Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha már Witzmann képviselő úr a magyar családokkal fejezte be, akkor én itt folytatnám. Elfelejtik azt, hogy sorozatos ígéreteik ellenére nem tudnak egy normális vagy valódi lakásteremtéshez elegendő forrásokat jelentő szociálpolitikai kedvezményrendszerrel előállni, a mostani rendszer ugyanis egyrészt keretösszegében is rendkívül alacsony, másrészt gyakorlatilag senki nem felel meg, vagy csak nagyon kevesen felelnek meg a feltételeknek.

Idetartozik szorosan az is, hogy már az első és a második gyermek vállalásához is magasabb szintű forrásokat kellene biztosítani, legyen szó akár családi házas építkezésről, ami egyébként a statisztikai kozmetikázással ellentétben gyakorlatilag megszűnt, illetve egészen minimálisra csökkent Magyarországon, különösen a keleti megyékben önerős családi házas építkezésekről gyakorlatilag nem lehet beszélni. Éppen ezért lehet fontos egyrészt a használtlakás-piac fellendítése érdekében is a szociálpolitikai kedvezményeket magasabb összegekben meghatározni használtlakás-vásárlásra, -felújításra és -bővítésre, hiszen körülbelül 500 ezer ingatlan áll üresen Magyarországon. Ez részben az óriási mértékű elvándorlásnak is az egyik következménye. Tehát nem feltétlenül az építkezéseket, az új építéseket kell erőltetni akkor, amikor rengeteg, viszonylag alacsony áron megvásárolható lakás található gyakorlatilag valamennyi megyében és az ország legtöbb településén, és ezekhez kellene nem 750 ezer meg nem másfél millió forint összegű szociálpolitikai kedvezményeket biztosítani. Minden erre a célra befektetett forint többszörösen megtérülne, hiszen biztos vagyok benne, hogy nagyon sok fiatal és a középkorosztályhoz tartozó, családalapítás előtt álló ember sokkal nagyobb eséllyel választaná az országban való maradást, sokkal kisebb eséllyel hagyná el az országot, ha legalább a lakáshelyzete hitelmentesen vagy egészen csekély összegű hitelből megvalósítható lenne.

A legtöbbek számára a szociálpolitikai kedvezmény, a szocpol megfelelő újraélesztése jelenthetne megoldást, stadionépítések helyett sokkal hasznosabb lenne ebbe fektetni a pénzt. Mondom én ezt megrögzött, megátalkodott futballbarátként, de látva a magyar klubcsapatok vergődését és látva a magyar válogatott igen-igen szerény teljesítményét, és látva a nézőszámokat, amelyek soha nem látott mélypontra süllyedtek, helyenként 1500-as átlag nézőszámot produkálnak az NB I-es fordulók, de egyre gyakoribb, hogy fővárosi csapatok mérkőzéseit is csak néhány száz néző látogatja, teljesen felesleges az ebbe befektetett több tíz milliárd forint. Ha ezeket vagy ezeknek legalább egy részét szociálpolitikai kedvezményekre fordítanánk a fiatalok otthonteremtésének elősegítéseként, az fellendítené a használtlakás-piacot, amely komoly adó- és illetékbevételeket generálna egyébként az államnak, fellendítené az építőipart, hiszen végre nem csak az autógyártást meg az autóalkatrész-gyártást kellene támogatni, rengeteg munkahelyet teremtene a segédmunkától a szakmunkákig bezárólag, és az építőanyag-termelés fellendítésével is komoly állami bevételnövekedést lehetne elérni. Ez tehát valóban képes lenne a magyar gazdaság fellendítésére, az egyre súlyosabb mértékű elvándorlás fékezésére vagy meggátolására. Ehelyett önök sokkal kevésbé hasznos célokba fektetnek, ilyenek például az előbb említett stadionépítések.

Hiába Kontrát államtitkár úr sikerpropagandája, az akkori, néhány órával ezelőtti kétpercesemet végül visszavontam, de nem tudom megállni, hogy ne térjek ki arra, és egyben azt kérném államtitkár úrtól, hogy a következő három és fél évben rendezzük is le ezt a kérdést, ne macskázzunk meg ne cicázzunk itt egymással: önök nagyon jól tudják azt, hogy miért nem szavaztuk meg azokat a törvényjavaslatokat, amelyekre ön már gyakorlatilag ötödik éve hivatkozik. Igen unalmas a lemez, már ha álmából felkeltik, akkor is valószínűleg azt mondja, hogy a Jobbik nem szavazta meg, nem támogatta a kormány különböző rendvédelmi javaslatait. Aki át mond, mondjon bét is, mondja el azt is, folytatva a mondatot, hogy miért nem támogatta a Jobbik. Azért nem támogatta, tisztelt államtitkár úr, mert önök ezeket szinte kivétel nélkül saláta-törvényjavaslat formájában nyújtották be. Mindig belekevertek olyan adalékot, amiről tudták, hogy amiatt nem tudjuk megszavazni. Ha ezeket lesznek szívesek majd a jövőben önállóan benyújtani, akkor higgye el, lehet, hogy az eseteknek a száz százalékában fogjuk ezeket támogatni.

