Felszólalás adatai

Valóban, más jogrendszerekben ez már régen meggyökeresedett, egészen a feudalizmusig nyúlik vissza Angliában ez az intézmény, és ott eléggé be is vált és gyakorivá vált, és sok más kontinentális jogrendszerű ország is átvette. Kérdés, hogy Magyarországon van-e erre társadalmi igény. Egy tény, egy biztos, hogy a polgári törvénykönyv, amely 2014. március 16-án fog hatályba lépni, ezt a jogintézményt már ismeri, és amennyiben ismeri, valóban szükség van arra, hogy ennek a részletes szabályait az Országgyűlés megalkossa. Tehát úgymond ez egy kötelező törvény, amelynek nyilván a hatálybalépési dátuma is kötött, mint ahogy Józsa úr hangsúlyozta, hogy valóban meg lehet-e ezt csinálni 2014. március 16-áig, hogy valóban jó lesz-e, a magyar jogrendszert lehet-e aktualizálni ehhez a jogszabályhoz. Ezen el lehet gondolkozni, de egy kérdés, ha a polgári törvénykönyv hatályba lép és ez a része is hatályba lép, márpedig jelenleg ez van, akkor nincs más lehetőség, ezt el kell fogadni. Nyilván kinek? A parlamenti többségnek, mert más kérdés, hogy valóban kik fogják ezt megszavazni és kik nem. Nyilván afelől nincs kétségünk, hogy az előterjesztő és nyilván a kétharmad ezt meg fogja szavazni.

Az előző hozzászólásban azt is hallhattuk, hogy a Szocialista Párt is elvileg magával a jogintézménnyel egyetért, ennek a jogintézménynek a bevezetését támogatja, apróbb javítások vagy lényegesebb javítások esetén pedig el tudja fogadni. A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak ezzel homlokegyenest más az álláspontja. Nyilván már a polgári törvénykönyv elfogadása miatt ez már egy kötelezettség, hogy ez létezni fog a magyar jogrendszerben, azonban mivel nem értünk vele egyet, ezt a részét abban tudjuk kifejezni, hogy nemmel fogunk szavazni.

Nyilván megpróbáljuk azért jobbá tenni, és majd el fogom mondani, hogy milyen hibákat látunk benne, és ebből eredően nyújtunk is be módosító javaslatot. Az egyik megoldás az lenne, hogy egyáltalán nem is nyújtunk be hozzá módosítót, de nyújtunk, illetve nyújtottunk be hozzá módosítót, próbálunk rajta változtatni. Egy rosszon is lehet változtatni és lehet jobbá tenni, még akkor is, ha úgy sem lesz szerintünk megfelelő.

Hogy miért is nem? Hogy miért jött át az angolszász jogrendszerből a kontinentális jogba ez a jogrendszer? A jogászokat is megosztja az, hogy valóban jó megoldás-e. Hiszen mi jut az ember eszébe, amikor végigolvasta ezt a jogszabályt, hogy milyen lehetőségek lépnek föl és kiknek. Nyilván mikor van ennek jelentősége? Ahol a pénz, a vagyon nagyobb mértékben koncentrálódik, és egyik résznek, az egyik tábornak, aki ellenzi ezt a jogintézményt, az a véleménye ezzel kapcsolatban, hogy mire jó? Ez egy kiskapu, ez egy legális kiskapu, hiszen ezen keresztül egyrészt az adózás elől lehet eldugni a vagyonokat, a pénzeket, az ingatlanokat, nagyon sok mindent el lehet dugni az adózás elől, másrészt a végrehajtás alól is ki lehet vinni a vagyontárgyakat és gyakorlatilag el lehet tüntetni.

(17.00)

A végrehajtó pedig azt fogja látni, hogy az illetőnek, akivel szemben a nagymértékű követelés fennáll, semmilyen vagyona nincs, és ez valahol nem fog összeállni.

