaság területén tapasztalható mérsékelt verseny határozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! A mikro-, kis- és középvállalkozási szektor a magyar gazdaság meghatározó területe. Mind a magyar családok jelentős részének megélhetése, mind a nemzetgazdaság egészének bővülése jelentős mértékben a kkv-k állapotától és növekedési lehetőségeitől függ.

(14.00)

A szektor kiemelkedő gazdasági súlyát szemlélteti, hogy ma Magyarországon a bejegyzett vállalkozások 99 százaléka kkv-nak minősül. Az országban több mint 500 ezer mikro-, 25 ezer kis- és nagyjából 4 ezer középvállalkozás működik. Olyan költségvetésre van szükség, ahol a mikro-, kis- és középvállalkozások a termelőszektortól a szolgáltatókon, a kereskedőkön át egészen a családi gazdaságig nemcsak szóban, hanem valóban kiemelt állami segítséget kapnak. Ez a költségvetés nem ad alapot a kkv-k problémáinak megoldására. A kisvállalkozóknak kedvezőbb és kiszámíthatóbb gazdasági feltételekre van szükségük. Csökkenteni kell a kkv-kat terhelő adók számát, eltörölni az őket értelmetlenül korlátozó jogszabályokat, egyszerűsíteni kell a rájuk vonatkozó bürokratikus előírásokat. Kiszámíthatósággal és stabilitással kell erősíteni a befektetők Magyar­ország iránti bizalmát, ösztönözni a hazai kkv-knak piacot teremtő befektetéseket. Átlátható, hatékony és igazságos, a foglalkoztatást átfogó módon ösztönző új adórendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell, hogy a magyar kkv-k növeljék exportintenzitásukat. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a kkv-szektor exportpiaci lehetőségét a termelékenység javításával együtt növelik.

A külföldi befektetések akkor eredményeznek érdemi gazdasági növekedést, ha hozzáadott érték keletkezik a hazai termelésben, ezért különösen fontos a termelőcégek célzott támogatása. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely úgy ösztönzi a külföldi tőke magyarországi befektetését, hogy közben a magyar vállalkozások gyakorlatilag nem részesülnek a beszállítói piacok bővüléséből. Jelenleg a külföldi tőkéből megvalósuló nagyberuházásoknál nagyon alacsony, csak néhány százalékos a hazai beszállítói hányad. Ahhoz, hogy a hazai kkv-szektor ezen a területen meghatározó súllyal szerepeljen, szükséges, hogy a beszállítók aránya a jelenlegi többszörösére emelkedjen.

A kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb problémája Magyarországon a forráshiány és a szűk piaci lehetőségek, aminek egyenes következménye a fejlesztések ellehetetlenülése és a versenyhátrány fokozódása. Olyan kombinált tőke- és hitelprogramot kell indítani, amely hatékonyan képes elősegíteni a vállalkozások fejlődését, versenyképességük javítását. A versenyképességük javítása érdekében szükséges a K+F támogatások mértékének jelentős növelése, a technológiai beruházások támogatása és a hazai kis- és középvállalkozások K+F részvételének ösztönzése. Célzott pályázatokkal kell segíteni kis technológiai cégek, startup vállalkozások létrejöttét és sikeres beindulását. Inkubátorszervezetek felállításával és finanszírozásával kell támogatni az életképes ötletek kidolgozását, a termékek kifejlesztését és a világpiacra történő kijuttatását.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható tehát, hogy ez a költségvetés nem segíti a mikro-, kis- és középvállalatok helyzetét sem. Ezt a költségvetési törvényjavaslatot az MSZP-frakció többek között ezért sem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)