Felszólalás adatai

Azt látom egyébként ebből a módosításból, és kicsit Jakab István, illetve Győrffy képviselőtársam felszólalásából is, hogy azok az érvek, amiket itt előhoznak, ugye Jakab István képviselőtársam említette a kiszámíthatóságot és a stabilitást, amelyek valóban nagyon fontosak, csak sajnos én azt látom, hogy az a mód, ahogyan elkezdték tárgyalni a földtörvényt, majd bejött ez az alaptörvény-módosítás, majd valamikor tavasszal fogjuk folytatni a földtörvényt, hát ez mindent, csak nem a kiszámíthatóságot és a stabilitást tükrözi. Ez az én véleményem, és az az igazság, hogy azt is látom itt az alaptörvény-módosítás és az egész földtörvény tárgyalása kapcsán, illetve amilyen reakciókat kapok kormánypárti képviselőtársaimtól a kritikákra, megjegyzésekre, hogy önök meglehetősen elszakadtak a valóságtól, és elszakadtak az emberektől is.

Úgy tesznek, mintha ez egy konszenzusos törvényjavaslat lenne, és az az igazság, hogy emiatt egyre inkább tüntetések és megmozdulások várhatók, azt gondolom, a gazdálkodók részéről is, mint ahogyan azt kell látnom, hogy nemcsak önök, nemcsak a vidékfejlesztési tárca, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elszakadt a valóságtól. Hiszen itt volt nemrég egy diáktüntetés a Kossuth téren, és önök közül senki nem volt, aki kiment volna és beszélt volna a diákokkal. Ezért én elvállaltam, hogy felolvasom a Hallgatói Hálózat követeléseit itt a parlamentben... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Ne haragudjon, képviselő asszony, először figyelmeztetem, ne térjen el a tárgytól.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm. Értem a figyelmeztetést, elnök úr. Én ezt azért szeretném felolvasni, egyrészt, mert azt gondolom, ez nagyon jól rávilágít arra, hogy mi a probléma ezeknek a törvényjavaslatoknak a... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Képviselő asszony, meg fogom vonni a szót, ha továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy fölolvassa. Ha vége van az ülésnek, akkor nagyon szívesen, megteheti, de itt nem.

Kérem, folytassa a felszólalását!

SZABÓ REBEKA (LMP): Értem. Tudomásul veszem, tehát nem engedték, hogy felolvassam a Hallgatói Hálózat követeléseit. Amit azért érzek problémásnak - és akkor itt visszatérek az alaptörvény módosításának a tárgyalására is -, mert a gazdálkodóktól is várhatók, mint ahogy voltak is már megmozdulások, és várhatók is hasonlók, és attól tartok, hogy nem értik meg, mi az üzenetük.

Ugye itt többen a kormánypárti képviselőtársaim közül, illetve miniszter úr is konszenzusról, megegyezésről beszélt. Ezért lenne fontos önök szerint ezt az egész földkérdést sarkalatos törvénybe foglalni, holott mi azt látjuk, hogy nincs konszenzus. Ugye egyrészt ez abból is látszik, hogy több mint 200 módosító indítvány van bent ehhez a földtörvényhez. Persze ez természetes egy ilyen nagy törvénycsomagnál, de hát tudjuk, hogy számos olyan módosító indítvány van, ami egyrészt kormánypárti képviselőktől származik, másrészt pedig magának a törvénynek a lényegét, az alapjait érintik. Tehát azt gondolom, egyáltalán nem övezi olyan konszenzus ezt a törvény, hogy ez indokolná azt, hogy ezt most sarkalatos törvénybe foglaljuk.

Számos tartalmi problémánk van ezzel a törvénytervezettel, amelyet már megfelelő helyen el is mondtunk, itt most csak példát említenék, mivel fontos az, hogy milyen törvényt szeretnének önök kétharmadba foglalni. Ezzel az a probléma többek között, hogy bebetonozza a jelenlegi birtokviszonyokat, csekély jogokat ad a helyi földbizottságoknak - ugye a helyben lakót önök úgy definiálják, mint aki 20 kilométerre lakik, és hát láthattuk az állami földbérletpályázatoknál, hogy ebből milyen súlyos problémák és visszaélések származnak. Számos kivételi szabályt tartalmaz az állami tulajdonban lévő földek értékesítésére, számos olyan kiskaput tartalmaz, amely lehetővé teszi ugyanúgy ezeknek a nagybirtokoknak a fennmaradását, mint eddig. Tehát igaziból nem támaszt felső korlátot a birtokhatárra vonatkozóan, és nem helyez elég nagy hangsúlyt a közösségi földhasználatra vagy a szövetkezetek támogatására.