Illetve még egy nagyon fontos, ami valahogy nem illik bele a képbe, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország is csatlakozott minden egyezményhez, amely a pénzmosással, a pénzmosás felderítésével kapcsolatos volt. Valahogy ez mégis azt mutatja, hogy eltűnik a tulajdonos, személytelenné válik a tulajdonos, és akinek érdeke van, hogy az ő személye és a vagyontárgy ne lehessen összeköthető, ebben az esetben is gyakorlatilag személytelenné válik a vagyon, akár ingatlan, akár bármilyen más készpénz, részvények és a többi, ezek mind gyakorlatilag megfoghatatlanná, személytelenné tudnak válni. Ezeket az érveket hozzák föl azok, akik a nem felé voksolnak.

Illetve nyilván mások pedig azt mondják, hogy egy pörgő gazdaságnak részese ez a jogintézmény, igenis szükség van rá, és államtitkár úr is azt mondta, hogy Magyarországon is ez az igény jelentkezett, erről beszélt, ezért kellett ezt végrehajtani. Fölmerül, ha vizsgálja az ember, látja Liechtenstein példáját, amelyet általában ilyenkor fel szoktak hozni: Liechtensteinben, egy pici államban nagyon sok ilyen vagyonkezelő működik, és a kezelt vagyon adója tulajdonképpen nagyon kis mértékű Liechtensteinben, ezért kvázi adóparadicsom alakult ki.

Ez megint milyen eset? Akkor, amikor az off-shore cégekről beszélünk, amikor egy hasonló jogintézményt be akarnak vezetni Magyarországra - mindjárt a további veszélyeire is felhívom a figyelmet -, nem biztos, hogy szerencsés, és nem biztos, hogy Liechtenstein példáját kellene ebben az esetben nekünk követni, ráadásul teljesen más jogrendszerrel, teljesen más gazdasági helyzettel és teljesen más adottságokkal. Nem biztos, hogy ez Magyarországon működni fog.

Persze, egy új jogintézménynek mindig megvannak a maga buktatói és megvan a maga kockázata, hogy bevezetjük, jó lesz-e vajon az a szabályozás. Amennyiben úgy látjuk, hogy nem lesz eléggé körülírt, nem lesz eléggé körülhatárolt, nem lesz eléggé szigorú, akkor mindig abba az irányba fogunk elmenni, hogy bizony, a kiskapuk országa Magyarország, a kijátszást teszi lehetővé. Abban az esetben, ha liberalizált, mindig erre fog elmenni. Ha túl szigorúra vesszük, akkor pedig gyakorlatilag nem lesz senki, nem fog a jogintézmény tartalommal feltöltődni, nem fogja senki ezeket a szerződéseket megkötni, Magyarországon nem lesz rá igény.

Tehát nagyon nehéz olyan jogot alkotni, olyan új jogszabályt behozni, amely minden igénynek megfelel, nem teszi lehetővé az adókijátszást, nem teszi lehetővé a pénzmosást, nem teszi lehetővé a felhalmozódott pénzvagyonok eltüntetését, és mindamellett még a gazdasági életet is fogja élénkíteni. Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy ez a jogszabály hogyan fog beválni. Nem hiszem, hogy ez Magyarországon úgy működne, hogy lendületesen működne, és nem az adócsalásnak, nem a pénzmosásnak és nem a vagyonelrejtésnek lenne az egyik legfőbb eszköze.

A magyaroknak - mivel ez a jogintézmény Magyarországon eddig nem volt meg - semmilyen jogi és gazdasági és gyakorlati tapasztalata nincs ezzel kapcsolatban. Tehát amikor ez a törvény hatályba lép és ez a vagyonkezelői tevékenység beindulna, akkor azt gondolom, hogy a külföldi irodák, a külföldi fióktelepek lesznek azok, akik ebben alapvetően közre fognak működni, hiszen a magyartól idegen, ők pedig már ezt ismerik.

