A felszólalás szövege:

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én ott kezdeném a felszólalásomat, hogy először a gyülekezési joghoz fűznék néhány gondolatot, miután a magyar kormány benyújtotta a T/707. számú törvényjavaslatát. Azért egy rövid gondolatsort teszek csak ehhez a törvényjavaslathoz, hiszen a Fidesz vezérszónoka, Czunyiné dr. Bertalan Judit részletesen kifejtette az álláspontunkat. De egy gondolatot mégis hozzá kell fűznöm, teljes mértékben szinkronban államtitkár úr által elmondottakkal, pontosan azért, mivel a törvényjavaslat általános indokolása egy teljes iránymutatást ad képviselőtársaimnak az ellenzéki oldalon akkor, amikor egyrészt megkérdőjelezik azt, hogy miért került a törvényhozó asztalára jelenleg ez a törvényjavaslat.

Nem fogom hosszasan idézni, de azért ki kell emelnem azt, hogy egy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn, mondta ki az Alkotmánybíróság a 13/2016-os határozatában, majd felhívta a jogalkotót arra, hogy ezt az ellentétet, ezt a mulasztást igenis szüntesse meg, éppen ezért, mivel a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályokat.

Én csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a jogalkotó feladatát meghatározta az Alkotmánybíróság, és határidőt is szabott, és ez a határidő bizony 2016. december 31-én lejárt, és most már 2018-at írunk. Eleget téve annak, hogy az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak megfeleljünk, ezért most a gyülekezési jogról szóló törvény tárgyalása is napirenden van.

Ezek után áttérnék a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatra. Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (1) bekezdése kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” A magyar kormány benyújtotta a T/706-os törvényjavaslatát a magánélet védelméről, amely álláspontom szerint egy nagyon régóta fennálló hiányt pótol.

Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat  a zárórendelkezésekkel együtt 4 fejezetében és 16 paragrafusában  megfogalmazott rendelkezései minden felelősen gondolkodó ember számára természetesek és magától értetődőek. Mint ahogy természetes az Alaptörvény Nemzeti hitvallás fejezetében szereplő azon kinyilatkoztatás is, hogy „az emberi lét alapja az emberi méltóság”.

Az előttünk levő törvényjavaslat az Alaptörvény iránymutatásának megfelelően szabályozza, védi, óvja és a feltétlen tiszteletben tartás parancsával bástyázza körül az emberi méltóságot. Teszi ezt annál is inkább, mivel napjainkban sajnálatos módon eluralkodott az emberekben az a vágy, hogy szeretnek kutakodni és belelátni mások magánéletébe, családi életébe, otthonába, és a kifürkészett félinformációkat, álhíreket kéretlenül tárják a nyilvánosság elé anélkül, hogy felmérnék annak súlyos következményeit.

A törvényjavaslat általános rendelkezéseinek 2. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti és kizárja a fent említett jogsértéseket, hiszen a magánélethez való jog lényege, hogy azt az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. Az Alkotmánybíróság értelmezte a magánszférához való jogot és annak viszonyát az emberi méltósághoz, és a 13/2016. (VII. 18.) AB határozatában kifejtette: „Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése  a régi Alkotmány 59. § /1/ bekezdésével ellentétben  átfogóan védi a magánszférát: az egyén magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét. Megállapítást nyert, miszerint a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek.” Itt idézném az amerikai legfelsőbb bíróság gondolatsorát is, amely szerint az otthon nyugalma a fáradt emberek utolsó mentsvára, az a tér, ahova az emberek visszahúzódhatnak a mindennapi nyüzsgés elől.

A magánszféra védelmének aspektusai a nemzetközi dokumentumokban is szerepelnek, és úgy gondolom, hogy akkor, ha ezt ismertetem, ez megkérdőjelezhetetlen, hogy miért is volt szükség a magánélet védelmének ilyen nagy léptékű szabályozására.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikke kimondja: „Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében, vagy jó hírnevében megsérteni.” Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke szerint: „Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.” A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikk szerint: „…senkit nem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.”

(23.30)

A hétköznapi életben sokszor felvetődik, hogy a közéleti szereplők magán- és családi élete, valamint otthonával kapcsolatos hírek, információk, megfigyelések, állítások hogyan kezelendők. A törvényjavaslat részletes indokolása a 7. §-hoz az alábbiakban adja meg a választ: „A közéleti szereplőt a magánélethez való jog kiemelt területeivel összefüggésben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben.”

A közéleti szereplő polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozóját külön nem nevesíti a javaslat, hiszen pusztán a közéleti szereplőre figyelemmel a hozzátartozó nem minősül közéleti szereplőnek. Az Alaptörvény XVI. cikkére is tekintettel e javaslati körben külön is nevesíti a gyermekeket.

A törvényjavaslat II. fejezetének rendelkezései azért is fontosak, mert a közéleti szereplő a saját közéleti szerepvállalása miatt joggal várhatja el, hogy a hozzátartozói ne legyenek kitéve sem a média-, sem a politikai küzdelmek azon részének, amelyet egy politikai szereplőnek szánnak.

A magánélethez való jog a magánélet és az azon kívül álló világ elválasztását jelenti, jelenti annak az igényét, hogy az egyén el tudja különíteni magánszférájának és a közösségi létnek az elemeit. Az információs társadalom létrejötte hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen visszaszorult az emberek magánéletének tiszteletben tartása. A mai infokommunikációs térben szinte határok nélkül, az elemi tisztelet hiányában terjeszthető bármilyen hír, álhír és hamis állítás bárkiről. Az előttünk lévő törvényjavaslat rendet tesz ebben a kérdésben is, hiszen a mai tolakodó világban a magánélet fokozott védelme a jogalkotás, a joggyakorlat, a jogpolitika szintjén is indokolt.

Ez a törvényjavaslat értékválasztás is, ahogy Trócsányi László igazságügyi miniszter úr fogalmazta, minden jogalkalmazó számára üzent az alkotmányozó, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kifejezi a kormány és az Országgyűlés elkötelezettségét a személyek, a családok, a magánélet érdekeinek védelmében. A törvényjavaslat egy olyan értékrend megfogalmazását tartalmazza törvényi keretek között, amely összhangban van a nemzetközi egyezményekkel is. Ezért és erre tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előttünk levő törvényjavaslatokat, mindkettőt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A közelmúltban az Európai Parlamentben egy Magyarországról szóló újabb jelentés, a Sargentini-jelentés vitája során a képviselők egy része hamis érvek és álszent magyarázatok alapján elítélte Magyarországot a jogállamiság vélt sérelmei miatt. Ezzel együtt önmagukra nézve is kiállították a nagyhatalmi önkény jogállami működésnek álcázott hamis bizonyítványát. Azok, akik az európai értékek alatt kizárólag az egyéni szabadságjogok korlátlanságát tekintik értéknek, akik nem értik a közösség megtartó, védő, nevelő és emberformáló erejét, most úgy érzik, valami fontos dolgot tesznek Magyarország megfegyelmezésének elindítása által. A XXI. században a társadalmak mindent legyőző ereje a pénz kizárólagos hatalma. Ez napjainkra a liberális ideológiában teljesedett ki. Ez a világrend nem tud mit kezdeni a pénz korlátlan uralmát tagadó illiberális, azaz közösségelvű szemlélettel, és ezért el akarja azt pusztítani. Azt hiszik, azzal, hogy ha felszámolják a közösségeket, a családi kapcsolatokat összetartó erőt, a természetes nemi szerepeket, leépítik az ember méltóságát, önbecsülését, természetes képességét a megmaradásra, és kicserélik Európa lakosságát más kultúrájú népekre, ezzel megoldják Európa és a világ számos gondját.

Magyarország a valódi európai értékek védelme miatt lett a szégyenpadra állítva. Ilyen védendő értékek a görög államszervezés elvei, a római jog tisztelete, a sok ezer éves zsidó-keresztény életfelfogás és a hozzá tartozó emberi jogokat tisztelő közösségi erkölcs.

Mi, magyarok kereszténydemokráciát építünk, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a női és férfi-egyenjogúságot, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, nyelvünket, történelmünket, és a XXI. században is esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására.

Magyarország elítélése a közösségi létezés elítélése, a családok, a kisközösségek, a nemzeti létezés megtagadása. A jelentés az olyan emberek szédelgő feldicsérése, akiknek nincs semmiféle identitása, nincs felelőssége az európai jövőért, így végtelen fogyasztási vágya által könnyen befolyásolhatók, könnyen irányíthatók. Ezt a kiszolgáltatottságot leplezi el az emberi jogi abszolutizmus, a politikai közhelyek, mint amilyen az európai értékek, társadalmi szempontból jelentős csoportok tisztelete, a véleménynyilvánítás szabadsága és hasonló, végtelenbe érő tartalmak.

A magyar tankönyvekben a nőket elsősorban anyaként és feleségként ábrázolják, állítja vádlón a jelentés. Az ilyen szavak és gondolatok nyomán folyamatosan zajlik az európai polgárok kiskorúsítása. A szellemi kiskorúsággal, az értékekben való bizonytalansággal, a közhelyes érvelések sokaságával, a közhatalmi viselkedés látványos hiányaival az európai parlamenti képviselők számos felszólalásában szembesülhettünk. A jelentés többnyire olyan csoportok által tett nyilatkozatok, feljelentések alapján lett összeállítva, amelyek saját önző céljaik miatt nem érdekeltek az ország jó működésében, rendjének, kultúrájának megőrzésében, akik saját eszmei képükre akarják átformálni Magyarország kultúráját, szokásait és népességét.

A Magyar Országgyűlésnek ezért kell felemelnie a szavát ez ellen a méltatlan döntés ellen az európai kultúra és az európai emberek méltóságának védelmében. Mostani állásfoglalásunkkal minden polgár érezze úgy, hogy van látásmód, van gondolat, akarat egy értékeket megőrző és megtartó európai életforma fenntartására.

A nemzetek összefogását vagy önvédelmének irányait ma nem a letűnt szörnyű világháborúk emlékeiből kell felfedezni, hanem látni kell a népek egyenjogú összefogásának lehetőségét, ahogy azt a visegrádi országok mai gyakorlata is mutatja. Európa megszállása a bevándorlás által valóban veszélyezteti az általunk is tisztelt európai értékeket, az európai kultúrát, a jog szerinti élet tiszteletét, a nők egyenjogúságának eddig kivívott eredményeit. Magyarország nem akar bevándorlóország lenni, joga van eldönteni, hogy kit enged át a határain. Ez az országgyűlési határozat nemcsak Magyarországról szól, hanem üzenet az európai polgároknak, hogy van még remény.

Mivel úgy tűnik, hogy nem számíthatunk az ellenzék támogatására a magyar nép ezeréves kultúrájának védelmében, ezért a polgári Magyarország elkötelezett parlamenti erőinek kell megmutatni álláspontunkat a magyar és európai polgároknak a valódi emberi és közösségi értékek védelmében. Ezt az Európai Parlament által elfogadott határozatot visszautasítjuk, mint a féligazságok, hamis szándékok, egyoldalú ideológiai nézetek gyűjteményét. Ilyen és hasonló rosszindulatú, hazug jelentéseket szinte minden Európai országról lehet írni más-más tárgykörben, különféle vádakkal.

Európa kultúrájának, szokásainak, megharcolt tudásának védelmében, a remény megőrzése érdekében kérem a határozati javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló T/5132. számú javaslat teljessé kívánja tenni az akciótervben foglalt kedvezmények, támogatások lehetőségének a körét. Ennek megfelelő szabályozást és felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. Sajnálatosnak tartom azonban azt, hogy az ellenzék részéről az elmúlt órákban részben vagy szinte teljesen csak kritikák fogalmazódtak meg a családvédelmi akcióterv bevezetésével kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha visszagondolunk a 2010 előtti évekre, akkor röviden összefoglalva az alábbiakkal szembesülhetünk: a családok kevés támogatásra számíthattak az államtól; minden év áremelésekkel indult, magas inflációval és megszorításokkal. A magyar családok számára a balliberális kormányok semmilyen lehetőséget nem biztosítottak, kormányzásuk 12 éve alatt csak alamizsnát adtak, segélyen tartották az emberek nagy részét. Munkanélküliség, megszorítások, magas infláció, egekbe szökő államadósság  ez az önök mérlege, tisztelt képviselőtársaim. Úgyhogy kéretik ennek alapján megfogalmazni az akciótervvel kapcsolatos kritikáikat.

A magyar kormány a 2018. november-december hónapban lefolytatott nyolcadik nemzeti konzultáció első kérdésének és a polgárok erre adott 99,18 százalékos igenlő válaszának megfelelően „a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kívánja orvosolni”.

A nyolcadik nemzeti konzultációra 1 millió 382 ezer kérdőív érkezett vissza. Ez volt a harmadik legnagyobb részvételű nemzeti konzultáció, amely azt mutatja  és igazolja valamennyiünk számára , hogy az egész országnak fontos a családok helyzete, a gyermekvállalás és a demográfia kérdése.

A válaszadók akaratának megfelelően a kormány tehát meg kívánja védeni azokat az intézkedéseket, amelyeket a családok érdekében az elmúlt kilenc évben hozott. 2010 után végre adott annak a lehetősége, hogy a családtámogatás új rendszere több cikluson át fejtse ki jótékony hatását. Abban azonban minden józan ember egyetért, hogy a migránsok Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítése helyett (Gréczy Zsolt: Jaj, Istenem!) a magyar családokat kell támogatni.

(14.50)

Magyarország a családpolitika terén kimagaslót alkotott. Tekintettel a családtámogatási rendszer rugalmasságára, az első eredmények alapján már látszik is az egyértelmű javulás jele. „A magyarok ismét hisznek a jövőjükben, nemzeti egységet hoztunk létre a családok ügyében.”  mondta miniszterelnök úr az ez évi hagyományos évértékelő beszédében. A családvédelmi akciótervet itt jelentette be, és kiemelte, hogy ez a magyarok válasza, és nem a bevándorlás.

