Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Most ebben a kétpercesben csak a Nemzeti Kerekasztal, az új alkotmány kérdéséhez szólnék.

Való igaz, a Nemzeti Kerekasztal nem vállalta magára egy új alkotmány kidolgozását, azért, mert nem volt legitim, és az utolsó pártállami parlament sem volt legitim, tehát 1989-ben Magyarországon nem volt új alkotmány megalkotására legitim szervezet.

A Nemzeti Kerekasztal azt vállalta - és ezt a pártállami parlament nagyjában-egészében pontosan végre is hajtotta a kerekasztal-megállapodás alapján -, hogy a diktatúrából a demokráciába történő békés átmenet alkotmányos szabályait és az ehhez szükséges alkotmánymódosítást megvalósítsa. Így született meg az 1989. évi XXXI. törvény, ami az 1949. évi XX. törvény mai arculatát többé-kevésbé megszabta, ezt azonban tovább gazdagították további alkotmánymódosító törvények, elsősorban 1990-ben, de később is.

Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy '89-ben gyakorlatilag tartalmát illetően egy demokratikus jogállami alkotmány született. Ugyanakkor jó lenne, ha az új rendszernek tiszta lapra írt alkotmánya lenne, igenis fontos, hogy mi az évszám, igenis fontos, hogy mi a szerkezet, hogy például az alapvető jogok ne az alkotmány végén szerepeljenek, hanem az alkotmány elejére kerüljenek, ennek üzenetértéke van.

Még arra szeretnék e témakör kapcsán utalni, hogy azért a '94-98-as alkotmánymódosítás bebizonyította, hogy ehhez a '89-es alkotmányhoz képest gyökeres, lényeges eltérést senki nem kíván. Tehát az elmondottakon túlmenően már akkor sem gondoltuk azt, hogy alapvetően át kellene gyúrni az intézményrendszert. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért nincs ma - itt a különböző felszólalásokhoz kapcsolódóan is mondom - alkotmányozási kényszer Magyarországon.