Akkor, amikor a magyar törvény, a magyar jogszabály behozza ezt a lehetőséget, amely már rögtön az elején, ha jól emlékszem, a 3. §-ban megjelenik, hogy az Európai Unió, a társult országok területén működő cégek magyarországi fiókteleppel már folytathatnak ilyen vállalkozást, akkor nyilván azt látjuk, hogy nem lesz erőegyensúly, nem lesznek az esélyek egyensúlyban egy külföldi cég, illetve egy magyar cég esetén.

Azt gondolom, erre nagyon jó példa a magyar termőföld kérdése, amikor is Magyarország moratóriumot kért, kapott, vállalt a termőföld értékesítésére, hiszen egy külföldi nem ugyanolyan eséllyel vásárol Magyarországon termőföldet, mint egy magyar állampolgár, és nyilván Magyarországon a nyomott árak miatt nagyon sokan tudnának és akarnának is vásárolni termőföldet, és nem lenne egyenlő esély a vásárlásra egy külföldi személynek és magánszemélynek. Pont erre volt jó a moratórium.

Bejön egy új jogintézmény, amelyben azonos eséllyel indulnak a magyar vállalkozók és a külföldiek, akiknek tapasztalatuk van, akik tőkeerős vállalkozók, nyilván nekik lesz esélyük. Tehát azt gondolom, hogy ha ez Magyarországon meg is honosodna, akkor elsősorban ezen külföldi vagyonkezelők lennének azok, akik ezt a bizalmi vagyonkezelést végre tudnák hajtani. Tehát azt gondoljuk, hogy ez is a pénzügyi gyarmatosításnak lenne egy lépése, ahol nem azonos eséllyel indulna egy magyar vállalkozó, és nem azonos eséllyel egy európai uniós tőkeerős vállalkozó.

Ez is egy olyan pontja, e vonatkozásban talán ez a legfőbb kritika, azt gondolom, ha már bevezetésre kerül, legalább egy bizonyos ideig nem lenne szabad megengedni azt, hogy külföldiek is ebben Magyarországon tevékenykedjenek.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nyilván államtitkár úr el fogja mondani, hogy a megfelelő európai uniós iránymutatás alapján ennek így kell lennie. A Jobbik Magyarországért Mozgalom gyakran bírálja emiatt a Fidesz magatartását, de ugyanúgy az MSZP-ét is, hiszen átveszünk minden olyan európai uniós jogszabályt, ami adott esetben Magyarországon nem is jó, vagy az országban nem érdekünk, hogy azt megtegyük.

Fontos probléma, hogy a vagyonkezelő pozíciója gyakorlatilag teljesen elfedi a titkos, valódi tulajdonost, legalábbis álláspontunk szerint meglesz rá a lehetőség, hogy ez így valósuljon meg. Nyilván a törvény rengeteg olyan szabályozót, kritériumot hoz, átláthatósági nyilatkozatot kell aláírni, amivel látszólag maga a törvény biztosítaná azt, hogy be lehessen látni ezekbe a szerződésekbe, én azonban azt gondolom, hogy nem lesz olyan szigorú az ellenőrzési rendszer, hogy ez valóban teljes mértékben átlátható legyen, és pontosan ez lesz a legfőbb probléma, hogy a titkos valódi tulajdonos valahol el fog tűnni.

Itt jön be annak a lehetősége, hogy miért van most szükség erre Magyarországon. Az ember elgondolkodik, hogy talán a kiprivatizált állami vagyonok eltüntetése, a megszerzett, adott esetben korrupciós pénzek eltüntetése, nagy vagyonok eltüntetése állhat emögött, hogy azért van szükség Magyarországon, hogy ilyen újfajta jogintézményt, egy, a magyar jogrendszerben abszolút meg nem gyökeresedett újabb jogintézményt vezessünk be.