Önök tönkretették, kinyírták azokat a nagyon fontos szervezeteket, a Magyar Gárdát meg egyéb gárda típusú szervezeteket és a valóban hatékonyan működő polgárőrségeket, amelyek soha semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és ezeket sorra beépítették ezekbe a javaslatokba, azt akarták velünk benyeletni, hogy ezt is fogadjuk el, tudták jól, hogy mi erre nemet mondunk, és utána majd önök éveken keresztül hivatkozhatnak arra, hogy miről beszél a Jobbik a rendvédelem kapcsán, amikor a Btk. szigorítását meg egyebeket nem vagy nem teljes mértékben szavaztunk meg. Ha ezeket önállóan nyújtják be, biztosak lehetnek benne, hogy minden, a szigorítás irányába ható intézkedést, törvénymódosítást teljes mellszélességgel támogatni fogunk, de amíg ilyen sunyi módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy kicsit előremenekülve majd ezt hivatkozási alapként használják, akkor ezeket nem fogjuk tudni támogatni.

Ugyanakkor kincstárinak tartom ezt az optimizmust, és javasolnék önöknek is egy álruhás országjárást annak érdekében, hogy milyen állapotok uralkodnak a magyar rendőrségen belül, vagy hány településre nem jut érdemben rendőri felügyelet vagy rendőri működés, milyen elképesztő adminisztrációs terhek mellett dolgoznak a rendőrök, és milyen állandó felesleges feszültség és nyomás alatt vannak a rendőrség emberei a túlellenőrzések kapcsán, holott valószínűleg a felső rendőri vezetésben kellene inkább rendet tenni, és a korrupciót általában a fejétől bűzlik a hal alapon onnan kellene elkezdeni vizsgálni, és amikor ott végeztek ezzel, akkor utána eljuthatnak az állomány alsóbb szintjeiig.

Az önkormányzatokra kitérve: legalább egy órát lehetne csak erről a fejezetről beszélni. Most három területet emelnék ki. Alacsonynak tartjuk az önkormányzati dolgozói létszám finanszírozását. Ez ügyben egyébként egy 10 százalékos emelést szeretnénk elérni, erre nyújtottunk be módosító javaslatot. Azt is kívánatosnak tartanánk, ha a településadó bevezetésének vagy kivetésének a lehetősége meg a meglévő adók emelésének a lehetősége helyett megteremtenék azt, hogy a gépjárműadónak nemcsak a 40 százaléka, hanem ennél sokkal nagyobb mértéke maradna helyben. Mi a 100 százalékot sem tartanánk elvetendőnek, de a mostani 40-et mindenféleképpen indokolt lenne megemelni.

Azt se felejtsék el, hogy igaz, hogy körülbelül 1300 milliárd forintnyi adósságot elvittek az önkormányzatoktól, de ezeknek a kamatterheivel összességében csökkentették az önkormányzati rendszer finanszírozását. Csak azt megint nem teszik hozzá, hogy igen, átvállaltuk az adósságállomány döntő többségét, de ugyanakkor különböző trükkökkel lecsökkentettük az önkormányzatok finanszírozását, és sok helyen megindult az újraeladósodás. Nem honorálják megfelelőképpen a felelősségteljesen gazdálkodó önkormányzatokat, mert azt a mintegy 12 milliárd forintos összeget, amit erre szántak, elégtelennek tartjuk. Kiváló lehetőség például erre az, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források önerős pályázatainál kiemelt kedvezményezetti státust biztosítanak ezeknek az önkormányzatoknak, majd a kistelepülések esetében akár a teljes önerőt hozzá lehet tenni az EU-s vagy az egyéb forrásokhoz. Ezzel valóban helyzetbe hoznák azokat az önkormányzatokat, amelyek addig nyújtózkodtak 1990 és 2012-2013 között, ameddig a takarójuk ért.