Tisztelt Képviselőtársaim! A családvédelmi akciótervnek egyrészről  előttem már többen is szóltak erről  azokra a részeire térnék ki, amelyek 2019. július 1-jétől lépnek hatályba, és ezek a részek a következők. Az első a fiatal házasok gyermekvállalásának támogatása. Mit is jelent ez? Tízmillió forintos kamatmentes, szabad felhasználású hitel, amely igénylésének feltétele az édesanya életkora, és a család egyik tagja rendelkezzen legalább három év biztosítotti, akár hallgatói jogviszonnyal. Nem kell elkezdniük a törlesztést azoknak a házaspároknak, akik a támogatást a várandósság 12. hete után igénylik. Ebben az esetben a visszafizetés három évre felfüggesztésre kerül. A második gyermek születése után a tőketartozás  úgy, ahogy azt államtitkár asszony is az expozéjában elmondta  30 százalékát elengedik, és újabb három évvel halasztódik a törlesztés. Végül a harmadik gyermek születése esetén a támogatás további részét teljes egészében elengedik, illetőleg elengedésre kerül. Ezzel a lehetőséggel három évig élhetnek a családok és a leendő édesanyák.

A második az otthonteremtési program bővítése. Az otthonteremtési program bővítése révén júliustól használt lakás vásárlásához és a kistelepüléseken élők otthonteremtéséhez is igénybe vehető ez a támogatási program.

A harmadik pedig a jelzáloghitelek csökkentése. Július 1-jétől a kétgyermekesek jelzáloghitel-tartozása is 1 millió forinttal csökken, a harmadik gyermeknél pedig 4 millió forintot vállal át az állam. A nagycsaládosok autóvásárlásához is segítséget kíván nyújtani a kormány, mégpedig úgy, hogy július 1-jétől 2,5 millió forint támogatást biztosít a legalább három gyermeket nevelőknek, ha minimum hétszemélyes új személygépkocsit vásárolnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar emberek több alkalommal is kifejezésre juttatták, hogy meg akarnak maradni magyarnak. Szeretik saját kultúrájukat és szokásaikat. Nem akarnak más szokások szerint élni. Őrzik nyelvüket, és gyermekeiknek ezt a megbecsült életrendet akarják hagyományozni. Ez a mai önző világban akkor lesz sikeres, ha támogatjuk a családokat, az értelmesen felnevelt gyermekeket, ha bátorítjuk a gyermekvállalást, és megvédjük az édesanyákat. Ez a polgári kormány családvédelmi terveinek és intézkedéseinek a lelke, és amikor annak részleteiről szavazunk, akkor bizony erről kell dönteni.

Meggyőződésem, hogy az élet kultúrája és a nemzeti megmaradás parancsa ölt testet ezekben az intézkedésekben. Mindenkinek a lelkiismerete dönti el, hogy erre milyen választ ad. Én arra biztatom képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, hiszen ez valamennyiünk és a magyar nemzet érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amelynek egyes részeit nem is lenne szükséges tárgyalni, hiszen a hagyomány, a kultúra és a közpolitikai viselkedés szabályai évszázadok óta ismertek, még ha néhányan olykor el is feledkeznek ezekről. Az előttünk lévő törvényjavaslat számos pontosítást, gyakorlati útmutatást, továbbá technikai módosításokat tartalmaz az Országgyűlés működése körében. A törvényben számos bekezdés a jobb érthetőséget, a gyakorlati alkalmazást szolgálja, mint az Országgyűlés jelképének használata, az összeférhetetlenség vagy a határozatképesség fenntartása.

Az előttünk lévő törvénymódosítás nem a képviselői jogok bármiféle korlátozásáról szól, de ezt képviselőtársaim is ugyanilyen jól tudják.

(23.00)

A javaslat beterjesztése kapcsán a legnagyobb közjogi izgalmat a parlamenti működés rendje és a képviselői jogok terjedelme váltotta ki. Az ellenzéki vezérszónokok által is a legnagyobb értetlenség az országgyűlési viselkedési szabályok körül forog. Úgy tesznek, mint ha a trágárság, az útonállás, a kürtölés, az akadályoztatás, a fenyegetés a parlamenti beszédjoghoz tartozna, a parlamenti munka természetes része lenne, mint ha a közösen megfogalmazott országgyűlési viselkedés rendjét egy képviselőnek nem kellene és nem volna szükséges betartani.

Feltehetnénk a kérdést: de miért is? Azoknál az országgyűlési képviselőknél, akik jól ismerik a történelmet, akik jól ismerik a parlamenti hagyományokat, beszédükben és viselkedésükben értik a kulturált közbeszéd társadalmi jelentőségét, nincs szükség a parlamenti jelenlét fegyelmének szigorú törvényi szabályozására. A parlamenti rend, amit az érintett felek házszabályban rögzítenek, lényegében egy önfegyelmi jog. Nem is lenne szükség törvényi szabályozásra, ha mindenki értené és értő módon használná a törvényhozási jogosítványait.

A parlament rendezett működése egyet jelent az ország rendezett életével, ez közhatalmi szempontból az ország fenntartását jelenti. Képzeljék el azt az országirányítást, amely bukdácsol a döntés-képtelenségben a parlamenti anarchiák sorozata miatt!

A már fennálló törvények szerint is munkája során minden képviselő jogosan élhet a kormányzás kritikájával, tájékozódhat és kifejezheti véleményét egyénileg vagy a csoportérdeknek megfelelően, ezt az Alaptörvény, az országgyűlési törvény, a házszabály lehetővé teszi. Ennek minőségét persze alapvetően meghatározza kinek-kinek a felkészültsége, a gondolatgazdagsága és a saját politikai célok helyes ismerete. A vélemények és bírálatok fő színtere a parlamenti ülés, tartalma az Országgyűlés működése. Képviselőtársaim élnek is bőven a kritika lehetőségével mindenféle színvonalon.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás általam felvetett részei lényegében nem tartalmaznak többet, mint keretbe foglalják az országgyűlési képviselők magatartásának korlátait, mert azok néha nagyon elhomályosulnak. A képviselői bírálat, a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság nem keverhető össze a trágár beszéddel, a működési rend megzavarásával és a megbotránkozást kiváltó magatartással. Az ilyen magatartások okkal keltenek az állampolgárokban, a bennünket figyelőkben mély megdöbbenést, félelmet, és váltanak ki felháborodást. Meggyőződésem szerint egy országgyűlési képviselőnek példát kell mutatni megjelenésében, a magyar nyelv használatában, a viselkedési kultúrájában, a törvényhozás tiszteletében. A téves képviselői magatartás rossz fényt vet a parlamentre, a képviselőkre, a képviselői munkára, és aláássa az Országgyűlés megbecsülését.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez még akkor is igaz, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság az ellenzék „Csaltok, loptok, hazudtok!” transzparensét az ülésteremben mint szemléltetést helyénvalónak találta, bár kíváncsi lennék rá, hogy a kormánypárti sorból az ellenzéknek címzett „tolvajok, hazaárulók, hamiskártyások” típusú molinó milyen hatást váltana ki ugyanott. Gondoljanak bele, hogy mi lenne egy ilyen táblaháború vége, és mit üzenne ez a magyar polgároknak! Ha van még józan ész, akkor gondolják végig, hová vezetne egy ilyen típusú párbeszéd! A magas európai bíróság is tévedhet a maga kényelmes, pártküzdelemtől, konfliktusoktól mentes magányában.

Sajnos vannak, akik ezt nem értik és nem érzik, különösen nehéz ezt azoknak elmagyarázni, akik a bibliai példabeszédet is félremagyarázzák. Ezért ki kell jelölni azokat a határvonalakat mindenki számára, hogy a hagyomány, az Országgyűlés tekintélyének védelmében mi az, amit elfogadunk, és mi az, amit elutasítunk. A folyamatos rendzavarás máig is tárgyalásaink, hétköznapjaink része, ami szinte törvényszerűen vezetett a jelen törvénymódosítás elkészítéséhez. A folyamatos, becsületet sértő véleménynyilvánítások túlmennek azon a határon, amellyel kapcsolatban a joggyakorlat egy képviselőnek magasabb tűrési küszöböt ír elő.

Az országgyűlési törvény előttünk fekvő módosítása tételesen felsorolja azokat a magatartási formákat, ahol már a figyelmeztetés nem vezet eredményre, ahol a törvény lehetővé teszi a szigorúbb intézkedéseket. A magyar Országgyűlés évtizedek óta sok tekintetben egy jól működő, fegyelmezett közösség, persze számos nézetkülönbséggel. Érthetetlen ezért, amikor néhányan, ki tudja, milyen okból, inkább a média érdeklődésének akarnak megfelelni, mint az Országgyűlés működésének. Ezért vannak olykor botrányos látványosságok, telefóbiás rohangálás az ülésteremben, mert egyes képviselők nem a kormány szemébe akarják elmondani a kifogásaikat, hanem a nyilvánosság felé, amiben a vélemény helyett inkább van szereplési vágy, üzenet a szimpatizánsoknak, olykor a támogatóknak is a személyes helytállásról, esetleg külföldre üzennek céljaikhoz kérve segítséget.

Legutóbb a Parlament előtt vagy a köztelevízió székházánál a politikai garázdaságot akarták elismertetni a képviselői beszédjog részeként. A hangoskodó és hangulatkeltést gerjesztő ellenzéki képviselők is tudják, hogy az ilyen tartalmú felszólalások és látványos rendzavarás alkalmas arra, hogy magukra irányítsák a figyelmet. Ezzel szemben a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek az a kötelessége, hogy az ország jó működése érdekében elmondja terveit, a várható intézkedéseket és azok indokait, valamint közvetítse azt az értékrendet, amit a közakarat megalapozott. Erre való az a médiafelület, amelynek ez a küldetése.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A második rész, amihez szólni szeretnék, a képviselői jogok terjedelme. A parlamenti részvétel során a képviselői ellenőrzésnek számos lehetősége adott: kérdésfeltevés, interpelláció, iratbetekintés és a személyes tudakozódás, amelyek az országgyűlési képviselők rendelkezésére állnak. Az Országgyűlésen kívüli ellenőrzési, felügyeleti jog nem korlátlan jog és nem tetszőleges időpontban érvényesíthető. Hozzáteszem persze, hogy még a parlamentben is van sortartás a hozzászólásoknál.

A képviselők tájékozódásához, ellenőrzéséhez való jog nem magánjellegű akció, nem kormánypárti vagy ellenzéki jogosultság, mert az a képviselők esetében is az Országgyűlés egységes ellenőrzési jogosultságából vezethető le. Az országgyűlési képviselő a választóktól nem magánjellegű felhatalmazást kap a közintézmények ellenőrzésére, megválasztásával nem egy magánszemély, akinek a törvényből eredően az állampolgárokhoz képest többletjogai vannak, hanem országgyűlési képviselőként, a legfelsőbb népképviselet tagjaként érvényesülnek az ellenőrzési többletjogosítványai. A törvény ezt a „megbízatásuk ellátásában” meghatározással foglalja egybe. Az országgyűlési képviselő feladataival összefüggésben mintegy kiterjeszti az Országgyűlés felügyeleti jogosultságát a közintézményekre, de kérdéseivel, tájékozódásával nem lépheti át az államigazgatási feladatellátás határait.

Az, hogy a képviselő belépésre jogosult a közintézményekbe és a közigazgatási szervekhez, csak a működési rend megtartásával, az illetékes miniszter által szabályozott módon történhet. Az országgyűlési képviselő a közintézményekben sem áll a törvények fölött, ezt jó, ha mindenki megjegyzi magának. A közintézményben a törvényes képviselői jelenlétet az intézmény működési szabályai határolják be. Ebben a tekintetben a belépésre jogosult országgyűlési képviselő is az intézményirányítás felügyelete alá tartozó állampolgár.

A közintézményekben tett képviselői látogatás a felügyeleti jog gyakorlásának lehetséges formája. A meglátogatni kívánt intézményt irányító vezetőnek, felelős tisztségviselőnek eljuttatott írásbeli igényben vagy a személyes kapcsolatfelvétel során meg kell jelölni a látogatás célját, okát és az erre jogosult igénylők körét.

(23.10)

Az intézmény igazgatója a kérdéseknek és lehetőségeknek megfelelően jelöli ki a feladat teljesítésével megbízott személyeket, a látogatás lehetséges időpontjait és az intézmény azon részeit, ahol a képviselők kérésüknek megfelelően tájékozódhatnak. A látogatást csak a közüzem működésének megzavarása nélkül, a működési rendre vonatkozó szabályok megtartásával lehet lefolytatni.

A jogosultság nem azonos a közintézmények működésének megzavarásával. Ennek elkerülésére az intézménynek a látogatást tervezhető módon kell biztosítani. Nem lehet egy kórházat, egy vasúti üzemet, rádió működését sem megzavarni váratlan megjelenéssel, csoportos látogatással, vagy önkényes politikai reklámot terjeszteni a közintézményekben.

Erre szolgál az előttünk fekvő törvényjavaslatban az előzetes bejelentés. A közintézmények nem a képviselők munkahelyei, mint ahogy néhányan képviselőtársaim tévesen hivatkoznak erre. Az országgyűlési képviselő munkahelye az Országház és a kapcsolódó létesítmények. Ugyanakkor felkereshetnek közintézményeket, oda be is engedik őket, de a belépési és ellenőrzési lehetőséget az adott munkahely működésének természete adja meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azt tudom kérni mindenkitől, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselő, hogy tekintsenek rá a magyar történelemre, a magyar nép múltjára, arra a küzdelemre, amely a magyar nép megmaradását szolgálta. A választási lehetőség mindenkinek a megmaradás és a sorsunk iránti közömbösség között van. Az országot irányító parlamenti rend lényege a megmaradás. Aki ezt megérti, annak ezek a szabályok annyira természetesek, hogy ellenükre szólni sem érdemes.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkitől azt kérem, hogy a módosításokat fogadja el, hiszen ez, azt gondolom, valamennyiünk érdekét és a parlament méltóságának megőrzését szolgálja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Egy hang az ellenzék soraiból: Húúú!)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én egyszerűen döbbenettel hallom ezt a mai beszélgetést, illetőleg ezt a tárgyalássorozatot, ugyanis én ezt is rendkívül méltatlannak tartom, azt a stílust, ahogy önök itt reagálnak az országgyűlési törvény és a házszabály módosítására. Nagyon sajnálom, hogy akkora zajjal fogadták a felszólalásomat, hogy senki nem figyelt oda. (Kunhalmi Ágnes: Dehogynem!  Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Nem. Mert ha odafigyeltek volna, akkor nagyon sok mindent megértettek volna abból, amit el kívántam mondani. Engedjék meg azonban, ez a törvény nem tesz különbséget ellenzéki és kormánypárti képviselők között, tehát bárki elköveti a törvényben, illetőleg a törvénymódosításban foglaltak megsértését a jövőt illetően, mindenkire ugyanaz a szabály vonatkozik, és a törvény szövegét mindenki betartani köteles; lehet ugyan kritizálni, de ez azon nem változtat, hogy betartani köteles. Egyetlen dolgot engedjenek meg nekem. Ma is volt egy olyan performansz, amelyet  érdekes módon  az ellenzéki oldalon ülők nem kifogásolnak, ez többek között Jakab Péternek a viselkedése. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Ami ma itt történt, és ahogy ezt az egészet előadta, azt egyszerűen felháborítónak tartom. Mélységesen sérti az Országgyűlésnek a méltóságát az a viselkedési mód, amit ő megenged magának, és az a szóhasználat, az a véleménynyilvánítás, amit szintén megenged magának.

Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak pedig szeretném mondani  mert ő megkérdőjelezte az országgyűlési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot , hogy a tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör kapcsán a 45. § (1) bekezdését ajánlom a figyelmébe, képviselő asszony, amelyben azt írjuk itt, azt írja itt az előterjesztő, hogy: „az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök feladata”, és valóban fel kell kérnie a jegyzőt, az alelnököt vagy pedig a háznagyot. (Az elnök csenget.) Ennyi. Minden jót! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Nem fogom az időt nyilván kihasználni, de néhány olyan gondolat elhangzott, amelyre mindenképpen szeretnék reagálni. Mindenekelőtt megemlíteném azt, hogy lassan már 9 órája tárgyaljuk ezt a törvénytervezetet, illetőleg a módosításokat, és bizony el kell hogy mondjam, hogy ez alatt az idő alatt már régen végezhettünk volna, de rendkívül sok felesleges beszéd is elhangzott, ami csak időhúzásnak vagy az idő kitöltésére volt való.

A hozzászólásom elején mindenképpen szeretném leszögezni azt, hogy a Fidesz-frakció, illetőleg a Fidesz-KDNP-frakciószövetség a beterjesztett módosításokat támogatja. A törvénymódosítás ugyanis, képviselőtársaim, nem elhallgattat, hanem kulturált mederbe kívánja terelni az ellenzéki magatartást.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elhangzott itt Vadai Ágnes képviselőtársamtól és több ellenzéki képviselőtől is a törvényszakasznak „A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén” című fejezete, amelyben a 45. §-t próbálták górcső alá venni. Én azt gondolom, hogy a törvénymódosítás és az ellenzéki felszólalások sokasága kapcsán elmondhatjuk azt, hogy egyetlenegyszer sem hangzott el az ellenzék részéről, hogy tisztelt Országgyűlés, igen, figyelni fogunk arra, hogy a Ház rendjét fenntartsuk, házszabályt sértő viselkedést ne kövessünk el, és ne hangozzon el olyan beszéd, amely alkalmas arra, hogy a Ház működési rendjét megzavarja. Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, hogyha valaki így gondolkodik, és így kezdi a munkáját, akkor nem fognak bekövetkezni azok a szankciók, amelyek azért vannak most leírva, mert önök kényszerítették ki.

De visszatekintenék arra, amit Vadai Ágnes mondott. Olyan helyzetet vizionál, amely meggyőződésem, hogy nem fog bekövetkezni, ugyanis a (2) bekezdésre hivatkozik a 45. §-nál, de az (1) bekezdést nem veszi figyelembe, nem tudom, miért, úgyhogy én ezzel kezdeném, amely iránymutatást tartalmaz. Ugyanis azt mondja a 45. § (1), hogy az Országgyűlés ülésén az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést levezető elnök feladata, amelyben őt az ülés vezetésében közreműködő jegyző, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, ülésteremben tartózkodó jegyző, alelnök és háznagy segíti.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Ha itt megállunk, akkor még semmi gond nincs, mert nyilvánvaló, hogy az elnök úr, akár Kövér László elnök úr vagy Hiller elnök úr, akárki ül a pulpituson, ha lát valami olyat, ami az Országgyűlés rendjét zavarja, működési rendjét akadályozza, akkor először ő próbálja a rendet megteremteni, és hogyha ez valami miatt nem sikerül, akkor természetesen segítséget fog kérni. Azonban azt mindannyian tudjuk, hogy teljesen kizárt, hogy erőszakot fognak alkalmazni azok a személyek, akiket az elnök úr megkér, felkér, hogy segítsenek neki abban, hogy a rend helyreálljon az Országgyűlés üléstermében.

Rákanyarodnék itt a 2. §-ra, de a 2. §-nál is egybe kell olvasni, hiszen ott van egy olyan kitétel, amikor mindenkit felkér, ez a 46/C-46/G. §-okban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködés. Taxatíve felsorolja a törvény, én most nem fogom felolvasni, hiszen nem kívánom vele az időt húzni, mert mindenki előtt ott van a törvény, arra kérem képviselőtársaimat, olvassák el, hogy mi után mi következik, és melyik szakasz milyen rendelkezést tartalmaz, hogy azok megsértése esetén kerülhet sor arra, hogy az Országgyűlés elnöke segítséget kér abban az esetben, hogyha ő nem tud lejönni a pulpitusról, hogy segítsünk neki abban, természetesen abszolút kulturált körülmények között, és nem úgy, ahogy itt vizionálták a képviselőtársaim, hogy milyen, esetleg tettlegességig fajuló rendbetételre kerül sor itt, a Ház falai között, amit én el sem tudok képzelni.

Tehát én azt gondolom, hogy ez teljesen rossz irányba viszi a tárgyalási folyamatot, és van itt egy törvény, amelynek a betartása  ahogy azt a felszólalásomban is mondtam  ellenzéki és kormánypárti képviselőkre, mindenkire kötelező, amennyiben a parlament elfogadja, az Országgyűlés elfogadja. Lehet ezt kritizálni, ugyanakkor én azt gondolom, hogy a betartására mindenkinek figyelni kell.

(8.50)

Az ország tekintélyét tehát, mint említettem, csak az tudja helyreállítani, ha sem a jobb-, sem a baloldalon nincs trágár beszéd, nincs rendbontás, nincsenek durvaságok, tehát egy kulturált, országgyűlési képviselőhöz illő magatartás tanúsítása valósul meg. Itt azonban meg kell állnom egy pillanatra, mert a mai napon, vagyis a mai éjszaka folyamán, a hajnal folyamán nagyon sokszor elhangzott olyan beszéd, amely magát a házelnököt, illetőleg magát a miniszterelnök urat tüntette fel olyan színben, amely énszerintem rendkívül méltatlan volt a hozzászólóktól, és én azt hiszem, nyugodtan állíthatom azt, hogy még a személyiségi jogaikat is sértette.

Itt azonban szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy óvakodjon ettől, annál is inkább  és ezt ne vegyék tőlem egy olyan felszólításnak, amely esetleg bántóként jelenik meg , hiszen Magyarország Alaptörvényének VI. cikke a következőt tartalmazza: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” A személyes adatok védelmét taglalja aztán tovább ez a szakasz, ugyanakkor ki kell mondjam, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint az emberi jogok európai egyezménye is ugyanezeket a szabályokat tartalmazza, és ezek szinte egymásra épülnek. Tehát én rendkívül méltánytalannak tartom azokat a megszólalásokat, amelyek itt a mai ülésnapon elhangzottak, csak azért, hogy valamit mondjanak, nem tudtak mást tenni, mint megpróbálták a miniszterelnök urat és házelnök urat kedvezőtlen színben feltüntetni. Én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy a jövőben ettől tartózkodjanak.

Még ehhez tartozóan elmondanám azt, hogy sokan sérelmezték a házelnök úrnak a fegyelmi jogkörét. Előttem is itt van, amit ellenzéki képviselőtársam is bemutatott vagy felolvasott, az a felsorolás, amely Albániától egészen Ukrajnáig, mivel egy ilyen sorrendben van felsorolva sok-sok oldalon keresztül, minden országot bemutat, bemutatja, hogy mit tekint fegyelmi vétségnek. Fegyelmi vétség például a Ház rendjének súlyos megsértése, házelnök vagy Ház döntései végrehajtásának megtagadása, obszcén kifejezések, a ház rendjét, a házszabályt sértő viselkedés. Végigmehetünk rajta Albániától Hollandián, Horvátországon, az Egyesült Királyságon  erről már beszéltünk , Németországon keresztül, ezt mindenhol részletesen taglalja ez a kimutatás, és a fegyelmi hatáskör minden esetben a Ház elnökének a hatáskörébe van utalva, ő fogja meghatározni azt, hogy milyen mértékű az a jogsértés, amelyet a képviselő magáról megfeledkezve elkövetett, és nem méltó a Ház működési rendjéhez, illetőleg ahhoz a magatartáshoz, amelyet tanúsítania kellene.

Úgyhogy én nem látom azt a rendkívüli problémát, amit itt a képviselőtársaim felvázoltak. Egyetlenegy dolog biztos: mindenkinek át kell gondolni, hogy mikor mit csinál, és ha csak azért hangoznak el ezek a különböző, sokszor nagyon éles és nagyon méltatlan kifogások a törvénytervezettel vagy -módosítással kapcsolatban, mert önök mintha ezt a trágár beszédet akarnák a napi egymás közötti beszélgetési stílus részévé tenni. Én viszont azt gondolom, hogy ezt mindenáron meg kell akadályozni, hiszen egy kulturált viselkedési formába és egymás közötti beszédbe, illetőleg a törvényekről szóló társalgás folyamatába ez nem illik bele, nem illik az Országgyűléshez, és tetszik vagy nem, az Országgyűlés méltóságát sérti.

(Szilágyi Györgyöt a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Még néhány gondolatot szeretnék elmondani. Azt hiszem, Boldog István képviselőtársam már nincs itt. (Közbeszólás: De, itt van.) Elhangzott a 2006-os gyurcsányi brutalitás, ami megtörtént Budapesten. Én mindenkinek csak azt javasolom, hogy a Balsai-jelentést vegye elő. A Balsai-jelentést tárgyalta az Országgyűlés, elfogadta, bárhol elolvasható, és abból mindenki, aki esetleg kételkedik a 2006-os eseményekkel kapcsolatban és annak a brutalitásával kapcsolatban, mindent elolvashat és megtudhat.

Kunhalmi Ágnes képviselő asszony annyit mondott nekem, hogy szeretne olyan jogokkal élni, mint ami engem korábban megilletett. Én egy törvénytisztelő állampolgár voltam még mielőtt ’98 előtt bekerültem a parlamentbe, azt követően pedig különösen. Engem semmi különösebb jogok nem illettek meg, mint a törvények betartása, mert én így tanultam és így nőttem fel, jogászként meg különben is rendkívüli módon kényes vagyok erre. A házszabály azonban  képviselő asszonynak mondtam volna  tételesen meghatározza azokat a jogokat, amelyek a képviselőt megilletik; ez megillette korábban is, megilleti ma is, itt az interpelláció, a kérdésfeltevés, ugyanakkor lehetősége van a képviselőnek természetesen, hogy az állami szervek esetében érdeklődjön, kérdést tegyen fel. De azért az mégsem járja, hogy valaki beront valahová, teljesen mindegy, legyen az egy vállalat, vagy legyen egy média, akár a rádió vagy a Magyar Televízió. Az ember úgy szokott elmenni bárhova, hogy felhívja, bejelentkezik, elmondja, hogy miért szeretne jönni, ugyanakkor a cég, illetőleg a média vezetőjének kötelessége a képviselőt fogadni, rendelkezésére állni, és természetesen az üzem zavarását maximálisan ki kell iktatni ebben a látogatási körben.

Végezetül pedig Tordai Bence képviselő úr is megszólított. Én szeretném mondani neki, hogy nem kell aggódnia képviselő úrnak. Nem kell aggódnia képviselő úrnak a Fideszért, és nem kell aggódnia a Fidesz-KDNP-szövetségért, annál is inkább, mert tudomásul vettük azt, hogy a választópolgárok néhány városban, a fővárosban, néhány településen másképp gondolkodtak. Mi mindenképpen ugyanúgy meg fogjuk találni a kapcsolatot a településen élő képviselőkkel, polgármesterekkel, és amennyiben lehetőségünk van, természetesen támogatjuk a térség fejlődését. Ugyanakkor az nem igaz, hogy elvesztettük a választást, mert országosan a Fidesz-KDNP igenis megnyerte a mostani önkormányzati választást, és ebből fakadóan mi rendkívül bizakodóan tekintünk a jövő felé. Természetesen meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen hibákat követtünk el, ezeket korrigálni fogjuk, de továbbra is ugyanazt a gazdaságpolitikát, családpolitikát és az időskorúak támogatásával kapcsolatos elképzeléseinket és munkaterveinket fogjuk megvalósítani, mint ami a programunkban és az elképzelésünkben volt a választások idején.

Ugyanakkor még azt is mondanám Tordai Bencének  hiszen valószínű, hogy elfelejtette , hogy 2010-től Magyarország egy felívelő pályán van. 2010-ben egy olyan, csőd szélén álló országot vett át a polgári kormány, amikor a 2010 előtti választásoknál a magyar emberek, a magyar választópolgárok mondták azt, hogy igenis elég volt, elég volt abból, ami az azt megelőző 8 évben történt. Ekkor került az ország egy olyan helyzetbe, amikor lépésről lépésre, választásról választásra mindig kétharmados többséggel  amit mindig nagy alázattal és tisztelettel megköszöntünk  próbáltuk az országot olyan helyzetbe hozni, hogy eljutottunk erre a pontra, ahol éppen most vagyunk, ahol is egy felívelő gazdasági növekedésről beszélhetünk, és ez a gazdasági növekedés teszi lehetővé azt a támogatási rendszert, életpályamodellek kidolgozását, amelyekkel szeretnénk a magyar polgárok életét, a magyar emberek, a magyar családok életét megkönnyíteni és boldogabbá tenni.

Én azt gondolom, hogy ezt a munkát fogjuk tovább folytatni mindenáron, nem fogunk megtorpanni, bármilyen kritikával illetnek minket, és nagyon igaztalanul, mert ami itt elhangzott, az rendkívül bántó és sértő volt. Tehát töretlen az az elképzelésünk, hogy azt, amit megígértünk a választási kampányok során, végre is fogjuk hajtani. Én ennyit szerettem volna elmondani.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.00)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló T/8044. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 9 nem ellenében elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat a részletszabályok szakmai alapú pontosítását, az eljárások zárt és koherens rendszerének megerősítését tűzte ki elsődlegesen céljául. A közelmúlt eseményei, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság, továbbá a Velencei Bizottság e tárgykörben hozott elvi jelentőségű megállapításaira figyelemmel vált indokolttá a fegyelmi jogi szabályok rendszerének módosítása, melynek prioritást élvező célja az Országgyűlés  jogállami kritériumként is megkövetelt  hatékony és zavartalan működésének biztosítása, továbbá az Országgyűlés tekintélyének és méltóságának megőrzése.

