Felszólalás adatai

Ahogy a héten már erre volt példa, az ellenzék ismét önmagának mond ellent. Egyrészről nem lehet sokszor, minden héten eltemetni a jogállamot, másrészről nem lehet azt mondani, hogy ha működnek a jogállami kontrollmechanizmusok egy országon belül, akkor megszűnt Magyarországon a jogállam. Arra az Alkotmánybíróságra hivatkoznak, amelyet önök eddig már legalább háromszor eltemettek: egyszer akkor, amikor az alkotmánybírósági törvényt módosítottuk, egyszer akkor, amikor alkotmánybírákat választottunk, egyszer pedig akkor, amikor az új alaptörvényt elfogadtuk. Önök már háromszor eltemették az Alkotmánybíróságot, ami egyébként nagyon jól fog működni január 1-jétől, ezt az előző napirend előttire adott válaszomban elmondtam, és úgy, hogy közben az Alkotmánybíróság végzi teljes mértékben a munkáját.

De én látom, hogy önöknek az Alkotmánybíróság több döntése azért igencsak fáj. Hiszen önök itt megjósolták nekünk azt is, hogy úgy, ahogy van, az Alkotmánybíróság a médiatörvényt majd meg fogja semmisíteni, de erre sajnos nem került sor - az önök szempontjából sajnos, az ország szempontjából nem sajnos, hanem bizonyos, nem éppen lényegi kérdésekben, három-négy kérdésben az Alkotmánybíróság megsemmisítette egyik-másik részt, de a médiatörvény koncepciójához nem nyúlt. A médiatörvény egészét nem semmisítette meg, a lényegi részeken nem változtatott, azokat nem törölte ki a magyar jogrendszerből, így egyfajta alkotmányos pecsétet tett a médiatörvényre, amire önök azt mondták itt a parlamentben, nagyon sokszor hallottuk, hogy az egészet vonják vissza. Elmondták Budapesten is, elmondták Brüsszelben is, hogy az egész médiatörvény rossz, az egészet vissza kell vonni, ehhez képest az Alkotmánybíróság csak egy-két részletkérdést nyesett le róla, az Európai Bizottság technikai kérdésekben kért hozzá módosítást, de az egész törvény átment az Európai Bizottság szűrőjén, átment a magyar Alkotmánybíróság szűrőjén, és egyik sem értett egyet a magyar ellenzékkel abban, hogy az egész médiatörvényt meg kell semmisíteni.

Amit az egyházi törvény kapcsán ön elmondott, abban csak a konkrét esetről szólt az Alkotmánybíróság, az elfogadás körülményeivel kapcsolatban, a benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványokról szólt, de nem az általános gyakorlattal érvelt az Alkotmánybíróság, és ki fogjuk küszöbölni azt a tényt, amit az Alkotmánybíróság hibának, alkotmányellenes tényezőnek tartott. Valljuk be, sokakat azért igencsak meglepett (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy az Alkotmánybíróság - akár a korábbi gyakorlatával is szembemenve - zárószavazás előtti módosítók miatt mondott ki közjogi érvénytelenséget. Ez a korábbi években - mint az a különböző egyéb hozzá fűzött indokolásokból, különvéleményekből kiderül - nem volt gyakorlat, ez egy erős szakítás a korábbi tendenciával, de az Alkotmánybíróság így döntött, és mi ezt természetesen tiszteletben tartjuk, hiszen Magyarországot mi jogállamként álmodtuk meg.

A Fidesz és a KDNP vezetői azért elég sokszor küzdöttek már diktatúrák ellen, a KDNP-ből és a Fideszből volt, aki mind a barna, mind a vörös diktatúrával szemben akár a börtönbüntetést vagy az emigrációt is vállalta, őket egyfajta nem jogállami kokettálással vádolni szerintem (Közbeszólás az MSZP soraiból: Meg kellene őket kérdezni!) nekünk, fiatal képviselőknek, akik nem éltünk abban a rendszerben, amikor igazán megméredzkedett az, hogy ki áll a diktatúra és ki áll a demokrácia pártján, egy kicsit bátor dolog.

Az egyházi törvény benyújtásával kapcsolatban pedig, képviselő asszony, már számos olyat láthatott, hogy a törvényjavaslatoknak a tárgya megvolt, hogy mit fog az Országgyűlés tárgyalni, de a végső szöveg csak az előzetes napirend kiküldése előtt (Szabó Timea: Nem!) történt meg. Megtehetnénk azt is nyilvánvalóan, hogy később küldjük ki a napirendet, csak akkor nem tudnak az ellenzéki frakciók sem felkészülni és az ütemezéssel időben készülni, de igyekszünk (Szabó Timea: Nem volt szöveg!) minél inkább előre tervezni önöknek. A törvényjavaslatnak a szövege pedig a képviselő asszony előtt is ismert, ezt idén tavasszal már jó párszor megvitatta a parlament (Szabó Timea közbeszól.), és azt is előre jeleztük, hogy a két szöveg között - a már elfogadott és a benyújtott között - nagyjából átfedés lesz, tehát egy már ismert szövegre vártak önök mindnyájan.

Ami a képviselői indítványok kérdését illeti, ön is nagyon jól tudja, hogy ugyanolyan joga van a képviselőknek törvényjavaslatot előterjeszteni, mint a kormánynak, vagy akár a köztársasági elnöknek, vagy az országgyűlési bizottságoknak (Szabó Timea közbeszól.), és vannak jogállamok, vannak olyan demokráciák, ahol minden törvényjavaslat képviselői indítványként érkezik és nem kormányzati előterjesztésként, és azok is jogállamok, és nem vonhatjuk kétségbe ennek a lehetőségét. Az LMP-s képviselők is terjesztenek elő önálló törvényjavaslatokat, és egyiknek az indokolásában sem olvastam azt, hogy pontosan azt kikkel egyeztették, milyen előzetes koordináción ment át. (Szabó Timea közbeszól.) Amit önök számon kérnek a kormánypárti képviselőkön, kérem, mutassanak példát, a saját javaslataiknál tegyék meg, és utána kérjék ezt számon a kormánypárti képviselőkön. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)