Felszólalás adatai

BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Scheiring képviselőtársam valószínűleg félreértette ennek a törvényhelynek az értelmezését. Itt nem arról van szó, hogy menlevelet kapnának a közbeszerzésben alvállalkozóként részt vevő gazdasági társaságok, zömében hazai kis- és középvállalkozások az adófizetési és közteher-befizetési kötelezettség alól, hiszen abban az esetben, ha a fővállalkozó kifizeti őket, és az elvégzett munka ellenértéke megérkezik a gazdasági társaság számlájára, akkor az adóhatóságnak ugyanúgy megvan az inkasszálási lehetősége, mint bármely más gazdasági társaság esetében.

Itt mindössze arról van szó, hogy ne hozzuk lehetetlen helyzetbe ezeket a vállalkozásokat azzal, hogy a fővállalkozó nem fizetheti ki az alvállalkozók által elvégzett munkát. Az elvégzett munka ellenértékéből köteles az alvállalkozó kifizetni a köztartozásait, és az adóhatóságnak lehetősége is van arra, hogy inkasszóval leemelje a köztartozást az adott vállalkozás számlájáról. Tehát ez egy tipikusan olyan törvényhely - ha életbe lép -, amely ellehetetleníti azt, hogy a vállalkozói láncban szereplő vállalkozások az elvégzett munka ellenértékét át tudják egymásnak utalni, életben tudjanak maradni, ki tudják fizetni a munkavállalóikat, és tudják teljesíteni a közterhet.

Ez a módosítás - amely egy jó szándékú módosítás volt korábban is, és jó irányban is hat - egy olyan féket szeretett volna már az első ponton beépíteni, amely az adott gazdasági társaság vonatkozásában közvetlenül az APEH általi adósságleemelést biztosította volna, azaz tulajdonképpen megállította volna a pénzmozgást. Itt megvan a lehetősége az adóhivatalnak arra, ahogy érvényesítse a jogait, és a köz érdekeit képviselje. Az igaz, hogy ebben az esetben nagyobb odafigyelést igényel, mert figyelni kell az adott vállalkozás számláján a pénzmozgást. De ha ezt a féket nem vesszük ki, akkor a tartozási lánc mértékét - a hosszát és a benne lévő pénzek mértékét - fogja növelni, és ezáltal fogja rontani a gazdasági szereplők talpon maradásának az esélyét.

Amik azokkal a felszólalásokkal kapcsolatosak, amelyek a kormánynak a kis- és középvállalkozásokat, illetve a hazai gazdaságot érintő stratégiai döntéseit hiányolják: szeretném leszögezni, hogy az elmúlt hetekben a kormány 29 pontos akciótervében számos olyan bejelentés történt, amelyek a hazai gazdasági szereplők helyzetén lesznek hivatottak javítani. Ezeknek a bejelentéseknek a kodifikálása jelenleg is tart, és az elkövetkezendő héttől kezdve folyamatosan érkezni fognak azok a törvényjavaslatok, amelyek többek között arra lesznek hivatottak, hogy csökkentsék a hazai gazdasági szervezetekre terhelődő adminisztrációs terheket. Azt látnunk kell, hogy ma az adminisztrációs kötelezettségből fakadó kiadások mintegy 2800 milliárd forintot tesznek ki, s ebből mintegy 800 milliárdos teher hárul a hazai gazdasági szereplőkre, a vállalkozásokra. Ha az Európai Unió által is elvárt 25 százalékos mértékben lennénk képesek az elkövetkezendő néhány esztendőben csökkenteni ezeket az adminisztrációs terheket, akkor mintegy 200-250 milliárd forintot lehetne otthagyni a hazai gazdasági szereplők kasszájában, de hozzá kell tenni azt is, hogy jelentős mértékben lehet ebben az esetben csökkenteni magának az államigazgatásnak a működési költségeit is.

Ezen túlmenően döntöttünk, illetve dönteni fogunk arról is, hogy a kis- és középvállalkozások adókötelezettségeit jelentős mértékben csökkentjük. Abban az esetben, ha az adózás előtti nyereség az 500 millió forintot nem haladja meg, az eddigi 19 százalékos adókulcs helyett 10 százalékos adókulccsal lehet majd megfizetni a kötelezettségeket, és azok a teljesítéssel, tehát a jogosultsággal kapcsolatos megkötések, amelyek eddig érvényben voltak, eltörlésre kerülnek, így valóban esélyt fogunk biztosítani arra, hogy a hazai kkv-szektor szereplői ezt a kedvezményes adókulcsot ki is tudják majd használni, és érvényesíteni tudják az adózás során.

Olyan belsőpiac-élénkítő programok előkészítésén dolgozunk - többek között a Scheiring Gábor képviselőtársam által is megemlített épületrekonstrukciós program vonatkozásában -, amelyek mind a meglévő forrásokat, mind pedig az eddigi pályázati rendszereket tekintve az elkövetkezendő esztendő elejétől kezdve egységesített formában lehetőséget fog biztosítani arra is, hogy a panelépületek, a nem panelépületek és a vidéki családi házak vonatkozásában is el lehessen indítani egy mély beavatkozási szintet jelentő épület-korszerűsítési programot, amelynek része az épületenergetikai beavatkozás is. Ennek következtében nemcsak energiamegtakarításokat lehet elérni, az energiaszegénységet lehet csökkenteni és a szennyező kibocsátások mértékét lehet minimalizálni, hanem ez egy jó lehetőség arra, hogy az ország energiabiztonságát javítsuk, és még jobb lehetőség arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektor számára tartósan tudjunk munkalehetőséget teremteni. Az építésgazdaságban mintegy 60-70 ezer új munkahelyet lehet ezáltal létrehozni, és miután a rezsiköltségek csökkennek, a másodlagos fizetőképes kereslet újra be fog kerülni a gazdaság vérkeringésébe, amely további hazai munkahelyeket tud majd generálni.

Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy csak abban az esetben van esélyünk ezeknek az új munkahelyeknek a megteremtésére és hazai munkavállalókkal való betöltésére, ha a szakképzési rendszer átalakítása is megtörténik. Erre vonatkozóan is elindultak az előkészületek, hogy egy törvénymódosítással a duális szakképzési rendszer feltételeit be lehessen vezetni Magyarországon.

Nagyon fontos az is - mivel termékekről, berendezésekről, építési anyagokról, gépészetről van szó -, hogy olyan kkv-támogatási rendszert alakítsunk ki európai uniós források átcsoportosításával, amely képes arra, hogy a háttéripar feltételeit is megteremtse. Ha belsőpiac-élénkítő döntéseket hozunk és programokat indítunk, el kell érnünk, hogy az arra ráépülő hazai gyártási kapacitások is kialakításra kerüljenek.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, valóban úgy tűnik, hogy a jelenlegi időszakban, ezekben a hetekben részterületeket érintő beavatkozásokra kerül sor, ezzel együtt a korábban bejelentett akciótervi javaslatpontoknak és az elindult kodifikációs munkának köszönhetően kezd kirajzolódni az a jövőkép, amely a következő esztendőben már érzékeltetheti hatását a hazai gazdaságon belül, 2012-re pedig már egészen érzékelhető, talán a közép-európai térségben lévő országokkal való összehasonlítás vonatkozásában is az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság lehet a magyar gazdaság.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.40)