A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan kívánja szabályozni, mégpedig mindezt a jogsértés súlyához igazítva.

A javaslat külföldi parlamentek példáját követve bevezetni szándékozik a kizárás és a kitiltás jogkövetkezményét. A kizárt képviselő az üléstermet a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik. A kitiltás jogkövetkezménye a hatályos szabályozás szerinti képviselői jogok felfüggesztését váltja fel, azonban attól eltérően csak az Országházban és az ahhoz tartozó épületekben való fizikai jelenléthez kötődő egyes képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztésével jár.

Szeretném megemlíteni, hogy a javaslat rendelkezik a megbízott útján történő szavazás intézményéről is, melynek értelmében a kitiltás időtartama alatti nyílt szavazás során a kitiltott képviselő helyett és annak nevében az általa megbízott képviselőtársa eljárhat. Titkos szavazások esetén a személyes joggyakorlás lehetősége továbbra is fennáll.

A Ház asztalán fekvő javaslat részletes rendelkezéseket alkot  a vele párhuzamosan benyújtott határozati házszabályi módosítással egyetemben  a képviselői távollét szabályozására, melynek célja a képviselői jelenlét garantálásán túl az Országgyűlés és bizottságai feladat- és hatáskörei gyakorlásának elsődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, az Országgyűlés hatékony, zavartalan és demokratikus működésének, valamint a Ház méltóságának megóvása végett támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló H/8042. számú határozati javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 9 nem ellenében elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a határozati házszabály megalkotása, úgy módosítása során is kiemelt célkitűzés, hogy az általános jelleggel a gyakorlatban gyakran alkalmazott működési szabályok elsősorban házszabályi szintre emelt rendelkezés formájában érvényesüljenek. A benyújtott javaslat a minőségi jogalkotás jegyében korlátozni kívánja a Törvényalkotási bizottság eljárásának gyorsítási lehetőségét, valamint a bizottság döntéshozatali eljárásának egyszerűsítése érdekében számára is megteremti azt a lehetőséget, hogy a módosító javaslatokat változtatásokkal fenntartsa. A bizottság feladat- és hatásköre bővül továbbá a tárgysorozatba-vételi viták és a határozathozatalok lebonyolításával, amely rendelkezések célja az Országgyűlés plenáris ülésének tehermentesítése.

A javaslat az országgyűlési képviselők általános választásán kifejtett választójogi akaratot jobban megtestesítő viszonyokat szándékozik teremteni a frakcióalakítás során. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben mandátumot szerző képviselő megbízatását annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként láthatja el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerte. A módosítás szerint megszűnik tehát a képviselőcsoporthoz utóbb történő csatlakozás lehetősége az Országgyűlés megbízatásának ideje alatt azon képviselő számára, aki egyéb frakció megalakításában nem vett részt, valamely frakcióból kilépett vagy pedig onnan kizárták.

Szintén e körben említendő meg, hogy a képviselőcsoport kizárólag a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslatban szereplő módosítások a bizottságok működését, illetve a kormány ellenőrzését szolgáló már létező jogintézmények kiüresítése nélkül csupán azok könnyebb alkalmazását kívánják biztosítani a teljesebb körű képviselői joggyakorláson keresztül.

A Ház asztalán fekvő javaslat megfelelő alapul szolgál arra, hogy Magyarország legfőbb népképviseleti szervének zökkenőmentes, hatékony és Alaptörvényben megkövetelt működését biztosítsa. Egy demokratikus alapokon nyugvó jogállamban ez kiemelt alkotmányos érdek.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Tisztelt képviselőtársaim, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2016. áprilisában pert nyert a norvég újnáci tömeggyilkos a norvég állammal szemben, mert a börtönben hidegnek találta a kávét, már tudtuk, hogy nincs messze az az idő, amikor a józan ész trónfosztását a magyarokon is számon fogják kérni. A bírónő ítéletében kifogásolta, hogy nem szenteltek elég figyelmet a tömeggyilkos mentális egészségének védelmére, és idézem: „ez embertelen és megalázó bánásmódnak minősíthető, aminek tilalma még egy terroristára is vonatkozik”.

Az ítélet nagylelkűen megállapította azonban azt is, hogy a családi élethez való jog azért nem sérült. Ez a tömeggyilkos a börtönben három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit (Dr. Varga-Damm Andrea: Magyarországról beszélünk!), számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat, látogatókat fogadhat, mindezek ellenére embertelen bánásmódra, kínzásra, a mikrohullámú sütőben melegített ételek minőségére, a műanyag evőeszközökre panaszkodott. A végén a norvég államot kártérítésre kötelezték, sőt a perköltséget is neki kellett fizetni, mármint a norvég államnak. Ez ma az európai bírósági alapértelmezés, hölgyeim és uraim, akik itt bekiabálnak, amelyhez nekünk alkalmazkodni kellene  szerintük.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány benyújtotta a T/9241. számú törvényjavaslatát, amely a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről rendelkezik. Az előttünk lévő törvényjavaslat öt paragrafusból áll, amelyekből az 1., 2. és 5. § határidőket állapít meg a kormányra nézve: 2020. május 15-éig a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki  és itt kiemelném az áldozatok érdekeit , figyelemmel a nemzeti konzultáció várható eredményére; 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes kihasználtságot; 2020. június 15-éig pedig felfüggeszti a börtönzsúfoltság miatti panaszokat érintő kártalanítási összegek kifizetését.

Ismereteim szerint a börtönviszonyok uniós szabályozása, különösen a kínzás tilalma, ma olyan tág értelmezést tesz lehetővé, amelyben könnyen lehet találni komforthiány miatti kifogásokat. Az ilyen kifogások miatt indított kártérítési, kártalanítási perek társadalmi feszültséget keltenek, és jogos az állampolgárok és jogos a sértettek felháborodása. Jelenleg a magyarországi börtönökben, úgy, ahogy azt a miniszter asszony az expozéjában elmondta, 18 ezer fogvatartott van. A börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 680 határozat született, és közel 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek, ennek azonban csak a 10 százaléka került a sértettekhez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Ezek után ki merné erre azt mondani, hogy ez már nem üzlet? „A börtönbiznisz ma már nagyobb nyereséget hoz az elítélteknek, mint a bűnözés. A magyarok igazságérzetét sérti, hogy nem létező okokból jutalmat fizessenek.”  reagált a miniszterelnök úr. Ennél többet a társadalmi rend oldaláról, a közérdek védelmében nem is mondhatunk.

Az előttünk lévő törvényjavaslat szerint a bűncselekmények áldozatai érdekeinek érvényesítése érdekében kell a vonatkozó jogszabályokat módosítani, és csak ezt követően nyerészkedni a börtönkényelmen.

(12.40)

Amennyiben sor kerül kártalanításra, a kényelmetlenségért megítélt összeg álláspontom szerint is erkölcsileg méltóbb helyen van azoknál, akiknek az elkövetők a sérelmet okozták. Amikor ez teljesült, akkor esetleg beszélhetünk minden másról.

Erről is fog szólni a soron következő nemzeti konzultáció, amely felkéri az állampolgárokat, hogy nyilvánítsák ki véleményüket ebben a kérdésben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a börtön nem szanatórium. Ez egy büntetőhely, amit a magyar bíróság az elítélteknek jogerősen kiszabott. Erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök úr a rádióinterjúban amikor arról szólt, idézem: „Csak hogy a hallgatók is értsék: a börtön nem egy romantikus hely.” A büntetésnek része a mozgás korlátozása, a kötelező napirend, a viselkedési normák felügyelete és minden más, ami egyébként a büntetés részét képezi.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy szólni kell arról a közreműködésről, amelyet néhány ügyvéd jól fizetett feladatként felfedezett magának. Ez a joggyakorlat felveti a joggal való visszaélés magatartását, amely alkalmas a jogbiztonság fellazítására.

Ezek után feltehetjük a kérdést, hogy a jogtudomány mit is ért ezen. Joggal való visszaélésről akkor beszélünk, ha egy jogalany a jogrend által biztosított alanyi jogot úgy gyakorolja, hogy az általa képviseltek ellentétesek a jogrend egésze által szem előtt tartott érdekekkel. Az így létrejött eredmény  mint esetünkben is  igazságtalan, elfogadhatatlan és célszerűtlen.

A Jogtudományi Enciklopédia nem véletlenül mutat rá arra, idézném szó szerint: „A joggal való visszaélés tilalma alkalmas arra, hogy a törvénykönyv zárt rendszerében hasznos ’vészkijáratként’ funkcionáljon: megfelelő alkalmazás esetén kiváló eszköz arra, hogy a törvényhozó által előre nem látott, tipikustól eltérő kivételes helyzetben, igazságos megoldást eredményezzen.” Tehát itt is az igazságos megoldáson van a hangsúly, ami a komforthiány miatti kifogásokra alapított ítéletek esetében egyáltalán nem érvényesül.

Problémát jelent, hogy a jogvédők közül sokan elbizonytalanodnak abban, hogy hol húzódik az az erkölcsi mezsgye, ahol a jogi segítség már a közrend és a közerkölcs rovására megy. Ha egy társadalomban az erkölcs viszonylagossá válik, akkor a jogi segítség is relatív lesz, és hasonló feltételeket támaszt a maga számára, ami már a törvényre rontás előszobája. Ha megrendül a jogi segítség erkölcsi tartásába vetett bizalom, akkor ez ott a törvénytiszteletre mért súlyos csapás. Okkal gondolhatják az elítéltek, hogy ez a pénzfelhajtó ügyvédi magatartás valami közös üzlet a rabok és ügyvédek között és nem a közrend védelme érdekében végzett tevékenység.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim számára is ismert tény, hogy a börtönzsúfoltság az elmúlt években jelentősen csökkent (Dr. Varga-Damm Andrea: 1 százalékkal! Egy!  Kezével mutatja.), több férőhely van, mint korábban.

Az elítéltek részére lehetőség van a büntetésük letöltésének ideje alatt arra, hogy tanuljanak, dolgozzanak és szakképesítést is szerezzenek, hogy később ne okozzon problémát az, hogy visszatérjenek, visszailleszkedjenek a társadalomba. Az elmúlt évtizedekben kifejezetten javultak az elítéltek életkörülményei, így ezek a követelések teljesen méltatlanok és méltánytalanok.

Tisztelt Országgyűlés! Ezúton kérem önöket, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem két percben szót, mert szeretnék visszakanyarodni, és nem tudok elmenni a vezérszónoki körben felszólaló Vadai Ágnes mondata mellett, aki azt mondta a vezérszónoklatában, hogy a börtönben ülők kedvéért hívták össze a rendkívüli ülést; így hangzott el szó szerint. A képviselő asszony sokkal jobban járt volna, ha ezt nem mondja, és legalább veszi a fáradságot és elolvassa a törvényt, ami itt van előttünk és amiről ma beszélünk, mert ennek a törvénynek nem a vége, hanem pont az eleje az, amelyik kimondja, szó szerint idézem: „Az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai érdekeinek érvényesítésére, szem előtt tartva az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, valamint a társadalom igazságérzetét”; ezeket helyezte előtérbe és ez alapján alkotta meg ezt a törvényt. Tehát Vadai Ágnes ismét csúsztatott, de hát ezt már megszoktuk tőle. De úgy gondoltam, hogy ez a mondata rendkívül sértő, és mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy itt sem mondott igazat.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ezenkívül, gondolom, Varga-Damm Andrea képviselő asszony már megnyugodott (Dr. Varga-Damm Andrea: Én mindig nyugodt vagyok.), éppen ezért szeretnék reagálni a mondatára, ugyanis a felszólalásom, illetőleg a hozzászólásom után eléggé felháborodva szólt nekem. Én azt gondolom, hogy az európai bírósági értelmezésre is fel kell hívni a figyelmet. Számtalan magyar bírósági ítélet is van, amire itt a képviselőtársaim már mind széles körben reagáltak. Az Európai Bíróság értelmezése, nehogy azt mondjuk már, hogy nem sérthetetlen, hanem igenis fel kell hívni a figyelmet, hogy milyen bírósági ítéletek, illetve magyarázatok születtek meg.

Azon azonban nem háborodott fel, hogy a vezérszónoki körben és az ellenzéki képviselők felszólalásaikban zömében a Helsinki Bizottság társelnöke  akit Kádár András Kristófnak hívnak  által jegyzett hírlevélből mondják szó szerint az idézetet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ennek a társelnöknek az uszító gondolatai bárki számára olvashatóak. Tehát én azt gondolom, hogy erről is mondhatott volna néhány gondolatot. Köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozom a P/10393. számon a KDNP képviselői részéről előterjesztett, a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról szóló politikai nyilatkozattervezetben foglaltakhoz. Egyetértek a nők védelmével, de ugyanakkor nem fogadom el a genderideológiát és az illegális migráció támogatását, ezért elutasítom az isztambuli egyezmény ratifikációját és annak kötelező hatályát. A magyar kormány nemcsak mondja, de a szükséges lépéseket meg is teszi a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak ellen, és nem kívánja ennek leple alatt megtévesztően az illegális migrációt legalizálni és a genderideológiát bevezetni. Az Orbán-kormány 2014-ben aláírta az isztambuli egyezményt, az egyezmény a nőket és a gyermekeket védő cikkelyei érvényesülnek a magyar jogrendszerben, a kapcsolati erőszak ellen véd az új Btk., Ptk., családjogi törvény. Tehát kimondhatjuk, hogy szigorú védelmet biztosít a magyar jog a nőknek és a gyermekeknek egyaránt. A ratifikáció azonban elmaradt. Elmaradt, tekintettel arra, hogy a ránk kényszeríteni szándékozott egyezmény szemlélete ellentétes a magyar emberek akaratával és a magyar kormány törekvéseivel, továbbá az isztambuli egyezményhez történő esetleges csatlakozás olyan kötelezettséget eredményezhetne Magyarország számára, amely ellentétes a hatályos alaptörvényi és jogszabályi környezettel.