Végül, de nem utolsósorban szeretnék két fontos területet, illetve ezek megyei választókerületi összefüggéseit ismertetni a tisztelt Ház előtt. Az egyik az, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szatmári térség betegellátásával, egészségügyi ellátásával összefügg. A Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Zrt. ? egy szép hosszú nevű intézmény, amit még 2006 és 2010 között a kórházholding szervezése keretében alakított ki a Fidesz ? napi működési és ellátási gondokkal küzd, egészen méltatlan, balkáni körülmények között próbálnak itt gyógyulni a mátészalkaiak és a város környékén élők. Nem lebecsülendő ez, tisztelt képviselőtársaim, hiszen körülbelül 140 ezres az ellátotti körzet, tehát a megyének egy nagyon jelentős részét érinti. Itt nemcsak a kórházi ellátásba kellene pluszforrásokat bevonni tűzoltó jelleggel, hanem a mentőszolgálat meglévő gépjárműparkjának és eszközállományának a fejlesztésére, és amit a térség már nagyon régóta megérdemelne, több rohamkocsi, illetőleg gyermek és/vagy koraszülött mentő beállítására is szükség lenne, hiszen felnőtt emberek és kisgyermekek élete múlhat azon, hogy időben megfelelő felszereltségű és megfelelő szaktudással rendelkező mentőszolgálat, illetve személyzet ki tud-e érkezni egy nem várt esemény helyszínére.

Ami pedig a környékkel szemben egy 15 vagy lassan már 20 éves, kormányokon átívelő, be nem váltott ígéret, az M49-es gyorsforgalmi elkerülő út ügye, amely egyébként nemcsak a Mátészalka székhelyű választókerületet érinti, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyéb területeit, több választókerületét is. Az igaz, hogy autópálya-építések tekintetében mostanában nem panaszkodhatunk, hiszen 2013 januárjában adták át az M3-as Nyíregyháza-Őr közötti szakaszát, és ebben az évben, nem sokkal az önkormányzati választások előtt adták át az Őr-Vásárosnamény közötti szakaszt.

(18.30)

Ez tehát ilyenformán rendben is lenne. Az más dolog, hogy itt is lehetne kapargatni a kilométerre kivetített kivitelezési összegeket, az esetleges beépített korrupciós rátát, de most nem erre akarok kitérni. Most arra akarok kitérni, hogy 15-20 éve ígérgetik az M49-es elkerülő út megépítését. Egészen 2010-ig úgy nézett ki, hogy ez két ütemben megvalósulhat: Őr-Ököritófülpös, Ököritófülpös-államhatár ütemekkel. Sajnos ezt önök három részre szedték szét, jelen pillanatban Őr-Győrtelek, Győrtelek-Pátyod, Pátyod-államhatár, 2030-as befejezéssel. Ha minden igaz, 2017-ben talán elkezdődhet.

Arra szeretném buzdítani önöket, hogy vizsgálják felül az álláspontjukat, kezdjék el lehetőség szerint már akár a jövő évben ezt a beruházást, hiszen az előkészítések, az engedélyek, a tervek nagyon jó állapotban vannak. A projekt előkészítettsége lehetővé teszi azt, megteremti annak az esélyét és lehetőségét, hogy ezt előbb elkezdjék. De nemcsak azért fontos, hogy az Őr-Csenger-Szatmárnémeti vonalat is bekapcsoljuk az ország és ezzel Európa vérkeringésébe, hanem azért is fontos, mert a környék kiváló minőségű mezőgazdasági termékei, különösen a nagy mennyiségben termelt alma és meggy szállítását jelentősen megkönnyítik; jelentős mértékben segítik a túlterhelt, két számjegyű főútvonalak állapotának vagy állagának megóvását; a települések belterületi ingatlanjainak az állagmegóvását; jelentősen csökkentik a balesetveszélyt; végül és elsősorban rengeteg munkahelyet teremtenek a projekt megvalósításának időszakára. Ez 2017 és 2030 között, 13 év alatt több ezernyi munkahelyet jelenthet, végre a közmunkások is vagy a közmunkásréteg is értelmes, értékteremtő és nagyobb jövedelmet eredményező munkával tölthetné az idejét. A környéknek talán az elmúlt és az elkövetkezendő ötven évben a legnagyobb fejlesztési lehetősége lenne az M49-es.

Erre vonatkozólag és a kórház- és mentőszolgálat-fejlesztés mellett nyújtottam be módosító indítványokat. Nagyon kérem, hogy támogassák ezeket, ne azt nézzék, hogy ellenzéki vagy jobbikos képviselő adta be, hanem azt, hogy az egyébként az önök igencsak megtépázott nimbuszát is jelentős mértékben képes lenne javítani, hiszen itt rengeteg helyi vállalkozó és rengeteg alulképzett vagy éppen jól képzett munkás, munkavállaló megtalálhatná a számítását. Ráadásul egy közel 20 éves adósságot törlesztenének a szatmári térségnek, a Szatmár fővárosaként funkcionáló Mátészalkának is, ami pártérdekektől függetlenül mindannyiunknak közös érdeke.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)