Felmerül annak a lehetősége, hogy gyakorlatilag pénzmosodák, pénzelrejtő, vagyonelrejtő műhelyek alakulhatnak ki, amivel adott esetben a bűncselekménnyel szerzett nagyobb összegeket is el lehet dugni. És az oda-vissza kijátszási lehetőség is benne van, mert egyrészt a vagyonrendelő, aki adja a vagyont, adott esetben ő akarja eltüntetni ezt a vagyont, anonimizálni saját magát, de a vagyonkezelőnek is lehet érdeke, hiszen végrehajtás alól mentes az általa kezelt vagyon. Ha ellene van végrehajtás, ha ő azt fogja kijelenteni, hogy ez egy általa kezelt vagyon, akkor azt nem lehet majd végrehajtás alá vonni, és gyakorlatilag kihúzzák ezt az ő kezéből.

A másik probléma, ami felmerül a jogintézménnyel kapcsolatban, hogy milyen új büntetőjogi felelőssége lesz a kezelőnek. Önmagában a Btk.-ban szabályozott sikkasztás bűncselekménye mennyire fogja lefedni, vagy mennyire lesz jogszerű az, hogy majd szépen lassan könyveléstechnikailag bizonyítja, hogy az a vagyon felélésre került, amit ő megkapott? Tehát számtalan büntetőjogi vonatkozást is felvet, amire sajnos most nincs idő, hogy ezzel is részletesen foglalkozzak.

De ott van a másik probléma, hogy felel-e a saját vagyonával. Megtudjuk a polgári törvénykönyvből, hogy nem felel a saját vagyonával, csak a vállalkozásból eredő kötelezettséggel, de a vagyonrendelővel szemben, a kedvezményezettel szemben nem felel a saját vagyonából. Ez megint a felelősségnek fontos kérdését veti fel, hogy valóban ez esetben jól van-e a törvényi szabályozás, és mennyire lesznek felelősek és mennyire fogják betartani, komolyan venni ezt a felelősséget, amikor nincs olyan súlyos felelősségük a polgári törvénykönyv alapján.

(17.10)

Aztán ötven év a leghosszabb idő, ennél hosszabb időre nem lehet kötni ilyen szerződést. Ez megint nagyon érdekes, mert ha valaki majd azt mondja, hogy az általa megszerzett vagyonnal kapcsolatban kedvezményezettként megjelöli a gyerekeit, az unokáit - családban maradó vagyonról van szó -, ez ötven év múlva fog megjelenni ott. Ötven év múlva ez kezelhetetlen, mert minden elévül. Bármilyen módon, akár csalárd módon jutott hozzá az illető ehhez a vagyonhoz, akkor gyakorlatilag kvázi eredeti tulajdonszerzéssel jutnak hozzá az örökösök, és nem lesz vitatható, hogy honnan került oda a vagyon, bűncselekményből vagy az adóból lett elvonva ötven évvel azelőtt. Mindez nem lesz vizsgálható; vagy hogy eltitkolta a jövedelembevallásából, a vagyonnyilatkozatából. Ilyen problémákat vet fel az ötven év, amely rendkívül hosszú idő ebben az esetben.

Aztán felmerül még, ami már, ha megvalósul, az érdekrendszerek kérdése. 15 perces az időkeret?

ELNÖK: Igen.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Kaphatnék még egy percet?

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát felmerül az érdekrendszerek kérdése, hiszen a tulajdonos és a kedvezményezett elkülönülhet egymástól, de elkülönülhet a kezelő is, és különálló lesz az érdeke annak, aki a vagyont odaadja, valamint a kedvezményezett és a vagyonkezelő érdeke. Nagyon nehéz lesz ezeket összehangolni ebben az új jogrendszerben.

Én azt látom, hogy számtalan olyan példa van, amit talán meg lehet válaszolni, s államtitkár úr biztos, hogy fog is rá választ adni, azonban álláspontom szerint ez egyáltalán nem lesz megnyugtató válasz. S annyi negatív irányba mutató lehetőség van ebben a törvényjavaslatban, hogy ezt mi most nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)