A politikai hangulatkeltés, ami jelenleg folyik az ellenzék részéről, az egyszerűen elfogadhatatlan. A kormány nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderideológiáját. Ezzel szemben valódi kormányzati cselekvéssel kíván fellépni a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szemben, hatékony intézkedésekkel támogatni a bántalmazottakat, és mindent megtenni a megelőzésért. Az egyezmény további pontjainak az eddigi nyilatkozatok szerinti kiterjesztő értelmezése pedig súlyosan aggályos, ugyanis a nemi alapon menedéket kérők beléptetésének követelményét automatikussá tenné. A magyar kormány elutasítja ezt az alattomos, lopakodó jogalkotást, ami akár egyezményben, akár törvényekben elfogadhatatlan módszer, a jogi erőszak olyan formája, amit már egy kevés jogérzékkel is vissza kell utasítani.

A fentiek alapján az isztambuli egyezmény ratifikációját elutasító politikai nyilatkozattervezetet meggyőződéssel támogatom. Ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe XXIII. János pápa 1963-ban közzétett körlevelét, és idézem, az alábbiak szerint fogalmaz: „A nők ugyanis, mivel napjainkban mindinkább tudatában vannak emberi méltóságuknak, nem tűrik el, hogy vagy élettelen tárgyaknak, vagy eszközöknek tartsák őket, sőt mindinkább követelik, hogy az emberi személyhez méltó jogok és kötelezettségek őket is megillessék, mind az otthon falai között, mind az államban.” Ezt a magyar jogrend garantálja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 3-án tartott ülésén megtárgyalta „A nemzeti önazonosság védelméről” című, P/10760. számú politikai nyilatkozatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 82. §-a alapján 30 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslathoz képviselői módosító javaslat nem érkezett, és a bizottság sem fogalmazott meg módosításra irányuló szándékot. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mint a térség államaiban élő 12 millió magyar ember választott képviselőinek reprezentatív politikai testülete felhívására az első világháborút lezáró békekötések 100., valamint a kelet-közép-európai demokratikus rendszerváltozások 30. évfordulóján politikai nyilatkozatot tett.

Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a nagyhatalmak Versailles-ban az első világháborút lezáró békediktátumot. A szerződés feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztesek Európa új rendjéről döntöttek. Magyarország a döntés következtében elvesztette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét. A trianoni döntés nemzeti tragédia, amelynek hatása és következményei máig élnek a mindennapjainkban.

Ez a gazdasági és lelki teher különösen sújtotta az elszakított nemzetrészeket. Történelmi tapasztalatok igazolják, hogy tisztelni kell az ember méltóságát. Tisztelet nélkül elvész a szabadság, védtelenné válnak a közösségeink, a család és a nemzet. A politikai nyilatkozat rámutat arra, hogy a XX. századi megpróbáltatások ellenére a külhoni magyarság fájdalmas veszteségek, áldozatok árán és nagyszerű teljesítmények nyomán megőrizte anyanyelvét, megőrizte kultúráját és szülőföldjében gyökerező nemzeti önazonosságát.

Büszkén mondhatjuk, hogy ma a magyarság erősebb, mint bármikor az elmúlt száz évben. A nemzeti közösségek túlélték a többször elnyomást, és új alapokra helyezték a nemzetpolitikát. A megmaradás legfontosabb eleme a nemzeti önazonosság vállalása. Ha van valami, ami alapvető emberi jog, az a nemzeti önazonosság vállalása és megélése. A nyilatkozat felhívja a kelet-közép-európai és benne a Kárpát-medencei államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy emeljék alkotmányos alapjoggá a nemzeti önazonossághoz való jogot, és azt szavatolják a gyakorlatban is az államok területén élő minden őshonos nemzeti közösség számára.

Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása és a Szabadság és Felelősség című fejezet XXIX. cikk (1) bekezdése rögzíti: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott P/10760. számú politikai nyilatkozatot támogatni szíveskedjenek, különös tekintettel a politikai nyilatkozat 8. és 12. pontjaira. A 12. pont felhívja az Európai Unió és az Európai Tanács intézményeit, hogy támogassák azon európai államok parlamentjeinek törekvéseit, amelyek a XXI. században a nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé akarják tenni.

(17.50)

Felszólalásomat Sütő András gondolataival zárom. „Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely köröskörül hajdani önmagával lenne határos.” Tisztelt Ház! Ezért a nyilatkozat az összmagyarság érdekében emel szót a megmaradásért. Isten áldja a magyart! Köszönöm. (Taps.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú európai bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosításáról szóló T/10736. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több módosítást is tartalmaz. A műemlékvédelmi törvényi szabályozás módosítása az egyes műemlékeket értékalapú megközelítés alapján különbözteti meg, csökken a műemlék-kategóriák száma, érdemi különbségek lesznek a két kategóriához kapcsolódó szakmai-jogi védelem nagyságában, így az állami védelem jobban összeegyeztethetővé válik az egyéni, részközösségi érdekekkel. A két kategória a „védett műemlék” és a „kiemelten védett műemlék” elnevezést kapná, továbbá az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személlyel összefüggésben meghatározó jelentőséggel bíró helyszíneknek a közemlékezetben való megőrzése céljából a módosítás javaslatot tesz a „nemzeti emlékpont” jogintézményének létrehozására.

(12.10)

A javaslat értelmében a Műemléki Tanácsadó Testület önálló léte megszűnik, feladata az Országos Építészeti Tervtanács feladatkörébe olvad be.

Ezen túlmenően az előterjesztés további javaslatokat is tartalmaz, amelynek az a kiindulópontja, hogy a nemzetközi térben és idehaza is a kulturális javak iránt gazdasági és művészeti értékük miatt nagyfokú kereslet tapasztalható a piacon. Ennek megfelelően az Európai Uniónak tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatását, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy gyanús szállítmányok esetén beavatkozhassanak, és meghozhassanak minden szükséges intézkedést ezen kulturális javak lefoglalása érdekében. A törvényjavaslat pontosan ebből kiindulva tartalmazza az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések kiegészítését is. Tekintettel arra, hogy a kulturális javaknak az Unió vámterületére történő behozatalára alkalmazandó szabályok tagállamonként eltérőek, a jelen jogharmonizáció keretében biztosítani szükséges, hogy a kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatására egységes ellenőrzések legyenek érvényesek, amelyek összhangban állnak az uniós vámkódex már meglévő rendelkezéseivel.

Végül a javaslat magában foglalja a Budapest és agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról szóló 2018. évi XLIX. törvény, az úgynevezett Budapest-törvény módosítását is, amely a javaslat értelmében egy új fejezettel egészülne ki. Ez az új fejezet kimondja, hogy a Citadella erődöt és közvetlen környékét, a szintén állami tulajdonban lévő Citadella sétányt a közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, helyreállítani. A Citadella erőd és környékének fejlesztése, helyreállítása kiemelt jelentőségű közfeladat. A törvényjavaslat rögzíti a Citadella lehetséges hasznosításának módját is, amelyet kizárólag a köz érdekében, értékmegőrző módon és világörökségi védettséghez méltó módon lehet hasznosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmet.

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló T/10746. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány okozta válság idején a lakáspiacot egyszerre sújtja azonnali és radikális keresletcsökkenés, az áfakedvezmény kivezetésének árfelhajtó és kínálatcsökkentő hatása, a banki hitelezés elnehezülése és a gyárleállások miatti anyag- és árubeszerzések beszűkülése. Az építőipar teljesítményének csökkenése komoly nemzetgazdasági kárral, munkanélküliséggel és költségvetésibevétel-kieséssel fenyeget. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik elérhető árú lakások építésére, illetve a járvány okozta nehéz helyzetben munkahelyek teremtésére.

A lakáspiac támogatása egy évtizedes probléma megoldása. A kedvezményes rozsdaövezetekre vonatkozó 5 százalékos áfával mindenki nyer. Jelentősen javul ugyanis a családok lakásvásárlási és lakáshoz jutási lehetősége, a megnövekedett kereslet pedig ösztönzi a lakásépítést, így pedig új munkahelyeket teremt. Mint látni fogjuk, a javasolt intézkedések egyszerre szolgálnak társadalompolitikai, gazdaságfejlesztési és városfejlesztési, környezetvédelmi célokat is.

Tisztelt Ház! A javaslat legfőbb céljai között szerepel a munkahelyvédelem és az építőipar támogatása. A programmal megvédjük és megtartjuk a meglévő munkahelyeket, jövedelmet biztosítunk a munkavállalóknak, a vállalkozásoknak, egyúttal pedig segítjük a gazdasági növekedést; lehetővé válik a várossebek begyógyítása, a rozsdaövezetek rehabilitációja.

A lakásépítések fokozottan szolgálják a jó közlekedési kapcsolatokkal bíró rozsdaövezetek megújítását. Legyen zöld és fenntartható a város! A környezettudatos és klímabarát építési technológiák, módszerek, berendezések alkalmazásának ösztönzése, valamint a társadalmilag optimális megvalósítási helyszínek által a program szintén segíti a környezet- és klímavédelmi célok elérését is.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatható. Kérem tisztelettel, támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, hogy lehetőséget kapok arra, hogy szóljak. Nem készültem rá, de azért kerül erre sor, mert én mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy én nem vagyok fővárosi lakos, én vidéki képviselő vagyok, amire nagyon büszke vagyok. Kaposvár város képviseletében vagyok jelen, egy kaposvári város, amely közel 70 ezer lakossal bír. Amikor a Törvényalkotási bizottságban hallgattam a rozsdaövezetről szóló törvényt, illetve a városrehabilitációval kapcsolatos szakmai előterjesztést, akkor, megmondom őszintén, én arra gondoltam, hogy ez valami fantasztikus előrelépés. Megdöbbentem hallgatom a tőlem jobbra ülő, illetőleg a baloldalhoz tartozó képviselőtársaimat, akik semmi jónak nem tudnak örülni, és minden esetben csak a kritikát fogalmazzák meg. Mi, vidéken élő képviselők mindig úgy gondolkodunk, hogy ha egy város, egy település, legyen az kisebb város vagy nagyobb település, gazdagodik és szépül, az mindannyiunk életét jobbá teszi, a gyerekeinknek jobb közérzetet biztosít, a családok kedvezően állnak ehhez a kérdéshez, és ez valami olyan lehetőséget teremt, amely nemcsak munkát teremt, nemcsak esetleg valami anyagi lehetőséget hoz létre, hanem gazdagítja azt a települést.

(13.00)

Utánanéztem, mivel nem tudom, Budapesten mit neveztünk rozsdaövezetnek és merre terülnek el ezek a területek, hiszen nem vagyok ennyire járatos a fővárosi területek, illetve kerületek gondjaiban, és találtam egy térképet, azt kinyomtattam, és ennek ismeretében mentem el a Törvényalkotási bizottságba és hallgattam meg az előterjesztést, amit én egy csodálatos dolognak tartok. Látom, hogy ez a térkép csak a nagyobb rozsdaövezeteket, illetve barnaövezetként emlegetett területeket tünteti fel, amely van Budán is és van a pesti oldalon is. Megpróbáltam összeadni most, ahogy hallgattam az előttem szólókat, hogy a legnagyobbként emlegetettek körülbelül mekkora területet foglalnak le, és ez közel 700 hektárt jelent, pontosan 698,4 hektárt. Ez egy óriási terület, hát, ez valami egészen elképesztő!

Ha arra gondolok, hogy ezek a területek ott csúfítják a várost, hatalmas sebként jelennek meg egy ekkora hatalmas főváros területén, és van egy kormány, amely eldönti, hogy létrehoz egy olyan lehetőséget, amivel ezeket a sebeket megpróbálja begyógyítani, lehetőséget teremt a zöldterületekre, lehetőséget teremt a lakásépítésre, nem mindjárt azt kell felhozni, hogy ki fogja a lakásokat építeni. Az majd közbeszerzés alapján el fog dőlni. Lényeg az, hogy a fiatalok számára lehetőséget teremt kedvezményes, 5 százalékos, csökkentett áfával vásárolható lakások megszerzésére, lehetőséget teremt arra, hogy jobb levegő legyen a városban azok helyett a szlömös területek helyett, amelyeknek nem tudjuk, milyen a talaja, hiszen gyárterületek voltak, látszik ezekből a kerületi térképekből, amit kinyomtattam, hogy milyen területekről van szó. Tehát úgy gondolom, mindenkinek örömét kellene kifejezni, hogy a kormány gondolt arra, hogy ezzel is élhetőbbé, lakhatóbbá, szebbé teszi a várost, mert ez lehetőséget teremt a fiataloknak, lehetőséget ad munkahelyteremtésre, szórakozásra, játékra, élhetőbbé és lakhatóbbá teszi azt a környezetet, amely most jelen pillanatban tényleg csak elcsúfítja ezeket a külső kerületeket. Biztos vagyok benne, hogy az ott lakók is nagyon nagy örömmel és odaadással fogják fogadni, hogy végre egy közművesített, újjáépített nagyon szép, lakható környezetben fogják élni az életüket a családjaikkal együtt.

Megmondom őszintén, hogy mi, vidéken élő emberek így állunk hozzá egy-egy rehabilitációhoz, még akkor is, ha valamely terület esetleg a kisajátítás vagy művelési ágból való kivonás során kerül hozzá ahhoz a területhez, amely egy ilyen rehabilitációs területet érint. Mindannyian úgy vagyunk vele, hogy ami szép és hasznos, az mindig támogatandó cél, hiszen az valamennyiünk épülésére, örömére, a városlakók épülésére és kiszolgálására szolgál. Nagyon kérem önöket, képviselőtársaim az ellenzéki oldalon, hogy próbálják átgondolni, mi lenne, ha önök ezeknek a rozsdaövezeteknek a határában élnének. Nem az lenne a legfontosabb, hogy végre olyan környezet legyen, egy olyan határvonalon túltekintő valami történjen ebben a csodálatos fővárosban, ami nemcsak a városközpontot hivatott fejleszteni, hanem azon túl tekint? Sokkal távolabbra lát az a városépítész-csapat, amely ezt az egészet kigondolta és a kormány támogatását kérte hozzá.

A kormány pedig ezt meg is adja, és igenis valami olyan csoda fog történni ebben a városban, amiről eddig soha senki, semmilyen szót nem ejtett, legfeljebb csak a fejét csóválta és elkerülte azt a területet nagy ívben, mert úgy gondolta, hogy ez mégis szörnyű, hogy Budapesthez tartozik, és valami barnaövezetnek vagy rozsdaövezetnek titulálják. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló T/10954. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Egy nemzet ereje abban rejlik, hogy képese átadni az utókornak mindazt a hagyományt, kultúrát, emlékezetet, amit a jelenkor embere is az őseitől örökölt meg. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat azt a nemes célt szolgálja, hogy az alapítvány életre hívásával támogatást nyerjen a közép-európai régió magyar vonatkozású műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, a magyarság számára fontos örökséggel bíró épületek fennmaradása, megőrzése és fenntartása.