(21.50)

Tehát azt gondolom, hogy ezek mind olyan problémák ezzel a jelenlegi törvénytervezettel, ami miatt aggodalommal tölt el minket, hogyha önök ezt sarkalatos törvénybe akarják foglalni. De ez még önmagában nem lenne elég, hanem megjelenik ebben az alaptörvény-módosításban ez az integrált mezőgazdasági termelésszervezés, amely őszintén szólva, tényleg a legnagyobb meglepetést okozta ma a mezőgazdasági bizottságban, és nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők körében is. Ebből is látszik, hogy tulajdonképpen a kormány még a saját kormánypárti képviselőivel sem egyeztet, arra sem veszi a fáradságot, hogy nekik elmondja, hogy mi a szándéka egyáltalán, mit szeretne sarkalatos törvényben rögzíteni, és igaziból nem is kaptunk erre kielégítő magyarázatot. Azt gondolom, hogy erre vonatkozó törvény eddig említés szintjén sem szerepelt az elképzelések között, ezt egyébként egy állampolgári levélben Ácsné Évától is olvashattuk ma a mezőgazdasági bizottság előtt, és maximálisan egyetértek vele, tulajdonképpen ez szándékában, céljában és eszközeiben is ismeretlen, nem szerepel a vidékfejlesztési stratégiában sem, és a bizottsági ülésen elhangzottak szerint ez teljesen más, mint ami egyébként a vidékstratégiában alappillérként megfogalmazott, ami a szövetkezetek fellendítését és támogatását jelenti. Ez lenne az egyik alappillére annak a fajta agráriumnak, ami, azt gondolom, hogy hosszú távon fenntartható lenne, de ehelyett önök behozták ezt az integrált mezőgazdasági termelésszervezést, ami őszintén szólva szerintem, még ha csak az alaptörvényt nézzük, akkor is egészen idegenül hat ebben a szövegben.

Azt gondolom, hogy tulajdonképpen, amit önök szeretnének, ez egyfajta biankó felhatalmazás már megint, amit ráadásul az alaptörvényben rögzítenének. Azt gondolom, hogy ha már önök valóban fontosnak tartják a termőföld védelmét, akkor lennének olyan alapelvek, amelyeket rögzíthetnének az alaptörvényben anélkül, hogy komplett törvényeket betonoznának be. És itt reagálnék Győrffy Balázs képviselőtársamra. Az az igazság, hogy én nem azt mondtam a bizottsági ülésen sem, hogy konkrét négyzetmétereket vagy hektárokat, vagy bármilyen részletet kéne az alaptörvénybe írni, hanem azt mondtam (Győrffy Balázs közbeszól.), hogy vannak bizonyos alapelvek, amelyeket érdemes lenne, azt, hogy önök kiket szeretnének támogatni, mik lennének azok az irányok, amelyeket fontosnak tartanak a földtörvény kapcsán vagy az agráriumban. Például én nagyon örülnék neki, hogyha az átláthatóságot és a nyilvánosságot mint ilyen alapelvet a földkérdésekben is valóban fontosnak tartanák, a kiszámíthatóságot is, és ezt be is tartanák, azt, hogy a helyi közösségnek legyen vétójoga vagy együttdöntési jogosítványa. Tudom, hogy ezek a földtörvényben jelenleg valamilyen javaslat szintjén szerepelnek, de én azt gondolom, meg lehetne nézni, hogy mik azok a fontos alapelvek, amelyek benne vannak a termőföldről szóló törvényben vagy akár egy jövőbeli szövetkezeti törvényben, és ezeket, az alapelvek közül néhány szimbolikus dolgot lehetne az alaptörvényben rögzíteni, és nem az lenne a megoldás, hogy ezeket kétharmados sarkalatos törvénybe iktassák.

Ráadásul, még így a végén azt is szeretném elmondani, hogy alapvetően arról se feledkezzünk meg, hogy a földet, a magyar földet azzal lehetne a leginkább megvédeni, hogyha valóban olyan emberek között - úgymond - osztanánk szét, olyan embereknek juttatnánk belőle, akik hosszú távon, életvitelszerűen ezzel akarnak foglalkozni, ott képzelik el gyerekeik, unokáik jövőjét, és ezért nem idegenítenék el, nem kerülne sem külföldi, sem egyéb spekulánsok kezébe. Én azt gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy önöknek erre kéne minél inkább törekedni, erre kéne az állami földekkel kapcsolatban, és így kéne megalkotniuk ezt a termőföldről szóló törvényt is, és akkor valóban biztonságban lehetne a magyar föld, de sajnos jelenleg azt látjuk, hogy ezek a folyamatok most nem ebbe az irányba hatnak.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Schiffer András tapsol.)