Vitathatatlan, hogy ez közös ügyünk, amellyel, ha úgy tetszik, az utókornak teszünk nagy szolgálatot. Tudvalevő, hogy a magyarság helyzete speciális Európában, hiszen őseink jelenlegi határainkon kívül is hagyományoztak ránk olyan épített örökséget, amely az anyaország gondoskodása nélkül nagy valószínűséggel a közeli vagy távoli jövőben enyészetté válna.

Most még sok épület megmenthető. De ha nem cselekszünk, 5-10 vagy 15 év múlva talán már csak a romokat találhatjuk. A már eddig is létező feladat finanszírozását az alapítvány létrehozásával és a részére történő vagyonjuttatással jelen törvényjavaslat jelentősen átalakítja.

Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy ezzel a Kárpát-medencei értékmentés magasabb fokozatra kerülhet. Véleményem szerint az önálló gazdálkodás biztos és stabil anyagi hátteret adhat az alapítványnak feladata teljesítéséhez. Az elhangzottakra tekintettel az előterjesztés támogatását kérem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a 13. havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról szóló T/10741. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor miniszterelnök úr 2020. április 6-án rendkívüli bejelentésben ismertette a koronavírus-járvánnyal összefüggő válsághelyzet megelőzésére és a gazdasági károk enyhítésére megalkotott gazdaságvédelmi akciótervet, melynek része a 13. havi nyugdíj visszaépítése is.

Miniszterelnök úr már a bejelentésében vázolta, hogy a szocialista kormányzás alatt eltörölt havi ellátás visszaépítése négyéves ütemben, heti emeléssel fog megvalósulni, aminek értelmében elsőként 2021 januárjában kapjanak a nyugellátásban részesülők plusz egyheti nyugdíjat, majd ennek mintájára 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben szintén egy-egy heti összeggel nő az idősek nyugellátása.

A korábban a szocialista kormányzás alatt eltörölt 13. havi nyugdíjjal szemben 2021-től visszaépített 13. havi nyugdíj valamennyi nyugellátásban és a nyugdíjukkal azonos módon emelkedő ellátásban részesülőt érinti, melynek összege nincs felső határhoz kötve. A törvényjavaslat által bevezetni kívánt nyugdíj és ellátás több mint két és fél millió jogosultat érint, így széles társadalmi kör számára biztosítja a könnyebb megélhetést.

2010 óta az alábbi, a nyugdíjasok anyagi biztonságát érintő intézkedések valósultak meg: sarkalatos törvény rögzíti a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Az elmúlt években infláció feletti nyugdíjemelések valósultak meg. A nyugdíjak 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 10,3 százalékkal nőtt. Megteremtettük a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét azoknak a nőknek, akik legalább 40 év biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek. Szociális és családpolitikai célt is teljesítettünk ezzel, hiszen a többgenerációs családmodell visszaállítása lehetővé válhat ily módon. Amikor a gazdasági helyzet lehetőséget biztosított rá, Magyarország Kormánya egyszeri juttatásokkal támogatta a nyugellátásban részesülő időseket, melynek keretein belül idős honfitársaink több mint 270 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumban részesültek, ezenfelül rezsiutalványt, Erzsébet-utalványt is kaptak több alkalommal.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése olyan kezdeményezés, amelyet minden, idős honfitársai által felelősséget és tiszteletet érző képviselőnek és állampolgárnak támogatnia kell.

Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány világviszonylatban visszavetette a nemzetgazdaságok teljesítményét, ennek ellenére Magyarország Kormánya vállalta, hogy visszavezeti a 13. havi ellátást, persze csak fokozatosan, hiszen maga a nemzetgazdaság is fokozatosan tud visszaállni a járvány előtti jó teljesítményére.

Mindezekre tekintettel kérem a 13. havi nyugdíj visszavezetésével kapcsolatos előterjesztés támogatását. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(13.50)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Nem tudom megállni szó nélkül, hogy ne mondjam azt, hogy akkor lett volna egyes ellenzéki képviselők felszólalása kerek, tisztességes, illetve reális, ha összehasonlították volna a 2002-2010, illetőleg a 2010-2020 közötti időszakot.Én megköszönöm Balczó Zoltánnak a felszólalását, hiszen egy abszolút szakmai felszólalást hallhattunk, amelyből kiderült, hogy a nyugdíj az nem egy segély  lehet, hogy önöknek nem volt világos , hanem egy biztosítási jogviszony alapján járó juttatás, amit az időskorúak a korhatár elérte után megkapnak. Nagyon sajnálom, hogy ez eddig valahogy elkerülte az önök figyelmét.

És itt a DK-s képviselő úrnak is mondanám, hogy mielőtt különböző neveket emleget itt a felszólalása során, talán inkább utána kellett volna néznie annak, vagy pedig meghallgatnia azt, amit elmondtam mint a Törvényalkotási bizottság előadója, hogy az Orbán-kormány 2010 óta, ahogy azt Nacsa képviselő úr is mondta, sarkalatos törvényben rögzítette és a parlament elfogadta a nyugdíjak reálértékének a megőrzését. Ez volt egy alap, amit vállaltunk; és ezt követően pedig minden évben a gazdaság teljesítményéhez képest határoztuk meg azokat a lehetőségeket, amelyeket az időskorúak számára kifizettünk.

Ezek közé tartozik az infláció feletti különbözet kifizetése. Ha megfigyelte volna azt, hogy a költségvetésben meghatározott infláció, ami a jelenlegi költségvetésben 2,8 százalék volt, az év végén korrekcióra fog kerülni, mint az összes többi évben eddig, és a kormány visszamenőleges hatállyal mindig kifizette a nyugdíjasok részére azt a differenciát, ami igenis az infláció kapcsán esetleg sérelmes volt, illetőleg jár nekik. Ez így lesz a jövő évben is meg a következő években is. A jövő évi költségvetés 3 százalékos inflációval számol. Hogyha ezt meghaladja az infláció, akkor ugyanez a gyakorlat fog érvényesülni.

Azonban azt is szeretném a figyelmébe ajánlani, és nem hiszem el, hogy nem figyelt oda rá, hogy a nyugdíjak 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedtek, a vásárlóérték pedig 10,3 százalékkal. Megteremtettük a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét a hölgyek számára. Ugyanakkor a 40 éves munkaviszony után nagyon-nagyon sok hölgy élt ezzel a lehetőséggel, ami a családegyesítést, a fiatal családokon való segítést nagymértékben segítette, és könnyebbé tette az életüket.

Azt is elmondtam, képviselő úr, illetve kedves ellenzéki képviselőtársaim, hogy a nyugdíjemelésen felül 270 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumban részesültek az időskorúak; volt rezsiutalvány, volt Erzsébet-utalvány és minden olyan juttatás, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az időskorúak megélhetését maximálisan figyelembe vegyük, támogassuk, elismerve mindazt a sok munkát, amelyet végeztek az elmúlt években, amivel segítették az utána következő generációk életét és lehetőségét.

Én összegezve csak annyit mondanék, hogy ha valaki felszólal a parlamentben, azért az elvárható lenne tőle, hogy reálisan próbálja megközelíteni az adott problémát. A nyugdíjakra pedig, amely egyébként egy rendkívül érzékeny terület, különösen fokozatosan és kiemelten igaz, amit mondok, és ezért köszönöm meg még egyszer Balczó képviselőtársamnak, hogy megpróbálta önöket olyan helyzetbe hozni, hogy ha másért nem, akkor a hivatalos jogszabályhelyek alapjára hivatkozva megpróbálta elmondani, hogy mit is tekintünk annak, mi is a nyugdíj alapja, és hogy mit jelent a biztosítási jogviszony. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2020. november 10-én tartott ülésén megtárgyalta „a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről” című, T/13571. számú törvényjavaslatot. Az összegző jelentést a bizottság házszabálytól eltérés alapján 38 igen, egyhangú szavazattal elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Mint ismert, a koronavírus-járvány egyre gyorsabban terjed Európa-szerte és hazánkban is. A kormány számára továbbra is a magyar emberek élete a legfontosabb, aminek megvédéséhez most elengedhetetlen a járvány terjedésének lassítására rendelkezésére álló eszközök igénybevétele. A járvány elleni védekezésben gyors fellépésre, döntési és cselekvési képességre van szükség. A rendkívüli jogrend ebben nyújt segítséget, hiszen a jelenlegi járványügyi helyzetben a meghozott intézkedések minél gyorsabb végrehajtása indokolt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény 53. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdessen ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezessen be. Az Alaptörvényünk, amely jogrendszerünk alapja, nemzetközi összehasonlításban is rendkívül részletesen és garanciákkal körülhatárolt módon rögzíti, hogy rendkívüli helyzetben mi a teendő, és melyik alkotmányos szervnek mi a feladata. A veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása ennek értelmében az Országgyűlés felelőssége.

A javaslat célja, hogy az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a kormány által kihirdetett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) kormányrendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve, az azóta meghozott valamennyi intézkedést megerősítse, és azok hatályát az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján meghosszabbítsa.

A felhatalmazás időbeli hatályát tekintve a javaslat a törvény hatályvesztéséig biztosítja az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást, ugyanakkor a javaslat egyértelművé teszi, hogy a döntés visszavonható, továbbá a jogalkotásról szóló törvény szerint az Országgyűlés törvényben hatályon kívül helyezheti. A javaslat további célja, hogy Magyarország Kormánya abban az esetben is megalkothassa és hatályában fenntarthassa a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés bármely, a koronavírus okozta humánjárvánnyal összefüggő okból nem ülésezik.

Tisztelt Ház! Elmondható, hogy Magyarország sikeresen kezelte a koronavírus-járvány első hullámát. Számos egészségügyi karantén- és gazdasági intézkedés meghozatalára került sor, melyek az állampolgárok fegyelmezett magatartásával kiegészülve hozzájárultak a sikeres védekezéshez. Mindannyiunk számára megterhelő a jelenlegi helyzet, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a vészterhes időkben is felelős döntéseket hozzunk. A közös cselekvés, az összefogás és a fegyelmezett járványkezelés az egyetlen módja annak, hogy megfékezzük a járvány terjedését, megvédjük a gazdaságot és az egészségügyi rendszert az összeomlástól.

Az Országgyűlés tagjai a javaslat elfogadásával járulhatnak hozzá a vészterhes időben szükséges nemzeti egység megteremtéséhez és fenntartásához. Az elhangzottakra tekintettel, tisztelettel kérem, hogy a benyújtott javaslatot támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nagykövet Urak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a mai napon, 2021. február 15-én tartott ülésén megtárgyalta „A Visegrádi Csoport megalakulásának 30. évfordulójáról” című, T/14918. számú politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot.

(18.10)

Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 82. §-a alapján 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az 1991. február 15-én létrejött, de már XIV. századi gyökerekre visszatekintő visegrádi együttműködés meghatározó és elvitathatatlan szerepet játszik mind a négy részt vevő ország közötti kapcsolatok erősödésében, mind pedig abban, hogy a négyek szava az Európai Unióban is jól hallatszik.

A visegrádi együttműködés történelmi szerepet játszott Közép-Európa uniós integrációjában, a modern közép-európai identitás megerősödésében, a közép-európai szolidaritás érvényesülésében. Földrajzi és történelmi közösségünkből fakad érték- és érdekközösségünk, amelynek következtében közösen tudtuk felvenni a küzdelmet az olyan sorsdöntő kihívásokkal, mint amilyen a gazdasági migráció, és közösen tudunk kiállni Brüsszelben, amikor akár az értékválasztás szabadságáról, akár az uniós források méltányos elosztásáról van szó.

Közép-Európa, különösen pedig a V4 az elmúlt években Európa leggyorsabban növekvő régiójává vált, és minden reményünk megvan arra is, hogy a koronavírus-válságból is elsőként emelkedünk ki.

A visegrádi csoport hivatalban lévő lengyel elnökségének javaslatára, azzal egyetértve az Országgyűlés elnöke és a Külügyi bizottság kezdeményezte a 30. évforduló alkalmából a P/14918. számú politikai nyilatkozat elfogadását, amely méltó módon emlékezik meg az elmúlt 30 évről, ugyanakkor kellő bátorsággal tekint a következő 30 évre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem önöket, hogy a politikai nyilatkozatot támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a T/16225. számú törvényjavaslat általános vitájára kerül sor. A törvény preambuluma korrekt és konkrét iránymutatást ad arról, hogy az egyetem milyen széles körű és kimagasló színvonalú oktatási és kutatási kapacitással rendelkezik. Ezt idézem: „A gazdaság-, társadalom-, természet- és orvostudományi képzési területek, ezen keresztül innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése, a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, valamint a képzésben részt vevők támogatása.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszú előkészítés után, több tárgyalást, egyeztetést követően a megvalósulás szakaszába ért Magyarországon a világ egyik kiemelkedő egyetemi campusának építése, a Fudan Hungary Egyetem. Már 2014-ben, majd a 2017. májusi pekingi tárgyalásai alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök úr jelezte partnere felé, hogy a felsőoktatási együttműködés további erősítése érdekében örömmel fogadná egy kínai egyetem alapítását Magyarországon. A kínai kultúra sok ezer éves tapasztalattal, gondolati gazdagsággal a háta mögött érleli azt a tudást, amellyel egy ilyen egyetem fel van vértezve. Amikor egyetemet alapítunk, akkor nem lehet a világ napi politikai küzdelmeit mércének tekinteni. Ezek ma ilyenek, jövőre másmilyenek lesznek, száz év múlva meg rá sem fognak ismerni a változásokra, ezért az a tudás és tapasztalat, amely az egyetem által nálunk megjelenhet, nagyobb távlatokra tekint, mint amit egyáltalán képesek vagyunk meglátni.

A Fudan Egyetem Sanghajban, a kínai császárság területén alakult meg, és az 1905-ös alapításától fogva számos változást megélt. A világ sok országából érkeznek hallgatók, fiatalok, így a kultúrák igazi találkozási pontja lesz ez az egyetem, amelyből a magyar diákok csak profitálhatnak, mert használható, teljes értékű tudást és világszerte elismert diplomát szerezhetnek. Az egyetem szellemi híd lesz Ázsia, Kína és Közép-Kelet-Európa között annak minden előnyével. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Fudan Egyetem lesz a kínai selyemút a tudás világban.

(15.10)

Egy valódi, új egyetem alapítása és megvalósulása mindig emeli az ország fényét, a tudományos élet tekintélyét. A kétkedők közül számosan kifogásként a kínai politikai berendezkedésre utalnak leggyakrabban, mert mindig ez jár a fejükben, miközben néhányan természetesnek veszik, hogy egy külföldi pénzmágnás a saját eszméi terjesztésére egyetemnek nevezett ideológiai képzőközpontot alapíthat Magyarországon.

Mi a Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével a megszerezhető tudásra, az egyetemes ismeretekre, a nemzetközi kapcsolatokra, a sokszínű oktatásra gondolunk, amikor az egyetem alapítását támogatjuk. A gazdasági ismeretek fejlesztése mellett a tervek szerint lesz társadalomismeret, lesz természet- és orvostudományi képzés is.

A kínai gazdasági kultúra jobb megismerése érdekében tavaly már a Corvinus Egyetemmel is megállapodást kötöttek MBA-képzésre. A Fudan Egyetem nem ideológiai képzést ad, hanem szakmai képzést nyújt, és nemzetközileg elismert diplomát kapnak a hallgatók. Azok idegenkednek, akik a nemzetközi egyetemet az egykori moszkvai ügynökképzés világának megélt előnyeiből vezetik le, ugyanis mindig a régi nemzetközi kapcsolatok moszkvai intézete jut eszükbe, de a Közép-európai Egyetem, a CEU, az bezzeg soha.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kínai egyetem nem fog beleszólni Magyarország közéletébe, politikai rendszerébe. Az egyetemet ellenző kínai képe ott ragadt a kulturális forradalom idején. Mivel már többször is jártam Kínában, láttam egy XXI. századi gazdasági, kulturális felemelkedést annak minden hasznos, értékes vonzatával együtt. A Fudan Egyetem keretében megvalósul a kulturális, tudományos és nemzeti sokszínűség Közép-Európa szívében. Az egyetem a közép-európai térségben is közvetítő akar lenni a kínai és európai társadalmak kapcsolatában. Egy valódi egyetem alapítása Magyarországon mindig üdvözlendő fejlemény, akkor is, ha azt más országok az egyetemes és egyetemi tudás terjesztése érdekében kezdeményezik.

Magyarországon olyan demokratikus légkör van, hogy az odajáró hallgatók sokféle szemlélettel találkozva saját tudásuk, gondolkodásuk alapján tekinthetnek az őket körülvevő világra. Egy ilyen egyetem elfogultság nélkül mutathatja meg a magyar életet, mert a hallgatók saját tapasztalataikkal térhetnek vissza hazájukba, és reményeink szerint nem lesznek elfogadói a rosszindulatú és önérdekű hamis híreszteléseknek.

A politikai ráhatásról szólva az elmúlt évtizedekben nincs példa arra, hogy a kínai állam saját világnézetét akarná ráerőltetni Magyarországra; sokkal inkább a világkereskedelem, a fejlett ipar és kultúraközvetítés fontos szereplője. Egyáltalán nem mellékes, hogy meg lehet ismerni a kínai kultúrát idehaza, barátokat lehet szerezni, eloszlatni a félelmeket, az ellenséges érzületeket is.

Arra biztatnék mindenkit, hogy bátorítsák a világ országait és nagy egyetemeit, hogy hasonló társintézményeket hozzanak létre Magyarországon, ahol angol, francia, amerikai vagy spanyol egyetemek is találnak maguknak hallgatóságot. A kínai egyetem nyitott ablak lesz a nagyvilágra, amelynek hasznos része az Andrássy Gyula Német Egyetem is a magyar felsőoktatásban. Ma a kínai egyetemi képzést a szorgalom, szakmai orientáltság, gyakorlatiasság és sikeres tanulási készség jellemzi, a versenyszellem és kitartás nem lesz haszontalan tapasztalat Magyarországon sem.

A panaszkodók kifogása az is lehet, hogy a kínai egyetem nem a liberális kapitalizmus egyesek által végletekig szeretett eszméit terjeszti a világban. Kérdezem, hogy vane arra elegendő tudásuk, képviselőtársaim, hogy kijelentsék: a jövőre nézve azok az egyetemi képzések lesznek a legjobbak, amelyekért ma lelkesednek.

A nyugati világ egyes egyetemein napjainkra még a gondolkodás szabadsága is veszélybe került. Sok helyen a képzés, a dogmák, a cenzúrák és téveszmék csapdájában vergődnek, különösen a társadalomtudomány jutott zsákutcába. A most kifogást emelő baloldali képviselőtársaim az elmúlt években ellenezték a kínai állammal közösen építendő vasutat, ellenezték továbbá és tiltakoztak a magyar embereket védő oltások ellen, most tiltakoznak a közös alapítású egyetem ellen is. Úgy látom, hogy nem elsősorban az egyetem alapításával van gondja a baloldalnak, hanem egyszerűen Kína-fóbiában szenvednek.

Ajánlanék még egy szempontot az egyetem körüli vitában. Az ellenzék szinte összhangban támadja a kínai egyetem alapítását, a keleti kapcsolatokat, de gondoljanak bele, ha valódi felelősségük lenne, hogyan néznének azon országok szemébe, amelyeket folyamatosan megbántanak, igaztalanul vádolnak, vagy olykor holmi rosszul értelmezett elkötelezettségtől vezérelve megsértenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári kormány kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik a világ jóakaratú országaival. Kína egy olyan szereplője a világpolitikának, amely nem akarja saját önző képére formálni a magyar életet. A kínai állam nem támad, sőt számos esetben nyújtott segítő kezet a köztünk lévő ideológiai eltérések ellenére. Ez nem minden országról mondható el napjainkban. Ez a jó szándék és nyitottság a kínai állammal fennálló kapcsolatokban a stratégiai partnerségben irányadó.

Az ellenzők próbáljanak belegondolni a magyar társadalom érzetébe is! Hol találnak saját elfogult híveiken kívül olyanokat, akik rossz dolognak tartják egy nem ideologikus célú egyetem létrehozását, működését, amely emeli az ország hírnevét? Nekünk magyaroknak nincs okunk, hogy féljünk a keleti kultúrától, gondolkodásmódtól, világszemlélettől.

Tisztelt Országgyűlés! Az építkezés minden téglája Magyarországon marad, a magyar főváros sokszínűségét erősíti, a főváros területének egy elhagyott, lepusztult részét teszi rendezetté. A Diákvárossal együtt élettel tölti meg a városrészt. Fájhate ez annak, aki szebbé szeretné tenni saját lakóhelyét, Magyarország fővárosát? A beruházás a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének, a felelős gazdálkodás követelményeinek szem előtt tartásával valósul meg. A törvényjavaslat ezen célok megvalósítását közérdekű célnak, közérdekű tevékenységnek minősíti.

A törvényjavaslat lefekteti a Fudan Egyetem magyarországi működése bővítésének alapját egy új vagyonkezelői alapítványi fenntartású magyar egyetem létrehozásának előkészítésével, melynek a jövőben a kijelölt, vagyonjuttatásként átadni tervezett területek adnak otthont.

Az elmondottak alapján kijelenthetjük, hogy a létrejövő egyetem erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét, ezen túl lehetőséget teremt számos nagyvállalat számára, hogy munkahelyteremtő beruházásokat hozzanak létre. Mivel a Fudan Egyetem magyarországi megjelenése a magyar hallgatók, az oktatók és kutatók, illetve a magyar felsőoktatás mellett a fővárosban élők érdekeit is szolgálja majd, ezért cél az, hogy a Budapest Diákváros-Déli Városkapu fejlesztési programmal együtt egy olyan innovatív, magas színvonalú beruházás valósuljon meg, amely összhangban áll az adott területre megfogalmazott fejlesztési irányokkal.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem képviselőtársaimat, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az Országgyűlés elé terjesztette a Budapest Diákváros megvalósulásáról szóló T/16226. számú törvényjavaslatát. A törvényjavaslat a Budapest Déli Városkapu fejlesztésén belül a Budapest Diákváros  mint kiemelten közérdekű beruházás  megvalósítását tűzte ki célul megújult keretek között.

Tisztelt Országgyűlés! A kiemelten közérdekű beruházás megvalósítására vonatkozó szabályokat a 2018. évi XLIX. törvény, a Budapest-törvény iktatta be és ezzel megteremtett egy új fogalmat is. A 2018 augusztusától hatályos törvény az indoklása szerint a kiemelten közérdekű beruházás kategóriájának beemelésével lehetővé tette, hogy „Budapest Diákváros  Déli Városkapu” fejlesztési programhoz hasonlóan további fontos, kifejezetten közérdekű beruházások egységes szabályozási elvek mentén, de egyben a beruházások jellegéhez és a helyszín sajátosságaihoz igazodóan, hatékonyabban kerülhessenek előkészítésre és valósulhassanak meg. Ami a kiemelt jelentőségű beruházást illeti, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg is fog valósulni, amint ez számos esetben meg is történt.

Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás óta eltelt időszak után szinte mindennap felvetődött az a kérdés, hogy mit is kezdjünk az országban a lepusztult területekkel. Ezek közül is szemünkbe ütköztek a főváros elhanyagolt külső kerületei, funkciójukat vesztett részei. Nem véletlenül nevezték el ezeket a területeket rozsdaövezetnek. A rozsdaövezet kifejezés nem tűnik túlzónak azon területek esetében, amelyek rontják a főváros városképét és sürgősen rehabilitációra szorulnak. Ezek az ingatlanok ma már használaton kívül vannak, leromlott állapotban lévő ipartelepek, romos épületekkel, elhagyott ipari létesítményekkel.

A magyar kormány felismerte annak jelentőségét, hogy mivel a területek szerkezetileg a fővároshoz tartoznak, azokat rendbe kell tenni és egy XXI. századi elvárásnak megfelelő Diákvárost épít fel. Feltehetjük azt a kérdést, hogy létezike annál észszerűbb és távolba mutatóbb lehetőség, mint az, hogy a kormány a főváros egy elhanyagolt pontját az ifjúság, az oktatás, a jövő nemzedéke érdekében megújítson. Egy egyetem és környezete bővítésével az egész Diákváros értékesebb, színesebb és összetettebb lesz. Már most is itt található a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája, amellyel a tervezett további építmények majd egységes kulturális központot alkothatnak. A tapasztalat az, hogy a fővárosban csak az épül meg, amit a kormány a fővárosiak örömére meg tud építeni. Ez a kiemelt beruházás valódi értelme. Amíg a kormány egy alkotó, teremtő filozófiával gondolkodik az országépítésről, addig a baloldali politikusok némi erőfitogtatás, politikai haszonszerzés érdekében inkább rombolnak bármit, ami egyáltalán megérinthető.

Sajnos, az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy legyen az az olimpia megrendezése, a Liget-projekt, a Lánchíd felújítása és sok más egyéb beruházás, ha a baloldallal való egyeztetésre, együttműködésre hagyatkozunk, az a fejlesztés soha nem fog megvalósulni. Önálló terveik, kezdeményezéseik, ötleteik nem léteznek, de a létező tervek szétrombolásában országos vagy helyi szinten rendkívül tevékenyek. Nem kételkedünk abban, hogy a hatalmi harc oltárán minden építkezést képesek lennének feláldozni, legyen az bármilyen hasznos a városnak vagy az országnak. A kormány sikerében ellenérdekeltek, ezért, amit csak lehet, akadályozni fognak, még egy világjárvány idején sem voltak képesek együttműködni. Ezért van szükség számos olyan törvényi rendelkezésre, amely biztosítja a program megvalósulását.

Tisztelt Országgyűlés! Budapesten nincs nyoma semmilyen önkormányzati beruházásnak a biciklisávokon kívül, és feltételezhető, hogy a fővárosban annyi fejlesztésnek örülhetnek majd az emberek, amennyit a kormány  leküzdve a folyamatos akadályoztatást  meg fog valósítani. Ez a mostani terv Terézváros reorganizációs terve is Budapest szívében. Nincs annál jobb jelenlét egy Diákvárosban, mint ha ott egy világszínvonalú, magyar hallgatók számára is nyitott, nemzetközi egyetemi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény működik, fiatalokkal, sportlétesítményekkel és közös terekkel.

A Diákváros építészeti tervezése a Nagyvásártelep területén a „megőrizve megújítani” jelszó jegyében történik, ezért azokat az épületeket, amelyeket meg lehet menteni, azokat a beruházás megtartja, felújítja, és ezek egészülnek ki olyan diák- és ifjúsági szemléletű szabad terekkel, létesítményekkel, amelyek ennek az egész programnak értelmet adnak. Amikor egy fejlesztési terv készül, a megvalósítása során még sokféle új szempont merülhet fel. Ezek a szempontok javíthatják, gazdagíthatják a leendő terveket. Így van ezzel a Diákváros elnevezésű programterv is. A korábbi javaslatok szerint a Diákváros mellé üzleti típusú ingatlanfejlesztéseket képzeltek el, de itt kerül felépítésre a Fudan Egyetem, amely jobban illeszkedik a városképhez és a Diákváros valódi funkcióját szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Budapest Diákváros tehát az eddigi kizárólagosan kollégiumokkal és közösségi funkciójú épületekkel történő beépítés helyett, e funkciók megtartása mellett, világszínvonalú, a magyar hallgatók számára is nyitott nemzetközi egyetemi képzésnek ad helyet.

(17.40)

A mai felfordulás főként a Diákváros területének elrendezése körül van. Az egyetem bekerülésével változik a térszerkezet, a funkciók, a beépíthetőség, az elhelyezés. De miért lenne rosszabb, mint ha az eredeti tervek szerint a Diákváros egy kollégiumi lakótelep lenne?

A létesítendő egyetem, a kulturális és sporttér a kollégiumi férőhelyekkel egységes minőséget fognak alkotni, egy olyan színes világot, amely Budapest igazi nevezetessége lesz a következő évtizedekben. Itt egy izgalmas építészeti együttes keletkezik nemcsak a diákság, hanem a város, az ország minden fiatalja számára. A beruházás során létrehozott épületek és egyéb vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek, minden felépített forint a magyar állam vagyonát gyarapítja.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 3/B. fejezete a csepeli sportfejlesztésről is rendelkezik. A csepeli sportélet megújítása kiemelten fontos közérdek. A törvényjavaslat általános indokolása rögzíti, hogy az elmúlt évtizedekben elhanyagolt, jelenleg leromlott állapotú egykori, a fővárosi sportélet helyszínét jelentő csepeli sportcélú területek megújulhassanak, ennek keretében a kor elvárásának megfelelő sport- és rekreációs célú fejlesztési programok valósulhassanak meg. A fejlesztések illeszkednek a Csepel-szigetet érintő átfogó fejlesztési programhoz, így együttesen tudnak érdemi és minőségi változást eredményezni a városrészben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló T/16225. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 10 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat lefekteti a Fudan Egyetem magyarországi működése bővítésének alapját egy új vagyonkezelői alapítványi fenntartású magyar egyetem létrehozásának előkészítésével, melynek a jövőben a kijelölt vagyonjuttatásként átadni tervezett területek adnak otthont. Így a régióban egyedülálló módon egy újonnan létrehozott magyar-kínai egyetem intézményesülhet Budapesten, ahol a magyar és közép-európai hallgatók Budapesten tanulva szerezhetnek diplomát a világ legjobbjai közé tartozó egyetemen. Az egyetem a tervek szerint négy kart fog indítani: bölcsészettudományi és társadalomtudományi kart, természettudományi és mérnöki kart, közpolitikai és üzleti kart, valamint orvostudományi kart.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fudan Egyetem magyarországi campusa lehetővé teszi Budapest bekapcsolását a világ kiemelt szaktekintélyeinek és Nobel-díjas kutató professzorainak úti céljai közé, valamint ide fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait is. Továbbá a Fudan Egyetem magyarországi megjelenése a magyar hallgatók, az oktatók és kutatók, illetve a magyar felsőoktatás mellett a fővárosban élők érdekeit is szolgálja majd, ezért cél az, hogy a Budapest Diákváros, a Déli Városkapu fejlesztési programmal együtt egy olyan innovatív, magas színvonalú beruházás valósuljon meg, amely összhangban áll az adott területre megfogalmazott fejlesztési irányokkal.

Végezetül, tisztelt Országgyűlés, az előterjesztés tartalmazza, hogy a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek az intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló T/16226. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerint a Budapest Diákváros projekt gyorsabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében indokolt a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá minősítése azzal, hogy a beruházás helyszínét, illetve szükség szerint a közvetlen környezetében elhelyezkedő ingatlanokat a kormány rendeletben jelöli ki. A javaslat értelmében az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. mint építtető a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. mint korábbi előkészítő építtető általános jogutódja lesz.

(20.50)

Ezzel összefüggésben a BFK az általa elkészített tervekre vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a Diákváros-projektelemekre vonatkozó szerződéseket az előkészítő építtetőre átruházza azzal, hogy a Diákváros gazdasági társaságot további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá az építési tevékenység egyes szabályainak módosítására, amely a beruházások gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását teszi lehetővé. A benyújtott törvényjavaslat értelmében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló európai bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény a csepeli fejlesztésekre tekintettel egy további fejezettel egészül ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakra tekintettel kérem, és úgy vélem, hogy a javaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmazna, ezért kérem tisztelettel, hogy holnap a zárószavazáson támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én nem akarom önt megbántani, Csárdi képviselő úr, egyáltalán nincs szándékomban, de rendkívül méltatlannak tartom az előző napirendi ponthoz történő felszólalását is és a jelen napirendi ponthoz történt felszólalását is, noha a kettő egymástól nem választható el.

Én azt gondolom, képviselő úr, hogy egy olyan egyetem létrehozásáról beszélünk, aminek a részletei tulajdonképpen még nincsenek kidolgozva, és látszik, hogy nem is figyel oda arra, amiről beszélünk. Hiszen azt is elmondtam, hogy a Törvényalkotási bizottságban és az előterjesztésben a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021. december 31-éig részletes tájékoztatást fog adni mind a költségekről, mind pedig a tervezésről és magáról az egész projektről.

De visszakanyarodnék az elejére, amiért azt mondtam, hogy rendkívül méltatlan. Méltatlan azért, mert nagyon helyesen mondta az államtitkár úr, hogy egy olyan egyetemről beszélünk, amelyik a világ egyetemei között a rangsorban rövid idő alatt a 34. helyről a 31. helyre kúszott fel, tehát nem egy akármilyen egyetem.

Ugyanakkor azt is elmondanám önnek, hogy ez az egyetem 30 ország és régió 200 egyetemével és kutatóintézetével tart fenn cserekapcsolatot, ugyanakkor pedig a teljesség igénye nélkül említeném itt a Harvardot, a Yale-t, a Columbia Egyetemet, valamint a Fudan tagja a Universitas 21-nek, amely a világ vezető egyetemeinek a szövetsége.

Érdekes módon Németországban, azonkívül Európa északi országaiban senki nem kifogásolja és nem emel kifogást az ellen, hogy a Fudan Egyetemen kutatás-fejlesztést, tudományos munkát, külföldi egyetemisták bevonásával egy rendkívül magas színvonalú egyetemi képzést folytatnak. Ugyanakkor olyan képzéssel jönnek ki a diákok erről az egyetemről, hogy büszkén vallják, hogy hallgatói lehettek egy ilyen egyetemnek, egy ilyen campusnak, és olyan tudásra tesznek szert azokon a területeken, amelyet én is említettem önnek, amely létrejönne Magyarországon, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök úr megígérte, hogy a pestieket, a fővárosban élőket nem fogjuk becsapni, és lehetőséget teremtünk a véleményüknek a megfogalmazására.

Számomra ez azonban csak egy dolgot jelent, amit ön elmondott, hogy becsapták a budapestieket. Becsapták azért, mert egy olyan területen kívánunk egy rendkívül magas színvonalú diákvárost létrehozni, amely egyébként szégyenfoltja a fővárosnak, és ugyan már több kormány is volt a rendszerváltás óta, de egyiknek sem volt lehetősége arra, hogy finoman fogalmazzak, hogy megvalósítsa, felszámolja azokat az állapotokat, amelyek azon a területen találhatók, ahol létrejönne a Diákváros, és ahova az egyetem is telepítésre kerülne.

(21.00)

Én még annyit fűznék hozzá önnek, és remélem, megfontolja az általam mondottakat: tudja, mire mondott nemet, és tudja, mire mondott nemet a baloldal az egyetemmel kapcsolatban? Elmondom önnek, mert látom, hogy úgy néz rám, mintha nem értené, hogy miről beszélek. A Fudan Hungary Egyetemmel létrejönnek kutatóintézetek, laborok, könyvtárak, oktatási épületek, adminisztrációs épületek, kollégiumok, vendéglátó-, szálláslehetőségek, sportkomplexumok, konferencia-központok. Ezek mind megvalósulnak Budapestnek egy olyan kerületében, amely egyszerűen bekapcsolódna a világ vérkeringésébe, egy olyan lehetőséget teremtene, ahol a diákok, nemcsak Budapestről, az országhatáron túlról, a világ bármely részéről, vidékről, Magyarországról itt tanulhatnának ezen az egyetemen, és büszkén vallanák, hogy ők magyarok, és ezzel a tudással bárhol meg tudnak jelenni a világban.

Én nagyon örülök annak, hogy Magyarországnak olyan egyetemei vannak, amelyek a világranglistán szintén rendkívül jó helyet foglalnak el, itt megemlítem a Semmelweis Egyetemet, akár a Debreceni Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, ahol én is végeztem. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy hallgatója lehettem valamikor annak az egyetemnek, és olyan hallgatókat bocsátanak ki ezek az egyetemek, akik megállják a helyüket a világban, és mindenhová hírnevét viszik Magyarországnak.

Na, most akkor, képviselő úr, tudja, ön a baloldallal együtt erre mondanak nemet. Én azt gondolom, hogy ez szégyen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Ebből látszik, hogy nem terveztem, hogy hozzá fogok szólni.

ELNÖK: Türelmesek vagyunk, van időnk, csak nyugodtan.

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): De azt szeretném mondani Csárdi úrnak, hogy hallgassa vissza azt, amiről beszélt. És akkor rá fog döbbenni arra, hogy döbbenet! Először is arról is tanúskodik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mit tartalmaz Magyarország Alaptörvénye.

Ha tudná, akkor az azt tartalmazza, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, és az államformája pedig köztársaság. Na már most, Magyarország soha nem lesz ideológiailag azonos a Kínai Népköztársasággal. Ez nem egy ideológiai és az államok közötti ideológiai kapcsolat és átnevelési képzés  én nem tudom, hogy ön mit gondolt , hanem ez egy kutatás-fejlesztés, ez egy egyetem, ez egy felsőoktatás, amelyért rajonganak az európai országok, és nagyon jól elvannak, köszönik szépen, egymással.

Én nem értem, hogy maguknak mi a bajuk, de gondolom, hogy az, hogy megfutotta ezt a lehetőséget annak idején Gyurcsány Ferenc feleségével, Dobrev Klárával együtt. Szerették volna ezt az egyetemet idehozni, aztán kudarcot vallottak, mert a kínaiak nem óhajtották, hogy Magyarországra ez az egyetem kerüljön. Nagy valószínűséggel azért, mert ismerték az akkori politikusok hátterét, gondolkodásmódját, és nem tartották őket alkalmasnak arra, hogy további tárgyalásokat folytassanak.

A jelen álláspont szerint viszont a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy egy nemzetközileg elismert ilyen egyetemet idehoz Magyarországra, amit csak azzal a céllal tenne meg, ezzel Magyarország hírnevét emelje, a magyar gyerekeket, a magyar fiatalokat bevigye ebbe a felsőoktatásba, és ezenkívül pedig hozza külföldről, Európából, a világ bármely tájáról idejelentkezőket, akik a felvételi követelménynek megfelelnek természetesen.

És önök itt mindenféle milliárdokról beszélnek akkor, amikor még szó sincs semmiről. Elmondta a miniszterelnök úr; ha odafigyelt volna, képviselő úr, akkor, amikor itt az azonnali kérdések órájában válaszolt, és elmondta, hogy még tervezés alatt van. Még egyelőre nem tudunk számokat mondani.

És most is elmondom ismételten, hogy nem figyelt arra, ami a Törvényalkotási bizottság összefoglalójában szerepel, hogy december 31e az a határidő, amíg a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy tájékoztatást ad az Országgyűlésnek az egyetemi beruházással kapcsolatos olyan számszaki kérdésekről, amit nyilvánvaló, hogy mind a tervezők, mind pedig a költségvetés alapján majd az arra vonatkozó és a felkért szakemberek össze fognak állítani, és teljes felelősségük tudatában leteszik az Országgyűlés asztalára.

Én továbbra is csak amellett szeretnék érvelni, hogy én nagyon büszke lennék arra, hogyha ez a Diákváros megvalósulna, hogyha eltűnne onnan az a szörnyű, rémes terület, amely Budapest központjához, a főváros szívéhez tartozik, miközben egy olyan területről beszélünk, amely szégyene a városnak, és amely gyakorlatilag egy olyan világszínvonalú egyetemi diákváros lenne, amelyet nemcsak a budapestiek, hanem a vidéki diákok is Magyarország bármely részéről elérhetnének.

Ön ne beszéljen arról, hogy mennyi lesz a tandíj! Akkor nyilván a kormány ki fogja dolgozni, hogy mennyi ösztöndíjat kapnak azok a diákok, magyar diákok, akik elérték azt a felvételi lehetőséget, ami a felvételihez szükséges volt és bejutottak az egyetemre, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a diákok a legjobb tudásukat tudják hozni, és majd büszkék leszünk rájuk, amikor a diplomát a kezükbe veszik.

Én tiszta szívből kívánom, hogy ez az egyetem megvalósuljon, és Magyarország felkerülhessen arra a listára, ahol olyan kutatók, olyan tudományos előadók és olyan előadók jönnek Magyarországra, akik bejárják a világot, érdekes módon máshol előfordulnak, máshol büszkék rá, hogy találkozhatnak velük az egyetemi szférában, Magyarországon meg valami miatt, a baloldal valami miatt egyszerűen lesajnálja ezt az egészet.

És én azt gondolom, hogy ez nagyon méltatlan ahhoz, hogy itt, az ország Házában egy felsőoktatás intézményről ilyen véleményt fogalmazzanak meg, és ezt terjesztik is Budapesten, amivel megtévesztik a budapestieket, ami borzasztó dolog szerintem, és ez az önök felelőssége. Köszönöm.

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. november 25-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú, valamint a kapcsolódó törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 17278. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat-csomaggal több jogharmonizációs feladatunkat szeretnénk ellátni, illetve a javaslat tartalmaz néhány jogpontosítást is, valamint felhatalmazást a rendeletek megalkotására. Engedjék meg, hogy felsoroljak párat ezek közül!

Elsőként az orvostechnikai eszközök kérdéskörét említeném meg, amely az új európai uniós orvostechnikai szabályozásnak a 2017. május 25-én hatályba lépett rendelkezéseivel kapcsolatos, amelyet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök vonatkozásában 2022. május 26-ától kell teljeskörűen alkalmazni.

Ezt követően a javaslat foglalkozik a szakorvosképzési rendszer átalakítását érintő és az ezzel összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok módosításával is. A rezidensek a javaslatnak köszönhetően a képzésük során olyan részvizsgákat tehetnek majd, amelyek sikeres teljesítésével bizonyos tevékenységek vonatkozásában felhatalmazást kapnak az önálló tevékenység végzésére.

A törvényjavaslat továbbá azt a Magyar Gyógyszerészeti Kamara által tett, betegbiztosítási szempontokat figyelembe vett törvényi szabályozást is magába foglalja, ami azt célozza, hogy a betegek biztonságos gyógyszerrel történő kiszolgálása garantált legyen. Meg kell akadályoznunk, hogy a betegeket a csomagküldés során a gyógyszerek kezelésének nem megfelelő módja miatt esetlegesen kár érhesse.

A javaslatban szerepel a szociális törvény módosítása is. Az idősek, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek vagy a pszichiátriai beteg személyek számára átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknek 2022. de-cember 31-éig biztosított a jelenlegi működési rendje. Ezen időpont után lenne szükséges átalakulniuk tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézménnyé vagy támogatott lakhatási formává, azonban az átmeneti ellátást nyújtó szociális intézményfenntartók az elmúlt években több akadályt, kockázatot jeleztek a tárca felé, ezért javasolt a szociális törvény 138. § (4) bekezdése szerinti átalakulási kötelezettséget előíró szabály törlése.

Végezetül pedig meg kívánom említeni, hogy a javaslat kitér a praxisközösségek működésére is, azért, hogy a tevékenységüket, együttműködésüket, illetve az együttműködés koordinációját is jogszabályban lehessen meghatározni és szabályozni.

Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, mert számos konstruktív célt és megvalósítást szolgál, éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm a figyelmet.

MÁTRAI MÁRTA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Nem kívánok, köszönöm szépen.

(18.00)